Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-16 / 192. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. augusztus 16. Ötven induló a cipőgyár házi ússóversenyén • m «EEíimamgsna Munkában az időmérők. Négy kislány a tehetségesek közül: balról jobbra: Villányi Márta, Kovács Mária, Stekly Zsuzsa, Eizenzehr Krisztina. 33.33 m. újonc fiú ' mellúszás: l A irAra délelőtti órákban a hű— — Fiuk, legyetek türelemmel, . K?„a „ ‘ ° , a te/dndik a verseny Schuller József 30.0, 2. Reiser János vós idő ellenere is szokatlanul nemsokára kezaoaiK a verseny. _ zajos a bonyhádi strandfürdő. — szólal meg ismét Csillag -la- • ■ ■ ‘ Fiatal fiúk és lányok úszkálnak nos. 3333 m- ujonc fiu hátus2as: »■ Fal" a medencében, és a kissé bo- És néhány perc múlva —mintkas Ödön 33.1, 2. Sebestyén László- 34.6, 3. Potyöhdi Sándor 36.1. versenyén segédkezzen. Tűit; hűVös idő sem zavarja őket. egy igazolásként, felhangzik Bo- „„ . _ , _ . ,- Jancsi bácsi kérem, engem r“s Géza sípja, mely a rajtkőre 3333 ”• u,JO"V „f^ , Is,szíveskedjék felírni a hátúszók szólítja .a versenyzőket. Még né-, ®ddn.28'8, 3*. °y°" 1 Samlor 26-8’ 3- közé, — mondja egy alacsony, zők is vannak: a versenyzők szü- Sebestyén LaS2la 27; °; vekonydongájú fiúcska, Csillag lei lesik kiváncsi szemekkel, va- 66;66 m‘ serdul° llu gyors: l. Kiss Jánosnak, a sportkör elnökének, jón gyermekük milyen eredményt Jenö 49'2, 2á Sebestyén István 58.2, 3. aki rendíthetetlen szorgalommal ér el. Amikor a gyermekek célba Kecskeméti József 59.5. ír, készíti a versenyjegyzőköny- érnek, nagy az öröm. És nehéz 100 m- ifjúsági és felnőtt férfi mellvet. Csak időnként emeli' fel a eldönteni, ki örül jobban, a ver- úszás: 1. Berkner József 1:31.0,- 2. Len-j fejét, és szólal meg: senyző, aki a számot megnyeri, ger Ferenc 1:33.0, 3. Fejér Csaba — Géza, mi a véleményed, hol a szülő, aki a medence szélén el- 1:443. lenne jobb indítani a fiút? helyezett pádról nézi a versenyt, 66.66 m. férfi ifjúsági és felnőtt píl- A Géza nem más, mint a bony- vágy Csillag János, a lelkes sport- kmgó: í. Fejér Attila 59.4, 2. Farkas hádi úszósport egyik lelkes szer- ember, aki büszke örömmel né- László 59.8, 3. Lenger Ferenc 1:07.0. vézője. az egykori kiváló képes- zj fiait, az úszószakosztály re- 66.66 m. férfi hátúszás: 1. Tauth jó- ségű úszó: Boros Géza. Bár a ménységeit. zsef 1:01.2, 2. Lenger Ferenc 1:02.1, 3.J Máza-Szászvári Bányász társa- A jcíuán pontszerző versenyen Farkas László 1:03.2. dalmi edzője Boros Géza, de meg boldog arcokat, de némely- 100 m- fér£i ifjúsági és felnőtt gyors: arra is jut ideje, hogy a Bony- -[.or sírésra görbült szájat is. így 1 - Fejér Attila 1:17.5, 2. Fejér Csaba hádi Cipőgyár Kilian pontszerző jyr ßu(}ai Józsi is, aki csak har- m8.4, 3. Tauth József 1:20.9. madiknak éri el a medence far ____________________ , l át. E feletti bánatában hullatja - * ■<£ könnyeit. Alig bírják megvigasz- ív ■ talni társai: :''"4 — Ne sírj Józsi, hiszen nem lehet mindenki első, valakinek . harmadiknak is kell lenni. Majd legközelebb te győzöl. j ™ A vigasztalás ha lassan is, de megbékíti a dundi Budai Józsit, A verseny meg folyik tovább. Néha kisebb szabálytalanságok is előfordultak, de ki tudná nem teljesíteni, ki tudna olyan szívtelen lenni, és nem engedne a kezdők kérésének: ne a rajtkőröl. hanem a medence széléről történjen a rajtolás. A déli harangszó már az asztalnál találja a verseny résztvevőit. Jóízűen falatozzák a vasárnapi ebédet. Karjaikban még a délelőtti verseny fáradságát érzik, de gondolatban már a következő versenyre gondolnak. A máza-szászvári úszókat várják visszavágóra. A táplálkozás „Kedves Négyszemközt!” Legyen, szíves megválaszolni, hogyan táplálkozzunk helyesen a nyári nagy munkák idején és hogyan hárítsuk el a növényvédőszer-mérgezés veszélyét?” A táplálkozás fontos szerepet játszik egészségünk, munkabírásúnk megőrzésében. Ez minden dolgozóra, így a mezőgazdaságiakra is vonatkozik. A helyes táplálkozás szabályait azonban sokan nem ismerik, és így , számos helytelen és egészségtelen ét- ; kezési szokást követnek. Ennek oka a múltban, a felszabadulás előtt a * parasztemberek tömegeinek szegény sorsa volt. A felszabadulás óta a me. zőgazdasági dolgozók élete lényegesen 1 megjavult. A szervezet felépítését és egészséges működését állati és nö- ; vény! élelmiszerekből származó építőanyagok: hús, tej, tojás, bab, bor- ' só, burgonya, stb.; különböző sók; vas, mész, foszfor; vitaminok, A; B, C, D... stb.x teszi lehetővé. A munkához szükséges erőt viszont az ételeinkben lévő zsiradékok: zsír, olaj} vaj, margarin, liszt, és tésztaféleségek; i valamint a cukor biztosítják. Az étrendek helyes összeállításával világszerte, így nálunk is tudósok, intézetek foglalkoznak. A szakemberek a nyári munkák idején, egy 70 kilogramm súlyú mezőgazdasági dolgozó részére az alábbi fő élelmiszermeny- nyiségek elfogyasztását tartják szükségesnek egy hét alatt. Hús 1 kilogramm; vaj, olaj, 20 dekagramm; tej 4 liter, zsír. szalonna 35-40 dekagramm, tojás 4-6,- burgonya 2,5 kilogramm, kenyér 4 kilogramm, zöldfőzelék 2,5 kilogramm, liszt 1 kilogramm, bab, borsó, lencse 30-40 dekagramm, cukor 30-40 dekagramm, gyümölcs; lek-* vár 1,5 kilogramm. Az ételek elkészítését természetesen az ízlésnek, kívánságnak, helyi szokásoknak megfelelően kell végezni. Az egyes élelmiszerek egymással helyettesíthetők. Például a zöldség burgonyával, a kenyér tésztával; a hús tojással, tejjel; sajttal. Fontos, hogy az elfogyasztott élelmiszerek fedezzék napi szükségletünket és érezzük jóllakottságunkat. A mezőgazdasági dolgozók is lehetőleg terített asztalok mellett fogyasz- szák el ételeiket. Ahol ez nem lehet-* séges, ott is tiszta, árnyékos, pormentes helyet kell biztosítani. A csopor- tos étkezés feltételei: ízlésünk szerint készített ételek, a szervezet igényeid nek megfelelő élelmiszerek, tiszta, kellemes környezet. Mikor étkezzünk? A reggelit munkakezdés előtt 0,5-1 órával, az ebédet a nyári fokozott munkatempó mellett is a déli munkaszünet alatt helyes elfogyasztani, a vacsorát 1—1,5 órával lefekvés előtt. A t vacsora legyen a legszűkebb. A reggeli igen bőséges legyen! Italunk tiszta ; víz, gyümölcslé, málnaszörp, csipke- i szörp, almaié, baracklé... stb. A sze- , szes italokról az a tévhit, hogy erőt i ad. Ez nem igaz. A szervezetre feltét* lenül káros, és növeli a baleseti veszélyt. Hogyan hárítsuk el a növényvédőszerek mérgezési veszélyét? Eredmények: 33.33 m. újonc leány mellúszás: l. Tauth József, a hátúszás első Kovács Mária 32.4; 2. Erdős Mária 34.6, 3. Eizenzehr Krisztina 38.2. 33.33 m. gyermek leány mellúszás: 1 Farkas Éva 40.3, 2. Villányi Márta 40.8, 3. Stekly Zsuzsa 59.8. 33.33 m. gyermek fiú gyors: T. Leich- ’ nei- Mihály 39.1, 2. Kajtár Ferenc :.0, 3.. Leichner Zoltán 45.0. 33.33 m. gyermek fiú mellúszás: 1. Prisztács Antal 40.0, 2. Csányi Béla 404, 3. Harangi József 41.2« Lenger Ferenc, a h.túszás sqúíL helyezettje. * I A korszerű mezőgazdaságban a ter- j més mennyiségi és minőségi növelésére egyre újabb és mind több növényvédőszert használnak. A növény- • védőszerek a hasznos állatokat és az ‘ embert is veszélybe dönthetik, ha , szakértelem nélkül, helytelenül hasz- r r.álják. Nem egyszer fordultak elő halálos mérgezések is. A méreg a sze- j men, bőrön, légzőutakban, gyomorbél- csatornában érintkezés útján felszívódik a szervezetbe. A használatba vétel előtt a szerek mérgezési veszé- 1 lyét és a védekezési módot mindenki- . nek meg kell ismerni. Ismeretlen szerrel dolgozni, dolgoztatni szigorúan ? tilos! Megfelelő előírás hiányában, fe- 1 lettes szervhez, szakértőhöz kell for* roa-i dúlni. Minden ismeretlen szert méregként kell kezelni! A mérgező szereket a beszerzéstől, a felhasználás végezetéig raktárban, illetőleg felügyelet alatt kell tartani. A méreg jelzésű szerek felügyeletét higításaikra, hulladékaikra, kiürült tartályaikra is ki kell terjeszteni. Mindvégig különös gondot kell fordítani a gyermekek, avatatlan felnőttek és a haszonállatok mérgezési veszélyeinek elhárítására. Mérgezőszert kölcsönkérni, kölcsönadni nem szabad! A sérült csomagolású mérgezőszert azonos jelzésű, üres, kifogástalan tartályba kell áttölteni. A kezelt terület határára mérgezési veszélyre figyelmeztető táblákat kell elhelyezni, amelyeket a lejárati idő után azonnal el kell távolítani. A növényvédőszeres munkát végezzük tisztán; szennyeződés nélkül. Akadályozzuk meg élelmiszerek, takarmányok, kutak és élővizek szennyeződését. A védőfelszerelést; ruha, kalap, kötény, csizma; kesztyű, szemüveg, légzésvédő... stb., vegyük igénybe, mert a mérgezés ellen biztos védelmet nyújt. A növényvédelmi munka közben nem szabad étkezni, dohányozni. Gyakran mossunk kezet! Munka végeztével alaposan melegvizes tussolás után váltsunk ruhát. A hulladékot; a szermaradványt, a használatlan csomagolást elégetéssel semmisítsük meg. A csávázási szabadban, lakott területtől, istállóktól; kutaktól távol, vagy pedig kiadósán szellőztetett helyiségben végezzük. A kezelt magvakat, felhasználásáig címkézve; elkülönítve és zárva tároljuk. A felesleget élelmezésre, takarmányozásra felhasználni tilos. A felhasznált zsákokat csak forróvizes öblítés után szabad egyéb célra felhasználni. Mérgezés esetén elsősegélyt kell nyújtani; és utána azonnal orvosi ellátásról kell gondoskodni. Amennyiben az óvintézkedések elle^ nére, vagy annak elmulasztása miatt a növényvédőszer-mérgezés mégis létrejött volna, akkor a mérgezett, munkáját haladéktalanul hagyja abba. A helyszínen elsősegélyben részedlteni, majd késedelem nélkül; kellően tájékozott kísérővel — a szer címkéjével és mintájával - orvoshoz kell szállítani. A szakszerű és gyors elsősegély- nyújtás még -súlyos esetben is életmentő lehet?! A tolnai holt Duna fertőzött-e ? Az alábbi sorokat kaptuk D. N. szekszárdi olvasónktól: „Kedves Négyszemközt!” Válaszát várom az alábbi kérdésekre: 1, A tolnai holt Duna fertőzött-e? 2. A házi patika veszélyes-e? 3. Egészséges viselet-e a monokini?” A víznek fertőzöttnek kell lennie; mert a sélyemgyár szennyvize bele- ömlik, s a környéken lévő nagy számú állat benne fürdik. Hiába van meg a víznek Öntisztulási tulajdonsága, ha azt folyamatosan fertőzi közvetlen környezete. Az Egészségügyi Minisztérium rendelettel kötelezte az illetékes tanácsi egészségügyi osztályokat a felszíni vizek ellenőrzésére. Télen, nyáron kéthavonként kell vizet küldeni (Szekszárdon a Csörge-tóból) kémiai és bakteriológiai vizsgálatra, az Országos Közeg. Intézetbe. A vizsgálati eredmény dönti el, hogy a víz fürdésre és sportolásra alkalmas-e. A házipatika veszélye Házi patika ma már úgyszólván minden családban van. Feleslegesen és indokolatlanul igen sok gyógyszert fogyasztunk. A nagy ;,gyógy szerevés’’ megszokásra vezet (altatók, hashajtók... stb.) és az idegrendszert tönk-* reteszi. A gyógyszereket gondosan el kell zárni, mert ha a kisgyermekek hozzájutnak, fogyasztanak belőlük; ezért fordulnak elő nálunk mind gyakrabban a kisgyermekek körében a gyógyszermérgezések. Az ilyen könnyelmű gondatlanságért, a házi* patika-tulajdonosnak a törvény • előtt felelnie kell. (Folytatjuk)
