Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-14 / 163. szám
¥ ySfZX'.'.Wí'.f! ífitóotOÓOW^W ; '«viv*'r IIAG ^ftOLETÄRJAl, eG.YESOUFTeK! — — **/'~73;-----í A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYE XIV. évfolyam, 163. szám. ARA: 60 FILLÉR. Kedd, 1964. július 14. Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Moszkva (TASZSZ): Hétfőn a Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka. A Legfelső Tanács két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külön-külön megtartott ülésén az alábbi napirendet fogadták el: 1. Intézkedések az SZKP programjában a nép jólétének emelésére előirányzott teendők végrehajtására* \ 2. A Legfelső Tanács elnöksége által az előző ülésszak óta eltelt időszakban kiadott törvényerejű rendeletek megerősítése. A két ház együttes ülésén Nyi- ldta Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke beszámolót tartott „Intézkedések az SZKP programjában a nép jólétének emelésére előirányzott teendők végreliajtására'’ címmel. Hruscsov beszámolója Hruscsov beszámolójában két Javaslatot terjesztett elő. Az egyik a kolhozparasztok nyugdíjáról és egyeb segélyeiről szól, a másik pedig béremelést irányoz elő a közoktatásügyi, közegészségügyi, közüzemű kereskedelmi, közétkeztetési dolgozók, valamint a lakosságot közvetlenül kiszolgáló egyéb nepgazdasagi ágak dolgozói szá- mái'a. — A tény, hogy az államhatalom legfelső szerve elé visszük e létfontosságú kérdéseket ~— hangsúlyozta Hruscsov — arról tanúskodik, hogy a párt állhatatosan és következetesen megvalósítja az SZKP programjában a Szovjetunió gazdasági hatalmának gyarapítására, nemzeti vagyonának növelésére a nép jólétének emelésére előirányzott lépéseket. — Pártunk és kormányunk szent kötelességének tartja, hogy teljesítse a nagy Lenin hagyatékát: _ minden vonalon fejleszteni kell a szocialista gazdaságot és ennek alapján emelni kell a dolgozók életszínvonalát és kultúráját. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy majdnem három év telt el az SZKP új programjának elfogadása óta, majd Rámutatott arra, hogy az utóbbi években a Szovjetunióban sok minden történt a mezőgazdaság, fejlesztéséért. Igaz, hogy a tavalyi rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok sok aggodalmat és keserűséget okoztak. Hangsúlyozta, hogy a szovjet mezőgazdaság fejlődését nem szabad egy év eredménye álapján megítélni. Adatokat idézett, amelyek bizonyítják, hogy a két legutóbbi ötéves tervidőszak során a Szovjetunióban a szemestermények termelése 77 százalékkal, a hústermelés több mint száz százalékkal. a tejtermelés 76 százalékkal, a zsiradékok termelése 82 százalékkal, a cukortermelés 2,3-szeresére növekedett. Ezután Hruscsov ismertette, hogy az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatok közül az egyik országos alap létesítését irányozza elő a kolhozparasztoknak nyújtandó szociális juttatások fedezésére. Ehhez szükséges anyagi eszközök egy részét a kolhozok fizetnék be. Másik részét pedig az állami költségvetésben irányoznák elő évenként Mint Hruscsov mondotta, hatalmas történelmi jelentőségű intézkedésekről van itt szó. Azoknak a kolhozparasztoknak a száma, akik nyugdíjjogosultak lesznek, körülbelül 6,5 millió lesz, s hozzávetőleges számítások szerint évente körülbelül 1,4 milliárd rubel szükséges a nyugdíjak és egyéb segélyek kiűzetéséhez. E kiadások fedezéséhez a kolhozok évi jövedelmüknek három—négy százalékát adják majd le. Ez 1965-ben körülbelül 800 millió eu- bel lesz. A törvényjavaslat szerint a kol- hoztag.ok nyugdíjazását és segélyezését 1965 január 1-től vezetnék be. A szükséges fedezet megteremtésére ebben az évben két százalékot vonnak le a kolhozok jövedelméből, ami körülbelül 350 millió rubelt tesz ki. A nyugdíjak és segélyek összegének jelentős részét az állami költségvetésből folyósítják. A törvényjavaslat kiköti, hogy a nyugdíjak és a segélyek kiűzetését a kolhoztagok jövedelméből történő bármilyen levonások nélkül kell biztosítani. A nyugdíjak és a segélyek mértékének arányban kell állnia a kolhoz gazdasági fejlettségének színvonalával, valamint a nyugdíjba menő emberek munkájának eredményeivel. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kolhoztagok nyugdijpolitikájában éppen úgy, mint a bérrendszerben. szem elől" .'r>lt tartani az anyagi érdekeltség lenini elvét. A szovjet emberek helyesen nevezik az egyemlősdit a szocializmusból a kommunizmusba átmenet időszakában gazdaságunk ellenségének, mert ahol az egyen- lősdi kerekedik felül a bérezésben, ott elkerülhetetlen a gazdaság fejlődésének pangása. Minden ember legyen tudatában annak, hogy minél jobban dolgozik, annál jobb* ellátásban részesül öreg korára. Ez felel meg ugyanis a kolhoztagok érdekeinek, az egész szovjet társadalom érdekeinek. Mint Hruscsov mondotta, a törvényja(F oly tatás a 2. oldalon.) Kengyel Pál a bátaszéki állomás „Kiváló dolgozó”-jelvénnyel kitüntetett forgalmi szolgálattevője indítja az ünnepi műszakban a kiskunhalasi távolsági személyvonatot. Kimagasló munkasikerek a vasutas» napi ünnepi műszakban Szombaton zajlottak le a vasutasnapi ünnepségek, de az ünnepi műszak már július 1-én mindenütt megkezdődött. Megyénk vasutas dolgozói kiemelkedő munkasikerekkel is ünnepelték a tizennegyedik vasutasnapot. A három legnagyobb állomásról, a dombóváriról, a bátaszékiről és a szekszárdiról kaptunk jelentést, mindhárom helyen teljes üzem volt vasárnap is. Dombóvár: [avult a menetrendszerűség Állásfoglalás több fontos kérdésben Mikor álljanak le az aratógépek ? — A szalma és a nyári talajmunkák Jobb együttműködést! Tegnap délután Szekszárdon. a megyei tanács kis tanácstermében a járási mezőgazdasági osztályvezetők és a gépállomások > igazgatói beszámoltak a gabona- : betakarítás eddigi munkálatairól. . Jelein volt Horváth József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb. elnökhelyettese és Szűcs Lajos, a megyei, tanács vb mező- gazdasági osztályvezetője. A Teveli Gépállomás igazgatója elmondotta, ha az időjárás engedi, körzetükben e hét végéig az aratást befejezik. Hasonlóképpen nyilatkozott Maul János, paksi osztályvezető, aki részletesen beszámolt arról is, hogy jelenleg a talajmunkák végzésében a tsz-ek között igen nagy a „szóródás”. Van olyan közös gazdaság, ahol a talaj munkák 90 százalékát már elvégezték. ugyanakkor akad olyan is, ahol még csupán négy százaléknál tartanak. „Az most a legfőbb feladatunk, hogy ezen változtassunk és segítsük az elmaradókat” — mondta Maul Já- nos. I Á megbeszélésein több olyan kérdés vetődött fel. amely fontosságára való tekintettel egységes állásfoglalást igényelt. A Gyönki Gépállomás igazgatója például elmondotta, hogy a nyári talajmunkák végzését körzetükben lassítja a tarlón hagyott, fel- gereblyézetlen szalma. Ezzel kapcsolatban Szűcs Lajos elmondotta. hogy az üzem adottságait figyelembe véve járjanak el. Mérlegeljék, mik a lehetőségek, mi jár nagyobb kockázattal, várni a nyári talaj munkák végzésével. vagy pedig a felgereb- lyézetlen szalmát leszántani. Leghelyesebb le szán tani. mert végül, az esetek többségében úgyis erre kerül majd sor. de akkor már a munkával megkésnénk. A Bonyhádi Gépállomás igazgatója azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a kombájnok nagyobb kihasználása érdekében érdemes lenne néhány aratógépet leállítani. A megye állásfoglalása: Egyelőre az aratógépek üeenaeljeaek. Szóba került a jobb együttműködés. A múlt vasárnap az árpabetakarítás meggyorsítása érdekében több gépet Szekszárdra irányítottak. Ezek a gépek azonban az eső miatt nem dolgozhattak. Két-három községgel odább viszont üzemeltetni lehetett volna, ha jobb lenne a tsz-ek között az együttműködés. A gépek kihasználása szempontjából a jövőben arra kell törekedni, hogy a gépállomási igazgatók, a járási vezetők jobban figyeljenek. Ne sajnálják a fáradságot, a szomszédos gépállomásra telefonáljanak át, hogy amikor náluk esik az eső, két-három községgel odább nincs-e lehetőség a gépek üzemeltetésére. Jelenleg néhány ezer holddal többet arattunk vol- ria, ha tervszerűbb lenne az együttműködés. A megbeszélésen egységesen állást foglaltak a jelenlévők abban is, hogy e héten a megye közös gazdaságaiban üzembe kell i*ilííaoi a cséplőgépeket. Mint Pártái István főintéző tájékoztatta szerkesztőségünket, vasárnap igazi csúcsforgalom volt az állomáson. A szokásos negyvennyolc helyett ötvenkét teher- vonatot indítottak és ezek közül negyvenhat közlekedett menetrendszerűen. Ez igen jelentős eredmény, hiszen az elmúlt hetekben nem volt ritka az alig 30—40 százalékos menetrendszerűség sem. A dombóvári vasutasok ünnepi műszaki vállalásai között éppen a menetrendszerűség megjavítása szerepelt az elsők között. A személyvonatok menetrendszerűsége e napon 90 százalékos volt, azonban csak a csatlakozás miatt kellett egyes vonatok indításával várni. A többi nemcsak menetrend szerint in- | dúlt, hanem végig így is közle- ■ kedett. Az ötvenkét tehervonatból tizenhatot indítottak túlsúllyal, va- ^ sárnap, egyetlen napon három- ! ezer tonna túlsúlyt továbbítottak, j Sok volt a dolguk a rendezőknek is. Míg máskor, hétköznap sem emelkedik 1500—1600 fölé a gurított kocsik száma, most 1634 va- ! gont gurítottak. Természetesen, a | nagy forgalom ellenére, baleset- mentesen telt el a vasárnap. Bátaszék: Ót túlsúlyos tehervonat Csúcspontot ért el az ünnepi műszak vasárnap a bátaszéki állomáson is, — mint erről Vajda Gyula állomásfőnöktől értesültünk. összesen öt, az Alföldre induló vonatot, a 2192-est, a 2198ast, a 2164-est, a 2178-ast és a 2171-est indították el, ‘ egyenként 350—400 tonna túlsúllyal. Ezzel két vonatot, mozdonyt, vontató- és vonatkísérő személyzetet takarítottak meg. Szekszárd: Kirakási csúcsteljesítmény vasárnap A szekszárdi állomáson Kovács Zoltán állomásfőnök tájékoztatott bennünket a vasárnap eseményeiről. Minden eddiginél nagyobb tömegű áru érkezett ezen a napon az állomásra. Tíz órakor Bátaszék felől futott be egy — főként építőanyaggal megrakott — negyvenegykocsis szerelvény. Pár perccel később Sárbogárd felől jött tizennégy vagon, majd tizenegy órakor ismét Bátaszék felől egy tizenhét vagonos zúzott- kő-szállítmány. A vagonáradat nem szűnt meg a délutáni órákban sem, összesen kilencvenkét megrakott kocsi érkezett. Az érdekelt fuvaroztatókat már előre értesítették a várható szállítmányokról. így a rakodóbrigádok, járművek már felkészülten várták a tehervonatokat. A .Komlói Építőipari Váltalat brigádjai tizenöt vagon sódert raktak ki, a Hídépítő Vállalat dolgozói pedig kilenc kocsit, néhány óra alatt. De a legkiemelkedőbb teljesítmény a vasutasoké — a szekszárdi pályafenntartóké — Volt. A tizenhét vagon zúzott kővet a nyílt pályán, az előre előkészített vágányok közé rakták ki és azonnal be is dolgozták. Tizenegykor érkezett a szerelvény és másfél óra múlva — anélkül, hogy ezzel más vonatokat zavartak volna — indulhatott is visz- sza a szerelvény az üres kocsikkal. Estig összesen nyolcvan vagont raktak ki a szekszárdi állomáson, mindössze tizenkét kocsi maradt hétfőre, ezeket — mivel nagykereskedelmi vállalatoknak érkezett kényes árut tartalmaztak — nem is lehetett vasárnap kirakni.
