Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-10 / 160. szám
JÍKM. július 10. fm'NA megvet wepüjsáB 5 indokolt a Kapu, kerítés nélkül Többe került a leves, mint a hús — Négymillió forint házilag — Mindenki járdát akar — A Duna-menti és ä járás nyugati részében lévő községek közt ég és föld a különbség — mondotta Varga István, a Paksi járási Taiiács vb-elnöke. — A Duna-mentiekben példás községfejlesztési munka folyik, a többiekkel viszont sajnos, nem dicsekedhetünk. Községfejlesztési tervet ugyan mindenütt készítenek, valamit csinálnak is mindenütt. csakhogy az eredményeknél roppant nagy az eltérés. Egyik-másik helyen felelőtlenül bánnak a közösség pénzével. Elrettentő példaként áll a járás községei előtt A KAJDACSI ESET A tanács néhány évvel ezelőtt elhatározta, hogy a községfejlesztési alapból körülkeríti a temetőt. Ezt azonban nem készítették elő. nem vették számításba a lehetőségeket, sem pedig a szükséges költséget. így aztán csak addig jutottak el, hogy a kapu elkészült, mivel azonban a pénzükből nem futotta többre, a kerítésből már nem lett semmi. A kajdacsiak — sajnos — más hasonló meggondolatlansággal is magukra hívták a .figyelmet. A községben lévő közút nagy kanyarját át akarták vágni. Ehhez hosszú új útszakaszt kellett volna megépíteni, márpedig ilyen költséges útépítést sok nagyközség erőforrásai sem tettek volna lehetővé, nemhogy a kisközség Kajdacsé. Szerencsére a járásnál időben leállították ezt a tervet. Időközben új . vezetők -kerültek a választás során a tanács élére, s most reálisabb keretek közt keresik a falufejlesztés lehetőségeit, csak az a baj, hogy még mindig a kezdeti lépéseknél tartanak. Jellemző, ...hogy amikor a régi tanács ilyen lehetetlenül nagy feladatok megoldásába kezdett, a községben nem vplt egy négyzetméternyi járda sem, ami pedig . mindennél szükségesebb lett volna. Az ú.i tanács — helyesen — most főként járdaépítéssel foglalkozik, s ehhez adva van a lehetőség is. Kajdacshoz nem messze fekszik Nagydorog. Ez a község ugyancsak rossz példájával hívta magára a figyelmet. Itt a tanács rossz munkája nyomán még mindig NEM VÁLT TÖMEGMOZGALOMMÁ A KÖZSÉGFEJLESZTÉS Pedig a választások során a kis- gyűléseken nemcsak azt sorolta fel a lakosság, hogy mit vár az új tanácstól, milyen közérdekű feladatokat kellene megoldani, hanem segítségét is felajánlotta. Ez azt mutatja, hogy a közérdekű feladatok megoldásánál a tanács éppen úgy számíthatna a lakosságra, mint másutt. Ezzel a községgel még az a szégyenletes eset is megtörtént, — nem is olyan régen —, hogy a megyétől községfejlesztési támogatás címén jelentős összeget kapott azzal a feltétellel, hogy. meghatározott mennyiségű társadalmi munkát kell biztosítania a tanácsnak, a társadalmi munkát azonban nem biztosította a tanács, ezért vissza kellett venni a községfejlesztési támogatást. A község idei terve azt mutatja, hogy még mindig nem sokat törődik a tanács a lehetőségek felkútatásával, elsősorban a társadalmi munka szervezésével. A különféle utak felújítására 175 000 forint szerepel tervükben, de ebből mindössze 13 000 forint a tervezett társadalmi munka értéke. Ugyanakkor egy másik községben, Bölcskén, ahol viszont a tanácsi munkának már régóta szerves,’ alapvető részét képezi a községfejlesztés. a 70 000 forintos útfelújításból 40 000 forintot tesz ki a társadalmi munka. A nagydorogiaknál tehát még a 10 százalékot sem éri el. á bölcskeiek- nél viszont megnaladja az 50 százalékot. yí’aks községben a . tanács erőfeszítéseket tesz A KÖZÉKDEKÜ FELADATOK MEGOLDÁSA ÉRDEKÉBEN — Mivel sok a tennivalónk és a kevés pénzből lehetőleg minél többet szeretnénk produkálni, ezért létrehoztuk és megerősítettük a házi építőbrigádot — mondotta Aradi Imre, a községi tanács vb-elnöke. Ez a brigád évente mintegy 4 millió forint értékű munkát végez el. Vayga és Aradi elvtársakkal végig is jártuk a falut, hogy megnézzük a brigád munkáját. Ejgő utunk az épülő piachoz, illetve! vasárcsarnokhoz vezetett. A betonból készült árusítóasztafs^j már ott sorakoznak az új épületek gyűrűjében. Az épületek egy; része még vakolatlan, a gondnoki; lakásba viszont már beköltöztek. Hentesüzlet, halbolt, vegyesbolt,'; zöldségesből! és más egyéb kap majd helyet az épületekben. Amint Bíró Antal, az építőbrigácf vezetője elmondotta, először csak kisebb piacteret akartak létesíteni, de közben látták, hogy annál sokkal nagyobb a lehetőség, biztosítani tudták a feltételeket, s így a kis piactérből tulajdonképpen vásárcsarnok lesz. A létesítmény Bíró Antal szerint augusztus 20-ra elkészül. Az újtelephez korszerű utat, ; járdát épített a tanácsi építőbri- 1 gádja. Mihelyt elkészült az ut és a járda, a lakosság parkosította az utcát. — Pedig nem volt semmiféle szervezés — mondja Aradi Imre vb-elnök. — Nálunk már megszokott, hogy mindenki igyekszik minél többet tenni a falu érdekében. Jellemző, hogy a tanácstagok sorra azzal álltak elő, hogy a körzet lakossága minden társadalmi munkát plvégez, .ha járdát építenék. Sőt, kifizetik még a szakmunkás díját is. Négyzetméterenként meghatározott összeget fizetnek, a tanácsnak csak az anyagot kell megvásárolnia. A vb meg is szervezte a munkát, gyors ütemben épül a járda a faluban, s ha az idén nem is tudnak minden igényt kielégíteni, mert hiszen mindenki járdát akar, egykét éven belül mindenütt korszerű járdán járhatnak a paksiak. Kétségtelen, \ RENGETEG Gondot, utánjárást igényel az építőbri^ádok fenntartása. Sokkal nehezebb afc anyag- beszerzés mint az, állami vállalatoknál. a szakirányítás Is sok gondot okoz. A paksiak csak félműszakos technikussal rendelkeznek Fillér János személyében, és szükséges, hogy maga a tanácselnök is kicsit építésvezető is legyen. Sokszor alig látszanak ki a gondokból. de azért mindig gyarap-, seik valamivel a falu. _ Nagydorogon. nyoma sincs aí ilyen áldozatvállalásnak, szervezésnek. A tanács a könnyebbik megoldást választja, inkább kiadja a munkát a ktsz-nek. így aztán kevesebb 'a gondja, de ugyanezért a pénzért csak feleannyit tudnak' produkálni, mint mondjuk a paksiak. Egy-kát tanács a ko-ábbi években nagyon rosszul járt a házvásárlással és á1 alakilássál, mert hiányzott a megfelelő kalkuláció, előrelátás. Pusztahencséh óvoda. Nagydorogon p:d:g bölcsőde céljaira vásároltak régi épületet. Mire átalakították, a költségek annyit. Vágy többét tettek ki. mintha újat építettek volna. Vagyis többe került, a leves, mini a hús-. örvendetes, hogy' a járásban már alig van község, ahol ne lenne törpevízmű, vagy ne foglalkoznának annak a megépítésével. Mindössze Bikácsön. Kaj- dacson és Nagydorogon nincs még semmi mozgolódás a törpe- vízművel kapcsolatban. A törpevízmű építésének feltételei mindenütt megteremthetők — a kis községekben is, Dunak'ömlőd például kisközség, mégis épü> már a törpavízmű. A paksi járásban semmi sem indokolja hogy ilyen nagy eltérés van a Duna-menti és a többi község közt. A tanácsok egyformán sokat tehetnének mindenütt a lakosság érdekében, ha mindenütt megfelelő lelkiismereteséggel foglalkoznának a községfejlesztéssel. BODA FERENC mi n n Miért nem büntetik a ftsabálysértőket? „Horváth bácsi és társai” aláírással levelet kapott szerkesztőségünk, amiben szóvá teszik, hogy Szekszárdon az Alkotmány utcában sok helyen a házak előtt egy méteres a gaz. Ugyanakkor a Béri Balogh Ádám utcában a házak előtt virágok. kis ligetek díszítik az utcát. Levélírónk kifogásolja /azt, hogy a városi tanács miért nem szólítja fel a hanyag embereket, sőt miért nem büntetik a szabálysértőket. A jogos észrevételt továbbítottuk a városi tanács vb-hez, ahonnan a következő választ kaptuk: „....a város köztisztasági ellenőre az 1/1961. sz. Köztisztasági Tanácsrendelet és a 2,1962. sz. parkosított területek védelméről szóló tanácsrendeletben foglaltak alapján ellenőrzést tartott a város területén. Megállapítást nyert, hogy nemcsak a levélíró által említett utcában, hanem az egész alsóvárosi részen tapasztalható; hogy nem tartják be az idevonatkozó tanácsrendeletet. A köz- tisztasági ellenőr 155 személyt szólított fel, s amennyiben az ismételt ellenőrzéskor szabálysértést tapasztal, úgy az illetőkkel szemben a feljelentést haladéktalanul meg fogja tenni...” S*ekssárdi gininaxittták a knnaesi KISZ-táborban Bár az időjárás elég mostoha volt a középiskolás lányokhoz, ennek ellenére jól érzik magukat. és igen nagy kedvvel dolgoznak. A táborozási idő első részében szőlőkötözés, míg a második héten már barackszedés is szerepel a programban. Négy brigádra van felosztva a tábor, s megindult a versengés a gazdaság által adományozott vándorzászlóért, valamint a jutaloméit. A szabad időt kulturális és sportrendezvények keretében töltik el a lányok. Megtartották már a szellemi vetélkedő elődöntőjét, a 11 pontszámot elérők tpvábbjutottak a döntőbe. Folyik az asztaliteniszverseny is. A gazdaság vezetőit dicséret illeti az ellátásért, valamint azért, hogy ilyen jól berendezett táborban fogadták a középiskolasokat. (sz. a.) Hat község fogászati szakrendelését látják el Mázán Korábban hírt adtunk arról, hogy a mázai fogászati rendelő rövidesen nemcsak az üzemi dolgozókat, hanem a környék lakóit is ellátásban részesíti. Imrő László tudósítónk a rendelő munkájával kapcsolatosan az alábbiakat közölte: „Az újságban megjelent hír téves információn alapult, mert a valóság az, hogy a múlt év december elseje óta van Mázán körzeti SZTK fogászati rendelő, ami hat községet lát el Igaz, hogy a rendelő a bánya területén kapott helyiséget, de ez nem jelenti azt. hogy csak az üzemi dolgozókat látja el. Bár a községtől kissé távolabb esik a rendelő, ennek ellenére a betegek elismerőleg nyilatkoznak az egészségügyi dolgozók munkájáról. Bizonyítja ezt az is, hogy naponta 40—50 kezelést (fogápolás, pótlás) végeznek el. s már nem kell egy foghúzásért is Bonyhád- rg utazni. A községi tanács évente 4000 forinttal járul hozzá a rendelő takarításához. Intézkedett a vendéglátói pari vállalat Levelet kapott szerkesztőségünk Intézkedéséről az alábbiak szerint Bonyhádról, amiben kifogásolják értesített bennünket: azt, hogy a járási művelődési ház „...a panaszt megvizsgáltuk, s büféjében nem hűtik le az ita- valóban megfelel a ténynek az, lókat. Az illetékes szervek már hogy a bonyhádi Béke-étterem több ízben utasították a bony- vezetője a központi utasítás el- hádi étterem vezetőjét, mégsem lenére sem látta el a művelőgondoskodik arról, hogy a büfé dési ház büféjét jéggel. Ezért fi- is kapjon jeget. gyelmeztetést és szigorú utasítást Felkértük a Tojna megyei Ven- kapott a jégellátás biztosítására, déglátóipari Vállalat igazgatóját, ami már jelenleg zavartalanul hogy a panaszt vizsgálja meg. történik.” Ily en is van sajnos A Hőgyészi Állami Gazdaság új irodaháza. Nemrég fejeződött be a szekszárdi járás egyik községében egy elég különös vizsgálat. Az elkeseredett panaszos levele volt a kiindulópont: A levélíró bejelentésében azt állította, hogy a szomszédasszony részeges, magatartása és viselkedése tűrhetetlen. Egyúttal segítséget kért a felsőbb szervektől. A vizsgálat megállapította, hogy a panaszosnak igaza van. s sajnos a probléma a községben közügy is, mert az alkoholt kedvelő menyecske férje tsz-agronómus. Számtalan oka lehet annak, hogy az ember rászokik az italra, és rabja lesz az alkoholnak. De ez most más lapra tartozik, mert ebben az esetben a problémának inkább azt az oldalát érdemes feszegetni, hogy akad sajnos feleség aki viselkedésével nemhogy könnyítené, inkább még nehezíti a vezető beosztásban dolgozó férj helyzetét, munkáját és rontja erkölcsi hitelét. Ez az agronómus is rendes, törekvő szakember. De bizonyára sokat szégyenkezik amiatt, hogy az asszony nem képes parancsolni önmagának, s ráadásul még, amikor felönt a garatra, kötekedik. civakodik. A közös gazdaságokban dolgozó vezetők tennivalója ezerféle. Ritka az a nap. amely esti gyűlés, hajnali, vagy éjszakai ellenőrzés nélkül múlik el. A brigádvezetők, az elnökök, az agronómusok munkaideje, főleg nyáron, átlag 16 óra. vagy még ennél is több. E nagy hajtást csak akkor képes valaki végigcsinálni, ha talpig asszony a feleség. Ellenkező esetben nehéz, sőt gyakran lehetetlen helytállni, a - közösség érdé» keit mindenek fölé helyezni. A családi gondolt ál persze nem függetlenítheti magát senki, de ahol a feleség még tetőzi is ezeket, ott a falu előtt a férj lehetetlenné, nevetségessé, vagy szánalmas figurává válik. Nem kell hozzá túl nagy fantázia; könnyű elképzelni annak as agronómusnak a lelkiállapotát, akinek a feleségéről az egész falu tudja, hogy mértéktelenül iszik. Egyes helyeken a tsz- vezető felesége alaptalan félté- kenységi jelenetekkel járatja le a férjét. Van rá példa, hogy némelyik feleség a férj beosztásával visszaélve, jogtalan előnyökre tart igényt és ágy viselkedik a község szemeláttára, mintha ő „több’’ lenne, mint más asszony. Rossz dolgok ezek. s talán e szórványos jelenségeknek a fér számoló áb'J.n legtöbbet a nőtanács aktívái segíthetnének.
