Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

JX'.. Hú. íceo o AMAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA E'S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 156. szám. ARA: 7& FILLÉR Vasárnap, 1964. július 5. Rendelet a társas és csoportos lakóházak építéséről a. o.) A második félév első napjai az üzemekben • (3. o.) 1 Száz lány a táborban (Képriport 7. o.) ban... LJ fl megyei mezőgazdasági operatív bizottság felhívása •• Összpontosítsuk erőnket a kenyérgabona betakarítására A megyei mezőgazdásági opera­tív bizottság szombaton ülést tar­tott. Értékelte az aratást, a gabo­nabetakarítás jelenlegi helyzetét, és elhatározta, felhívással fordul a pártszervezetekhez, a mezőgaz­dasági üzemek vezetőihez, dolgo­zóihoz, a KISZ-szervezetek tag­jaihoz, a nőtanácsokban tevé­kenykedő asszonyokhoz, a Haza­fias Népfront aktíváihoz, hogy tegyék közüggyé a gabona be­takarítását, hogy minél gyor­sabban és a lehető legkeve­sebb veszteséggel kerüljön magtárakba a kenyérnek való. Az összefogást több körülmény indokolja, és írja elő sürgetően. Elsősorban az, hogy ez évben na­gyobb területen kell elvégezni az aratást, mint tavaly, s a nagy munkát nehezíti a kedvezőtlen időjárás, több helyütt a szervezet­lenség, és a kapkodás. Július másodikáig a megye közös gazdaságai az őszi árpának mindössze 78,8 százalékát aratták le. Szekszárd város 37,4 százaléknál, a tamási járás 68,3 százaléknál a dombóvári járás 69,4 százalék­nál, a bonyhádi járás 83,4 száza­léknál, a szekszárdi járás 88,9 százaléknál, a paksi járás 90,7 százaléknál tart. Jobb szervezett­séggel ezt a fontos munkát már be lehetett volna fejezni. Megye- szerte megkezdődött a búza és a rozs aratása, de ezen a téren sem kielégítő az ütem. Mindez nyomatékosan indokolja a pártszervezetek, társadalmi szervek hatékonyabb össze­fogását, és az ipari üzemek vezetőinek hatékonyabb segít­ség nyújtását. Nem kielégítő a szalmalehúzás és kazlazás. nagy az elmaradás a tarlóhántésban, a nyári mély­szántásban. A megyei mezőgaz­dasági operatív bizottság éppen ezért az alábbiakra hívja fel a fi­gyelmet. Eddig egy kombájn át­lagteljesítménye 67 hold. A me­gyei vezetés ismeri az alkatrész- ellátásban mutatkozó hiányossá­gokat; és a Balaton-kombájnok- kal szemben elhangzó legtöbbször jogos kifogásokat. Ilyen helyzet­ben az üzemek vezetőinek köteles­ségük gondoskodni arról, hogy valamennyi rendrevágó gép kapacitása a lehető legjob­ban ki legyen használva. Az SZK-kómbájnok minden időt kihasználva az aratást és a cséplést végezzék, a hazai kombájnok a gazdaságo­sabb üzemeltetés a jobb kihasz­nálás érdekében pedig elsősorban a rendrevágott gabonát csépeljék. Főként ott, ahol a Balaton a ta­pasztalatok szerint így használ­ható ki legjobban. Ezzel egyidejű­leg a szövetkezeti kézi arr.tóbri- gádok is lássanak munkához, de célszerűen és tervszerűen. a gépek, s főleg a kombájnok elől arassák le a kenyérgabonát, ha­nem ott dolgozzanak, ahol a búza dőlt, kúszált, egyszóval ahol a gép nem boldogul. A mezőgazdasági üzemek veze­tői kérjék és igényeljék a KISZ- tagok, a tömegszervezetek és a társadalmi szervek segít­ségét, a szalmalehúzáshoz, a kévék ösz- szehordásához, egyszóval az ara­tást, a tarlóhántást meggyorsító munkák elvégzéséhez. Minden bi­zonnyal a kért segítséget meg­kapják. Sajnos, az érintett és érdekelt ipari üzemek a megye nehéz hely­zete láttán sem adnak a második műszakhoz traktorosokat, s ez annál is furcsább, mert más me­gyékben érvényesül a konkrét és tényleges segítés. A gabonabetakarítással egyide­jűleg sok még a tennivaló a nö­vényápolásban is. A munkák ösz- szetorlódtak. Ez az előttünk álló néhány hét nehéz feladat elé ál­lítja a mezőgazdaság dolgozóit, és Kormányalakítási alkudozások Kongóban Leopoldville (MTI) Moise Csőm­be, . Katanga tartomány egykori szakadár vezetője, aki péntek es­te állítólag jelentést tett tájéko­zódó jellegű kormányalakítási tárgyalásairól Kaszavubu elnök­nek, még mindig nem hozta nyil­vánosságra, kit ajánlott Kaszavu- bunak a miniszterelnöki tisztség­re. A Leopoldville-ben folyó al­kudozással egyidőben a partizá­nok kezére került észak-katangai Albertville városban működő rá­dió — mint az AFP jelenti .—, nyilvánosságra hozta, milyen feltételeket támasztanak a kon­gói felkelők a „megbékélés” kor­mányában való részvételre. Követelik Kaszavubu elnök le­mondását, Gizenga volt minisz­terelnökhelyettes szabadonbocsá- tását, a parlament újbóli össze­hívását, Lumumba halálának ki­vizsgálását és olyan száműzetés­ben élő kongói politikusok haza­térésének engedélyezését,' mint Gbenye volt belügyminiszter. Nem hivatalos jelentések sze­rint Csőmbe most minden követ megmozgat, hogy találkozót esz­közölhessen ki Gaston Soumialot- val, a kongói nemzeti felszabadí- tási bizottság egyik vezetőjével., aki az észak-katangai és Kivu tartománybeli felkelők élén áll. Egy AFP-tudósítás szerint az al- bertvillei hatóságok nem ellenzik ezeket a megbeszéléseket, de — mint szóvivőjük kijelentette — ragaszkodnak hozzá, hogy a ta­lálkozón Gbenye is jelen legyen. vezetőit. Kellő társadalmi össze­fogással azonban az aratást ide­jében és jó minőségben tudja majd elvégezni megyénk paraszt­sága. Legyen tehát a gabonabeta­karítás valóban közügy a földe­ken és a falvakban is. Uszályokkal is szállítják Tolna megyéből a gabonát A Tolna megyében termelt és az ország más vidékén felhasz nálásra kerülő gabona nagy ré­szét az elmúlt években tenge­lyen szállították el. Az idén jó­val több gabonát szállítanak uszályokkal. mint a korábbi években. Elsősorban természete­sen a Duna-menti községekből indítanak majd gabonával ra­kott uszályokat. A tervek szerint hét uszályt foglalkoztatnak a Tolna megyei gazdaságok; Bétá­ról két, Bogyiszlóról, Gerjenből, Madocsáról egy-egy és Paksról két uszállyal szállítják majd ara­tás és cséplés idején a gabonát. Dobi István és Kádár János üdvözlő távirata Ben Bellához Dobi István és Kádár János táviratot küldött Ben Bel'ának. az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének, a Nemzeti Felszabadulási Front fő­titkárának. melyben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, népe. a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a maguk nevében szívből jövő üdvözletünket és jó­kívánságainkat fejezték ki Ben Bellának, a baráti Algériai De­mokratikus és Népi Köztársaság népének, kormányának és az FLN Központi Bizottságának a függetlenség háoja alkalmából. — őszintén kívánjuk, hogy to­vábbi sikerek kísérjék az impe­rializmus és a belső reakció mesterkedései ellen folytatott állhatatos harcukat, a népek bé­kés egymás mellett élését támo­gató politikájukat, a hazájuk fel­virágoztatására és az algériai nép jólétének növekedésére, a szo­cialista társadalom megvalósítá­sára irányuló tevékenységüket — hangzik a távirat. — Engedje meg Excellenciád, kifejezésre juttatnunk azt. a meggyőződésünket, hogy az or­szágaink. közötti baráti együtt­működés a jövőben még tovább fejlődik népeink javára — hang­zik Dobi István és Kádár János távirata. Átadta megbízólevelét a Lengyel Népköztársaság új magyarországi nagykövete Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szom­baton fogadta Jan Klljanczyk rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Lengyel Népköz­társaság új magyarországi nagy­követét, aki átadta megbízólevelét. Jan Kiljanczyk nagykövet meg­bízólevele átadásakor beszédet mondott, melyre Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Dobi Ist­vánnak a nagykövetség kíséreté­ben lévő tagjait. Az Elnöki Ta­nács elnöke ezután hosszan, ba­rátién elbeszélgetett a nagykövet­tel. Befejeződött Hruscsov skandináviai körútja A szovjet kormányfő elutazott Oslóból Oslo (MTI). Szombaton délelőtt a Baskiria fedélzetén elutazott Oslóból Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke. Ezzel véget ért a szovjet kormányfő háromhetes skandiná­viai körútja, amelynek során Dá­niát, Svédországot és Norvégiát látogatta meg. Hruscsov oslói búcsúztatása a megszokott ünnepélyességgel ment végbe: a kikötőben dísz­század sorakozott fel, a dísz­kikötő mólója mellett két fellobo­gózott norvég torpedóromboló kö­tött ki, fedélzetén felsorakoztak a haditengerészek. A szovjet kor­mányfő búcsúztatásán ott voltak a norvég kormány tagjai, élükön Gerhardsen miniszterelnökkel. Ott voltak a diplomáciai képvise­letek vezetői, de igen nagy szám­ban gyűltek össze Osló polgárai is, akik itt-tartózkodásának né­hány napja alatt őszintén meg­szerették Hruscsovot nyíltságáért, barátságos magatartásáért, Hruscsov köszöntötte a búcsúz­tatására megjelenteket, megtekin­tette a testőr-díszszázadot, majd Gerhardsen miniszterelnök rövid beszédben vett búcsút a szovjet kormányfőtől. A beszédre Hrus­csov válaszolt. Hruscsov beszédében először is rámutatott; hasznos és beható eszmecserét folytatott Gerhard­sen miniszterelnökkel és a norvég kormány tagjaival. A megbeszé­lések eredményét a norvég— szovjet közös közlemény foglalja össze. Búcsúbeszédében röviden Ösz- szegezte skandináviai kőrútjának eredményeit. Amint megállapí­totta: ez az út is bebizonyította, hogy nagy lehetőségek vannak a Szovjetunió és a skandi­náv országok barátságának, együttműködésének fejlesz­tésére és erősítésére, arra, hogy közös erőfeszítésekkel elérjék; Észak-Európa a béke övezete legyen. Ezért mindent meg kell tenni, mert Észak-Edrópa békéje elő­segíti a világ békéjének, bizton­ságának megszilárdulását is. Hangoztatta: a népek nem akarják a pusztulást hozó hábo­rút. Békében akarnak élni, mert a béke jelenti a jólétet, boldog­ságot. A békét azonban nem le­het csupán passzívan várni, har­colni kell érte. A szovjet kormányfő megelége­déssel jegyezte meg, hogy Skan­dináviában nagy visszhangra ta­láltak azok a felhívások, amelyek tevékeny békeharcra szólították fel a népeket. A nagy tetszéssel, tapssal foga­dott beszéd után a szovjet minisz­terelnök — családjának és kísé­retének tagjaival együtt — mo­torcsónakra szállt, amely a Bas- ldriához vitte. Amikor a szovjet hajó kifutott a kikötőből, 21 ágyú­lövés dördült el — Norvégia így vett búcsút Hruscsovtól. A Baskiria előreláthatólag már vasárnap megérkezik Baltyijszk kikötőjébe, ahonnan Hruscsov Kalinyingrádon át tér vissza Moszkvába. A háromhetes skandináv láto­gatást mindvégig nemcsak az érintett három orsrúg közvéle­ménye kísérte nagy figyelemmel, hanem érdeklődést tanúsított irán­ta az egész világ. Ez a körút a gyakorlatban bizonyította be: van lehetőség a Szovjetunió, tágabb értelemben a szocialista világ- rendszer s a tőkés országok kö­zötti békés együttélésre, vannak olyan pontok, ahol az érdekek találkoznak. A látogatás legfőbb eredménye nemzetközi síkon kettős. Egy­részt a szovjet kormányfőnek al­kalma nyílt álláspontja kifejté­sére s egyúttal a felkeresett or­szágok állásfoglalásának megis­merésére is. Természetes, hogy ezek nem esnek egybe, de minde­nütt sikerült megtalálni a közös nevezőt Ha nem is teljesen egyezik a szovjet kormány véleménye a skandináv államok kormányával az ENSZ szerepéről, mindhárom közös közlemény hangsúlyozta az ENSZ-nek, mint fontos nem­zetközi szervezetnek, s a béke biztosítása eszközének fontossá­gát. Mindhárom közös közlemény' azt hangoztatta: tovább kell erő­síteni a nemzetközi enyhülést. Az út legfontosabb eredménye azonban sokak szerint mégis első­sorban az, hogy a skandináv or­szágok népe személyesen . taláír kozhatott Hruscsovval, élénk ro- konszenvvel fogadta a szovjet kormány vezetőjét, a békeszerető szovjet külpolitika képviselőjét. Bebizonyosodott, hogy az a poli­tika, amelyet Hruscsov képvisel — a békés együttélés politikája — rokonszenvre és támogatásra talál hivatalos köröltben és a skandináv néptömegekben egy­aránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom