Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-29 / 176. szám
MehiVoSzekszáráo Sgyefcami Könyvtár xécs Szepesy u# ^^BZoUgyo TOLNA MEGYEI-------------------- • -^>»wv-wYv^aHJLKAAM\A^onrinnrKB jwwv><vvyvtiuixaaaa.vvvv JtAMWWVVYYvnuuA^MVVV-tnrKV wv» A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^•V»V#!ty*.f,%%v*V#V*!íCúűúKMA XIV. évfolyam, 176. szám. »»AA/WWYVYH ÄRA: 60 FILLÉR. Grc Szerda, 1964. július 29. Grábóci riport (2. o.) Törvényesen érvényt szerezni a törvénytelenségnek? (3. o.) Szekszárdi háztetők felett a o.) A magyar—osztrák kapcsolatok új szakasza Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettesének nyilatkozata ausztriai látogatásáról Becs, (MTI). Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese és családja, valamint Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes Bruno Pittermann alkancel- lár meghívására július 23-tól 28- ig Ausztriában tartózkodott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese hazautazása előtt az alábbi nyilatkozatot adta útja tapasztalatairól, az MTI bécsi tudósítójának. „A két szomszédos ország, Ausztria és hazánk gazdasági kapcsolatai az utóbbi időszakban —- nem utolsó sorban a mindig Sűrűbbé váló személyes találkozások révén — megélénkültek, így például tavasszal Budapesten üdvözölhettük bécsi házigazdánkat, Pittermann alkancellárt, az államosított ipar miniszterét, valamint Kotzina kereskedelemügyi államtitkárt. A magyar főváros' ban járt az osztrák szövetségi kereskedelmi és iparkamara nagylétszámú küldöttsége is, élén Sal- linger elnökkel és Körinek főtitkárral. Számos egyéb látogatás, tárgyalás is erősítette, mélyítette a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatokat. Ilyen előzmények után érkeztünk Pittermann alkancellár meghívására Ausztriába. Az utazás célja nem az volt, hogy konkrét gazdasági tárgyalásokat folytassunk, hanem, hogy megismerjük az osztrák ipar egy részét — nevezetesen éppen azt, amellyel régebbi keletű együttműködésünket kölcsönösen el kívánjuk mélyíteni. Bécsben ellátogattunk egy házgyárba; ez a látogatás igen tanulságos volt, hiszen Magyarországon a következő években egy sor hasonló üzem áll a lakáskérdés megoldásának szolgálatába. Vidéki körutazásunk elvezetett az állami tulajdonban lévő osztrák ipar három kulcsfontosságú központjába: a linzi egyesült vas- és acélművekbe, a linzi műtrágya- gyárba, valamint/ a ranshofeni egyesült fémművekbe. Mindhárom •nagyüzemhez sok éves, gyümölcsöző kapcsolatok fűzik a magyar népgazdaságot, és nem kétséges, hogy ezt az együttműködést — akárcsak más osztrák üzemekkel — számos területen tovább lehet bővíteni. A meglátogatott gyárakban egyébként igen jó benyomásokat szereztünk. Az őszinte, vendégszerető fogadtatás, a sokrétű tájékoztatás és eszmecsere — úgy gondolom — mindkét fél számára ösztönzést adott a közös munka további terveinek kimunkálásához. Adottságaink sok tekintetben hasonlóak: két kis, szomszédos közép-európai országról van szó, amelyek gazdasága — nem utolsó tokra építve — számos területen kiegészítheti egymást. A szorosan vett kereskedelmen túl mindkét fél lehetőséget lát például a harmadik országokban való, és az eddigiekben jól bevált technikai együttműködésre, valamint gyártási eljárások, szabadalmak kölcsönös átvételére, műszaki-tudományos tapasztalatcserére, stb. Bécsi tartózkodásom idején alkalmam volt találkozni és a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről megbeszéléseket folytatni Adolf Schärf köztársasági elnökkel, Josep Klaus kancellárral, Bruno Kreisky külügyminiszterrel, valamint természetesen ismételten házigazdánkkal, Bruno Pittermann alkancellárral, aki elkísért bennünket utazásunk valamennyi állomására. A gyárlátogatásokon kívül megismerkedhettünk a főváros mellett Ausztria néhány más szép vidékével. Salzburgban részt vettünk az idei ünnepi játékok megnyitó díszelőadásán. A rendkívül szívélyes vendéglátás jegyében kiválóan szervezett út, néhány rövid nap alatt igen sokat nyújtott. Bizonyos vagyok benne, hogy tapasztalataink tanulságai hozzájárulnak majd a két országot összefűző gazdasági szálak megerősítéséhez,, és a békés egymás mellett élés elvén alapuló jószomszédi kapr csolataink minden irányú továbbfejlesztéséhez. Jólesett hallanunk Pittermann al- kancellártól . egy, az út során mondott pohárköszöntőjében, hogy nézete szerint látogatásunk szának mintegy bevezetője, amelyet további kölcsönös látogatások követhetnek. Házigazdánk óhajával csak egyetérthetünk és nem kétséges, hogy a jövőben újabb lépéseket tehetünk az együttműködés útján” — fejezte be nyilatkozatát Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese. Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese és családja, valamint Baczoni Jenő, külkereskedelmi miniszterhelyettes kedden délután Bécsből hazautazott Budapestre. Búcsúztatásukra a schwechati repülőtéren megjelent Bruno Pittermann alkancellár, valamint az államosított osztrák ipar több vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál Sebes István, hazánk bécsi követe is. U Thant Moszkvába érkezett Moszkva (TASZSZ). U Thant, az ENSZ főtitkára a szovjet kormány meghívására kedden Moszkvába érkezett. Gromiko szovjet külügyminiszter és más hivatalos személyiségek. valamint U Ba Saw. Burma moszkvai nagykövete fogadta a főtitkárt a seremetyevói repülőtéren. Miről tárgyalt ü Thant Moszkvában ? Moszkva, (MTI): U Thant, az ENSZ főtitkára négynapos moszkvai látogatása fontos helyet foglal el július 9-én megkezdett világkörüli útjában, amelynek eddigi állomásai Genf. Kairó, Párizs, és London voltak. Az ENSZ főtitkárnak moszkvai megbeszélésein központi helyet kap a nemzetközi ENSZ-erőkre vonatkozó szovjet javaslat, amelyet U Thant július 7-én New Yorkban vett kézhez. A szovjet kezdeményezés fő mondanivalója, hogy a Szovjetunió nem sajnálja az anyagi áldozatokat a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért, ha ezek az akciók megfelelnek az ENSZ- alapokmány betűjének és szellemének. U Thant — mint ismeretes — híve az indokínai tárgyú genfi értekezlet összehívásának és főbb vonalakban egyetért a szovjet kormánynak azzal az indítványával, hogy augusztusban ismét üljön össze a tizennégyhatalmi értekezlet. „A genfi tárgyalóasztalhoz való visszatérés — jelentette ki a Július 8-i sajtóértekezletén — még ebben a késői stádiumban is hasznos eredményeket hozhat,’* Az ENSZ főtitkárnak moszkvai megbeszélései kiterjednek a világszervezet helyzetének és tevékenységének olyan kérdéseire is, ' mint a gyarmati rendszer megszüntetéséről hozott határozatok végrehajtása, a Kínai Népköztársaság tagságának helyreállítása, a szocialista világrendszer és az el nem kötelezett országok igazságosabb képviseletének biztosítása az ENSZ szerveiben, és ezzel kapcsolatban az alapokmánymódositó értekezlet előkészítése. Állattenyésztési értekezletet tartottak Faddon Tegnap délelőtt a fáddá műve- j osztályvezető nyitotta meg. Utá- lődési otthonban jöttek össze a | na Tolnai Ferenc, a megyei ta- megye vezetői és állattenyésztési j nács vb-elnökhelyettese tartott szakemberei, hogy az MSZMP Tolna megyei Bizottsága által meghatározott intézkedési terv végrehajtását megvitassák. A tanácskozáson részt vett Virág István az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, Ravasz Ferenc, az FM termelési felügyelője, a járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, főállattenyésztői, állatorvosok, valamint állattenyésztéssel foglalkozó vállalatok vezetői. beszámolót. Tolnai Ferenc beszámolójában ismertette az állattenyésztésben elért eddigi eredményeket. Elmondta, hogy bár egy egész sor feladatot megvalósítottunk, . de sok olyan tennivaló is van még, amire ezután kerül sor. Ezek közé tartozik a szarvasmarha- állomány további növelése. A megyében az elmúlt év végéhez képest 1800 darabbal növekedett áz állomány, mégis mintegy 1500 darabbal emelni kell az év véAz értekezletet Horváth József, a megélénkülő magyar—osztrák | az MSZMP Tolna megyei Bízott- ©éig. Nem szabad figyelmen kívül személyes kapcsolatok új szaka- ságának tagja, mezőgazdasági I hagyni a háztáji szarvasmarhaJól kezdődött a második félév a Paksi Téglagyárban mondja a művezető —. terveme-I mert melegségével, j levegőtlenséVilághírű a paksi lösz-fal. Ha egy utas elsuhan gépkocsijával a téglagyári felüljáró-rakodó alatt, a hatos út betonján, egy pillantást odavet a csodálatos természeti alkotásra... S csak a falat látja, meg az épületeket. A munkások — akik valóságos hősi csatát folytatnak nap mint nap — csak ritkán jutnak a pillantás, a közérdeklődés körébe, mert néha jön csak hozzájuk látogató, kevés az olyan vendég, aki dicsérő szóval búzdítaná őket még jobb munkára, aki elismerné fáradozásukat. — Sokan nem is tudják, az emberekkel csodát lehet művelteim, ha „nyelvükön” beszélnek velük, ha elismerik munkájuk értékét... Ilyen csoda a most folyó munka — mondja Palla József gyárvezető. — Pedig rosszul kezdődött a lést kaptunk. Néhány gyárban a tervet nem tudták teljesíteni, s az első féléves lemaradás pótlására elosztották a hiányt a jobb gyárakra, és mi most mások hiányának pótlásával gyűrkőzünk. A tények azt bizonyítják, hogy eredményesen. Ebben a hónapban a felemelt terv szerint 1450 000 téglát gyártanak — a paksi gyár fennállása óta ennyit még egy hónapban sem készítettek. Három- százezer téglával gyártanak többet mint amennyit az eredeti terv előírt... A hónap utolsó öt munkanapjára kétszázezer tégla gyártása maradt. Amennyiben az időjárás a héten nem változik, még túlteljesítés is várható... A paksi gyár kemencéje a szakmában igen ismert. Nemcsak azért, mert itt működtetik az elősorban a hagyományos kapcsola-1 hetedik hónap, a második félév — I szárító berendezést, hanem azért. gével szinte egyedülálló. Ennél rosszabb kemence talán csak a dombóvári egyes számú gyárban van. A kánikulai hőségben a kemence munkásai — szocialista brigádversenyben vesznek részt ők is, csakúgy, mint a nyersgyártók — nem csökkentették a munka ütemét. Az égetés a terv szerint történt, a 900 ezres tervet megfejelték 300 ezerrel. S most az égetők, ki- és behordok is rekordteljesítményt érnek el júliusban: 1 200 000 téglát égetnek, csaknem annyit, mint négy évvel ezelőtt még két hónapban. Márkus Ferenc nyersgyártó brigádja, László József kemencés brigádja hősiesen helytállt a júliusi terv teljesítése során. A második félév a Paksi Téglagyárban jól kezdődött. A kezdeti sikert bizonyára újabb kimagasló termelési eredmények követik. állományt sem. Gyorsabb ütemben kell megoldani a szarvasmarha-állomány tbc-mentesítését, sokkal több üzemi és társadalmi összefogásra van szükség. Eddig csak egyetlen Tolna megyei tsz- nél van negatív állomány, és előreláthatólag az év végéig még egy termelőszövetkezetben tudjuk elérni a tbc-mentesítést. Tolnai Ferenc beszámolójában kiemelte a Ráztátok megfelelő téliesítését, hogy ezzel is csökkenteni lehessen az elhullást. El kell érni azt, -hogy a termelő- szövetkezetek á szaporítást saját anyagból oldják meg, így elkerülhető, hogy betegséget hordjanak egyik helyről a másikra. A juhállomány növekedik. termelő- szövetkezeteink szívesen foglalkoznak juhtenyésztéssel. Itt főleg a minőség javítására kell törekedni, és többet kell foglalkozni a juhok fejősével. A számadatok azt mutatják, hogy a tavalyihoz képest kevesebb termelőszövetkezetben fejik a juhokat. Javaslatot tett arra, hogy több gondot fordítsanak a közös gazdaságok a lótenyésztésre. Felvetette a közös csikótelepek létesítését, amellyel elérhető lenne a lóállomány minőségi javítása. A takarmáhyozásról szólva kiemelte a helyes, ésszerű, takarmányfelhasználóst. Ésszerűbb takarmányozással sok vagon ab- raktakarmá ny t takaríthatnánk meg. Beszélt a helyettesítő takarmányok gondosabb, gyorsabb fel- használásáról. Beszámolójának befejező részében külön felhívta a figyelmet a szalmabetaikaritás meggyorsítására. A beszámolót vita követte, amelyen a résztvevők foglalkoztak a további feladatokkal, az állattenyésztés problémáival. Az értekezlet Horváth József összefoglalójával ért véget.
