Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-03 / 154. szám

4 TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. július 3: !i SALAMON PÁL-vS. VtóA 11. Lecsúsztam az ágyról. Nagy keservesen felhúztam a nadrá­gomat a pizsamára. A portás­fülke világos volt, de az öreg ki­ment valahová. Szerencsére a kapu előtti taxiállomáson két ko­csi is állt. — Parancsol? — A takarékházba. Nem tudtam beszállni a kocsi­ba. — Mi lesz? — Segítsen ... nem kívánom ingyen . .. — Ó kérem . .. Erzsi nagyot nézett. — Azt hittem, soha nem jön ... — Miért ne? ... Hosszú konyhán és sötét für­dőszobán keresztül vezetett a szobájába. — Jaj, most mit adjak enni? Már minden zárva ... — Nem vagyok éhes. — Valamit... — Igazán nem. ✓ — Akkdi1 iszunk. — Jó. — Pertut. — Hamisan kacsin­tott. Míg előszedte az üveget, kö­rülnéztem. Öcska, régi bútorok. Tisztaság. Csővázas keretben la­vór, a földön kancsó. — Akkor ... Kart karba öltve ittuk fenékig a keserű, rossz bort. — Szervusz. — Szervusz. Szájoncsókolt, én meg vissza. Leültünk az ágy szélére. Ismét töltött. Ittunk. Odabújt hozzám. ..i. — Én ma leiszom magamat. — Miért? — kérdeztem és fél- kézzet átöleltem a derekát." Szépen eltette a kezemet. — Ne haragudj — és szomo­rúan mosolygott. — Te ne haragudj. — Ugyan. Pocsék az egész. — Mi? " REJTŐ JENŐ KÉPRE6CMYVÁLTOZAT> KOVÁCS SÁNDOR LÉPÉS — Nekem semmi se sikerül. Te tetszettél nekem. — És most? Töltött. Ittunk, Vállatvont. Szájoncsókolt. — Mindegy. A férfiak . .. — Igyunk! — Most te tölts! Töltöttem. — Nincs szerelem, csak csa­lás. . . — Tévedsz ... — Ö, te nagyokos... — fel­csapta az államat. Hosszan csókoloztunk. Kiittuk a negyedik kétdecis pohár bort is. Csuklott és már nem mosoly­gott. Megrázkódott. Végigdőlt az ágyon. Sokáig hallgattunk. Nem tudom, mennyi idő telt el. Peje­met a tenyerembe hajtva ültem. Nagysokára egyenletes szuszo- gásra lettem figyelmes. Odanéz­tem. Aludt. Keze lelógott az ágyról. Nem tudom, mi történt velem. Súlyos ütést éreztem a szívemen. Felkínlódtam maga­mat. Néztem az élettelenül ló­gó kezet. Addig sem voltam ré­szeg, őe akkor teljesen tiszta lett a fejem. Ezt nem. Akkor inkább sem­mit. így nem hagyom magam. Ezt nem. Nem ... lehet eszmélet­lenül ... Nem szégyelltem, hogy han­gosán beszélek. Meg tudtam volna ütni azt a nőt. Pedig szép és kedves. Jó­val fizetett a komiszságomért. Mégis ütni lett volna kedvem. Azért, mert így hagyja magát. A magam ördöge feküdt előt­tem. Gyűlöltem azt a lecsüngő kezet, amely nemrég még simo­gatott. Irtóztam tőle, mert az él­ve is halott volt. Vettem a mankómat és ami­lyen csendben csak tudtam, ki­botorkáltam a lakásból. A házmester úgy nézett rám, hogy a húszasból nem kértem vissza. A másik húszast a portásnak adtam. — Hát ez meg micsoda? — Semmi — keservesen ka­csintottam. • Azt hiszem, megrémült az ar­comtól, mert csak legyintett és > továbbengedett. f Leültem az ágyam szélére. Hallgattam az emberek nehéz, , sípoló lélegzetét. Aztáh feláll- I tam. Kitornáztam magamat a “két ágysor közötti folyosóra. Az f ágyam végéhez támasztottam a mankóimat. Teleszívtam a tüdő­¥ met. Léptem egyet. A szívembe nyilait a fájdalom. Azután még egyet és még egyet. Már csak a jobb lábamat tartó gép vasken­gyelének koppanásait hallottam. Vége. Tudomány — technika A tükör túlsó oldalán Mi az antianyag — Van-e tükörvilág - Létezik-e antigravitáció Az anyagi világ jelenségei örök törvényeknek vannak alávetve. A természet például nem tünteti ki a balt a jobbal szemben. En­nek a szimmetriának egyik érde­kes megnyilvánulásával az ele­mi részecskék világában találko­zunk. Nemcsak pozitív töltésű protont ismerünk, létezik ennek atomfizikai tükörképe is: a ne­gatív töltésű proton, röviden anti- proton. A negatív elektronnak pozitív töltésű párja a pozitron. Antiprotonból, pozitronból és a többi antirészecskéből egy másik világot építhetnénk fel, szakasz­tott ugyanolyant, mint a miénk, de mégsem hasonlót. Ezt a külö­nös világot antivilágnak, tükör­világnak nevezte George Hamow, az ogyesszai születésű kiváló amerikai fizákus, a princetoni egyetem híres fizikaprofesszora. ALICE KALANDJAI A tükörvilág látszatra hasonlít a miénkhez, csak fordítottja en­nek, akár a tükörkép az eredeti tárgynak. Csaknem egy évszázad­dal ezelőtt ezt a témát dolgozta fel Lewis Caroll angol író Alice kalandjai és a tükör másik olda­lán című fantasztikus regényé­ben. Ha egyszer a tükör mögé juthatnánk, mint Alice, a regény kislány főszereplője, szerveze­tünk teljesen átalakulna, szívünk a jobb oldalra kerülne. Gamow világa természetesen nem ilyen egyszerű optikai esetet jelent, ha­nem atomfizikai természetűt. A természet !tükörszimmetriája meg­engedi, hogy negatív protonokból, pozitronokból antiatomok épül­jenek fel, s ebből antianyag jöj­jön létre, s antianyagból csilla­gok, csillagrendszerek keletkez­hetnek. Egy ilyen tükörvilággal való ta­lálkozás a legszörnyűbb ka­tasztrófát jelentené. A. löffele- atomból álló világ az érintkezés pillanatában kölcsönösen meg­semmisítené egymást, s a másod­perc tört része alatt teljes egé­szében sugárzássá alakulnának át. Ember és antiember kézfogá­sa borzasztó nukleáris robbanás­sal járna. Anyag és antianyag ,,keverékkel" működtetett gép hatásfoka száz százalék lehetne, mert a kétféle anyag teljesen — salakmentesen — átalakulna energiává. Eddig a képzelet birodalmát jártuk és most nézzünk körül: le- het-e valóság Gamow világa? ANTIRÉSZECSKÉK Az 1932-es év érdekes fordula­tot hozott az atomfizikában: fel­fedezték az elméletileg már ré­gebben megsejtett első antiré- szecskét, a pozitív töltésű elektront. Először antielektron- nak, később pozitronnak nevez­ték el. Több mint húsz év múl­tán amerikai atomfizikusok mes­terségesen állították elő a nega­tív töltésű protont, az antipro- tont. Azóta valamennyi ismert elemi részecskének megtalálták vagy előállították ellenkező elő­jelű párját. A felfedezésekben nagy segítséget nyújtott az is­meretlen eredetű kozmikus su­gárzás tanulmányozása, valamint az atomfizikai kutatóintézetek úgynevezett gyorsítóberendezései. A világtér jelenleg tanulmá­nyozható részében esetleg létező antianyagról nincsenek bizonyí­tékaink. Sokáig úgy gondolták, hogy egy anticsillagot nem is lehetne leleplezni, mert a fénye ugyanolyan, mint a rendes csil­lagoké. Ennek az a magyarázata, hogy a fény legkisebb egységé­nek, a fotonnak nincs ellenkező előjelű párja, nincs antifoton — így egy anticsillag is közönséges fényt sugároz. Csak az utóbbi években ismerték fel, hogy a csillagok sugárzásakor keletkező atomparányok egyikének, a neut­rínónak van párja. Az antianyag csillagok antineutrinót sugároz­nak, csak éppen nincsen olyan berendezésünk, amely e rendkí­vül kis részecskét észlelni tudná. Egy neutrínó úgy szalad át a Föld testén, mint egy puska­golyó a labdarúgókapu hálóján. Ha vannak is antianyag égi­testek, egyelőre felismerhetetle- nek. Ha léteznének, akkor az ott élő anti-élőlények joggal nevez­hetnének bennünket különleges anyagból készült világnak, mert csupán nézőpont kérdése, hogy mit nevezünk ..rendes” anyag­nak és értünk antivilágon. Ök is joggal mondhatnák, hogy mi élünk a tükör túlsó oldalán. EGY HALVA SZÜLETETT ÖTLET H. G. Wells angol regényíró Az első emberek a Holdban című fantasztikus regényében szerepel egy* cavorit nevű különleges anyag, amely megszünteti a Föld vonzóerejét. A cavorittal bevont űrhajó hajtóanyag nélkül röpíti utasait a Holdba. Ebben a Wells- regényben szerepel először az an­tigravitáció ötlete. Igen sok tu­dósnak támadt az a gondolata* hogy ha az általunk ismert anyag­ból felépülő testek vonzzák egy­mást, akkor a rendes és antianyag között gravitációs taszításnak kell fellépnie. Az Egyesült Államok­ban antigravitációs kutató labora­tóriumokat építettek és milliókat költöttek arra, hogy megtalálják: az antigravitációval működő űr­hajók elvét, megtalálják a vonzó­erő árnyékolásának módját. A kísérleteknek csakhamar vé­ge szakadt. Egy fizikus-konferen­cián magyar tudósok hívták fel amerikai kollégáik figyelmét* hogy antigravitációval űrhajózni nem egyéb, mint a délibáb ker- getése. Minden idők egyik leg­nagyobb fizikusa Eötvös Lóránd hatvan esztendővel ezelőtt (nem is sejtve az antianyag ötletét) hí­res torziós ingáival igazolt egy érdekes természettörvényt, a sú­lyos és tehetetlen tömeg azonos­ságát. Ez a törvény az azóta szü­letett általános relativitáselmélet alapját képezi. Ha a súlyos és te­hetetlen tömeg nem volna egy- -billiomod pontossággal azonos*' nem volna igaz a relativitáselmé­let, és lehetne antigravitációval kirándulni a világűrbe. Eötvös méréseit az 1930-as években Ren­ner János, ma is élő Kossuíh-dí- jas geofizikusunk még nagyobb pontossággal igazolta. Ez kizárja a gravitációs taszítás létezését. (Ez csak akkor lenne igaz, ha a súlyos és tehetetlen tömeg nem volna azonos). Az antigravitáció az örökmozgó ' hamis ábrándjával együtt a tudo­mány lomtárába került. Gauser Károly Készülnek az első szovjet, egysínű vasutak tervei — Metro a levegőben A Szovjetunióban rövidesen nagyszabású, egysínű vasútépítés indul. Az előzetes tervek szerint Magnitogorszkbam. Miasszában, Cserepovecben és a Kamcsatkán épül ilyen vonal. Nagy-Szocsi ki­építésével kapcsolatban is java­solták. hogy a Fekete-tenger part­vidékén is legyen egy 145 kilo­méteres. egysínű vasútvonal, melynek egyes szakaszai a ten­ger fölött haladnának. Moszkvában a tervek szerint öt egysínű vonal épül. mégpedig: a Rigai-pályaudvar és a Kljaz- mai-víztároló. a központi légi­pályaudvar és a Vnukovói, Sere­met y evői repülőtér között, egy további javaslat szerint Moszk­va körül egysínű gyűrűt kellene építeni. Az egysínű sikerrel helyette­sítheti a vasutat, de még a helyi légiközlekedést is pótolhatja a hegyekben, a tajgában. a tund­rában. ahol. gyakori a hóvihar, sok a hótorlasz. A távlatok biztatóak, most már csak az a kérdés, mikor jelen­nek meg a Szovjeíunióban az első egysínű vasutak? — Az első lépések már meg­történtek — felelt kérdésünkre A natolí j Lugovcev, a Köz’ ek idős­ügyi es Tervező Intézet főmér­nöke. Tervrajzokat is mutatott. Az első szovjet személyszállító egy­sínű vasútállomása csupa üveg le-sz, s emeleti peronjára mozgó­lépcső szállítja majd az utasokat A Domogyedovóba vivő vonalon óránként 40 vonat haladhat majd át. 150 kilométeres sebességgel. Hogy a sebességet és a menet­rend előírásait tartani tudják, az állomásokat egymástól négy-öt kilométerre tervezik. / . A. Szkorobogatov (APN) 4 londoni neNOŐaséo a aoz9p<is Jltal mvA- eor a max Öve6 ujjlenyomatait eevszTevG* TOM USVmN BEVOCVEtZÉN TALÁLTAKKAL. 4 KÉT UJJLENYOMAT AZONOS VOLT...

Next

/
Oldalképek
Tartalom