Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-25 / 173. szám

If 1 Vf t •tiíúiüoöi VILÁG fftOilETARJÄt EGYESOU6T6K' ;v A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KIV évfolyam, ITS. szám. ÁRA: 50 FILLER Szombat, 1964. július 25. A TASZSZ nyilatkozata az Egyesült Államok és a NATO inege Moszkva (TASZSZ): A Fehér Ház a napokban bejelentette: az Egyesült Államok kormánya megegyezést kötött a NATO-val, hogy átad neki az atomfegyverre vonatkozó különböző információ­kat. A megállapodás — mint a Fehér Ház közleménye kimond­ja — előirányozza, hogy kiter­jesztik az atomfegyverekre vo­natkozó tájékoztatást és az Egye­sült Államok saját belátása sze­rint adja át azokat az egész NATO-nak, vagy a HATÓ egyes tagjainak. Különösen az olyan értesülések átadását terjesztik ki, amelyek „az atomfegyverek cél- foajuttaiását szolgáló megbízható rendszerek kidolgozásához” szük­ségesek, vagyis azokat, amelyek lehetővé teszik az Egyesült Ál­lamok szövetségesei számára, hogy rakétáikat és egyéb harci eszközeiket alkalmassá tegyék a. nukleáris töltetek hordozására« A fentiekkel kapcsolatban az alábbiak kijelentésére hatalmaz­ták fel a TASZSZ-tj Az Egyesült Államok nem elő­ször tesz olyan lépéseket, ame­lyek a nukleáris fegyverek el­terjedéséhez vezetnek, és minden-’ ilyen lépésnél azt bizonygatja, hogy nincs szó a nukleáris fegy­verek átadásáról és a népek nyu-' gadtak maradhatnák. I-gy volt ez 1955-ben, amikor az Egyesült Államok kezdte hivata­losan átadni szövetségeseinek az atomfegyverekre vonatkozó in­formációit. így volt 1958-ban is, amikor az Egyesült Államok két­oldalú megállapodást kötött a Német Szövetségi Köztársaság­gal, Angliával, és több más or­szággal az atomfegyverre vonat­kozó értesülések kicseréléséről; Á megnyugtató nyilatkozatokban nem volt hiány 1962-ben sem, amikor a HATÓ-tanács athéni ülésszakán az Egyesült Államok arról beszélt, hogy hajlandó na­gyobb mértékben megosztani eu­rópai szövetségeseivel nukleáris arzenáljára vonatkozó informá­cióit; Amerikai személyiségektől sokszor hallottunk olyan kijelen­téseket, hogy a sokoldalú NATO- haderő megteremtésének semmi köze sincs a nukleáris fegyverek elterjesztéséhez. Ma pedig a Fehér Ház okmányaiban és az amerikai sajtóban úgy akarják. beállítani az Egyesült Államok és a NATO új egyezményét, mint holmi ártatlan vállalkozást, amely nem jár a nukleáris fegyver el­terjedésének kockázatával. De miféle más értelme lehet az új megállapodásnak, amely köntörfalazás nélkül kimondja: az Egyesült Államok szövetsége­seinek katonai személyzetét ki­képezik a nukleáris fegyver ke­zelésére. eközben ez a személyzet hozzájut a nukleáris fegyver fel­használásának terveihez és olyan adatokhoz, amelyek „értékelik a potenciális ellenség lehetőségeit az atomfegyver felhasználási ter­vében”, megismertetik őket a ra­kéta-nukleáris fegyverrendsze­rekre vonatkozó amerikai tudo­mányos és műszaki anyagokkal, és így tovább. Már ebből is lát­ható, hogy bár az Egyesült Ál­lamok nyíltan nem adja át szö­vetségeseinek a nukleáris fegy­vert, de fefkésziCi őket a nukleáris fegyverek birtoklására és ar­ra, bogy számára alkalmas időpontban a legrövidebb időn beiül alkalmazhassák e fegyvert. Csak így értékelhető a jelenlegi egyezmény. Minden alapja megvan annak ia feltételezésnek, hogy mindenek­előtt a nyugatnémet igények miatt született meg ez a megálla­podás. Nyugat-Németországnak nem kis szerepe van abban is, hogy a NATO-ban az észak-at­lanti tömb sok tagjának tiltako­zása ellenére is keresztül erősza­kolják a sokoldalú atomhaderő megteremtésének tervét. A nyugatnémet militarista kö­rök nyomásának — amint lát- ható — nem álltak ellen a kato­nai atomtitkok védelméről szóló amerikai törvények, mint nem állt ellen sok olyan úgyneve­zett „korlátozás” sem, amelyet a nyugatnémet újrafelf egy vérzéssel kapcsolatban a párizsi egyezmé­nyek tartalmaznak. Az Egyesült Államok és néhány más NATO- tagállam kormánya, amelyek a béke híveinek tüntetik fel a meg­rögzött német militaristákat, csaknem versengenek egymás­sal, hogy közülük ki vezesse ké­zenfogva az NSZK-t a már kész atombombákhoz. Becsapják ön­SZALMAHORDÁS Magyar—szovjet gazdasági együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá Moszkvában Moszkva (MTI). Pénteken dél­ben — ötnapos tárgyalás végezté­vel — Moszkvában aláírták a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság 2. ülésszakáról szóló jegyzőkönyvet. Az ülésszakról közös közleményt adnak ki. A jegyzőkönyvet magyar rész­ről Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, szovjet részről M. A. Lesaecsko, a Mi­nisztertanács elnökihelyettese ír­ta alá. Az aláírást követő fogadáson M. A. Leszecsko és Apró Antal mondott pohárköszöntőt. A magyar—szovjet gazdasági ■ és műszaki tudományos együtt­működési kormányközi bizottság moszkvai ülésszakán részt vett magyar küldöttség pénteken dél­után Apró Antal miniszterelnök­helyettes vezetésével különrepü- lógépen visszautazott Budapestre. magukat, és másokat, mondóéig hogy az NSZK-t kielégíti az, amit ma megengednek neki, és nem követel holnap még többet. Nyugaton talán nem tudják, hogy Straussnak, az NSZK volt hadügyminiszterének állítása sze­rint a nukleáris fegyver birtok­lása és a vele való rendelkezési jog „a szuverénitás jelképe, jel­lemző vonása és meghatározó ismérve”? Hassel, a jelenlegi nyugatné­met hadügyminiszter pedig arra a tényre hivatkozva, hogy az NSZK adja a NATO-nak a má­sodik legnagyobb fegyveres kon­(Folytatás a 2. oldatom) Befejezéshez közeledik az aratás A kenyérgabona 85—86 százaléka került eddig magtárakba, keresztekbe és osztagokba A legutóbbi két hét időjárása kedvezett az aratásnak, s a ter­melőüzemek érdeme, hogy ezt a száraz időszakot — benne a va­sárnapokat is — a gépesített és a kéziarató-csapatokat általában jól kihasználták. A Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatóságára érkezett jelenté­sek szerint július 19-ig 2 660 000 holdról aratták le a kalászosokat, s ez 415 000 holddal haladta túl a. múlt év hasonló időszakáig el­ért eredményeket. A legutóbbi öt nap munkatempóját alapul véve megállapítható, hogy a kalászo­sok összes termőterületének 85 százalékán végeztek az aratással. Az őszi árpa aratását mindenütt befejezték, a kenyérgabona 85— 86 százaléka került le a földekről, a tavaszi árpa aratásánál elérték a 60, a zab aratásánál pedig a 15 százalékot. Az eddig learatott területek 17 százalékán dolgoztak gépek. Ezen belül a kombájnok részesedése 69 százalékos. A termelőszövetkeze­teknél jobban gépesített állami gazdaságokban a kombájnaratás aránya elérte a 93 százalékot. Az utóbbi napokban országszer­te — de főleg az alföldi tájakon — erőteljes iramban fogtak hozzá a kézi erővel, vagy kévekötő aratógépékkel levágott gabonák behordásához és csépléséhez. Az aratásban, betakarításban tartani kell az eddigi jó ütemet, hogy — a hegyes vidékeken még sok­helyütt éretlen zab kivételével — a hónap végére sehol ne marad­jon aratatlan gabona. Az erősen dőlt és kiiszált táblákon ajánla- Latos fokozni a kézi aratás üte­mét, illetve arányát, ugyanakkor a kévekötő és rendrevágó gépek helyett most már a közvetlen kombájnolást részesítsék előny­ben. A behordás és a cséplés gyorsítása érdekében — ahol szükségesnek látszik — a termelő üzemek mindenütt kezdjék meg á cséplést az aratásnál felszabadu­ló kombájnokkal is, akár közvet­lenül a szállító járművekről, akár az asztagokból. A Földművelésügyi Miniszté­rium vezető szakemberei szerint a most következő időszakban leg­fontosabb tennivaló, hogy a gabo­nabetakarításról megtorpanás nél­kül, fokozatosan térjenek át az őszi munkák előkészítésére. Te­hát a szalma-letakarítással, kaza­lozással párhuzamosan gyorsítsák a tarlók elmunkálását. A talaj vízkészleteinek megóvása érdeké­ben igen lényeges, hogy a felszán­tott. tarlókat mielőbb „zárják le” hengerezéssel. Hasonlóan sürgős tennivaló a jövő évi cukorrépa alá kijelölt táblák nyári istálló- trágyázása. (MTI) O Néplakásos mnokáskázat építenek a hőgyészi téglagyárban Tíz évvel ezelőtt építettek egy nyolclakásos munkásházat a hő­gyészi téglagyárban. A munká­sok egy része azonban még min­dig a négy évtizeddel ezelőtt épí­tett barakkszállásban lakik. A gyár termelő berendezéseinek fejlesztését az elmúlt években kezdték el. Nagyteljesítményű téglagyártó gépet szereltek fel, új földkitermelő kotrót állítottak munkába, és hátra van még a gyár területén a kisvasút-hálózat kiépítése. Az idén hétmillió téglát ké­szítenek a hőgyészi gyárban. És sajnos, az idén is jelentkezik a i munkaerő-hiány. A téglagyári munkások — főleg a szezonmun­kások — csak ott vállalnak mun­kát, ahol megfelelő szállást, la-' kást biztosítanak számukra. Hő- gyészen négylakásos munkásház építésével kívánják megoldani a mostani munkaerő-hiányt. A la­kások építéséhez a jövő héten hozzáfognak, és még az idén el­készítik. Letelepítik a hőgyészi gyár munkásait, mert a távlati tervekben újabb munkáslakások építése szerepel, és úgy számít­ják, hogy négy-öt éven belül a gyári törzsgárda már korsze­rű lakásokban talál otthont. Johnson—Goldwat er találkozó Washington, (AP). A Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy Johnson elnök pénteken délután fogadta Goldwater szenátort, a köztársasági párt elnökjelöltjét. A találkozón megvitatták; miként lehetne az elnökválasztási hadjá­rat során mellőzni a polgári jo­gokról szóló törvény feletti vitát. A Fehér Ház szóvivője közölte, hogy a pénteki találkozó Gold wa­ter kérésére jött létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom