Tolna Megyei Népújság, 1964. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-21 / 169. szám

s föors MtíGVEÍ REPÜJSaO W6S. JölJas n: TOLNA. MEGYEI t*3 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Panaszkodnak a B- lakói •3-as és panaszuk jogos. Egy hónappal ezelőtt köl­töztek be — közülük sokan több évi vára­kozás után — új ott­honukba. Örült az új lakásnak mind a 24 család, örömük azon­ban nem lehet teljes. A házban ugyanis es­ténként pislákolnak a lámpák, rádiózni, tele­Még akkor figyelmez­tettük erre a komlói vállalat szerelőit, ök azonban már összecso­magoltak, és elmentek. — Tehát áram nél­kül maradt a ház? ■ — Nem egészen. Je­lenleg — ideiglenesen — az építkezés háló­zatáról kapja az ener­giát, egy hat négyzet­víziózni, vasalni, vagy milliméteres éppen villanytűzhelyen metszetű fezeteken. Ta főzni pedig egyáltalán Ián mondani sem kell, •nem lehet. hogy ez nem elegendő Megkérdeztük a DE- egy olyan bérházhoz~ DÁSZ szekszárdi amelyben 24 lakás van, üzemvezetőségén, mi mert legfeljebb egy, az oka a B—3-as rossz háztartási gépekkel, áramellátásának. villanytűzhellyel ellá­— Vagy kél héttel tott lakás energia­ezelőtt akartuk átven­ni és bekötni az új bérház villamoshálóza­tát. Az átvétel meg­hiúsult, mivel a csat­lakozókábel zárlatos — felelte érdeklődésünk­re Varga János üzem­vezető. — Mi csak ak­kor köthetjük be a há­lózatot, ha az hibát­lan, a szabványoknak megfelel, ellenkező esetben veszélyeztet­nénk a többi itteni la­kóház áramellátását is. szükségletét elégítheti ki. A szerelők, amikor közöltük velük a hi­bát; még csak Ígéretet sem tettek a kijavítá­sára, mielőtt elmen­tek. Pedig az egész — ha kikérik szaktaná­csunkat, legfeljebb fél­napi munka lenne... — Naponta sürget­jük Komlót, hogy in­tézkedjék, eredmény nélkül — kaptuk a vá­laszt a Komlói Építő­ipari Vállalat szek­szárdi főépítésvezető­ségén. Mi egyébként tehetetlenek vagyunk, a sürgetésen kívül mást nem tehetünk, mert a villanyszerelők más főépítésvezetőség­hez tartoznak. Többször sürgettük mi is a vállalatot — mondja Sántha Jenő. a Tolna megyei Beruhá- ,.. zasi Iroda mérnöké — eddig sikertelenül. Pe­dig bűn villany nélkül hagyni 24 családot. Tegnap új fordulatot vett az ügy, majdnem súlyos balesetet oko­zott az ideiglenes „fő­vezeték” a pincében, amikor az egyik lakó becsukta a vasajtót. Hatalmas szikrázás, majd az egész házban elaludt a villany. Félnapi munkán, il­letve a lelkiismeretes­ség minimumán mú­lik, hogy maradékta­lanul élvezhesse az új lakás örömeit 24 szek­szárdi család. És ezzel adósak a Komlói Épí­tőipari Vállalat vil- ( lanyszerelői. Meddig? W Baleseti krónika Vasárnap két súlyos baleset történt, a megyében. Romics Sándor decs-szőlőhegyi lakos a Várdombi Gépállomás gépkeze­lője. büntetett előéletű, motorjá­val Alsónánáról Mórágyra halad­va, a Mórágy—alsónáriai állomás közielében egy útkanyarban nem tudott befordulni és az. árokba borult. A baleset azért történt meg. mert Romics akinek sem jogosít­ványa, sem kellő gyakorlata nincs, nagyobb mennyiségű sze­szes italt fogyasztott. A baleset következtében Romics súlyos sé­rülést szenvedett, utasa Kardos Imre Bátaszék-Lajvér pusztai la­kos könnyebben sebesült még- Az ügyben a nyomozás folyik. • Idős Papp Mihály Mözs. Tolnai utca 50 szám alatti lakos a helyi Uj Élet Termelőszövetkezet két- lovas kocsijával a községben a Kossuth utcában haladt. Bár az utcában semmilyen járműforga­lom nem volt, a lovak megijed­tek. s elragadták a kocsit. Papp Mihály a megvadult lovak féke­zése közben a kocsiról olyan sze­rencsétlenül esett le. hogy súlyos sérülést szenvedett. Elítélték a Szekszárdi Szakoly Testvérek Ktsz csaló könyvelőnőjét Fiatal nő áll a szekszárdi járás- bíróság előtt csalás miatt, ame­lyet a társadalmi tulajdon sé­relmére követett el, s amint a bírói indokolás kiemelte, fon­dorlatos módon. Vida Mihályné, Bátaszék, Zrí­nyi u. 8. sz. alatti lakos, a Szek­szárdi Szakály Testvérek Építő­ipari Ktsz könyvelője volt, s meg­választották a vállalati KST ügy­intézőjének is. Vidáné különbö­ző nevekre kölcsönt vett fel és saját céljára használta fel. Meg­történt az is, hogy a dolgozók visszafizetését nem utalta át. ha­nem maga használta fel. így mintegy 17 ezer forintot csalt el a vádirat szerint. A tárgyaláson azonban kide­rült, hogy a tényleges összeg en­nek körülbelül a fele, mert Vi­dáné az eltulajdonított pénzek egy részét későbbi csalásaiból visszafizette. A lavinaszerűen görgetett forintok adták ki a több mint 17 ezer forintot. De visszaéléseket követett el Vida Mihályné úgy is, mint a ktsz forgalmi könyvelője. Töb­bek között a Bátaszéki Takarék- szövetkezettől és az OTP megyei fiókjától 5—5 ezer forintot vett kölcsön. A törlesztést az illetmé­nyeiből kellett volna saját ma­gának levonnia. De, hogy keve­sebbet kelljen fizetnie, különböző tételeket utalt át nekik és nem mindet vonta le a fizetéséből. 1963. január 7-én a főkönyvelő által előre aláírt kézpénzcsekkre anyagvásárlás címén vett ki a Magyar Nemzeti Bankból 3000 forintot. A csekket a másodiknak ő íi'ta alá, mert olyan bizalomnak örvendett, hogy ő is -aláírásra jo­gosult volt. A pénzt felvette s ma­gára költötte. MELEG IDŐ Várható időjárás ma estig: ki­sebb felhőátvonulások, néhány helyen, inkább csak észak-nyuga­ton zápor, zivatar, mérsékelt szél. A meleg észak-nyugaton kissé mérséklődik. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet 29—33 fok kö­zött. Ezeket már nem fizette vissza, s így 9768 forinttal károsította meg a szövetkezetei. Mindezeket pedig tehette a könyvelésben lévő lazaságok, az ellenőrzés hiányos­ságai és a bizonylati fegyelem be nem tartása miatt. A szekszárdi járásbíróság az összes enyhítő és súlyosbító kö­rülmények alapos mérlegelése után egy év és két hónapi sza­badságvesztéssel sújtotta. Köte­lezte, hogy a szövetkezetnek oko­zott kárt 15 nap alatt fizesse meg. Az ítélet nem jogerős, mert a védő és a vádlott enyhítésért fel­lebbezett. (i—e.) A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.43: Műsorismertetés. Hírek. 17.50: Kedves ismerősünk. 18.15: Lengyel tájak és tények. 18.25: Riportfilm Szarvasról. 18.45: Gyűjtök és bélye­gek. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: A „Vad­rózsák” Egyiptomban. 20.20: Barátnők. Magyarul beszélő olasz film. (Csak 10 éven felülieknek!) 22.00: Tv-hiradó. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: PETRITS FERENC Szerkesztőség: Szekszárdi Mártírok tere 15-17. Telefon: 20-11, 23-61. Kiadja: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd, Béla tér L Telefon: 20-10. Felelős kiadó: ORBÁN tMRB Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index-szám: 25 069. Mit mond a tudós? Szombaton adták át az AKÖV 23 millió forint költséggel épített forgalmi telepét. Az ünnepség résztvevői az új létesítmény megte­kintésére indulnak. Kaptár 1964. július 21., kedd. Névnap: Dániel. Ságnak a szakályi Kaposvölgye Tsz. A 9350 pecsenyekacsát 50 liiMtiMHII „ napos korban, 2ú>5 kilogramm át- = lag súly bari szállította el tőlük a __ __ Sváifaíat. November végéig még a" Nap kél 1.« “órakor, nyugszik §2400 « »» pulykáit értéke­19 32 órakor =slt a kozos gazdaság. A Hold kél 13.19 órakor, nyugszik = “ «W»«“ “* é?,ítke2f 113 órakor sset, a szekszárdi Fazekas-ten ut­—építést, és az Blőhegyi atat a ^Tanácsi Építőipari Vállalat idén __,___„ Salakult új részlégé, a mélyépítő ö tven éve. 1914. juluis 2i-én halt =résfcleg A kőzeh napokban késül meg Wartha Vince vegyész és tech- — reí^teg’ „ Kozen napOKOan Kesui nclágus, a százaAfordulö egyik leg- 2sor a muszaki atatosra. kiválóbb magyar tudósa. Természet- = “ *apkoa a regL iSkolábol. A tudományos, elméleti és az iparban gyakorlatilag közvetlenül felhasznál- gmodernizalasaval l^fkfeg njuit ható felfedezéseinek, találmányainak Sarfa, hogy . a falubeliek egjok se szeri, se száma. Kivételes tehet- sSUriS^tó kívánsága teljesüljön. Az seyü, sokoldalú tudós volt. =orszagut melletti regi, földszintes Az elsők között ismerte fel a nagy- “iskplat a községié jlesztési alap alföldi homokos talaj alkalmasságát — felhasználasaval napközi ott- kitűnő szőlő termesztésére; vízlágyí- céljaira. alakították át. Az tó eljárását általánosan használják. S^pületen most végzik az utolsó llillliinillllllllllllllllllHIII!Hllllllllll£sirmtásokat és rövidesen átadják rendeltetésének. — A bajai Bereczki Máté Ker­tészeti Technikum levelező ta­gozatára megkezdődtek a felvéte­lek az 1965-ös tanévre. — Kezdődik a békaszezon. 240 mázsa éticsigát exportáltak a ta­vasszal a bonyhádi járásból kül­földre, s hamarosan megkezdik szállítani az Ínyenc franciák cse­megéjét, a békacombot. A „béka­vadászok” külön engedéllyel ren­delkeznek. és igen jól keresnek. — Ez évben eddig 300 mázsa élő baromfit adott a népgazda­Hz iparszerű „algagyártást“ készítik élű a magyar szakemberek Eredeti, sokat ígérő elképzelés ki- cékben tehát csak nyáron lehet al- Már az eddigi kísérletek is bíz- dolgozásához fogtak hozzá az ipari gafehérjét termelni. Még az is tatóak. Beigazolódott, ha a szervet- jellegű, tervszerűen végezhető, tö- nagy „terméskiesést” okozhat, ha len sókon és a széndioxidon kívül rreges algafehér je-termelés lehető- az égbolt akár csak néhány órára részint táplálékul, részint energia­ségének kutatásában a Központi is beborul. Élelmiszeripari Kutatóintézet mikro biológusai Nagy Gyula vegyész- mérnök, tudományos osztályvezető irányításával, aki az érdekes ku­tatómunka perspektíváit a követ­kezőkben világította meg: Az emberiség egyre nagyobb fe- ^i^gUás^ révén nerjehiannyal küzd. E hiány fe­dezésére az egyik legjobb megol­Napfény helyett azonban az al­gák beérik mesterséges fénnyel is. Elvileg tehát semmi akadálya an­nak. hogy a szabadban való te­nyésztés helyett a megfelelő táplá­lás, hőmérséklet és mesterséges az időjárástól függetlenített gyári, iparszerű al­forrásként szénhidrátokat és szer­ves nitrogénvegyületeket kevernek az algák tápvizébe, az apró kis „fehérjeüzemek” továbbra is za­vartalanul termelnek. Az is kide­rült, hogy az algák sokkal kevésbé válogatósak a szénhidrátok, mint a szerves nitrogének tekintetében. Most az intézet kutatói azt a legol­csóbb „menüt” keresik, amelynek fásnak az olyan algák nagyarányú fjének‘It. ASgyakorlatf’megváló- ^fogyasztása a legnagyobb fehér tenyésztése latszik, amelyek szer- . , ö ..... latormoiooro oioatnt a yetlen sókból es széndioxidból - az . mesterséges .,fény­tehat lgen olcso tap alékbol - - a fürdő„ költsé it a fehérjeterme­1- eredménye nem bírja el. fehérjét állítanak elő. A legtermé­kenyebben akkor, ha napjaikat 20 és jetermelésre képesíti az algákat. A különböző ipari, elsősorban élelmi- szeripari szerves hulladékanyagok­ból olyan algaétrendet akarnak összeállítani, amelynek feletetésé- nemrég vei a mezőgazdasági jellegű, tehát A magyar szakemberek 40 Celsius-fok közti hőmérsék- arra gondoltak, hogy a fényener- az időjárástól függő algatenyésztés létén pontosan az általuk meekí- Sia helyett részben, vagy egészben helyett valóságos algagyárakban . ;g esetleg a különböző vegyületekben egész éven át folytatható, tervsze­\ an io ozon en va a ózva eny mpgkötött kémiai energiák felkí- rűen irányítható, valóban ipari jel­ben, illetve sötétben töltik el. nálásával is rá lehetne bírni az al- legű algagyártást lehet megvalósí­A szabadban létesített meden- gákat a íenérietermelésre. tani. (MX1) FÜSTÖLNI AKARTAK, TÜZET OKOZTAK Vasárnap délután tüzet jelöl­tettek öcsényből. ahol a futball- pálya mellett , az egyik házban a baromfiéi féregfcelenítését füstö­léssel akarták megoldani. Be­tüzeltek az ólba. A füstölés túl­ságosan jól sikerült, mert nem­csak a baromfiól égett le. hanem egy pár mellékhelyiség is. A tűz tovaterjedését a tűzoltók akadá­lyozták meg. VESZTESÉGET OKOZHAT A KÉSEDELMES ÁLLATKÁR­BEJELENTÉS A termelőszövetkezeti vagyon­biztosítás alapján az Állami Biz­tosító megyei igazgatósága a múlt évben 6 771 000,— Ft kártérítést fizetett ki allatkárokért a közös gazdasagoknak. A biztosító kárszakértői min­dent elkövetnek, hogy a tei-meló- szövetkezetek időben megkapják a kártérítési összeget. Ezt azon­ban hátráltatja, ha a termelő- szövetkezetek nem tesznek idő­ben eleget kárbejelentési kötele­zettségüknek és késve jelentik az elhullott, vagy kényszervágásra került állatokat. A késedelmes kárbejelentések leggyakrabban a nyári időszak­ban, a nagy mezőgazdasági mun­kák idején történnek. Pedig a termelőszövetkezeteknek az az ér­dekük, hogy a nyáron elhullott állatokat is azonnal, de legkésőbb az elhullástól számított 15 napon belül bejelentsék. A bejelentés csekély adminisztrációval jár, a Biztosító pedig csak úgy tudja az állatkárokat gyorsan és a kár reális értékét megfelelően rendez­ni, ha a termelőszövetkezetek ele­get tesznek a biztosítási feltéte­lekben vállalt kötelezettségeiknek. Ezzel a maguk számára teszik le­hetővé, hogy mielőbb kézhez kap­ják a kártérítés összegét. (X)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom