Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-21 / 144. szám

I 6 •tolna: megyei népújság 1964. jfiniús 21.' SPORT Bonyhádi és dunaföldvári diákatléták értékes helyezése az egri versenyen Az országos középiskolás atléti­kai bajnokság küzdelmeit az idén A és B kategóriában rendezték meg. Már beszámoltunk arról, hogy az A kategória pécsi verse­nyén milyen szép győzelmeket arattak a szekszárdi diákatléták. A B kategória versenyeit Eger­ében rendezték meg, amelyen Tolna megyét bonyhádi és duna­földvári diákok képviselték. A két iskola tanulói a következő helye­zéseket szerezték a bajnoki verse­nyen : 110 méteres gátfutás: 3. Lőrinc (Bonyhádi gimnázium), 16,7. 4x1000 méteres váltófutás: 3. Bonyhádi gimnázium (Lőrinc, Csoboth, Pataki, Rakitzky) 11:21.2. Gerelyhajítás: 4. Horváth (Bony­hádi gimnázium) 48.40 m. Rúdugrás: 5. Fertő (Bonyhádi gimnázium) 310 cm. 1500 méteres síkfutás: 4. Koncz (Dunaföldvári gimnázium) 4:25.—. A megyei közép- iskolás atlétikai bajnokságon a 4x1000 méteres váltó bajnokságot a Bonyhádi Gim­názium versenyzői nyerték« Kielégítően szerepelt a Szekszárdi Petőfi sakkcsapata Az OB. II. szintű „Maróczy Kupá”-ba való jutásért játszott körmérkőzést Somogy. Baranya, Zala és Tolna megye bajnok- csapata. Megyénket a bajnok­ságot nyert Szekszárdi Petőfi csapata képviselte. Az erős el­lenfelek figyelembevételével nem lehetett számítani a Petőfi külö­nösebb sikerére. Ezért meglepe­tést jelentett, mikor az első mérkőzést a csapat megnyerte a Kaposvári Ruhaüzem csapatá­val szemben 6,5:5,5 arányban. Ezután már kisiklásnak számí­toltuk a második fordulóbeli vereséget: Zalaegerszeg—Szek­szórd 8,5:3,5. Utolsó ellenfelünk, a Pécsszabolcsi Bányász is szá- míthátott a csoportgyőzelemre, s egyben a feljutásra. Részükre ez volt a tizedik selejtező verseny, de még egyet sem tudtak meg­nyerni, Áz ötven százalékban I osztályú versenyzőkkel játszó Kevés induló a megyei kerékpáros-bajnokságon Megrendezte a megyei szö­vetség. Tolna megye 1964. évi. közhasználatú kerékpáros-baj­nokságát. Bár a járási TS-ek időben megkapták a kiírást, mé­gis kevés induló állt rajthoz. Az elmúlt évektől eltérően, ami­kor a Tojna megyei bajnokságot jóval az országos átlag feletti óránkénti kilométér-teljesítmény- nyel lehetett nyerni, most elég volt 29 kilométer/óra körüli „botorkálás” a győzelemhez Eredmények: 1964. évi megye- bajnok. 30 kilométeren: Ettig Elemér (Szekszárd-Palánki Tech­nikum) 1:04,5. 2. Prantner László (szekszárdi járás) a győztessel azonos idővel, 3. Durgonits Zol­tán 1:06,2. 4. Csicsó Béla 1:06.4. 5. Smolek Sándor 1:07,1, vala­mennyien a szekszárdi járás versenyzői pécsi csapat nagyarányú biztos győzelmére lehetett számítani. A kissé tartalékosán felállt Pe­tőfi második meglepetést szol­gáltatva. otthonában öt pontot vett el a pécsiektől, s így a selejtező verseny győztese ismét nem Pécs lett. Végeredmény: 1. Zalaegerszegi Építők II. 24 pont, 2. Pécsszabolcsi Bányász 19 pont, 3. Szekszárdi Petőfi 15 pont, 4. Kaposvári Ruhaüzem 14 pont. N. J. Vasárnapi sportműsor Labdarúgás: NB III. Szekszárdi Petőfi— Pécsszabolcsi Bányász 17,30 (Michala) Dombóvári VSE—Pécsi EAC 18,00 Boda, Máza-Szászvári Bányász—Kaposvári Kinizsi 18.00 Balezer, Nagymányok Kalocsán vendégszerepei a Kinizsi ellen, a Szekszárdi Dózsa pedig Taszárra látogat az ottani Honvédhez. Megyei bajnokság: Szekszárdi Honvéd—Paks 10 óra Schnierer (Nagy, Bencze), Simontornya— Fadd, Sipos (Havasi, Haracsi), Dunászéntgyörgy-—Tamási Paulai (Zsigmond, Gálffy) Bonyhád— Gerjen Pető (Németh, K Váradi), Kisdorog—Cikó Eretnek (Váradi S., Hurai), Tolna—Dunaföldvái 16,00 Ranga (Kimle, Majoros). Megyei II. osztály: Döbrököz— Kurd Berta (Saáry), Iregszemcse Ozora Hopp, Szakály—Gyünk Ba- ráth (Paczolai), Fór nád—-Győré 9 óra Teierlingj Szakcs—Závod 9 óra Csipák, Tével—Kéty Atkári (Pozsgai). Kosárlabda: NB II.: Szekszárdi Petőfi—Bp Pedagógus női 10 óra, Szekszárdi Petőfi—Bp. Pedagógus, férfi, 11 óra. Gimnázium szabadtéri bitu­menes pályája. Megyei bajnokság: Dombóvári Gőgös Gimnázium—Paksi Kinizsi 10,30, női, Dombóvári VSE—Bá- taszéki VSK 11,45 férfi: Ökölvívás: Á Bonyhádi Vasas otthonábán {szerepel a Pécsi VSK elleni, 'Szekszárdi Dózsa a Győri Vasas ETO-hoz látogat. A Bonyhád— Pécsi VSK találkozót vasárnap^ délelőtt 10 órai kezdettel rende- * zik meg a szabadtéri színpadon Spartakiád: Járási kézilabda-döntő 8 órai kezdettel Tolnán a gimnázium és a Vörös Lobogó pályáján. At­létikai döntő Báíaszéken 9 órai kezdettel. A paksi járás sparta- kiádját Bölcskén, a dombóváriét Dombóvárott, a bonyhádi járásét Bonyhádon rendezik meg ugyan­csak vasárnap. Atlétika: I. osztályú egyesületi bajnoki verseny a Bp. Honvéd nemzetkö­zi versenye keretében 16 órai kezdettel a Népstadionban. Tolna megyéből a Szekszárdi Dózsa vesz részt a versenyen. A tolnai termé­szetjárók az idén is folytatják or­szágjáró túráikat. V asárnapról va­ll sárnapra az ország legszebb tájait ke­resik fel. Felvéte­lünk a lillafüredi Palota-szálló előtt készült a tolnai természetjárók cso­portjáról. Dohány, kávé, tea Kaptuk a következő levelet: i,Kedves N égy szemközt!” , A do­hány, kávé, tea ártalmas voltát szíveskedjék rovatunkban ismer­tetni. Az sem közömbös, hogy mikor do­hányzik az ember. Amint az éhgyo­morra fogyasztott szeszes ital sokkal ártalmasabb, mint az evés közben megivott, úgy az étkezés előtti do­hányzás, amit annyiszor látunk, kü­lönösen káros. Az ebéd után elszí­vott szivar kevésbé ártalmas. Feltét­lenül nagyon káros a dohányzás olyanoknak, akiknek valamilyen idült (krónikus) betegségük van, amely az érrendszert amúgy is erősen igénybe veszi. (Cukorbaj, vesebaj, szívbeteg­ségek, érelmeszesedés, vérbaj... stb.) Ilyenkor a szervezet a két támadás szummálódásának könnyebben áldoza­tul esik. Sókat hallunk arról; főleg nem orvosok köréből, hogy a dohány­zás a fogakra nagyon jó; mert a fo­gakat ;,konzerválja’?! Ez nem igaz, a dohányzás mint állandó kémiai ár­talom, a foghúst sorvasztja. Erős do­hányosokon a foghús sorvadása ha­marabb jelentkezik, mint nem dohá­nyosokon, és ezzel kapcsolatban a fo­gak idő előtti kihullása következik be. Az lehet, hogy a szuvasodás hala­dását a dohányzás lassítja a kátrá­nyos dohány lerakódások miatt. A szu­vasodás azonban olyan dolog; amin betöméssel amúgy is könnyen és job­ban segíthetünk, mintha csak az elő­rehaladásnak vetünk gátat. Az íny« sorvadást és íogkihullást azonban or­vosi beavatkozással alig befolyásol­hatjuk. Azért kell minden olyan ár­talmat távoltartani, amely ezt a sor­vadást elősegíti. Hyen a dohányzás, az állandó erős szájvíz használata«, stb. / Egyes; székében-etterjedt mérgek el­len jóformán kilátástalan a védekezés. Ilyenek a kávé, tea. Ezeket jóformán minden kultúrember legalább regge­lire fogyasztja és ezek kiküszöbölése vagy mással pótlása sokszor alig le­hetséges. Kisebb mennyiségben még a csokoládé is tartalmaz a teához ha- sonjó ártalmas anyagot (theobromin). A kávé azonban ezek között az ideg- rendszer legjobban izgató anyaga; mintegy ionizálója az idegeknek. A kávé egészséges ember vérnyo­mását elég nagy fokban emeli. Ezért, akinek magasabb a vérnyomása; aján­latos a kávéivást abbahagynia. Tea, kakaó a vérnyomást csak kisebb fok­ban emelik. A tejjel való keverés bi­zonyos fokban csökkenti ezeknek az élvezeti szereknek káros hatását. Azt szokták mondani; hogy a dohányt; kávét, teát, szeszt; főleg a fiatalság kerülje. Ez helyes is, mert a fiatalság nevelkedjék önmegtaijtóztatásra. Még­is orvosilag azt kell megállapítani, hogy ezek a mérgek sokkal Inkább a 40—50 éven felül hatnak. A fiatal szervezet ezekkel a mérgekkel köny- nyebben elbánik: jgbban szétbontja, a megmérgezett sejtek hamarább meg­újulnak, mint ahogyan ez az öreg em­berek szervezetében történik. De nem­csak ez, hanem más mérgek és fertő­zések is, így például, a vérbaj, öre­gebb ember szervezetében nagyobb pusztítást végez, mint fiataléban. (Ter­mészetesen itt nem a gyermeket, ha­nem a serdülő koron túli fiatalságot értjük.) Kisgyermekeknek a szesz, do­hány, kávé felettébb ártalmas. Ami­ként ártalmas rendszeres élvezete ezeknek a szereknek; éppúgy; sőt még inkább pusztító hatású lehet az alkalmi excesszus. is, különösen idő­sebb korban, amikor már a szervezet alkalmazkodó és ártalomkiküszöbölő képessége, a sejtek, a szövetek, az ér­rendszer rugalmassága csökkent, (Vége) A skorbuttól a C-vitaminig (Folytatás). A Skorbut szárazföldön tulajdonképpen a XVII. században kezd háttérbe szorulni, mert erre az időre esik a burgonya és egyéb zöld­ségfélék elterjedése és nagyarányú termelése.. Ezután mai csax időszako­san; például háborúban, egy-egy hosszú Ideig körülzárt egységnél - találkozhatunk e betegséggel.. Jóllehet, a gyümölcsleveket és a növényi anya­gokat felhasználták gyógyítására; a skOFbut tudományos vizsgálatára csak sokkal később, 1907-ben került sor, amikor tengerimalacokon a beriberit (a Bl vitamin hiánybetegségét) akar­ták tanulmányozni, de a nagy C-vita­min-mennyiséget igénylő állatok a kí­sérleti étrendtől skorbutot kaptak. A tengerimalacok ugyanis őshazájukban állandóan friss növényekkel táplál­kozva, magas C-vitamin fogyasztáshoz szoktak. Napi szükségletük mintegy 0,300 gramm; amely majdnem annyi, mint egy 70 kilogrammos emberé. Azóta is a tengerimalacot használják fel a skorbut tanulmányozására. Funk 1912-ben állapította meg először, hogy egy skorbutellenes anyag, a. C-vita­min; létezik. Ezután hamarosan si­került is a vegyüietet elkülöníteni a ■ citromléből. A magyar tudósok közül Szentgyörgyl Albert nagy érdeme, hogy az emberi szervezetben lejátszó­dó oxidációs folyamatok vizsgálata közben a paprikából egy ölyan anya­got nyert (1928) amelynek azonosítá­sakor kiderült; hogy az maga a skor- hut gyógyítására alkalmas C-vitamin. Az elmondottak alapján, talán felesle­gesnek is tűnik a. kérdéssel tovább foglalkozni. — gondolhatja az olvasó, - Íriszen évszázadok Óta megoldott problémáról van szó. Az iparosodás fellendülésével azonban nagymérték­ben megváltoztak az.életkörülmények. A lakosság igen nagy része városok­ba tömörült és a nagy tömegeknek élelmiszerrel való ellátása új problé­mákat vetett fel. Az 1900-as évek ele­jén jntott odáig ti tudomány, hogy a növények .csodálatos skorbut-ellenl: ita­tását C-vitamin tartalmukkal kapcsol­ja össze. A • vegyületnek a növények­ből való elválasztása után kezdtek hozzá ahhoz« hogy fizikai és kémiai tulajdonságait megismerjék. Ezután került sor arra, hogy egyes anyagok Vitamintartalmát és az ember vita­minszükségletét is felmérjék. Ma már mesterséges úton Is elő tudják állíta­ni a C-vitamint. C-vitamin szükségle­tünk kielégítését mégse alapozzuk a mesterségesen is előállítható anyagok fogyasztására; mert a növényi anya­gokban a C-vitamin mellett sok egyéb értékes anyag is van; valamennyinek a hatását azonban még nem is ismer­jük pontosan. Nem régen fedezték fel például a F-vTtamint, amely amellett, hogy a C-vitamin hatását erősíti, bi­zonyos esetben azt védi is, megaka­dályozza bomlását. Ezért arra kell tö­rekednünk, hogy a gyermekek és a felnőttek egyaránt lehetőleg friss és nyers növényi anyag formájában jus­sanak hozzá a szükséges mennyiség­hez. (Folytat )u&$ Tisztálkodás, testápolás Kaptuk a következő levelei: y,Kedves Négyszemközt!” Arra kér­nénk, ha lehetséges, a modern hi­giénének, a tisztálkodás és a test­ápolásra vonatkozó szabályait is­mertetni szíveskedjék* Ki mit tud. társaság. Az egészségnek jóformán első felté­tele a tisztaság. Ez tulajdonképpen nemcsak egészségi követelmény; hanem a mai társadalmi életet élő ember kultúrigénye is. A tisztaság már önmagában kellemes érzést kelt. De a tisztaságnak, a test megfelelő ápolá­sának hiánya különféle betegségek, főleg bőrbajok forrása is lehét. A tiszr taság fő követelményei, a fürdés, tisz­ta fehérnemű, és tiszta ruházat hor­dást. Jóformán mindenki szabálynak tekinti azt, hogy kezét szappannal és vízzel minden étkezés előtt, minden klozethasználat után megmossa. Nem az a fontos itt,, hogy folytonosan mos­suk a kezünket, amint némelyek te­szik: 20-30-szor is* egy nap alatt. Ez­zel legfeljebb a bőr hasznos, és védő zsírrétegét távolítják el. fFolytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom