Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-16 / 139. szám

2 TOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG 1284. június 18, Az Olasz Kommunista Párt és a Marokkói Kommunista Párt küldöttségének nyilatkozata Moszkva (TASZSZ). A Pravda hétfői számában kivonatosan megjelent az Olasz Kommunista Párt és a Marokkói Kommu­nista Párt küldöttségének nyilat­kozata. amelyet a két küldött­ség casajalancai találkozóján fo­gadtak el. ' A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az olasz és a marokkói kommunisták vállvetve harcol­nak az atomfegyverek eltiltá­sáért. az általános és ellenőrzött leszerelésért. Afrika és a föld­közi-tengeri térség atommentes övezetté nyilvánításáért a kül­földi katonai támaszpontok meg­szüntetéséért. a katonai tömbök felszámolásáért. A nyilatkozat kiemeli a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom egységének jelentősé­gét a forradalmi erők előrehala­dása. az egész emberiség fel- szabadulása. az egyeterpes béks fenntartása szempontjából. — A jelenlegi korszakban — mondja a nyilatkozat —. amikor a szocializmus világméretekben a történelmi fejlődés meghatá­rozó elemévé válik, ezt az. egy­séget nem lehet megcsontosodott szervezeti formákkal, dogmatiku» formulákkal biztosítani. Az egy­séghez a különböző országokban különféle feltételek között tevé­kenykedő szocialista erők kö­zötti őszinte, testvéri eszme­cserék szükségesek. Ezen erők mindegyike a maga sajátos alkotó módján köteles hozzájárulni , a közös ügy győzelméhez. Ebből következik, hogy minden olyan kísérlet, amely a testvérpárok szakadására, egy párt magán­véleményének az egész mozga­lomra való rákényszerítésére. irá nyúl. mindennemű frakciós tévé kenység. amelyet a kommunista és munkáspártokon belül fejte nek ki. akadályozza az említeti hasznos és elengedhetetlenül szükséges eszmecsere megszerve­zését. komolyan veszélyezteti ügyünk ^ikerét. Megnyílt a Lengyel Egyesült Mukáspárt IV. kongresszusa Újabb amerikai bombázások^ Laoszban Vientiane fUj Kína). Vasárnap két amerikai repülőgépcsoport — hat-hat gép — behatolt La Poua és Ban Khang légiterébe, s a körzeteket rakétafegyverekkel is támadta. Khang Khavból szár­mazó jelentés szerint két másik amerikai repülőkötelék Khang Khan és a Kőedénysíkság légi- terébe hatolt be szombaton és vasárnap. Az amerikai repülőtámadások következtében számos polgári személy életét vesztette. Az AP 1 jelentette, hogy Maxwell D. Taylor tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített -bi­zottságának elnöke, váratlanul megszakította európai szabadsá­gát és különrepülőgépén haza­indult Washingtonba. Amerikai hivatalos kórok nem fűztek ma­gyarázatot a hírhez. Néni hivata­los jelentések szerint azonban Johnson elnök rendelte haza Taylor tábornokot, hogy süfgő- I sen megvitassa vele a délkelet- ázsiai helyzetet. (Folytatás az 1. oldalról.) A párt változatlanul az utóbbi két évtizedben bevált alapelvek­re építi külpolitikáját, éspedig szoros szövetséget, barátságot és egységet tart fenn a szocialista országokkal, szolidaritást vállal és gazdasági segítséget nyújt az újonnan felszabadult országoknak és a felszabadulásukért harcoló népeknek, kereskedelmi, tudomá­nyos és kulturális cserét bonyolít le a békés egymás mellett élés elvei alapján a tőkés országokkal. A nemzetközi munkásmozgalom helyzetét ismertetve beszélt Go­Zayargások Brit-Guayanában Georgetown (AFP). Brit-Guaya­nában vasárnap újabb zavargá­sok törtek ki. A fővárostól mint­egy 20 kilométernyire össze­csaptak az indián és a néger közösségek tagjai. Az összetűzé­sek színhelyén az angol hadsereg és a különleges rendőrség egy­ségei léptek közbe Huszonkilenc személy megsebesült — közülük tizenegyen súlyosain. Több házat felgyújtottak, számos gépkocsit megrongáltak. Georgetownban sír Richard Luyt. az ország angol fő­kormányzója. aki szombaton el­rendelte a rendkívüli állapotot és kezébe ragadta a teljhatalmat, megbeszélést folyta ott Jagan miniszterelnökkel. Miután Luyt 31 politikai vezetőt letartóztatott — közük a kormánypárt sok tagiát —. a parlamentben olyan helyzet alakult ki. hogy szavazás esetén Jagan kisebbségbe kerül­ne. Ma kezdődik Hruscsov skandináviai útja Moszkva (MTI). Moszkvában a Kelet és a Nyugat közötti enyhü­lés általános folyamatába ágyaz­zák N. Sz. Hruscsov skandináviai útját. A skandináv kormányfők 1955—1956-ban tett moszkvai lá­togatását 1959-ben Hruscsov a kedvezőtlen politikai légkör miatt nem viszonozhatta és ha Dánaa, Svédország és Norvégia nemrég felújította a meghívását és Hrus­csov elfogadta, a háromhetes skandináviai út mindkét fél szá­mára hasznosnak látszik. N. Sz. Hruscsov skandináviai útja során megvizsgálja azokat a mozzanatokat, -amelyek még gá­tolják az észak-európai atomfegy­vermentes övezet megvalósítását, bár maga a tényleges helyzet és a magas színtű skandináv javasla­tok is kedveznek egy ilyen terv keresztülvitelének. Ma már vilá­gos — ha erre frissebb utalás nem is történt —, hogy a szovjet —finn kapcsolatok jó példaképei lehetnének általában a szovjet— skandináv kapcsolatoknak, más­részt Finnország külpolitikai vo­nalvezetésének főbb irányzatai megfelelő alapot szolgáltathatná­nak egy szélesebb skandináv ösz- szefogáshoz. Egyöntetű és minden vitán felül áll a háromhetes skandináviai körút gazdasági fontossága. A skandináv országok hagyományos hajószállítói a Szovjetuniónak, ve­gyi gépiparuk pedig konkurren- ciaképes ajánlatokat tehet a nagy­arányú szovjet kemizálási prog­ram végrehajtásához. Skandiná­viában fokozott érdeklődés ta­pasztalható a szovjet kőolaj iránt és ez a körülmény megoldhat bi­zonyos külkereskedelmi problé­mákat. Tárgyilagosan a jobb megértést, ft sz°*sélyes kapcsolatok kiépíté­sét, illetve felújítását, hasznos ta- 1 pasztalatok kicserélését lehet váx- : ni Hruscsov kedden megkezdődő | skandináviai kőrútjától. A szov­jet kormányfő kíséretének össze- 1 állítása olyan, hogy külpolitika, külkereskedelem, a kulturális kapcsolatok, valamint a mezőgaz­dasági kérdések iránti érdeklődést tükrözi, azon a szinten, amely a szaktárgyalások általános politi­kai előkésültéséhez Szükséges. mulka Peking külön ideológiai és politikai platformjáról, frakciós tevékenységéről. A referátum aláhúzza, hogy a Kínai KP a vitában megengedhe­tetlen módszereket használt, ami az SZKP és más kommunista pár­tok mégrágalmazására és képtelen megvádolására vezetett. A Kínai KP a nemzetközi kom­munista mozgalomra akarja kényszeríteni a forradalmi harc és békeharc közötti ellentmondás nem létező dilemmáját. A for­radalmi harc és a szocialista tár­sadalom építése a valóságban el­választhatatlan a békéért, az új világháború megakadályozásáért vívott harctól. Ahhoz, hogy az új szocialista társadalmi rend győzedelmes­kedjék, a béke ügyének kell diadalra jutni. A Kínai KP vezetői a szocia­lista országok és a kapitalista or­szágok viszonyának megítélésénél más mércét alkalmaznak saját- magúk, és fás mércét a Szovjet­unió számára. Például a Kínai Népköztársaság és Franciaország megállapodását a diplomáciai . kapcsolatok felvételéről — amit I mindnyájan helyeslünk — a kínai | és minden nép érdekében állónak I tekintik. Ugyanakkor a Szovjet- ! unió és a Amerikai Egyesült Ál­lamok bármiféle megállapodását a szocializmus elárulásának, az an- tiimperialista erők ellen irányuló lépésnek tartják. — Az imperializmus megsem­misítése a kommunisták közös célja. Nem elég azonban ennek a jelszónak az üres hangoztatása, — állapította meg Gomulka. A szónok bírálta a Kínai KP vezetőinek a nemzeti felszabadító mozgalom és az úgynevezett har­madik világ szerepéről vallott né- .zeteit és azt az igyekezetét, hogy korunk fő ellentmondását a szo­cialista világrendszer és az impe­rialista világrendszer közötti harc helyett a „harmadik világ” és az imperializmus ellentétében jelöljék meg. A Kínai KP vezetői hamis elméletet gyártottak a bé­kés együttélés, a két rendszer kö­zött történő gazdasági verseny, valamint a „harmadik világ” fel­szabadító és forradalmi harca kö­zötti összefüggés kérdéséről — hangoztatta Gomulka. A Kínai KP állásfoglalása egé­szében arról tanúskodik, hogy ve­zetői nem azért folytatják a vitát más pártokkal és dolgoznak ki kü­lön platformot, hogy a valóságot keressék, s végül is közös állás­pontra jussanak a többi párttal, hanem azért, hogy szakadást idéz­zenek elő. A Kínai KP azért vá­dolta meg revizionizmussai az SZKP-t és más testvérpártokat, hogy elméletileg alátámassza a szakítást — állapította meg Go­mulka. A Kínai KP mostani politiká­jának forrása — folytatódott a beszámoló — az a törekvés, hogy világhatalmi helyzetet vívjanak ki a Kínai Népköztársaság szá­mára. A kínai vezetők e törekvé­sük biztosításához szükségesnek tartják az atomfegyver megszer­zését. A moszkvai egyezmény ke­resztülhúzta azt a reményüket, hogy a Szovjetunió segítsége ré­vén atomfegyverhez jutnak. Min­denekelőtt ez váltotta ki az SZKP elleni vad támadásaikat. Gomulka beszámolójának befe­jező részében a párt helyzetéről beszélt rámutatott, hogy a párt sorai a III. és IV. kongresszus kö­zötti időszakban tovább erősödtek. E hó elején a Lengyel Egyesült Munkáspárt 1 568 OOO tagot és tag­jelöltet, számlált. A III. kongresz- szus óta mintegy 400 000 munkást és több mint százezer parasztot vettek fel a pártba. Másfél -milliós taglétszámú pár­tunknak több tízezer üzemi, falu­si és. hivatali alapszervezete mű­ködik — mutatott rá végül Go­mulka — Ez nagy politikai és tár­sadalmi erő, amely országunk minden területén érezteti "hatá­sát, s biztosíték arra, hogy fele­lősségteljesen végrehajtjuk azo­kat a határozatokat, amelyeket kongresszusunkon magunk, orszá­gunk és népünk elé tűzünk. HARMINC ÉVVEL MÓRICZ UTÁN gj Tölgyfakapuk előtt és mögött^) 1 Ma kezdi meg N. Sz. Hruscsov elv­társ skandináviai útját, melynek so­rán Dániába. Svédországba és Nor­végiába látogat el. A látogatások idő­tartamát mellékelt térképünkön tün­tettük fel. I Mint ismeretes, Dánia és Norvégia NATO-országok, Svédország pedig, kereken másfél évszázad óta, hagyo­mányos semleges ország. A skandináv államok közé tartozik még Finnor­szág is, melyet baráti kapcsolatok fűznek a Szovjetunióhoz, legfelső ve­zetőik a jószomszédi viszony jegyé­ben már több ízben tettek látogatást egymás országában. Az öreg utcában és az Almá­riumban Móricz Zsigmond a ri­porteri ábrázolás olyan remekét állította például, amelyiknek még az utánzása is művészetszámba mehetne. Plasztikus, fénykép- szerű felvillanásaiban is az Öreg utca. a méltóságosan ural­kodó kálvinista templommal, a csendet, zárkózottságot és keserű csalódottságot maguk mögé záró tölgyfakapukkal. A hirtelen, de kíváncsisággal teli érkező utasnak első pillan­tásra úgy tűnik, mintha semmit sem változott volna az utca s még mindig a régi világot rej­tenék bújtatnák a várkapuknak is beillő bejáratok. Ismerősünk, akiről később még szó esik. ki­csit kesernyés, de mégis biza­kodó hangon közölte, hogy a látszat csupán a felszínt mutatia a valódit korántsem. A gyógyszertárat valószíni még az utca rangja hozta ide vagy talán az. hogy a községi képviselőtestület nagyobb hánya­dát húsz esztendővel ezelőtt ez az utca adta, az ütemet, a szin­tet. s fejlődést, avagy a vissza­maradást diktáló kálvinista pa­rasztok. De a patika már az egész falué. S ez. ha például azt is számoljuk, hogy a faji for­galmába bele kell értenünk a szállásiakat is, a decsi „puszták népét”, nem szimpla változás. Menjünk azonban beljebb, a kapuk mögé. Az első házban apró. inkább szobakutyának való ebecske rohan ránk. termetéhez még csak véletlenül sem illő. haragos csaholással. A család az ajtóban áll. Idős nagymama, öregedő. szemüveges gazda- asszony. két kisebb leány. Az udvar mintha az öreg utcából lépett volna elénk. Hátul hatal­mas gazdasági épület zárja el a veteményes kertet. Változatlan minden, csak a traktor, az olajos ruhás, keseredetten zord. sofőr külsejű, fiatal gazda hiányzik a képből meg hozzá hasonló élete párja. — Nem. én nem tudok róla, hogy járt volna nálunk az az ember — hangzik a véletlenül sem marasztaló, valamilyen sa­játos. belső világot védelmező válasz. Harminc év körüli fiatalasszony jön ki az üvegezett veranda aj­taján. Nem az a decsi szépség akit Móricz említ az Almárium­ban. de feltétlenül csinos asz- szony. Neveket sorol, arról be­szél. ki jöhet számításba a ri­port alapján. mint korabeli alany. Ahogy beszél, olyan ér­zése támad az embernek, mint­ha az a három évtizeddel ez­előtti világ teljesen letűnt volna, s csupán csak a ráncos arcú nagymama, meg a mama őrzi talán az emlékezetben. Mennyire más azonban, mégis a valóság. Amint kilépünk azon a hatalmas méretű kapun, fiatal házasokra, gyerekekre terelődik a szó. A beszélgetést már a tég- lázott kapu alatt kezdhetjük. Nincs titkolni valónk, nem hall-* \

Next

/
Oldalképek
Tartalom