Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-30 / 151. szám

t 1964. június se! Tolná megyft nepűjsáö Az elnök nyugtalan Átépítették az észak- balatonparti vasútvonal egy részét — Nem vagyunk babonásak, de a kezdet valamennyiünket elke­serített. Amióta megkezdtük az aratást, mintha csak hátat fordí­tott volna termelőszövetkeze­tünknek a szerencse. Vagy négy­szer az eső vert ki bennünket, aztán a gépbe is beütött a krach. Először egy durdefekt formájá­ban, s ahogy ezt kijavítottuk, elszakadt a fogaskerék — vála­szol Hahner József, a bonyhádi Petőfi Tsz elnöke, a kérdésre, amelyet így tettünk fel: „Mi a tsz-elnök legnagyobb gondja?” „Mi az ördögöt csináljunk“ elnök elvtárs?” — méltatlanko­dott a szerelő, aki ismerve az al­katrészhiányt, nem vállalkozott a fogaskerék beszerzésére. Maga az elnök és a főkönyvelő motorozott be Szekszárdra. Azért utaztak be mind a ketten, hogy kéznél legyenek, ha esetleg nem mennének simán a dolgok. — Korai volt az izgalom és teljesen indokolatlan. Különösebb utánjárás nélkül és hihetetlenül gyorsan elintéződött a dolog és hamar hozzájutottunk a szükséges alkatrészhez, — mondja az el­nök. Estére kelve a szerelők már ki­javították az aratógépet, s más­nap folytathatták a félben maradt munkát. Két aratógéppel arat­tak, s úgy számítottak, hogy ha­Mint arról már beszámoltunk, a KISZ Tolna megyei Bizottsága a középiskolás kiszistákkal egyet­értésben az idén a Kanacsi Ál­lami Gazdaság területén rendez a szünidőben építőtábort. A Nagy Ilona nevét viselő tábor első lakói, a szekszárdi Garay Gimnázium 100 lánytanulója va­sárnap érkezett meg a tábor­helyre. Az ünnepélyes megnyitóra és az első zászlófelvonásra hétfőn reggel került sor. Tóth József, a KISZ megyei bizottságának első titkára meleg szavakkal köszön­tötte a tábor lakóit. Üdvözlő be­szédében méltatta a fiatalok mun­kájának jelentőségét és kétoldalú hasznát. Hangsúlyozta, hogy a tábor jelenlegi és későbbi lakói Péter és Pál — naptárunk egyik legfontosabb dátuma. A néphit szerint erre a napra be­érik a búza, és így megkezdődik az aratás, amelynek eredményé­től függ betevő falatunk, jövő évi kenyerünk. A magyarnak év­századokon át a földművelés vo{t a főfoglalkozása s ezért érthető, hogy a mezőgazdaság eseményei közül alakult ki a legtöbb régi hagyomány és burjánzott legdú- sabban a babona. Különösen gaz­dag ilyenekben Péter és Pál nap­ja. Még nagyapáink nemzedéke is tisztelte ezeket a minden ala­pot nélkülöző, ma már avult és túlhaladott irattan szabályokat és nem vétett ellenük. Ezek közé a szokások közé tar­tozott, hogy pénteki napon soha nem kezdtek aratáshoz, mert a babona szerint „ilyenkor üres a búza feje”. Ha halottat ravataloz­tak a faluban, sem volt ajánlatos munkába fogni. ..nehogy a bána­tos ]ja«i4szqfcfaéi 'sipersgjen fi marosan megkezdik a cséplést. Számításukat újból keresztül húz­ta az idő. Éjszakára kiadós zá­port kaptak, s úgy átáztatta a learatott gabonát, hogy három nap sem volt elég a száradás­hoz. Mint a beszélgetés során kide­rült, a Petőfi Tsz tagjai jól fel­készültek az aratásra és nem hagyták figyelmen kívül az idő­járás szeszélyeit sem. — A nagyobb munkáknál rend­kívül fontos a jó szervezés — mondják a tagok, s elismerően beszélnek a tsz-vezetőség irányí­tó, szervező munkájáról. A gép azért van, hogy könnyítse az em­ber munkáját, viszont a nedves, fekvő gabonát még nem lehetett csépelni. Aratás idején, amikor az árpa rohamosan érik, — s utána a többi aratni való — min­den percért kár. Mivel nem le­hetett csépelni, a tsz-vezetőség úgy döntött, hogy a szerelők tegyék alkalmassá a kombájnt az álló gabona aratására, cséplésére. Ez meg is történt, leszerelték a rend­felszedőt, s másnap az álló ga­bonában kezdték meg a munkát. Más vonatkozásban is felké­szült a nagy nyári munkára a bonyhádi Petőfi Tsz. A kombájn­szérű fölé tetőt emeltek, hogy esős időben is dolgozhassanak. munkájúkkal tovább szilárdíthat­ják a megye kiszistáinak, közép- iskolás fiataljainak becsületét, tekintélyét. Az állami gazdaság részéről Vadai Mihály, a gazdaság igaz­gatója üdvözölte a tábor lakóit. Mint elmondotta: sokat várnak a fiataloktól. Munkájuk szőlőkötö­zés lesz. s a minőségi munkát a gazdaság igen komolyan értékeli. Ezért versenyt hirdet, s a leg­jobbakat jutalmazzák. A Garay Gimnázium 100 leány­tanulója két hetet tölt a tábor­ban. Naponta hat órát dolgoznak, a fennmaradó időt pedig sport­tal, játékkal és szórakozással töl­tik ei. Az őket követő turnus jú­lius 12-én száll majd táborba, s 13-án lát munkához. szem”. De tiltotta a régi hagyo­mány az újholdkor és Illés nap­ján való aratást is. Azt mondták, hogy ezelcen a napokon könnyen villámcsapás érheti az aratókat”. Munka előtt a férfiak és nők két gabonaszárat szoktak a derekuk­ra kötni — „fájás ellen”, ezeket később a mestergerendára akasz­tották. A kaszálás mindig csend­ben történt, míg marokszedés közben, kötélcsavarásnál, vagy kévekötésnél szólt a dal és tréfa járta. Érdekes szokás volt a hold­világon aratás. Leginkább Erdély­ben dívott. Amint besötétedett, a gazda és háznépe szekérre ült és zene- meg énekszó mellett végig­hajtott a falun. Felhangzott a jól ismert népdal: ,,Megérett a tiszta búzakalász, le kell már aratni...” meg az. hogy „Ha legény vagy. gyere velem kaszálni, necsak ott­hon a lányokkal cicázni". Mindig akadtak legények és leányok, akii* utat lakoz iáit a háziakhoz. Az ésszerűséget szem előtt tartó praktikusan gondolkodó és cse­lekvő tsz-vezetőség tavaly a köz­ponti majorban tárolás céljára négyvagonos betontartályt épített. Az építményt a part mellé ter­vezték, s ez rendkívüli módon megkönnyíti a gabona lerakását. A parton álló gépkocsiról egy csúszdán a betontartályba ömlik a gabona, ahonnét szelektálás után felvonó segítségével mag- tározzák. — A nagy nyári munkához tar­tozik a második kapálás, a fű- és lucernakaszálás. Ezekkel a munkákkal mennyire tudtak vé­gezni az aratás előtt? — Nálunk az aratásra való felkészülést elsősorban abban láttuk, hogy az aratás megkez­dése előtt elvégeztük a második kapálást és a széna betakarítását. Kapálni valónk már nincs, a réti szénát levágtuk. A lucerna második kaszálására nincs külö­nösebb gondunk, mert magfogás­ra hagytuk meg. — Ezek szerint a tsz maga is megbirkózik a feladattal, s az aratásnál külső munkaerőre nem lesz szükségük a bonyhádi tsz- tagoknak. — Valóban nem. Az aratási ütemtervet úgy készítettük el, hogy számításon kívül hagyhat­tuk a külső munkaerő bevoná­sát. Tagjaink megbirkóznak a feladattal, mert erre Ígéretet tet­tek. Hetven hold olyan aratni- valónk van, amit kézzel kell le­vágni, de ez sem ad különösebb gondot, mert tagjaink, ha a szükség úgy kívánja, vállalják az aratást. — Akkor mi ad gondot a tsz- elnöknek? — A mezőgazdaságban dolgo­zó ember, aki érzi a felelősséget, addig egy percig sem tud nyu­godt lenni, amíg a termény kint van az cg alatt Jelenleg ez a legnagyobb gondom, s emiatt vagyok nyugtalan — mondta búcsúzóul a tsz-elnök. Többnyire éjfél felé járt, mire végeztek az aratással, s ahogyan jöttek, dallal, zeneszóval szeke- reztek haza. Azelőtt a halászok is védőjük­nek, Szent Péternek napján ünne­pelték a nyári halászat megindu­lását. Előző este sorra felkeresték a gazdákat, bekopogtattak házaik­hoz. A menet élén ünneplőbe öl­tözött leányok rúdra kötött, vi­rágfüzérekkel díszített pontyot vittek. A gazdák kaláccsal, bor­ral kínálták őket és jó hal járást kívántak. Másnap, mise után a víz partjára vonult a falu és a halászok halpaprikással meg tú­róscsuszával vendégelték meg a többieket. Utána az esti órákig vigadtak és táncoltak. Azt mondják, hogy Péter napján legízesebb az eper. ezen a hagyományokban gazdag szüretelték legszívesebben pompás gyümölcsöt. A nagy idegenforgalmú Bala­ton mentén eddig csak a déli ol­dalon közlekedtek kielégítő gyor­sasággal a vonatok, míg a Sza- badbattyán—tapolcai vonalon a pályatest korszerűtlensége miatt többnyire csak 40 kilométeres se­bességgel haladhattak. A vasút­építők egész télen, a leghidegebb iaőkben is, szünet nélkül dolgoz­tak, s ennek az áldozatkész mun­kának az eredménye, hogy a ba­latoni főszezonra Szabadbattyán­Právics Jánosné dalmandi pa­rasztasszony nevét azelőtt még a falubeliek sem nagyon ismerték. Tavaly kezdtek rá felfigyelni, amikor a Magyar Nők Országos Tanácsa és a SZÖVOSZ felhívá­sára baromfihús- és tojásterme- lési szerződést kötött a föld­művesszövetkezettel. Akkor még nem is gondolt arra. hogy díjat is nyerhet. Nagyon meglepődött, amikor a járási értekezleten a három díjnyertes között fel­olvasták a nevét. A háztáji baromfi nevelés bői kapott haszon növelte a család jövedelmét, és Právicsné ez évre is szerződést kötött. Februárban az elsők között kezdte meg a szerződött tojás és a baromfi szállítását. Elsőnek ő adott át pecsenyecsibét 10 hetes korban 90 dekás és egy kilós súlyban. Kiderült az is. hogy a fiatalasz- szony szívesen forgatja a szak­könyveket. és a baromfitenyész­tésben is a szakszerűségre tö­rekszik. Dalmandon néhány évvel ez­előtt nemigen került baromfi értékesítésre, a fertőzöttség miatt. Az asszonyok hiába próbálkoz­tak a baromfineveléssel. A föld­művesszövetkezetek által ki­től Balatonfüredig befejezték a pályatest korszerűsítését. A Budapest—tapolcai vasútvo­nal Szabadbattyántól Balaton­füredig terjedő, mintegy 50 kilo­méteres korszerűsített szakaszán az eddigi 40 kilométeres sebes­ség helyett most óránként 80 ki­lométeres gyorsasággal haladhat­nak a vonatok. A pályaátépítést július 15-től Balatonfüred és Tapolca között folytatják. (MTI.) helyezett naposcsibéknek csak 40 százaléka térült vissza, a többi elpusztult. A baromfihús- és tojásíerme- lési verseny felrázta a község asszonyait és ma már a legtöbb háztáji gazdaságban tartanak szerződött baromfit, de ezt meg­előzően elvégezték a baromfi­udvarok. ólaik fertőtlenítését. Tavaly óta nem pusztított a kü­lönböző baromfijárvány, s azóta az asszonyok még nág'yobb kedv­vel versenyeznek. Právics Jánosné akinek udva­rán százával nyüzsögnek az apró jószágok, eddig 5000 tójá t és 70 kiló baromfihúst adott át a fel­vásárlónak. Mint mondja — nagy célt tűzött ki maga elé. Szoba berendezését szeretné az idén felújítani, de e törekvés mögött kimondatlanul is ott van az első helyezés elérése. Ez nem kis feladat. A járás­ban máshol is. de magában a községben is erős versenytársai vannak a fiatalasszonynak. Lisz­tes Károly né és Schiffer József- né ugyancsak . igyekeznek, hogy a szerződésben vállalt kötelezett­ségüket. ha csaj, egy mód van rá. túlteljesítsék. szét védőkesztyűvel meg lehet akadályozni. A minisztérium ezért úgy határozott, hogy jövőre meg kell kezdeni a szénbányászok fel­szerelését védőkesztyűvel, amint az több fejlett bányászati! or­szágban már megtörtént. A Nehézipari Minisztérium bá- Pál \ nyász'ati főosztályának munkásvé- Ezért ' delmi szervei megállapították, régi szokásokban' és népi i hogy a bányabeli balesetek 48,5 napon I százaléka kézsérülés, és a dolgo- ezt a zók emiatt százával esnek ki' a munkából. Megállapították azt (b. b.) 1 is, hogy a kézsérülések nagy ré­Védőkesztyűt kapnak a bányászok «V Ünnepélyes zászlófelvonás Kanacson Megnyílt a Tolna megyei diákok építőtábora p. M. mi.....................................»im ..................................................................................................................................................................................... „ Ha legény vagy, GYERE VELEM KASZÁLNI...“ Péter és Pál napja a kalendáriumban Növeli a bevételt a háztáji baromfinevelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom