Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-30 / 151. szám
t 1964. június se! Tolná megyft nepűjsáö Az elnök nyugtalan Átépítették az észak- balatonparti vasútvonal egy részét — Nem vagyunk babonásak, de a kezdet valamennyiünket elkeserített. Amióta megkezdtük az aratást, mintha csak hátat fordított volna termelőszövetkezetünknek a szerencse. Vagy négyszer az eső vert ki bennünket, aztán a gépbe is beütött a krach. Először egy durdefekt formájában, s ahogy ezt kijavítottuk, elszakadt a fogaskerék — válaszol Hahner József, a bonyhádi Petőfi Tsz elnöke, a kérdésre, amelyet így tettünk fel: „Mi a tsz-elnök legnagyobb gondja?” „Mi az ördögöt csináljunk“ elnök elvtárs?” — méltatlankodott a szerelő, aki ismerve az alkatrészhiányt, nem vállalkozott a fogaskerék beszerzésére. Maga az elnök és a főkönyvelő motorozott be Szekszárdra. Azért utaztak be mind a ketten, hogy kéznél legyenek, ha esetleg nem mennének simán a dolgok. — Korai volt az izgalom és teljesen indokolatlan. Különösebb utánjárás nélkül és hihetetlenül gyorsan elintéződött a dolog és hamar hozzájutottunk a szükséges alkatrészhez, — mondja az elnök. Estére kelve a szerelők már kijavították az aratógépet, s másnap folytathatták a félben maradt munkát. Két aratógéppel arattak, s úgy számítottak, hogy haMint arról már beszámoltunk, a KISZ Tolna megyei Bizottsága a középiskolás kiszistákkal egyetértésben az idén a Kanacsi Állami Gazdaság területén rendez a szünidőben építőtábort. A Nagy Ilona nevét viselő tábor első lakói, a szekszárdi Garay Gimnázium 100 lánytanulója vasárnap érkezett meg a táborhelyre. Az ünnepélyes megnyitóra és az első zászlófelvonásra hétfőn reggel került sor. Tóth József, a KISZ megyei bizottságának első titkára meleg szavakkal köszöntötte a tábor lakóit. Üdvözlő beszédében méltatta a fiatalok munkájának jelentőségét és kétoldalú hasznát. Hangsúlyozta, hogy a tábor jelenlegi és későbbi lakói Péter és Pál — naptárunk egyik legfontosabb dátuma. A néphit szerint erre a napra beérik a búza, és így megkezdődik az aratás, amelynek eredményétől függ betevő falatunk, jövő évi kenyerünk. A magyarnak évszázadokon át a földművelés vo{t a főfoglalkozása s ezért érthető, hogy a mezőgazdaság eseményei közül alakult ki a legtöbb régi hagyomány és burjánzott legdú- sabban a babona. Különösen gazdag ilyenekben Péter és Pál napja. Még nagyapáink nemzedéke is tisztelte ezeket a minden alapot nélkülöző, ma már avult és túlhaladott irattan szabályokat és nem vétett ellenük. Ezek közé a szokások közé tartozott, hogy pénteki napon soha nem kezdtek aratáshoz, mert a babona szerint „ilyenkor üres a búza feje”. Ha halottat ravataloztak a faluban, sem volt ajánlatos munkába fogni. ..nehogy a bánatos ]ja«i4szqfcfaéi 'sipersgjen fi marosan megkezdik a cséplést. Számításukat újból keresztül húzta az idő. Éjszakára kiadós záport kaptak, s úgy átáztatta a learatott gabonát, hogy három nap sem volt elég a száradáshoz. Mint a beszélgetés során kiderült, a Petőfi Tsz tagjai jól felkészültek az aratásra és nem hagyták figyelmen kívül az időjárás szeszélyeit sem. — A nagyobb munkáknál rendkívül fontos a jó szervezés — mondják a tagok, s elismerően beszélnek a tsz-vezetőség irányító, szervező munkájáról. A gép azért van, hogy könnyítse az ember munkáját, viszont a nedves, fekvő gabonát még nem lehetett csépelni. Aratás idején, amikor az árpa rohamosan érik, — s utána a többi aratni való — minden percért kár. Mivel nem lehetett csépelni, a tsz-vezetőség úgy döntött, hogy a szerelők tegyék alkalmassá a kombájnt az álló gabona aratására, cséplésére. Ez meg is történt, leszerelték a rendfelszedőt, s másnap az álló gabonában kezdték meg a munkát. Más vonatkozásban is felkészült a nagy nyári munkára a bonyhádi Petőfi Tsz. A kombájnszérű fölé tetőt emeltek, hogy esős időben is dolgozhassanak. munkájúkkal tovább szilárdíthatják a megye kiszistáinak, közép- iskolás fiataljainak becsületét, tekintélyét. Az állami gazdaság részéről Vadai Mihály, a gazdaság igazgatója üdvözölte a tábor lakóit. Mint elmondotta: sokat várnak a fiataloktól. Munkájuk szőlőkötözés lesz. s a minőségi munkát a gazdaság igen komolyan értékeli. Ezért versenyt hirdet, s a legjobbakat jutalmazzák. A Garay Gimnázium 100 leánytanulója két hetet tölt a táborban. Naponta hat órát dolgoznak, a fennmaradó időt pedig sporttal, játékkal és szórakozással töltik ei. Az őket követő turnus július 12-én száll majd táborba, s 13-án lát munkához. szem”. De tiltotta a régi hagyomány az újholdkor és Illés napján való aratást is. Azt mondták, hogy ezelcen a napokon könnyen villámcsapás érheti az aratókat”. Munka előtt a férfiak és nők két gabonaszárat szoktak a derekukra kötni — „fájás ellen”, ezeket később a mestergerendára akasztották. A kaszálás mindig csendben történt, míg marokszedés közben, kötélcsavarásnál, vagy kévekötésnél szólt a dal és tréfa járta. Érdekes szokás volt a holdvilágon aratás. Leginkább Erdélyben dívott. Amint besötétedett, a gazda és háznépe szekérre ült és zene- meg énekszó mellett végighajtott a falun. Felhangzott a jól ismert népdal: ,,Megérett a tiszta búzakalász, le kell már aratni...” meg az. hogy „Ha legény vagy. gyere velem kaszálni, necsak otthon a lányokkal cicázni". Mindig akadtak legények és leányok, akii* utat lakoz iáit a háziakhoz. Az ésszerűséget szem előtt tartó praktikusan gondolkodó és cselekvő tsz-vezetőség tavaly a központi majorban tárolás céljára négyvagonos betontartályt épített. Az építményt a part mellé tervezték, s ez rendkívüli módon megkönnyíti a gabona lerakását. A parton álló gépkocsiról egy csúszdán a betontartályba ömlik a gabona, ahonnét szelektálás után felvonó segítségével mag- tározzák. — A nagy nyári munkához tartozik a második kapálás, a fű- és lucernakaszálás. Ezekkel a munkákkal mennyire tudtak végezni az aratás előtt? — Nálunk az aratásra való felkészülést elsősorban abban láttuk, hogy az aratás megkezdése előtt elvégeztük a második kapálást és a széna betakarítását. Kapálni valónk már nincs, a réti szénát levágtuk. A lucerna második kaszálására nincs különösebb gondunk, mert magfogásra hagytuk meg. — Ezek szerint a tsz maga is megbirkózik a feladattal, s az aratásnál külső munkaerőre nem lesz szükségük a bonyhádi tsz- tagoknak. — Valóban nem. Az aratási ütemtervet úgy készítettük el, hogy számításon kívül hagyhattuk a külső munkaerő bevonását. Tagjaink megbirkóznak a feladattal, mert erre Ígéretet tettek. Hetven hold olyan aratni- valónk van, amit kézzel kell levágni, de ez sem ad különösebb gondot, mert tagjaink, ha a szükség úgy kívánja, vállalják az aratást. — Akkor mi ad gondot a tsz- elnöknek? — A mezőgazdaságban dolgozó ember, aki érzi a felelősséget, addig egy percig sem tud nyugodt lenni, amíg a termény kint van az cg alatt Jelenleg ez a legnagyobb gondom, s emiatt vagyok nyugtalan — mondta búcsúzóul a tsz-elnök. Többnyire éjfél felé járt, mire végeztek az aratással, s ahogyan jöttek, dallal, zeneszóval szeke- reztek haza. Azelőtt a halászok is védőjüknek, Szent Péternek napján ünnepelték a nyári halászat megindulását. Előző este sorra felkeresték a gazdákat, bekopogtattak házaikhoz. A menet élén ünneplőbe öltözött leányok rúdra kötött, virágfüzérekkel díszített pontyot vittek. A gazdák kaláccsal, borral kínálták őket és jó hal járást kívántak. Másnap, mise után a víz partjára vonult a falu és a halászok halpaprikással meg túróscsuszával vendégelték meg a többieket. Utána az esti órákig vigadtak és táncoltak. Azt mondják, hogy Péter napján legízesebb az eper. ezen a hagyományokban gazdag szüretelték legszívesebben pompás gyümölcsöt. A nagy idegenforgalmú Balaton mentén eddig csak a déli oldalon közlekedtek kielégítő gyorsasággal a vonatok, míg a Sza- badbattyán—tapolcai vonalon a pályatest korszerűtlensége miatt többnyire csak 40 kilométeres sebességgel haladhattak. A vasútépítők egész télen, a leghidegebb iaőkben is, szünet nélkül dolgoztak, s ennek az áldozatkész munkának az eredménye, hogy a balatoni főszezonra SzabadbattyánPrávics Jánosné dalmandi parasztasszony nevét azelőtt még a falubeliek sem nagyon ismerték. Tavaly kezdtek rá felfigyelni, amikor a Magyar Nők Országos Tanácsa és a SZÖVOSZ felhívására baromfihús- és tojásterme- lési szerződést kötött a földművesszövetkezettel. Akkor még nem is gondolt arra. hogy díjat is nyerhet. Nagyon meglepődött, amikor a járási értekezleten a három díjnyertes között felolvasták a nevét. A háztáji baromfi nevelés bői kapott haszon növelte a család jövedelmét, és Právicsné ez évre is szerződést kötött. Februárban az elsők között kezdte meg a szerződött tojás és a baromfi szállítását. Elsőnek ő adott át pecsenyecsibét 10 hetes korban 90 dekás és egy kilós súlyban. Kiderült az is. hogy a fiatalasz- szony szívesen forgatja a szakkönyveket. és a baromfitenyésztésben is a szakszerűségre törekszik. Dalmandon néhány évvel ezelőtt nemigen került baromfi értékesítésre, a fertőzöttség miatt. Az asszonyok hiába próbálkoztak a baromfineveléssel. A földművesszövetkezetek által kitől Balatonfüredig befejezték a pályatest korszerűsítését. A Budapest—tapolcai vasútvonal Szabadbattyántól Balatonfüredig terjedő, mintegy 50 kilométeres korszerűsített szakaszán az eddigi 40 kilométeres sebesség helyett most óránként 80 kilométeres gyorsasággal haladhatnak a vonatok. A pályaátépítést július 15-től Balatonfüred és Tapolca között folytatják. (MTI.) helyezett naposcsibéknek csak 40 százaléka térült vissza, a többi elpusztult. A baromfihús- és tojásíerme- lési verseny felrázta a község asszonyait és ma már a legtöbb háztáji gazdaságban tartanak szerződött baromfit, de ezt megelőzően elvégezték a baromfiudvarok. ólaik fertőtlenítését. Tavaly óta nem pusztított a különböző baromfijárvány, s azóta az asszonyok még nág'yobb kedvvel versenyeznek. Právics Jánosné akinek udvarán százával nyüzsögnek az apró jószágok, eddig 5000 tójá t és 70 kiló baromfihúst adott át a felvásárlónak. Mint mondja — nagy célt tűzött ki maga elé. Szoba berendezését szeretné az idén felújítani, de e törekvés mögött kimondatlanul is ott van az első helyezés elérése. Ez nem kis feladat. A járásban máshol is. de magában a községben is erős versenytársai vannak a fiatalasszonynak. Lisztes Károly né és Schiffer József- né ugyancsak . igyekeznek, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségüket. ha csaj, egy mód van rá. túlteljesítsék. szét védőkesztyűvel meg lehet akadályozni. A minisztérium ezért úgy határozott, hogy jövőre meg kell kezdeni a szénbányászok felszerelését védőkesztyűvel, amint az több fejlett bányászati! országban már megtörtént. A Nehézipari Minisztérium bá- Pál \ nyász'ati főosztályának munkásvé- Ezért ' delmi szervei megállapították, régi szokásokban' és népi i hogy a bányabeli balesetek 48,5 napon I százaléka kézsérülés, és a dolgo- ezt a zók emiatt százával esnek ki' a munkából. Megállapították azt (b. b.) 1 is, hogy a kézsérülések nagy réVédőkesztyűt kapnak a bányászok «V Ünnepélyes zászlófelvonás Kanacson Megnyílt a Tolna megyei diákok építőtábora p. M. mi.....................................»im ..................................................................................................................................................................................... „ Ha legény vagy, GYERE VELEM KASZÁLNI...“ Péter és Pál napja a kalendáriumban Növeli a bevételt a háztáji baromfinevelés
