Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-27 / 149. szám
WTO m8m VltAG PROtETARJAl, EGYESÜLJ FJEM A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 149. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szombat, 1964. június 27. í Borászati szakemberek tanácskozása Szekszárdon (3. o.) ) | A Ka Rádiómelléklet (4. oj Kapos több helyen kilépett medréből (fi. Oj Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai Nyers Rezső-Nyers Rezső bevezetőben hangsúlyozta: — A belkereskedelem fejlődése tagadhatatlan. Hosszabb időszakra, mondjuk 1957-ig visszanézve, nagyon jelentős, de második ötéves tervünk kezdete óta is számottevő haladást észlelhetünk. Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem fejlődik. Felmerül a kérdés, milyen szerepe van mindebben a gazdaságpolitikának és milyen a kereskedelmi apparátusnak? A gazdaságpolitika kétségtelenül alapvető, döntő szerepet játszik. Hibás gazdaságpolitika talaján a kereskedelem sem virágozhatna. De hozzátehetjük, hogy a helyes gazdaságpolitika automatikusan még nem eredményez jó kereskedelmet. Ha tehát fejlődésről beszélünk, főként az ésszerű gazdaságpolitikának tulajdonítsuk, de ne tagadjuk meg az elismerést a kereskedelmi apparátustól sem. Az emúlt három esztendő igazolta annak a gazdaságpolitikai elvnek a helyességét, hogy az életszínvonal emeléséhez nem elegendő, ha növeljük a pénzjöve- delmeket, a vásárlóerőt. Jó áruellátás is kell, a fogyasztók helyzetét is kedvezővé kell tenni, hogy annyi és olyanfajta árut vásárolhassanak, amennyi és amilyen szükségletüknek, vásárlóképességüknek megfelel. Olyan vásárlóerő-többlet, amely növeli a keresletet, de áruhiányt szül, emelheti ugyan egyes rétegek élet- színvonalát, viszont feltétlenül rontja az összfogyasztók helyzetét. Az ilyen „hiánygazdálkodás” tíz évvel ezelőtt még eléggé jellegzetes volt hazánkban, de ma már kiláboltunk belőle, bizonyságául annak, hogy az eféle gazdálkodás korántsem szükségszerű velejárója a szocialista tervgazdálkodásnak. — Mint ahogy ellenségeink állították. Gazdaságpolitikánk fontos eredménye, hogy általános áruhiány már évek óta nincs, sőt az áru- választék bővül. Minden forgalomban lévő 100 forintra 190 forint értékű kereskedelmi árukészlet jut, s ez az arány jó. Bár az életszínvonal a fogyasztásban realizálódik, mégis fontos eZ alkalommal ia aláhúzni* István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A képviselők folytatták a vitát a belkereskedelmi miniszter jelentése felett. A vitában elsőnek Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. felszólalása agyunkba vésni, hogy a tulajdonképpeni forrás a termelés. Arany- szabály, hogy a fogyasztás csak a termelés mennyiségének és gazdaságosságának arányában növekedhet. Mi a helyzet jelenleg nálunk? összhangban van-e termelésünk és fogyasztásunk? összességében igen, egyes részleteiben nem. összességében termelésünk is, fogyasztásunk is a lehetséges színvonalon van. Meg kell azonban jegyezni, hogy míg a gazdaságosság, a jövedelmezőség terén lehetőségeink alsó, addig a fogyasztás terén pillanatnyi lehetőségeink felső határán mozgunk. A gazdaságosság, jövedelmezőség növelésére ezért minden területen jobban kell ösztönöznünk. Mint most, a jövőben is az látszik helyesnek, hogy az életszínvonal emelkedését három fő tényező összehangolt alkalmazásával szorgalmazzuk: a pénzjövedelmeket biztonságosan növeljük, érjük el a társadalmi juttatások helyes mértékét és maradjon fenn, sőt hosszabb távon tovább javuljon az áruellátás színvonala. Ha ez így lesz, a többi már a kereskedelmen múlik. Ilyen gazdaság- politika mellett, ugyanúgy, mint most, a jövőben is nyugodt lélekkel buzdíthatjuk a kereskedelmi dolgozókat még jobb munkára. Nyers Rezső ezután a termelés és a kereskedelem kapcsolatáról beszélt, majd felhívta a figyelmet a sütőipar átszervezésével kapcsolatos helyi közellátási problémákra. — Az ipar és a kereskedelem jobb együttműködésének lehetőségét egyrészt abban látom, hogy a kereskedelem rugalmassága — esetenként kockázatvállalása is — növekedjék, másrészt abban, hogy az ipari vezetők mindegyike — legjobb ipari vezetőinkhez hasonlóan — a kereskedő fejével is gondolkozzék, kereskedelmi szemmel is vizsgálja a termelési kérdéseket és ezzel jobban „elébe menjen” a kereskedelemnek, — folytatta, — Tausz elvtárs említette, hogy a lakosság ellátásában növekszik a fogyasztási cikkek importjának a szerepe. Hozzáteszem, hogy a fogyasztási cikkek exportja is nő. Az utóbbi hat év folyamán exportunk 90 százalékkal, importunk pedig 160 százalékkal növekedett — A párt. a kormány szinte egész népünk már pár esztendeje elvetette az autarchiás irányú gazdaságpolitikát, minden konzekvenciájával együtt. De nemcsak a nehéziparban, hanem a fogyasztási cikkek termelésében sem rendezkedhetünk be önellátásra, mert ez nagyon nagy luxus lenne, aminek végső soron csak a nép életszínvonala látná kárát. Nemcsak a mi országunkra érvényes elv ez. Törvényszerű, hogy az iparilag fejlődő országokban a nemzeti termelés választéka szűküljön, a nemzeti fogyasztás választéka pedig bővüljön. Mert a nemzetközi munkamegosztás lassan, de szisztematikusan koptatja a termelés választékát, az emelkedő fogyasztás pedig lassan, de biztosan bővíti az áru- választékkal szembeni igényeket. Különösen a KGST-országokkal, valamint a többi szocialista országgal bővíthetjük tovább — a már megkezdett úton haladva — kölcsönösen a fogyasztási cikkek cseréjét. Ennek persze feltétele, hogy mindegyik fél hajlandó legyen a kölcsönös előnyök érdekében vállalni a termelés szű- kebb választékát, hogy elérhessük a fogyasztási cikkek bővebb választékát. A KGST végrehajtó bizottsága a közeli napokban ismét. megtárgyalja és egyezteti a ítovábbi lépések lehetőségét, s ezt üdvözöljük. Nyers Rezső ezután így folytatta: — Budapesten és a nagyobb városokban pozitív hatású hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben, az áruházi kereskedelemben és a vendéglátóiparban bizonyosfokú verseny van a szocialista szektor különböző vállalatai között. Ez a verseny szocialista vállalatok között folyik, nem teszi uralkodóvá a spontaneitást, semmiféle anarchiát nem eredményez. Miután meghatározott keretek között folyik, főként élelmiszerek vonalán, ahol az áruk forgási sebessége gyors, a készletek növekedésére sincs említésre méltó negatív hatással, viszont nem árt, ha a fogyasztó „kegyéért” versengenek a különböző vállalatok. Ugyanakkor pozitív szerepe van a piaci kereskedelemben a szocialista és a magánkereskedelem, valamint a termelői felhozatal közötti párhuzamosságnak. Ennek társadalmi, gazdasági hátrányai kicsinyek. Ezután arról beszélt, hogy az utóbbi években szembetűnően csökken a lakosság élelmiszerfogyasztásában az önellátó fogyasztás és a szabadpiaci beszerzés aránya, majd az önkiszolgáló boltok és önkiszolgáló éttermek hálózatának bővítéséről szólt. — Az új kereskedelmi objektumok építésében észrevehető fejlődést tapasztalhatunk — mondotta, s hangsúlyozta: — Ha azt mondjuk, hogy a belkereskedelem fejlődött, ezzel már azt is kifejeztük, hogy a dolgozók munkája egészében javult. Az egyetemes dicsérettel »ónban megkerülnénk a lényeget, a sommás bírálattal viszont igaztalanok lennénk. A dolog lényege, hogy éppen gazdaságpolitikánk nyomán nőnek a követelmények a kereskedelmi dolgozók munkájával szemben. A követelmények két irányban, egyrészt a szakértelem, másrészt a szocialista munkaerkölcs érvényesítése terén növekednek. A szocialista munkaerkölcsnek nincsenek fokozatai. Vagy megfelel valaki a szocialista munkaerkölcs szigorú és magas követelményének, vagy nem, a cél az, hogy minden dolgozó megfeleljen. Milyen konkrét követelményekről van szó? Négy fő követelményről, melyek külön-külön is nagy fontosságúak, de tulajdoniképpen egészében, együttesen érvényesítendők. Az első a megfelelő, szüntelenül bővülő áruismeret. A második az emberismeret, a fogyasztói magatartás ismerete és megértése. Harmadik a vásárló megbecsü- 1 lése, udvariasság. Negyedik a szocialista tulajdon gondos kezelése. Aki ezek valamely ikének nem képes megfelelni, nem való kereskedelmi pályán, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló beosztásra. A vezetőik elé az említetteken felül még további feltételeket is kell állítani, amelyek a vezetési módszerekkel kapcsolatosak. Végezetül hangsúlyozta: — A Belkereskedelmi Minisztérium irányító munkájában, munkamódszerében az utóbbi időben javulást tapasztalhatunk. Különösen a minisztériumnak azt a gyakorlatát kell üdvözölnünk, hogy egy-egy megye kereskedelmi problémáit a minisztérium vezetői, a kollégium tagjai a helyszínen vizsgálják meg, esetenként a kollégiumi üléseket a helyszínen tartják. Valószínű, hogy egyikmásik minisztériumunk — nem mindegyik — sikerrel alkalmazhatná ezt a módszert. A miniszteri beszámoló szemléletét reálisnak látom, a fennálló gyengeségek megszűnésében reménykedem, a belkereskedelem egészének további fejlődésében bízom. Ezért a beszámolót elfogadom. Nyers Rezső nagy tapssal fogadott beszéde után folytatódott a vita. amelyben felszólalt Hunyadi Károly, Tolna megye képviselője is. Hunyadi Károly felszólalása Bevezetőben elmondotta: Örömmel vette tudomásul, hogy az országgyűlés napirendre tűzte a kereskedelem helyzetének, munkájának vizsgálatát. Egyebek . kö- ' zött azért is fontos ez, mert ez j minden bizonnyal további lendü- j letet ad majd a tanácsok kereskedelemmel foglalkozó munkájának. A képviselő ezután a kereskedelmi dolgozók munkájáról beszélt, s elismeréssel szólt a kereskedelmi dolgozóknak az utánpótlás nevelésében kifejtett tevékenységéről. Hunyadi Károly megemlékezett a földművesszövetkezeti kereskedelem fejlődéséről is. Tolna megyében a földművesszövetkezeti üzletek 34 százaléka már a korszerű önkiszolgáló és önkiválasztó rendszerrel működik. A belkereskedelmi miniszter jelentését elfogadta. A vitában elhangzottakra Tausz János belkereskedelmi miniszter válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a hozzászólások — amelyek a kereskedelem erényeit és fogyatékosságait egyaránt, érintették — értékes, hasznos segítséget jelentenek a kereskedelem munkájának javításában. Hozzáfűzte, hogy az észrevételeket, javaslatokat •—1 az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a kormány behatóan, alaposan megvizsgálja és az illetékeseket kötelezi a megfelelő intézke-j dések megtételére, A miniszter részletesen reflektált a felszólalásokra. Bejelentette, hogy a vitában szóba került, konkrét intézkedést igénylő kérdésekről. a kérések, javaslatok sorsáról az érintett képviselőket személy szerint is tájékoztatja majd. Az országgyűlés a kereskedem lem helyzetéről szóló jelentést és a belkereskedelmi miniszternek a vitában elhangzottakra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután ebédszünet, következett. Dr. Szénási Géza legfőbb ügyész beszámolója Az ebédszünet után Vass Ist- vánné elnökletével folytatódott a tanácskozás. A tárgysorozat szerint dr. Szénási Gézia legfőbb ügyész beszámolója következett, a törvényesség helyzetéről a Magyar Népköztársaságban. Kiemelte, hogy a Magyar Nép- köztársaságban a törvényes rend és a törvényesség szilárd: törvéés ezzel összhangban az egyén boldogulását szolgálják, büntetőtörvényeinktől kizárólag annak van oka tartani, aki szembeszegül a törvényes rendelkezésekkel. A Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyve és a büntető eljárásról alkotott törvény, illetve törvényerejű rendelet hatályba lépése óta eltelt két esztendő (Folytatás a 2. oldalon) /Fi sV X,,.
