Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-24 / 146. szám

1964. június 24. ÍOLNA MEGYEI VCPfJSÄO 5 Iliért lopnak Hogy az igazsághoz teljesein hűek legyünk, egészítsük ki a cí­met: nem az emberek lopnak ál­talában, hanem csak egyes embe­rek. S így mindjárt más. A kér­dés azonban továbbra is kérdés marad, a „miért” nem tűnik el. Sokféle magyarázat dívik a vá­lasszal kapcsolatosan. Egyike-má- sika igaz is, de azért jó közöttük bizonyos különbséget tenni. Ve­gyük a példát: Orsós Antal és Székely István darát loptak a megye egyik községének terme­lőszövetkezetében. A szűkszavú, csak a tényt közlő jelentés sze­rint a lopott darát eladták, s az árát megitták. AZ EGYIK OK tehát mintha már meglenne: egyes emberek azért lopnak, hogy egyáltalán nem szükséges igényeiket ilyen módorKelégítsék ki. A két embert csak futólag ismerem, jellemük­re azonban igen éles fényt vet tettük. Ám még ez sem magya­ráz meg mindent. Van ugyanis egy régebbi keletű, de ma is ak­tuális közmondásunk, amelyik szerint „alkalom szüli a tolvajt”. Amint az a bizonyos, előbb már említett jelentés megállapítja: Orsóséknak' adott volt az alka­lom. A darát úgy tárolták, hogy abból csak az nem vitt, aki tisz­telte a közösségi tulajdont. A KŐVETKEZŐ ESET, ame­lyik Kolompár József csibráki la­kossal kapcsolatos, egyszerűbb­nek látszik, de mégis bonyolul­tabb. Ö benzinért ment a kurdi gyógyszertárba, s amíg a patikus félrenézett, márkás töltőtolla már Kolompár zsebében talált helyet. Feljelentés, és egyebeit következ­tek, s az írószerszám visszakerült jogos gazdájához. Közben azon­ban már futólag vendégeskedett Orsós Sándornál is. Az enyves­kezű Kolompár ugyanis már to­vábbadta. A pénzt pedig ugyan, hová is tehette volna? Oda, aho­vá Orsósók tették... KÉT KISEBB BŰNCSELEK­MÉNY, két példa. Ha azt mond­juk, kár az ilyet emlegetni, közel járunk az igazsághoz, de még csak véletlenül sem mondjuk meg az igazat. Mert — nézzük bármilyen oldalról — a közösség, az emberek nyugalmát már a leg­kisebb bűncselekmény felbontja. S ha arról beszélünk, hogy a lo­pás. a rablás idegen a társadalmi közfelfogástól, ezalatt azt is ért­jük, hogy az ilyen kis- lopások is súlyosan esnek latba. Több dolgot mutatnak. Az egyik: az a nevelőmunka, amit a társadalom egésze végez, még nem minden területen érte el a megfelelő ha­tást. S a másik az elsőből szár­mazik: embertársaink kisebb há­az emberek ? nyada hordoz magával nem egy régi terhet. Nem tud például kü­lönbséget tenni az enyém és a tied, vagy éppen a miénk és az enyém között. Mégmkább mond­hatjuk azonban, hogy a „nem tudást” helyettesíthetjük nem- akarással. AZ ELEJÉN MÁR céloztunk az alkalomra-. Most ismét elövesz- szük. Ezt ugyanis nem lehet elég­szer hangisúlyozni. Miről van szó? Arról, hogy gyakran ma­gunk is elősegítjük az egyébként könnyelműen, felelőtlenül gondol­kodókat tettük elkövetésében. A nyitva hagyott ajtó, a Csáky szal­májaként szerte heverő anyag, termény, és egyebek úgy vonzzák a bűnözőt, mint a méz a legyet. S ha nagyon keresgetnénk a dol­gok mögött, minden önrágalma­zás nélkül megállapíthatnánk a magunk részbeni felelősségét is. Ez a felelősség az anyagi javaik fokozott őrzése mellett azt is je­lenti, hogy őriznünk kell egy­mást is. S VÉGEZETÜL arról is vala­mit: miért lopnak hát az embe­rek? A felhozott két példa mellé többet is sorolhatnánk, amelyek még világosabbá tennék az oko­kat. Egy a részletezés hiánya mel­lett is bizonyos: nem a kenyér­gondok viszik a bűn útjára a bű­nözőket. Ismertem például olyan üzemi tolvajt, aki kétezer forint felett keresett, s táskájából mégis fontos alkatrészeket emeltek ki az ellenőrzés alkalmával. Otthon, — amint a kérdésekre adott vála­szából kiderült — nem tudta vol­na használni. Viszont a még min­dig divatos fusd-piacon komoly összeget kapott volna' érte. A to­vábbiak során az is „kibukott”, hogy szöbanforgó emberünk ren­desen élt, az alapvető dolgok nem hiányoztak sem a. háztartásból, sem az életéből. Viszont nagyon hiányzott az a televíziós készülék, amit hónapokkal korábban kivá-. laisztott magának. S itt azt hiszem, elértünk a válaszhoz. SZERETÜNK JÓL ÉLNI. kezd­jük megszokni azt a gondolatot, hogy nem kell garasoskodni, van mit aprítani a tejbe. Viszont a laza erkölcsi felfogású embertár­saink a megszokottnál, a tisztes­ségesen normálisnál többet sze­retnének aprítani. S ehhez vá­lasztják még az olyan elítélendő utat is, mint a lopás. Hogy mennyire éri meg ezit az utat jár­ni, az már egyáltalán nem vilá­gos, mert a törvény, a mi tör­vényünk, határozottan védelmezi a személyi és köztulajdont. Sz. 1. Tizennyolc évesek a sorozóbizottság előtt Tegnap befejező­dött az a kétnapos sorozás, amelynek során az új hon­védelmi törvény ér­telmében alkalmas- sági vizsgára kerül­tek azok a fiatalok, akik középiskolai ta­núim anyaik után egyetemre jelentkez­tek. Az új rendel­kezés szerint, akik valamelyik egye­temre felvételt nyer­nek és egyúttal katonai szolgálatra alkalmasnak _ bizo­nyuljak... újabb ta­nulmányaik előtt egy évet a honvédség kötelékeiben töltenek el. Ez az esztendő gyakorlati munkában eltöltött évnek szá­mít. Hétfőn és kedden tehát 18—19 éves fiúk álltak Szekszár- don, a fegyveres tes­tületek klubjában a sorozóbizottság előtt, ahol a szakorvosi és katohaorvosi vizsgá­lat után ismertették velük az új honvé­delmi törvényt és azokat az indokokat, amelyek ezt szüksé­gessé tették. Rövid foglalkozásokon és tájékoztatón a fiata­loknak ízelítőt ad­tak a katonai szol­gálat szépségeiből és feladataiból. meg­ismerkedhettek a kü­lönböző fegyverne­mekkel és megtud­hatták azt is. me­lyikben szerezhetnek hasznos tapasztala­tokat elkövetkező ta­nulmányaikhoz. Megjelent a Tolna megyei Egészségügyi Tájékoztató A napokban jelent meg a Tol­na megyei Tanács Balassa János Kórháza kiadásában az Egész­ségügyi Tájékoztató júniusi szá­ma. Á kiadvány tartalmazza Ve- csey Albert dr. „A serumfehérje- fractiók szeíepe a tüdőbetegsé­gek elkülönítő kórisméjében és a tüdőgümőkor kór jóslatában” cí­mű szakdolgozatát, valamint Hor­váth Lajos dr. ..Napköz1 ot fon-s kisgyermekek lélektani problé­máinak vizsgálata” című tanul­mányát. A Kliniko-patholögiai kollokvium című rovatban Ba- i logh József dr. publikál, míg az általános gyógyszertani alapfo­galmakról Gabnai Józsefné közöl ismertetőt az egészségügyi közép­káderek részére, A tájékoztató ezenkívül pályázati felhívást tar­talmaz a szeptemberben megindu­ló kétéves középfokú egészségügyi tanfolyamokra. FEL'... .ALLÉ, HOPP PP 0 • • SzaStó lóháton Egy új magyar világszám mesterei lépnek fed, a p>apa. és Erzsi lányai De már a 12 éves Tóni is készül* ő lesz a csoport nyolcadik tagja. A Rikker-házaspár kitűnő tor­nász; humoros tempó-akrobatikus mutaftváinyával néhány évvel ez­előtt a „Ki, mit tud?” győztesei közé került. Haubner Péter és Baranyi Zoltán az idén végezte az Együtt a csoport, a cirkusz bejárata előtt. A Rikker házaspár, Tabak Béla, Donnert Antal, Baranyi Zoltán és Haubner Péter. Donnert Erzsi sérülése miatt hiányzik. A lovaik szila jón vágtáznak kör­be-körbe a porondon, A manézs körül a mennyezetig üres székso­rok. A publikum csak este tölti meg. mindig pontos, megbízható. Rágó mindhármójuk közül a leggyor­sabb. Úgy ismeri már a poron­dot, hogy mindig megnyugvás az artistáknak, ha vele dolgoznak. Rigó hátán már négyen A csoport tagjai univerzális ar­tisták. Bátran nevezhetjük így őket; mindannyian a cirkusz több műfa jában jártasaik. A lovias szál­lóban' a Donnert-családból ketté« Szinte a kupoláig repül az artista. Közben alatta szalad a ló. Don­nert Antal, most áz idomár szerepét tölti be, hosszú ostorral. De este már ő is lovagol. „Fel!” Állé, hopp!”... „Szálló!”... „Állsz!”... „Padité!” — Pattognak a vezényszavak. Remény széles hátára máris három artista ug­rik. A ló vágtat, ők még maga­sabbra törekednek. Egymás nya­kába állnak, s közben vágtat a ló. Aztán szál tó! Pörög az izmos test a levegőben... Száguld a ló. Már- már azt hisszük, a földre zuhan az artista, amikor biztos lábon áll meg a ló kiszélesedő farán, f Heten vannak. Szerelmük a cirkusz. Barátok jóban, rosszban. Szeretik és ismerik egymást. Nem is mehet ez másképpen. Pedig fél évvel ezelőtt... — Fél évvel ezelőtt még sehol sem volt a csoportúink. Egyedül ón csináltam eddig, is lovas-szá­mot — mondta Donnert Antal, a lovas ugrócsoport vezetője, — Ja­nuárban kezdtünk. — Én pesti gyerek vagyok — szól közbe Rikker Ferenc, — lovat csak kocsiba fogva láttam. Elő­ször csak ismerkedtünk. Azóta igazi barátok lettünk. A ló eb­ben a számban ugyanolyan artis­ta, mint mi. Tudja a feladatát, s pontosan végre is hajtja. Per­sze, komoly munka eredménye ez. Tóni kitűnő idomár. I S miilyen eszük van a lovak­nak! Rigó például az egyik fellé­pésnél talán az életemet mentet­te meg. Elhibáztam az ugrást, s a mellső lábai elé estem. Őszin­tén szólva, megrémültem, becsuk­tam a szemem is. Hatan ültek a hátán, mégis átugrott... Csak ki­felé nem szabad dűlni, ez nagyon veszélyes. A porondon a nagy bukás is könnyebb kimenetelű. De ha a vágtató lóról a széksorok kö­zé repül az artista, akkor... de ne is beszéljünk erről. Jelenleg három lóval dolgoz­nak. Remény a legtapasztaltabb cirkuszi ló. Sanyi hófehér paripa, Egyre magasabbra. Ritka nehéz mutatvány, de Tabak Béláék már teljes biztonsággal csinál­ják. artistaiskolát. Több hangszeren játszanak, kiválóan sateppelnek. Tabak Béla miár bohóc is volt. A legveszélyesebb szaltóugrásokat is mosolyogva, könnyed eleganciá­val végzi. Szinte önálló kis tár­sulat, alkar egy fél műsort is ké­pesek összeállítani. Valamennyien fiatalok, tele ambícióval. Mutaitvén-yulk máris világszám. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a sok szerződésajánlat. A világhírű amerikai Ringlin cir- kusz igazgatója is előjegyezte már a mindössze fél éve alakult ugró­csoportot. Állandóan fejlesztik,; csiszolják a produkciójukat. Min­den nap hosszú óráikat töltenek a porondon. Most is még beszél­getünk. de már harsam a kiállása „Fel!” „Allé. hoppf”«. „Nyújtsd a térded!”-. „SzaltóJ”_ „Állsz!”-j „Padité!”.^ s kbzhea köbbe vág­tat a ló. Mióta az eszét tudja, a kulisszák mögött mozog. Még csak 12 éves, de a legjobb barátai Donnert Tóninak máris a vadállatok és a ló-vak. Regős István

Next

/
Oldalképek
Tartalom