Tolna Megyei Népújság, 1964. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-03 / 128. szám

1964. június 3: fÖLÍJA MEGYÉI tfEPÜJS/50 „Mindenkinek istene a lucerna", mégis megkéstek azzal is Nyilatkozat a tamási járás helyzetéről Az elmúlt hetekben, megyei értékelés szerint, a tamási járás elmaradt a mezőgazdasági mun­kák végzésében a többi járástól. Az elmaradás még most is fel­tűnő. különösen a kukoricakapá- lósbao: a múlt hét végéig csak 11,3 százalékát kapálták meg a kukoricának a járás termelő- szövetkezetei. A járási pártbizottságon nyi­latkozatot kértünk. Jankó János elvtárstól, mi okozza a lassú­ságot és várható-e a továbbiak­ban. hogy lendületesebben dol­goznak a szövetkezetek a nö­vényápolásban és a széna be­takarításában. A nagy elmaradás oka Jankó elvtárs elmondotta, hogy a múlt héten értékelték, meg­beszélték a járási helyzetet és az a vélemény alakult ki. hogy a nagy elmaradásnak nem a kez­deti késedelem a legfőbb oka. Tény. hogy a tavaszi munkát később tudták megkezdéni a ta­mási járás szövetkezetei, de ez nem indokolja/ a mostani állapot, kialakulását. A növények fejlett­sége és erős gyomosodása meg­kívánná. hogy a növényápolás sokkal gyorsabban haladjon. Jel­lemző a késlekedésre: május 22- én még nem kezdték meg a ka­pálást Diósberényben. az ireg- szemcsei Rákóczi Tsz-ben. Kis- székelyben és Miszlán. Nem volt kapálás a napraforgóban. a cukorrépában, a kukoricában, s a burgonyában. A legnagyobb hiba az hogy a szövetkezetek nem tud­ták kellően összehangolni a mun­kákat. Például lucernabetakarí­táskor mindenki a szénával fog­lalatoskodott. mert „mindenkinek istene a lucerna”. Más munkára nem tudták mozgósítani az em­bereket. Későn kezdődött a kapás növények sorközi művelése s ezért a kézi kapálás is. De olyan eset is megtörtént jónéhány he­lyen. hogy a kapásterületeket nem osztották ki kellő időre. Vágy például hátráltatta a mun­kát egyes szövetkezetekben, hogy a sorközi műveléshez szükséges eszközöket, munkagépeket nem javították ki csak használat köz­ben jöttek rá: javítani kell. Szemléletbeli hibák is varinak elég sok szövetkezet­ben — és ez a legkárosabb. Egyik, az úgynevezett gazdasá­gossági szemlélet: „Mindent ma­gunk végezzünk el”. Lehetőleg mellőzni a gépállomást, akkor is. ha szükség lenne segítségre. A Gyón ki Gépállomás 14 kultiváto- rából például ötöt. nem vettek használatba A lucernakaszálás késleltetése a másik nagy hiba. Még szakember, agronómus is tártja azt a véleményt, hogy majd akkor vágják a lucernát, amikor legnagyobb tömeget ad. A minőséggel nem számoltak. De az időjárással sem. Nem gondol­nak arra. hogy a Medárd gyak­ran tartós esőt hoz és akkor még a boglyákat is elviszi a víz. ezen az erősen dombos vidéken. Vég­eredményben tehát az a helyzet, hogy a lucernabetakarítással is megkésett a járás, noha mindenki azzal foglalatoskodott. De — mint Jankó élvtárs el­mondotta — a múlt héten már •nagyobb igyekezetei lehetett ta­pasztalni a szövetkezetekben; a gyomosodás láttán bizonyos tü­relmetlenség lett úrrá az embe­reken. Korábban kezdődik a nap és általában később fejeződik be. (szj) KÉSZÜLNEK A SZEMLÉRE Vasutas szocialista brigádvezetők tanácskozása Dombóváron A MÁV Pécsi Igazgatósága az elmúlt napokban tartotta meg Dombóváron a szocialista brigád­vezetők tanácskozását. Mintegy háromszáz szocialista brigádve­zető és „kiváló dolgozó”-oklevél- lel, -jelvényei kitüntetett vasutas jelent meg az értekezleten, melyen részt vettek Magyari István, az igazgatóság vezetője, a nagyobb szolgálati helyek vezetői, a tö­megszervezetek vezetői is. A tanácskozást Kinczli József, a szakszervezet Baranya me­gyei titkára nyitotta meg, majd Magyari elvtárs tartott vitaindí­tó beszámolót. Az igazgatóság vezetője ismer­tette az év első négy hónapjának tervteljesitési adatait. Mint el­mondotta, az igazgatóság szállí­tási tervét 96,75 százalékra teljesí­tette és így 85 ezer tonna a lema­radás az állami tervhez képest. A személyszállítási tervet 98.69 százalékra teljesítették, a teher­vonatok menetrendszerűsége a tervezett 82 százalékkal szemben csak 80,6 százalék volt. A stati­kus terhelést a tervezett 18,9 ton­na helyett csak 18,7 tonnára tel­jesítettük, ez megfélel 98,9 szá­zaléknak. E tanácskozás fő célja a szo­cialista brigádverseny további tennivalóinak megbeszélése, a meglévő hiányosságok kijavítása. Az igazgatóság területén — mint elmondta az igazgató — 1962-ben 592 brigád vett részt a szocialista brigádmozgalomban 4549 fővel. 1963- ban 605 brigád 5152 taggal, 1964- ben pedig 592 brigád 5912 dolgozóval. Tehát nem a brigádok száma emelkedett — sőt csökkent is némileg — hanem a részt vevő dolgozók száma. Ez azt is jelenti, hogy megszűntek a két-három fős brigádok, nagyobb létszámú brigádok versenyeznek. Tavaly a „Szocialista brigád” oklevelet 133 brigád nyerte el. a zászlót és jelvényt pedig 116 bri­gád. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nagy tömeget fog már át a szocialista brigádmozgalom és a brigádok egy része .eredményesen vesz részt a versenyben. Vannak azonban még hiányosságok a mozgalomban, többek közt elő­fordult nem egy helyen, hogy a létszámra „mentek rá” és nem a minőségre. Ennek ' ellenkezője is tapasztalható, voltak olyan főnök­ségek, ahol egyáltalán nem szer­veztek szocialista brigádversenyt, mivel nem ismerték fel a mozga­lom jelentőségét. Mindenesetre, a tanácskozás je­lentős lépés volt a szocialista brigádmozgalom fejlődésében. Ezt bizonyították az elhangzott^ hoz­zászólások is. Tizenegy szocialista brigádvezető szólalt fel és mondta el tapasztalatait. Úgy gondoljuk, ennek a tanácskozásrtak lesz foly­tatása, mégpedig a jobb munká­ban és a gyakoribb tapasztalat- cserékben. Bódogh Mihály levelező Pannónia mezőgazdasági napak Pécseit, Szekszárdon és Kaposváron (Tudósítónktól) Baranya. Somogy és Tolna-me­gye tanácsainak végrehajtó bi­zottsága a Tudományos Ismerét­terjesztő Társulat megyei szerve­zeteinek agrártudományi szakosz­tálya, az állami gazdaságok me­gyei igazgatóságai, a Szőlészeti Kutatóintézet Pécsi Telepe, a me­gyei AGROKER Vállalatok, a megyei növényvédő állomások és a Magyar Állami Pincegazdaság Mecsekvidéki Üzeme közös ren­dezésében június 25-én, 26-án és ,27-én tartják a második Pannónia mezőgazdasági napokat. Ez alka­lommal növényvédelmi, állat- tenyésztési és borgazdasági szak­emberek tanácskoznak, három | szekcióban. A borgazdasági szek­ció programja június 25-én kez- 1 dődik és június 26-án Szekszárdon folytatódik. A szekszárdi szekció ülésén az osztrák bor minőségé­nek alakulásáról prof. dr. Kon- lechner intézetvezető igazgató tart előadást, dr. Rakcsányi László tanszékvezető egyetemi tanár, „A magyar borok értékelése a nem­zetközi borversenyek tükrében” címmel, Várhelyi Aladár, a MONIMPEX főosztályvezetője „Magyar bor a nemzetközi bor­piacon” címen tart előadást. A szekció résztvevői június 26-án délután megtekintik a Szekszárdi Állami Gazdaság nagyüzemi sző­lőtelepeit és a borfeldolgpzów A Szedresi Gépállomás Táncsics brigádja készül a június 10-én tartandó nyári gépszemlére. Képünkön Kolena László az Orkán 15 típusú járvasilózó gép karbantartását végzi. (Foto: Zsiga) innuni ’'•v’wm Magánlevél — közügyben A város építéséről Kedves B. elvtárs! Hosszasan vitatkoztunk az elmúlt héten, s több alkalommal már majdnem közös nevezőre jutottunk, de ebben mindig az vetette az a ka­il t elénk, hogy ránéztünk városunk térképé­re. A mostanit vettük szemügyre, de elképzeltük a távlati — tizenöt—húiz év múltán készítendő város tervét is. Kifogás alá vetted több oldalról, és több vo­natkozásban a város mostani építésének ütemét, és az építési gócok elhelyezkedését. Mielőtt rész­leteiben szólnék érveid ellen, elmondom — hisz oly sok embert érdekel ez a probléma, azért is választottam vitatkozásunk összegezéséül ezt a formát — magam sem vagyok híve annak, hogy az építőipar egy városban nyolc—tíz helyre fel­vonuljon, ami nyolc—tízszeres felvonulási költ­séget, anyagpocsékolást, stb. stb. jelent. Sajnos, azonban kénytelenek vagyunk ehhez az eszköz­höz nyúlni. Emlékszel még arra, hogy körülbelül három évvel ezelőtt, amikor először került szóba a KISZ-lakások építésének ügye, az érdekelt tulaj­donosok, akiknek szőlőföldjét használták volna fel az új városrész építésére, megfelelő kártérítés után — milyen nagy feneket kerítettek az ügy­nek. Végül is megrekedt a városrész építése a kórház melletti területen, s most csak alig tucat­nyi ház épülhet ott, S ahhoz is csaknem akkora erővel kell felvonulni, mintha ötven, vagy száz családi ház épülne. így vagyunk azzal is. hogy a Mészáros Lázár utcai bérházcsoport mellett, és a Mayer-réten is épül egy nagyobb terjedelmű lakóházcsoport, sőt a régi sportpálya helyén is. Tehát lényegében há­rom helyen építünk lakóházakat. háromszoros felvonulási — és még ami ezzel.jár — költséggel. Es természetes, a munka sem haladhat úgy, mint ahogy kívánatos volna. Mert nem lehet a gépe­ket megfelelően csoportosítani, nem lehet a mun­kát úgy szervezni, hogy szalagrendszer alakuljon ki á bérházépítésben. S mindennek egyik legfőbb akadálya az, hogy a városban építésre kerülő bérházak nagy része magánházak helyén épül — s e házak lebontása, a szanálási költség fizetése, a benne lakóknak új otthon biztosítása — hatalmas összegekbe kerül. Bizonyára olvastad az MSZMP márciusi Ha­tározatát. mely szigorúan meghatározza az építő­ipara tevékenység főbb irányelveit. S arról is ta­pasztalatot gyűjthettél, hogy a határozat nyomán már koncentráltabb az építkezések területe — elsősorban a befejező munkálatokra fordítják a gondot, azután a téli munka feltételeinek megte­remtésére. Csak örülni lehet annak) hogy Te, s annyi sok szekszárdi szívügyének tekinti a város fejlő­dését, s erődtől, tehetségedtől, idődtől függően, magad is részese akarsz lenni e nagy és nemes munkának. A város vezetői már több alkalommal kije­lentették; csak úgy, s csak akkor léphetünk na­gyobbat előre a város építésében, ha nemcsak szóval segítik a polgárok a nagy munkát, hanem tettel is. Igaz, nem tűnik jelentősnek égy-egy ját­szótér felépítése társadalmi munkával. Az utak mellein árkok kitisztítása, járda- és közút-alapok megásása, mind-mind pénzt takarít meg ahhoz, hogy többet tudjunk alkotni. Sok kicsi megtaka­rítás, sok ezer társadalmi munkaóra — már szá­mottevő. Tudjuk mi is, és hivatalos szervek is keresik a megoldást, hogy kialakíthassák a város köz­pontját. Igazad van. talán helyesebb lett volna, ha a Széchenyi utcai. régi. rossz állapotban lévő házakat szanálják először, és ott épül ki egy modern városközpont, a kórháztól a hármashídig. De itt — úgy tudjuk — anyagi eszközök híján maradt abba a könyvtár, a KISZÖV-székház, a MÉK melletti bérház és a halcsarnok bérháza után további lakóházak — alattuk üzletekkel, előttük korzóval'— építése. Arra kérlek téged, s másokat is. akik hívei a városnak, akik előrehaladását óhajtják és segítik, hogy mondják el véleményüket — elsősorban a tanácstagoknak. — írásban is eljuttathatják, akár a szerkesztőségbe, akár a városi tanácshoz, s az illetékes szervek válaszolnak minden javas­latra, véleményre... Egyet azonban, javasolunk mi is. már most — éppen beszélgetésünk nyomán: Készíttessék el a leendő város makettjét, és valamelyik na­gyobb üzlet kirakatában helyezzék el. megfelelő magyarázatokkal lássák el — úgy véljük, agita- tív erővel hatva ez minden lakosra... Es feléb­resztené az égé .zséges lokálpatriotizmust azok­ban, akik még mindig becsukott szemmel jár- nalf egyre szépülő városunkban. PÁLKOVÁCS JENŐ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom