Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-15 / 112. szám

*«rds •WYkéx *7 u» 3* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam 112. szám. ARA: 60 FILLÉR. Péntek, 1964. május 15. (5. o.) Kisfilmek bemutatója Pakson 18. o.) at ója ^ Riportsorozat a paksi járásból (3. o.) Hatmillió forint sorsa cérnaszálon ÉRETTSÉGI Megkezdődött. Tegnap reggel az ország minden gimnáziumában hozzáfogtak az írásbeli dolgoza­tok elkészítéséhez. Fél szemmel azonban tanár, diák, és szülő egy­aránt a szóbeli érettségi felé te­int, mert a könnyítések ellenére az a nehezebb, hiszen nemcsak ad szerű felsorolást kíván, ha­nem í gon olt, alapos feleletet. Olyat, i meljikből a bizottság reá­lisan mérheti, négy éven keresz­tül, hogyan készült fel a diák, nem csupán erre .ap alkalomra, hanem választott ;ai;y' "a, az életre. . Tolna megye girrujáziumaiban az idén 834 negyedikes áll a bi­zottságok elé. A szám rekordot jelent iskoláink életében, de ez most kevésbé fontos. Sokkal lé­nyegesebb az a módosulás, amin az érettségi átment. Középiskolai reformtervezetünk mondanivalója tükröződik ebben az új érettségi­rendszerben. A fő cél is megvaló­sul: Sikerül elmúlt történetté tenni az iskolás mechanizmust, amelyik nem annyira az elmé­lyült, következtetésekre is bő al­kalmait. adó tárgyi tudást, hanem gyakran a felsorolásokon alapuló lexikális ismereteket részesítette előnyben. Érettségiző fiataljainknak ma­gyarból. történelemből, matemati­kából, és egy választott tantárgy­ból kell vizsgát tenniök. A tár­gyakat nézve tehát úgy látszik, nincs nagy változás, de ez csu­pán a jelenre vonatkozik, mert a jövő szempontjából lényeges mó­dosulásról kell beszélni. Erre mutat a három kötelező melletti negyedik választása. A diáknak ezen az úton alkalma nyílik arra, hogy esetleg továbbtanulás szem­pontjából fontos, választott tár­gyából érettségizzen. Meglepően sokan érdeklődnek például a fizi­ka iránt. A 834 megyebeli diák közül bizonyára többen készülnek arra, hogy a fizika valamelyik ágában képezzék magukat szak­emberré. Az első alkalom most adódik. A tantárgyból tett sikeres érettségi esetén egy jeles, vagy egy jó nem rossz ajánlás az egye­temi felvételnél. Van egy másik, ma még kissé idegenkedve fogadott oldala kö­zelmúltban kidolgozott érettségi­rendszerünknek. Arról van itt szó, hogy a diák választhat ma­gának valamilyen szakot, amiből még az előírtakon felül is bizott­ság elé állhat. Ez különösen azok számára érdekes, akik olyan pálya mellett döntöttek, amelynek alap­ismeretei nem szerepelnek az érettségi vizsgák tematikájában. A tapasztalat szerint a választás­sal most még kevesen élnek. Nagyjából ez érthető, hiszen az érettségit megelőző szorongás még nem tűnt el, s egyelőre nehéz is lenne számolni eltűnésével. A jö­vőben azonban bizonyára népe­sebb lesz az olyan fiatalok tábo­ra, akik élnek a további választás lehetőségével, s egyetemi, főisko­lai felvételre nem az osztályvizs­gán, hanem az érettségin szerzett jeggyel indulnak, még az olya« tárgyból is, mint az egyre na­gyobb jelentőségű kémia. Az elején azt mondtuk: Mecha­nikus volt a régebbi érettségi­rendszer. S ezt azért is mondhat­tuk így, mert nem volt a korábbi­ban tulajdonképpen semmi ösz­tönző vonás. Pontosabban csak annyi, hogy a négy év alatt jó tel­jesítményt nyújtó fiatal korábbi minősítését az érettségin igyeke­zett megőrizni, a gyengébb pedig javításra törekedett. Mindkettő­nek végig kellett azonban járni az írásbeli, és a szóbeli vizsgát, egyaránt. Az idén viszont először az olyan diák, aki a kötelező tár­gyakból három tanévben kitűnő jegyet szerzett, mentesül az írás­beli alól. Ez feltétlenül jó hatást vált ki majd a későbbiekben, s elmélyültebb, szélesebb körű ta­nulásra készteti középiskolásain­kat. Ugyanakkor az iskolát köze­lebb is viszi az élethez ez a mód­szer, mert megmutatja, hogy a több és jobb munkáért, nagyobb megbecsülésben részesül a szor­galmasabb ember. Tévedés ne essék azonban: az érettségi az ismertetett könnyíté­sek ellenére sem könnyű. Ugyan­olyan szívós, kitartó és céltuda­tos munkával leéli készülni rá, mint régen. Az említett változta­tások inkább a nagyobb tudás elérését próbálják szolgálni. Fel­tételezik például, hogy a négy évig gimnáziumba járó diák képes a korábbinál nagyobb mértékben az önálló gondolkozásra, követ­keztetések levonására, összefüg­gések megállapítására, és világos, közérthető előadásra. Ezért van például az. hogy magyarból nem elsősorban az irodalomtörténeti, hanem inkább a nyelvtani részt, meg a jelesebb honi és külföldi szerzők művednek, mondanivalói­nak önálló elemzését célozzák e tételek. S ez így jó, még annak ellenére is, ha a jelenben nem mindenki ért egyet vele. Középiskolai refbrmtervezetün k szerves része az érettségi-rend­szer módosulása. Mondhatnék: egyik jelentős lépés afelé, hogy gimnáziumaink ne csak magyarok, hanem színvonalat tekintve, euró­paiak is legyenek. Legyünk őszin­ték, ebben a kérdésben van né­hány pótolnivalóink. Bizonyos ér­telemben a pótlások egy részét jelenti ez a képességet, alkalmas­ságot, szorgalmat, közösségi ma­gatartásban való minőséget is összegező érettségi. Hogy a kö­vetkező lépés mi legyen, arra is intézkedik a tanügyi reform. Meg­ítélésünk szerint a mind jobban előtérbe kerülő tanári alkotó munka mellett a legfontosabb, hogy mielőbb megteremtődjék a gimnáziumi oktatás és az érett­ségi-rendszer közötti jobb egység. Közelebbről: elmélyültebb felké­szülést, felnőtthöz illő, logikailag is megfelelő gondolkodást kíván az érettségi. Fontos tehát, hogy a diák ezt, s vele együtt az alapo­sabb következtetési készséget a gimnázium négy éve alatt már megszerezze. Sz.1 „A hatalmas gát évszázadokon át hirdeti az arab és a szovjet nép alkotó együttműködését" Nasszer és Hruscsov beszéde az asszuáni nagygyűlésen Asszuán (MTI). Asszuánban csütörtökön tömeggyűlést tartot­tak a Nílus elrekesztésének törté­nelmi jelentőségű eseménye al­kalmából. A gyűlésen először Szadki Szolimán, az asszuáni gát ügyeinek minisztere mondott be­szédet. Elmondotta, hogy a nagy­gát befejezésének időpontját — az eddigi jó eredmények láttán — előrehozták, s nem 1968-ban, ha­nem 1967-ben fejezik be a gát fel­építését, a vízierőmű pedig 1970 helyett már 1969-ben elkészüL Nasszer, az Egyesült Arab Köz­társaság elnöke hangoztatta: Az asszuáni gát emlékmű minden győzelmünkről, az egyiptomi nép évszázados álmainak megtestesü­lése, a világ legnagyobb ember­kéz-ál kotta víztárolójának alapja. hogy önmagukhoz láncolják Egyiptom minden tervét és remé­nyét, később pedig hirtelen visz- szalépjenek és ezzel kudarcra ítéljék terveinket és reményein­ket — mondotta Nasszer. Amikor az ellenség a forrada­lom kudarcára számított, az egyiptomi nép államosította a Szuezi csatornát és megkezdte a nagygát építését. Az ezit követő agresszió vissza­verésében hatalmas szerepet ját­szott a Szovjetunió, amely velünk együtt állt ellen a betolakodók­nak — folytatta Nasszer. — Segí­tő kezet nyújtott az asszuáni gát első, és második szakaszának fel­építéséhez is, hitelt nyújtott ne­künk, és szakembereit küldte hozzánk. ját az arab-kelet és Afrika né­pei felé, meghonosította az igazi forradalmak közötti szolidaritás eszméjét. Ezután a jelenlévők lelkes tapsa közepette Hruscsov emel­kedett szólásra. Bevezetőül elmondotta, hogy az asszuáni vízmű felépítése le­hetővé teszi, hogy egyharmadávai bővítsék Egyiptom teljes termő- területét. biztosítsák az egész évi öntözés lehetőségét és megment­sék a mezőgazdaságot az aszály­tól és az árvizektől. Az asszuáni erőmű nagymennyiségű, olcsó áramot ad majd az Egyesült Arab Köztársaságnak. Asszuán jelentősége azonban nemcsak a gazdasági eredmé­nyekben van — jelentette ki ez­után Hruscsov. — Az elnök elmondotta, hogy a múltban Egyiptom kincsei a ki­zsákmányolok, jórészt'a külföldi nagytőkések zsebébe kerültek, míg a népet megfosztották a mű­velődés, az orvosi ellátás, a jólét minden lehetőségétől. A forradal­mi kormány azért határozta el a nagygát felépítését, hogy előmoz­dítsa az ország általános fejlődé­sét. A reakció kétségbevonta a terv célszerűségét, és reális vol­tát, az imperializmus mindent megtett a terv megakadályozásá­ra. Az imperialisták eleinte kije­lentették, hogy részt vesznek a terv megvalósításában. Mint ké­sőbb kiderült, arra számítottak, A közös munka hosszú évei­ben alakute-riű és edződött meg az arab—szovjet barát­ság, amely szilárdabb és tar- tósabb, mint akár a legma­gasabb asszuáni gát is. Az EAK népe sohasem felejti el a szovjet mérnökök és munkások alkotómunkáját, szorgalmát és tü­relmét. Nasszer ezután Hruscsovhoz fordulva kijelentette: Kedves barátunk, legszebb ál­mainkban ön mindig velünk volt. Egy sorban haladt velünk az új életért vívott harcunkban. Ezzel felépítette a barátság híd­Megnyílt as FKP XVII• kongresszusa Párizs (MTI). A párizsi Mutuai- lité-csarnokban csütörtökön reg­gel megkezdődött az FKP XVII. kongresszusa. A kongresszust Gaston Plisson- nier. a Központi Bizottság tit­kára nyitotta meg. Az elnökség­ben Maurice Thorez. Waldeck Rochet, a Politikai Bizottság tag­jai. Louis Aragon és a párt más vezetői foglaltak helyet. A testvérpártok képviselőit Paul Laurent, a Politikai Bizottság tagja üdvözölte. Több mint negyven kommunista és munkás­párt képviselteti magát a kong­resszuson. Az MSZMP küldötte Kállai Gyula, a Politikai Bizott­ság tagja és Cservenka Ferencné. a Pest megyei Pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság tagja. A kongresszus résztvevői lel­kesen üdvözölték az SZKP kül­döttségét. amelyet M. A. Szusz- lov vezet. A négynapos tanácskozás napi­rendjén három pont szerepel: 1. Waldeck Rochet beszámolóid: „Egység az igazi demokráciáért, a haladást és a békét szolgáló francia politikáért”. 2. Georges Marchais beszámolója az új szervezeti szabályzatról. 3. A párt vezető szerveinek meg­választása. tikai győzelmet is ünnepe­lünk, az imperializmus és a kolonializmus erői felett ara­tott győzelem ünnepét. Négy évvel ezelőtt, amikor a robbanás dörgése meghirdette az asszuáni munkálatok megkezdé­sét. akadtak emberek, akik azt állították, hogy az egyiptomi nép nem képes e feladat megvalósí­tására, Most megmondhatjuk az ilyen embereknek: nézzenek kö­rül és meglátják, milyen hőstettet vitt végbe az EAK népe! A hatalmas gát évszázadokon át hirdetni fogja az arab és a szovjet nép alkotó együtt­működésének nagy' eredmé­nyeit. Hruscsov ezután bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége a Szovjet­unió Hőse kitüntető címet, vala­mint a Lenin-rendet és az Arany- csillag Érdemérmet adományozza Nasszer elnöknek és Amer mar­sallnak, az BAK alelnökének. Hruscsov szívélyesen üdvözölte a (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudo­másul vette a Német Demokrati­kus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségével folytatott tár­gyalásokról szóló tájékoztatót. A kohó- és gépipari miniszter előterjesztése alapján a Minisz­tertanács jóváhagyta az egyez­ményt, amelyet Bulgária, Cseh­szlovákia, Magyarország és a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányának képviselői kötöttek csapágyipari együttműködési szer­vezet létrehozására. A Minisztertanács a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesz­tése alapján elfogadta a postáról és a távközlésről szóló törvény tervezetét, s úgy határozott, hogy az országgyűlés legközelebbi ülé­se elé terjeszti. A Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke jelentést tett a közérdekű bejelentések és pana­szok intézésének tapasztalatairól. A kormány a jelentést megvitatta és elfogadta. Határozatában meg­állapította, hogy az állami szerveit ezirányú tevékenysége az utóbbi években javult, de kielégítőnek még nem tekinthető. Ezért felhív­ja a minisztériumokat, az országos hatáskörű szerveket és a tanácso­kat, hogy fokozottabb gondosság­gal intézzék a lakosság bejelenté­seit és panaszait. A földművelésügyi miniszter je­lentést tett az állatállomány át- teJeltetéséről, amely az idén a tavalyinál kedvezőbb volt. A kor­mány a jelentést elfogadta, majd napi ügyeket tárgyalt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom