Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-10 / 108. szám
j 8 TÖLRÄ MEGYÉI SfÉPŰJSSa 1964. május 19* Megbeszélés a II. osztályú labdarúgó-bajnokság helyzetéről A Tolna megyei Népújság Szerkesztősége megbeszélésre hívta meg a megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő csapatok vezetőit, valamint Vígh Jánost, a megyei labdarúgószövetség főtitkárát és Majoros Ferencet, a megyei játékvezetők tanácsának elnökét. A közel három órás megbeszélésen megvitatásra került a megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság jelenlegi helyzete. A megjelentek elmondották, hogy a szövetség részéről nem kielégítő az iniormáció fáz eredményekről, a bajnokság állásáról. Vígh János viszont arról adott tájékoztatót, mik azok a felmerülő problémák, amelyek akadályozzák a szövetséget, hogy időben tájékoztatót tudjanak adni a bajnokság állásáról. A baráti beszélgetés során kiderült. hogy a jelenlegi munkamódszer nem alkalmas gyorsabb hírközlésre, ugyanakkor a szövetségnek nem áll módjában különböző — rajta kívül álló okok miatt — munkáját megváltoztatni. Ezért lapunk szerkesztősége a labdarúgó-szövetség vezetőinek, valamint a megjelent sportvezetőknek javaslatot tett: Sportrovatunk, az elmúlt évek bevált módszeréhez visszatérve, a jövőben ismét rendszeresen, hétfőn reggel telefonon gyűjti az eredményeket és azt lapunk keddi számában közli. A szerdai számunkban viszont közöljük a bajnokság állását. Ezzel segítséget kívánunk nyújtani a megyei szövetségnek. ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy a másodosztályban szereplő csapatok, valamint szurkolóik rendszeres tájékoztatást kapjanak a bajnokság eredményeiről és annak állásáról. A megyei labdarúgó-szövetség, valamint a megjelent sportkörök képviselői örömmel vették tudomásul szerkesztőségünk segítség- adását. A fentiek alapján feldolgoztuk az eredményeket, amelyeket ezúttal közlünk: Keleti csoport: Április 12: Báta—Bölcske 1:1, Decs—Tengelic 0:2. Öcsény— Nagydorog 4:2. Sióagárd—Alsó- hidvég 5:3, Bogyiszló—Szedres 2:0. Április 19: Tengelic—Báta 4:2. Nagydorog—Decs 3:1, Alsó- hidvég—öcsény 4:1. Szedres— Sióagárd 2:0. Bogyiszló—Bölcske 4:0. Április 26: Báta—Nagydorog 3:2, Decs—Alsóhidvég 2:0, Öcsény —Szedres 1:1, Sióagárd—Bogyiszló 2:2. BölcSke—Tengelic 3:2. Nyugati csoport: Április 19: Iregszemcse—Döbrö- köz 0:1, Szakály—Kurd 1:0. Fornád—Ozora 2:1, Szakcs—Gyönk 5:0. Tevel—Győré 0:1. Kéty— Závod 3:2. Április 26: Döbrököz —Závod 2:0. Győré—Kéty 1:1. Gyönk—Tevel 2:0, Ozora—Szakcs 0:1. Kurd—Fornád 2:4, Iregszemcse—Szakály 2:2. Május 2: Szakály—Döbrököz 1:2. Fonnád— Iregszemcse 8:3. Szakcs—Kurd 4:2, Tevel—Ozora 1:3. Kéty— Gyönk 2:2, Závod—Győré 0:2. A bajnokság állása: Keleti csoport: 7. Bogyiszló 3 2 1 — 8:2 5 2. Tengelic 3 2 — 1 8:5 4 3. Szedres 3 1 1 1 3:3 3 4. Sióagárd 3 1 1 1 7:7 3 5. Öcsény 3 1 1 1 6:7 3 6. Báta 3 1 1 1 7:8 3 7. Bölcske 3 1 1 1 4:7 3 8—9. Nagydorog 3 1 — 2 7:8 2 8—9. Alsóhidvég 3 1 — 2 7:8 2 10. Decs 3 1 — 2 3:5 2 Nyugati csoport: 1—2. Szakcs 3 3-------10:2 6 1—2. Döbrököz 3 3 — ** 5:1 6 3. Fornád 3 3-------14:6 6 4. Győré 3 2 1 — 4:1 5 5, Kéty 3 1 2 — 6:5 4 6. Szakály 3 1 1 1 4:4 3 7. Gyönk 3 1 1 1 4:7 3 8. Ozora 3 1 — 2 4:4 2 9. Iregszemcse 3 — 1 2 5:11 1 10. Kurd 3 — — 3 4:9 —4 11. Závod 3 — — 3 2:7 — 12. Tevel 3 — — 3 1:6 — Kálmán Margit nyerte a megyei női sakkbajnokságot Csapatbajnok a Szekszárdi Petőfi Ez évben Szekszárdon került megrendezésre a megyei női egyéni és sakk-csapatbajnokság. Ezen négy csapat küzdött a bajnoki eímért és 18 versenyző indult az egyéni bajnokságon. A négy főből álló csapatok bajnoksága két fordulós volt. Az első fordulót az egyéni bajnokság előtt, a visszavágót pedig az egyéni bajnokság után játszották a csapatok. A Szekszárdi Petőfi csapata (Kálmán, Pápay, Kiss, Gyu- ricza) a lehetséges 12 pontból tizet szerzett, míg a többi csapat öt, illetve négy pontot. Biztosnak látszott ebből az első hely sorsa, de á többi helyre egyformán voltak esélyesek a többiek. A második fordulóban meglepetés volt, hogy a tamási gimnázium csapata (Lezsák, Pál, Dombai, Bátorfalvi) nem tudta tartani első fordulóban elért — második helyezést biztosító eredményét — minden mérkőzést elvesztett nagyarányú pontkülönbséggel. A Petőfi csapata 21 ponttal nyerte a bajnokságot. A Szekszárdi Garay Gimnázium (Lengyel, Csikós, Schnéringer, Pócza) visszavágott a tamási csapatnak, S helyet cserélve, megszerezte a második helyet a szekszárdi úttörő-válogatott előtt (Bakó, Tóth, Szegesdi, Szigeti). Végeredmény: 1. Szekszárdi Petőfi SE 21 pont, 2. Szekszárdi Garay Gimnázium 11, 3. Szekszárdi úttörő-vál. 8,5, 4. Tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium 7,5. Az egyéni bajnokságban hosz- szas küzdelem után alakult ki a végeredmény. A bajnoki címet védő Kálmán Margit nagyon jól kezdett, s az első két napon száz- százalékos eredményt, ért el, végül pedig mindössze' csak egy pontot vesztett, és kiváló eredménnyel nyerte a bajnokságot. Meglepetésre nagyon jól szerepelt Bakó Lujza. Mindössze három pontvesztése volt (két vereség és két döntetlen), és ezzel megszerezte a második helyet. Pápay Mária a harmadik helyen végzett, s ez megfelel a várakozásnak, mivel csak egy ponttal maradt el a második helyezett mögött. Végeredmény: 1. Kálmán Margit 15 pont, 2. Bakó Lujza 13, 3. Pápay Mária 12, 4. Lengyel Klára 11,5, 5. Szegesdi Judit 11, 6. Pál Ildikó 11, 7. Gyuricza Zsuzsa 10, 8. Dombi Gizella 9, 9. Lezsák Gyöngyi 7, 10—11. Kovács Erzsébet 6,5, 10—11. Schnéringer Edit 6,5. 12. Kiss Erzsébet 6, 13. Pócza Ildikó 4,5, 14—17. Bátorfalvi Kató 3, 14—17. Demjén Mária 3, 14—17. Szigeti Juüa 3. 14— 17. Tóth Ágnes 3. Csak a dombóvári férficsapat veretlen a megyei röplabda-bajnokságban A megyei röplabda-bajnokság8. Németkér 4 » 3 3:K> 4 ban részt vevő 20 csapat közül 9. Váralja * — 4 2:12 4 már csak a dombóvári férfiH). Dombóvár SN*»“ 2 1* 2 csapat veretlen, kívüle valamenynyi csapat vereséget szenvedett. Férfiak* Az eddig lejátszott mérkőzések alapján a bajnokság állása: 1. Dombóvár 4 4 —12:5 8 2. Máza 4 3 1 11:5 7 Nők: 3. Pálfa 4 3 1 10:7 7 1. Cikó 4 3 1 W:4 7 4. Fornád 4 2 2 8:7 6 2. Varsád 4 3 1 11:5 7 5. Gyönk 4 2 2 9:9 6 3. Sióagárd 4 3 1 Í1:6 7 6. Sióagárd 4 1 3 9:7 5 4. Medina 4 3 1 10:6 7 7. Sz. Honvéd 3 1 2 7:7 4 5. Bogyiszló 5 2 3 7:10 7 8. Németkér 4 — 4 0:12 4 6. Högyész 4 2 2 8:8 6 9. Felsőnána 2 1 1 4:4 3 7. Fornád § 2 í 8c5 * 19. HSgyés* 9 3* 3 Mai labdarúgó-műsor nb in. NB III-as csapataink közül Máza- Szászvár és a Szekszárdi Dózsa játszik otthonában. A Máza-Szász- vári csapat Dombóvárral, míg a Szekszárdi Dózsa a Nagykanizsa VSE ellen veszi fel a küzdelmet A Szekszárdi Petőfi Baján, a Nagy mányoki Brikett Kaposvárott vendégszerepei. Kezdési idők: 16.30 óra. Megyebajnokság Tamási—Tolna 15.30. V.: Paár (Paczolai, Dudás), Fadd—Gerje 17.00. V.: Köő (Khizi, Pozsgai), Pák —Cikó 17.00. V.: Kimle (Németh Pető), Dunaföldvár—Bátaszék 17.00 V.: Zsigmond (Paulai, Meixner Sz. Honvéd—Dombóvár (Tolnán 17.00. V.: Pogány (Bihari, Benke Simontornya—Sz. Gépjavító 17.0 V.: Eretnek (Szabó. Teierling Dunaszentgyörgy—Hőgyész 17.00. V Majoros (Csordás, Streer), Bonyhád —Kisdorog 17.00. V.: Berta (Havas Hurai). Megyei II. osztály Alsóhidvég—Báta 16.00. V.: Ha racsi, Bogyiszló—Öcsény 16.30. V Bote, Szedres—Decs 16.30. V.: Atká ri, Sióagárd—Bölcske 16.00. V Nagy, Nagydorog—Tengelic 16.00 V.: Nyakas, Döbrököz—Győré 16.30 V.: Fodor, Gyönk—Závod 16.00. V Pech, Ozora—Kéty 16.00. V.: Szabó Kurd—Tevel 15.30. V.: Németh Iregszemcse—Szakcs 16.00. V.: Fe kete, Szakály—Fornád 16.00. V Saári. Járási bajnokság Zomba—Nagymányoki ITSK 16.00 V.: Nagy, Felsőnána—Aparhan 16.00. V.: Kerekes, Nagyszokoly— Diósberény 16.30. V.: Pintér, Varsá —Pincehely 16.00. V.: Horváth, Kö lesd—Öcsény II. 16.30. V.: Pinke Tolna II.—Sárpilis 10.00. V.: Csór dás, Sz, Szőlőhegy—Sióagárd I 16.00. V.: Pataki. A következő járási mérkőzésekr nem tudott a szövetség játékvezető két küldeni, ahol a hazai csapató kötelesek szükségjátékvezetőrő gondoskodni, aki a mérkőzést le vezeti: Mucsfa—Nagyvejke, Lengye —Izmény, Ujireg—Tolnanémedi, Re göly—Koppányszántó, Kajmád— Szedres II, Pörböly—Alsónána, Elpirulás Egy szekszárdi olvasónk arra kíváncsi, mi az oka annak, hogy valaki okkal, vagy ok nélkül elpirul? „Elpirulás” ok nélkül nincsen, beíki életünk minden eseménye, minden működése, két alkotó részre úgymint intellektuális vagy értelmi és szenzuális vagy érzelmi részre bontható. Az érzelem a szervezetnek egy sajátos reakciója az őt érő ingerekkel szentsen. Az érzéstől főképpen abban különbözik, hogy nem objektíválható, teljesen szubjektív és az idegrendszer vegetatív működéseivel, vér-ér beidegzéssel, mirigyelválasztással, ... stb is kapcsolatos. Az érzelmeket nagyjában két csoportra osztjuk: pozitív vagy kellemes és negatív, vagy kellemetlen érzelmekre. Midőn egy érzés vagy képzet két egymással ellentétes érzelmet vált ki, beszélünk az érzelmek ambivalenciájáról. Ezt a jelenséget a szexuális élet terén gyakran találjuk. Az érzéki érzéseket kellemesnek, vagy kellemetlennek érezzük. Ez az érzelmi jegy gyakran olyan csekély fokú, hogy nagyon sok érzékelésünk közömbös, azaz feltűnőbb érzelmi reakciót nem vált ki. Valamely érzés érzelmi jegye függ többek közt az inger intenzitásától és tartamától, is. Általában enyhén és közepes intenzitású, valamint közepes időtartamú ingerek a kellemesek. Vannak ingerek, amelyek egyes embereknél kellemes érzelmeket, míg másoknál kellemetleneket váltanak ki. De ugyanaz az inger ugyanabban az emberben is egyszer kellemes, máskor kellemetlen érzelmi állapotot ébreszt. Az érzelmek általában nem tartanak hosszú ideig. Minél tovább állanak fenn, annál jobban csökken intenzitásuk, végül egészen elhalványulnak. Különösen hamar tompulnak el á kellemes érzelmek, a kellemetlenek hosszabb ideig tartanak. Az érzelmi állapotok kifejlődésére nagy hatással vannak a közérzések. Testi betegek sokkal fogékonyabbak, a kellemetlen érzelmek irányában, mint ellenkezőleg. Ismeretes a gyomorbajosok állandó nyomott, ingerlékeny kedélyállapota, a szívbetegek aggódó érzelmei. Lényegesen módosíthatják az érzelmi reakciókat az iskolázottság, a nevelés szuggeszciós hatások, mint a divat, társadalmi szokások, politikai nézetek, egyszóval a környezet. Az érzelmek nagy hatással vannak úgy az elme működésére, mint a vegetatívusz élet folyamataira. A testi folyamatok küzül a kellemes érzelmek az izommunka fokozódására vezetnek, amíg a negatív érzelmek erre gátlóan hatnak. Hasonlóképpen befolyásolják az érzelmek a véredény- rendszert, az elpirulást, elsápa- dást, szívdobogást okozva. A könny, nyál, gyomornedv elválasztásának fokozódását, vagy csökkenését láthatjuk az érzelmek hatása folytán) Ismeretesek a félelemmel kapcsolatos hasmenések, gyakori vizelési ingerek, stb. Viszont az érzelmi állapotok kifejlődésében lényeges szerepet játszanak a véredényrendszer működése, a vér kémizmusa és a belső elválasztású mirigyek. A fertőzési terjedési módja Egy olvasónk a fertőzés terjedési módja fogalommal szeretne megismerkedni. A fertőző forrásból a kórokozók valamilyen váladékkal (széklet, genny, köpet... stb) kerülnek ki a külvilágba. A külvilágba kikerült kórokozó életben maradása függ a kórokozó ellenállóképességétől, s attól, hogy a környezet alkalmas-e az életben maradáshoz. A fertőzőfórrásból kikerült kórokozók a következő módokon juthatnak át az emberre: 1. Közvetlen érintkezés, 2. Cseppfertőzés, 3. Tárgyak, 4. Élelmiszerek és ivóvíz, végül 5. Rovarok útján. Közvetlen fertőzési módról akkor beszélünk, ha a kórokozók a fertőzött emberről közvetlen érintkezés útján kerülnek át az egészséges emberre. Ilyen módon terjednek a nemibetegségek, a veszett állat harapása után a veszett- j ség, csókolózás útján a tuberkuló- J zis.:; stb. Ennél a fertőzési módnál, J amint látjuk, semmiféle közve- * títő tárgy nem szerepel, Cseppfertőzés; Azoknál a fertőző betegségeknél, amelyeknél a körfolyamat a légutak nyálkahártyáin zajlik le, köhögés, tüsz- szentés, vagy hangos beszéd alkalmával a kórokozó mikroorganizmusok nyálkacseppecskékre tapadva kikerülnek a levegőbe és ott hosszabb-rövidebb ideig lebeg- , nek. Ha valaki ezeket a lebegő J nyálkacseppeket belélegzi, a rájuk j tapadt kórokozóktól fertőződik. A levegőbe kerülő nagyobb cseppek rövid idő után leüllepednek a helyiség padlójára, tárgyaira, míg a kisebbek hosszabb időn keresztül lebegnek. A környezetben a légáram elsodorja a lebegő cseppecskéket, amelyek a kórokozókat így aránylag nagy távolságokra is el tudják hordani. Különösen zárt helyiségben van jelentősége e fertőzési módnak, mert szabad levegőn a nyálka- cseppecskék igen rövid idő alatt szétszóródnak, felhígulnak, vagy kiszáradnak. A helyiségekben leülepedett és beszáradt cseppecskék kórokozói a porba kerülnek és mozgáskor, takarításkor, szőnyegek porolása alkalmával ismét visszakerülnek a levegőbe, ahonnan azokat belélegezheti az ember. Ezt nevezzük porfertőzésnek. Ez különösen azoknál a betegségeknél fordul elő, amelyeknek a kórokozói a beszáradásí jól bírják. Különösen a tuberkulózis baeilus bír ilyen tulajdonságokkal; Tárgyak után is terjedhet a fertőzés. Evőeszközeink, ivópoharaink, ruhaneműink és bármely használati tárgyunk lehet a kórokozó átvivője. Tárgyak útján főleg azok a betegségek terjednek, amelyek kórokozói a külvilágba kikerülve hosszabb ideig képesek életben maradni. Ide tartoznak a gyomor-bélhuzam megbetegedései. a hastífusz, vérhas, a többi megbetegedések közül a tuberkulózis, diftéria... stb. Ide sorolhatjuk még a talaj által közvetített fertőző betegségeket is (tetanusz, gázgangréna). * Kedves olvasóink! Ugyanaz az érzelem általában A négyszemközt az orvossal minden embernél ugyanazon tes- minden kérdésre válaszol. A sok ti elváltozásokkal jár, például a kérdés miatt, kénytelenek va- ,,, , . , ,. , .... gyünk az erkezesi sorrendet befelelem elsapadassal, az orom az tartani. A késedelmes válasz arc kipirulásával. miatt, szives türelmüket kérjük;