Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-10 / 108. szám

j 8 TÖLRÄ MEGYÉI SfÉPŰJSSa 1964. május 19* Megbeszélés a II. osztályú labdarúgó-bajnokság helyzetéről A Tolna megyei Népújság Szer­kesztősége megbeszélésre hívta meg a megyei II. osztályú labda­rúgó-bajnokságban szereplő csa­patok vezetőit, valamint Vígh Jánost, a megyei labdarúgó­szövetség főtitkárát és Majoros Ferencet, a megyei játékvezetők tanácsának elnökét. A közel három órás megbeszé­lésen megvitatásra került a me­gyei II. osztályú labdarúgó-baj­nokság jelenlegi helyzete. A meg­jelentek elmondották, hogy a szövetség részéről nem kielégítő az iniormáció fáz eredményekről, a bajnokság állásáról. Vígh János viszont ar­ról adott tájékoztatót, mik azok a felmerülő problémák, amelyek akadályozzák a szövetséget, hogy időben tájékoztatót tudjanak adni a bajnokság állásáról. A baráti beszélgetés során ki­derült. hogy a jelenlegi munka­módszer nem alkalmas gyorsabb hírközlésre, ugyanakkor a szövet­ségnek nem áll módjában külön­böző — rajta kívül álló okok miatt — munkáját megváltoz­tatni. Ezért lapunk szerkesztő­sége a labdarúgó-szövetség veze­tőinek, valamint a megjelent sportvezetőknek javaslatot tett: Sportrovatunk, az elmúlt évek bevált módszeréhez visszatérve, a jövőben ismét rendszeresen, hétfőn reggel telefonon gyűjti az eredményeket és azt lapunk keddi számában közli. A szerdai szá­munkban viszont közöljük a baj­nokság állását. Ezzel segítséget kívánunk nyújtani a megyei szö­vetségnek. ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy a másodosztályban szereplő csapatok, valamint szur­kolóik rendszeres tájékoztatást kapjanak a bajnokság eredmé­nyeiről és annak állásáról. A megyei labdarúgó-szövetség, valamint a megjelent sportkörök képviselői örömmel vették tudo­másul szerkesztőségünk segítség- adását. A fentiek alapján feldolgoztuk az eredményeket, amelyeket ez­úttal közlünk: Keleti csoport: Április 12: Báta—Bölcske 1:1, Decs—Tengelic 0:2. Öcsény— Nagydorog 4:2. Sióagárd—Alsó- hidvég 5:3, Bogyiszló—Szedres 2:0. Április 19: Tengelic—Báta 4:2. Nagydorog—Decs 3:1, Alsó- hidvég—öcsény 4:1. Szedres— Sióagárd 2:0. Bogyiszló—Bölcske 4:0. Április 26: Báta—Nagydorog 3:2, Decs—Alsóhidvég 2:0, Öcsény —Szedres 1:1, Sióagárd—Bogyisz­ló 2:2. BölcSke—Tengelic 3:2. Nyugati csoport: Április 19: Iregszemcse—Döbrö- köz 0:1, Szakály—Kurd 1:0. For­nád—Ozora 2:1, Szakcs—Gyönk 5:0. Tevel—Győré 0:1. Kéty— Závod 3:2. Április 26: Döbrököz —Závod 2:0. Győré—Kéty 1:1. Gyönk—Tevel 2:0, Ozora—Szakcs 0:1. Kurd—Fornád 2:4, Iregszem­cse—Szakály 2:2. Május 2: Sza­kály—Döbrököz 1:2. Fonnád— Iregszemcse 8:3. Szakcs—Kurd 4:2, Tevel—Ozora 1:3. Kéty— Gyönk 2:2, Závod—Győré 0:2. A bajnokság állása: Keleti csoport: 7. Bogyiszló 3 2 1 — 8:2 5 2. Tengelic 3 2 — 1 8:5 4 3. Szedres 3 1 1 1 3:3 3 4. Sióagárd 3 1 1 1 7:7 3 5. Öcsény 3 1 1 1 6:7 3 6. Báta 3 1 1 1 7:8 3 7. Bölcske 3 1 1 1 4:7 3 8—9. Nagydorog 3 1 — 2 7:8 2 8—9. Alsóhidvég 3 1 — 2 7:8 2 10. Decs 3 1 — 2 3:5 2 Nyugati csoport: 1—2. Szakcs 3 3-------10:2 6 1—2. Döbrököz 3 3 — ** 5:1 6 3. Fornád 3 3-------14:6 6 4. Győré 3 2 1 — 4:1 5 5, Kéty 3 1 2 — 6:5 4 6. Szakály 3 1 1 1 4:4 3 7. Gyönk 3 1 1 1 4:7 3 8. Ozora 3 1 — 2 4:4 2 9. Iregszemcse 3 — 1 2 5:11 1 10. Kurd 3 — — 3 4:9 —4 11. Závod 3 — — 3 2:7 — 12. Tevel 3 — — 3 1:6 — Kálmán Margit nyerte a megyei női sakkbajnokságot Csapatbajnok a Szekszárdi Petőfi Ez évben Szekszárdon került megrendezésre a megyei női egyé­ni és sakk-csapatbajnokság. Ezen négy csapat küzdött a bajnoki eímért és 18 versenyző indult az egyéni bajnokságon. A négy főből álló csapatok baj­noksága két fordulós volt. Az első fordulót az egyéni bajnokság előtt, a visszavágót pedig az egyé­ni bajnokság után játszották a csapatok. A Szekszárdi Petőfi csa­pata (Kálmán, Pápay, Kiss, Gyu- ricza) a lehetséges 12 pontból ti­zet szerzett, míg a többi csapat öt, illetve négy pontot. Biztos­nak látszott ebből az első hely sorsa, de á többi helyre egyfor­mán voltak esélyesek a többiek. A második fordulóban megle­petés volt, hogy a tamási gim­názium csapata (Lezsák, Pál, Dombai, Bátorfalvi) nem tudta tartani első fordulóban elért — második helyezést biztosító ered­ményét — minden mérkőzést el­vesztett nagyarányú pontkülönb­séggel. A Petőfi csapata 21 pont­tal nyerte a bajnokságot. A Szek­szárdi Garay Gimnázium (Len­gyel, Csikós, Schnéringer, Pócza) visszavágott a tamási csapatnak, S helyet cserélve, megszerezte a második helyet a szekszárdi út­törő-válogatott előtt (Bakó, Tóth, Szegesdi, Szigeti). Végeredmény: 1. Szekszárdi Petőfi SE 21 pont, 2. Szekszárdi Garay Gimnázium 11, 3. Szek­szárdi úttörő-vál. 8,5, 4. Tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium 7,5. Az egyéni bajnokságban hosz- szas küzdelem után alakult ki a végeredmény. A bajnoki címet védő Kálmán Margit nagyon jól kezdett, s az első két napon száz- százalékos eredményt, ért el, vé­gül pedig mindössze' csak egy pontot vesztett, és kiváló ered­ménnyel nyerte a bajnokságot. Meglepetésre nagyon jól szerepelt Bakó Lujza. Mindössze három pontvesztése volt (két vereség és két döntetlen), és ezzel megsze­rezte a második helyet. Pápay Mária a harmadik helyen vég­zett, s ez megfelel a várakozás­nak, mivel csak egy ponttal ma­radt el a második helyezett mö­gött. Végeredmény: 1. Kálmán Mar­git 15 pont, 2. Bakó Lujza 13, 3. Pápay Mária 12, 4. Lengyel Klá­ra 11,5, 5. Szegesdi Judit 11, 6. Pál Ildikó 11, 7. Gyuricza Zsuzsa 10, 8. Dombi Gizella 9, 9. Lezsák Gyöngyi 7, 10—11. Kovács Er­zsébet 6,5, 10—11. Schnéringer Edit 6,5. 12. Kiss Erzsébet 6, 13. Pócza Ildikó 4,5, 14—17. Bátor­falvi Kató 3, 14—17. Demjén Má­ria 3, 14—17. Szigeti Juüa 3. 14— 17. Tóth Ágnes 3. Csak a dombóvári férficsapat veretlen a megyei röplabda-bajnokságban A megyei röplabda-bajnokság­8. Németkér 4 » 3 3:K> 4 ban részt vevő 20 csapat közül 9. Váralja * — 4 2:12 4 már csak a dombóvári férfi­H). Dombóvár SN*»“ 2 1* 2 csapat veretlen, kívüle valameny­nyi csapat vereséget szenvedett. Férfiak* Az eddig lejátszott mérkőzések alapján a bajnokság állása: 1. Dombóvár 4 4 —12:5 8 2. Máza 4 3 1 11:5 7 Nők: 3. Pálfa 4 3 1 10:7 7 1. Cikó 4 3 1 W:4 7 4. Fornád 4 2 2 8:7 6 2. Varsád 4 3 1 11:5 7 5. Gyönk 4 2 2 9:9 6 3. Sióagárd 4 3 1 Í1:6 7 6. Sióagárd 4 1 3 9:7 5 4. Medina 4 3 1 10:6 7 7. Sz. Honvéd 3 1 2 7:7 4 5. Bogyiszló 5 2 3 7:10 7 8. Németkér 4 — 4 0:12 4 6. Högyész 4 2 2 8:8 6 9. Felsőnána 2 1 1 4:4 3 7. Fornád § 2 í 8c5 * 19. HSgyés* 9 3* 3 Mai labdarúgó-műsor nb in. NB III-as csapataink közül Máza- Szászvár és a Szekszárdi Dózsa játszik otthonában. A Máza-Szász- vári csapat Dombóvárral, míg a Szekszárdi Dózsa a Nagykanizsa VSE ellen veszi fel a küzdelmet A Szekszárdi Petőfi Baján, a Nagy mányoki Brikett Kaposvárott ven­dégszerepei. Kezdési idők: 16.30 óra. Megyebajnokság Tamási—Tolna 15.30. V.: Paár (Paczolai, Dudás), Fadd—Gerje 17.00. V.: Köő (Khizi, Pozsgai), Pák —Cikó 17.00. V.: Kimle (Németh Pető), Dunaföldvár—Bátaszék 17.00 V.: Zsigmond (Paulai, Meixner Sz. Honvéd—Dombóvár (Tolnán 17.00. V.: Pogány (Bihari, Benke Simontornya—Sz. Gépjavító 17.0 V.: Eretnek (Szabó. Teierling Dunaszentgyörgy—Hőgyész 17.00. V Majoros (Csordás, Streer), Bonyhád —Kisdorog 17.00. V.: Berta (Havas Hurai). Megyei II. osztály Alsóhidvég—Báta 16.00. V.: Ha racsi, Bogyiszló—Öcsény 16.30. V Bote, Szedres—Decs 16.30. V.: Atká ri, Sióagárd—Bölcske 16.00. V Nagy, Nagydorog—Tengelic 16.00 V.: Nyakas, Döbrököz—Győré 16.30 V.: Fodor, Gyönk—Závod 16.00. V Pech, Ozora—Kéty 16.00. V.: Szabó Kurd—Tevel 15.30. V.: Németh Iregszemcse—Szakcs 16.00. V.: Fe kete, Szakály—Fornád 16.00. V Saári. Járási bajnokság Zomba—Nagymányoki ITSK 16.00 V.: Nagy, Felsőnána—Aparhan 16.00. V.: Kerekes, Nagyszokoly— Diósberény 16.30. V.: Pintér, Varsá —Pincehely 16.00. V.: Horváth, Kö lesd—Öcsény II. 16.30. V.: Pinke Tolna II.—Sárpilis 10.00. V.: Csór dás, Sz, Szőlőhegy—Sióagárd I 16.00. V.: Pataki. A következő járási mérkőzésekr nem tudott a szövetség játékvezető két küldeni, ahol a hazai csapató kötelesek szükségjátékvezetőrő gondoskodni, aki a mérkőzést le vezeti: Mucsfa—Nagyvejke, Lengye —Izmény, Ujireg—Tolnanémedi, Re göly—Koppányszántó, Kajmád— Szedres II, Pörböly—Alsónána, Elpirulás Egy szekszárdi olvasónk arra kíváncsi, mi az oka annak, hogy valaki okkal, vagy ok nélkül el­pirul? „Elpirulás” ok nélkül nincsen, beíki életünk minden eseménye, minden működése, két alkotó rész­re úgymint intellektuális vagy értelmi és szenzuális vagy érzel­mi részre bontható. Az érzelem a szervezetnek egy sajátos reak­ciója az őt érő ingerekkel szent­sen. Az érzéstől főképpen abban különbözik, hogy nem objektívál­ható, teljesen szubjektív és az idegrendszer vegetatív működései­vel, vér-ér beidegzéssel, mirigy­elválasztással, ... stb is kap­csolatos. Az érzelmeket nagyjá­ban két csoportra osztjuk: pozi­tív vagy kellemes és negatív, vagy kellemetlen érzelmekre. Mi­dőn egy érzés vagy képzet két egymással ellentétes érzelmet vált ki, beszélünk az érzelmek ambi­valenciájáról. Ezt a jelenséget a szexuális élet terén gyakran ta­láljuk. Az érzéki érzéseket kelle­mesnek, vagy kellemetlennek érezzük. Ez az érzelmi jegy gyak­ran olyan csekély fokú, hogy na­gyon sok érzékelésünk közöm­bös, azaz feltűnőbb érzelmi reak­ciót nem vált ki. Valamely ér­zés érzelmi jegye függ többek közt az inger intenzitásától és tartamától, is. Általában enyhén és közepes intenzitású, valamint közepes időtartamú ingerek a kellemesek. Vannak ingerek, amelyek egyes embereknél kel­lemes érzelmeket, míg másoknál kellemetleneket váltanak ki. De ugyanaz az inger ugyanabban az emberben is egyszer kellemes, máskor kellemetlen érzelmi ál­lapotot ébreszt. Az érzelmek ál­talában nem tartanak hosszú ide­ig. Minél tovább állanak fenn, annál jobban csökken intenzitá­suk, végül egészen elhalványul­nak. Különösen hamar tompul­nak el á kellemes érzelmek, a kellemetlenek hosszabb ideig tar­tanak. Az érzelmi állapotok ki­fejlődésére nagy hatással vannak a közérzések. Testi betegek sok­kal fogékonyabbak, a kellemet­len érzelmek irányában, mint el­lenkezőleg. Ismeretes a gyomor­bajosok állandó nyomott, inger­lékeny kedélyállapota, a szívbete­gek aggódó érzelmei. Lényegesen módosíthatják az érzelmi reak­ciókat az iskolázottság, a nevelés szuggeszciós hatások, mint a di­vat, társadalmi szokások, politi­kai nézetek, egyszóval a környe­zet. Az érzelmek nagy hatással vannak úgy az elme működésére, mint a vegetatívusz élet folyama­taira. A testi folyamatok küzül a kellemes érzelmek az izommunka fokozódására vezetnek, amíg a negatív érzelmek erre gátlóan hatnak. Hasonlóképpen befolyá­solják az érzelmek a véredény- rendszert, az elpirulást, elsápa- dást, szívdobogást okozva. A könny, nyál, gyomornedv elvá­lasztásának fokozódását, vagy csökkenését láthatjuk az érzel­mek hatása folytán) Ismeretesek a félelemmel kapcsolatos hasme­nések, gyakori vizelési ingerek, stb. Viszont az érzelmi állapotok kifejlődésében lényeges szerepet játszanak a véredényrendszer működése, a vér kémizmusa és a belső elválasztású mirigyek. A fertőzési terjedési módja Egy olvasónk a fertőzés terje­dési módja fogalommal szeret­ne megismerkedni. A fertőző forrásból a kóroko­zók valamilyen váladékkal (szék­let, genny, köpet... stb) kerülnek ki a külvilágba. A külvilágba ki­került kórokozó életben maradá­sa függ a kórokozó ellenállóké­pességétől, s attól, hogy a kör­nyezet alkalmas-e az életben ma­radáshoz. A fertőzőfórrásból ki­került kórokozók a következő módokon juthatnak át az ember­re: 1. Közvetlen érintkezés, 2. Cseppfertőzés, 3. Tárgyak, 4. Élel­miszerek és ivóvíz, végül 5. Ro­varok útján. Közvetlen fertőzési módról ak­kor beszélünk, ha a kórokozók a fertőzött emberről közvetlen érint­kezés útján kerülnek át az egész­séges emberre. Ilyen módon ter­jednek a nemibetegségek, a ve­szett állat harapása után a veszett- j ség, csókolózás útján a tuberkuló- J zis.:; stb. Ennél a fertőzési módnál, J amint látjuk, semmiféle közve- * títő tárgy nem szerepel, Cseppfertőzés; Azoknál a fer­tőző betegségeknél, amelyeknél a körfolyamat a légutak nyálka­hártyáin zajlik le, köhögés, tüsz- szentés, vagy hangos beszéd al­kalmával a kórokozó mikroorga­nizmusok nyálkacseppecskékre ta­padva kikerülnek a levegőbe és ott hosszabb-rövidebb ideig lebeg- , nek. Ha valaki ezeket a lebegő J nyálkacseppeket belélegzi, a rájuk j tapadt kórokozóktól fertőződik. A levegőbe kerülő nagyobb csep­pek rövid idő után leüllepednek a helyiség padlójára, tárgyaira, míg a kisebbek hosszabb időn ke­resztül lebegnek. A környezetben a légáram elsodorja a lebegő cseppecskéket, amelyek a kóroko­zókat így aránylag nagy távolsá­gokra is el tudják hordani. Külö­nösen zárt helyiségben van je­lentősége e fertőzési módnak, mert szabad levegőn a nyálka- cseppecskék igen rövid idő alatt szétszóródnak, felhígulnak, vagy kiszáradnak. A helyiségekben le­ülepedett és beszáradt cseppecs­kék kórokozói a porba kerülnek és mozgáskor, takarításkor, sző­nyegek porolása alkalmával is­mét visszakerülnek a levegőbe, ahonnan azokat belélegezheti az ember. Ezt nevezzük porfertőzés­nek. Ez különösen azoknál a be­tegségeknél fordul elő, amelyek­nek a kórokozói a beszáradásí jól bírják. Különösen a tuberku­lózis baeilus bír ilyen tulajdon­ságokkal; Tárgyak után is terjedhet a fer­tőzés. Evőeszközeink, ivópoha­raink, ruhaneműink és bármely használati tárgyunk lehet a kór­okozó átvivője. Tárgyak útján fő­leg azok a betegségek terjednek, amelyek kórokozói a külvilágba kikerülve hosszabb ideig képesek életben maradni. Ide tartoznak a gyomor-bélhuzam megbetegedé­sei. a hastífusz, vérhas, a többi megbetegedések közül a tuberku­lózis, diftéria... stb. Ide sorolhat­juk még a talaj által közvetített fertőző betegségeket is (tetanusz, gázgangréna). * Kedves olvasóink! Ugyanaz az érzelem általában A négyszemközt az orvossal minden embernél ugyanazon tes- minden kérdésre válaszol. A sok ti elváltozásokkal jár, például a kérdés miatt, kénytelenek va- ,,, , . , ,. , .... gyünk az erkezesi sorrendet be­felelem elsapadassal, az orom az tartani. A késedelmes válasz arc kipirulásával. miatt, szives türelmüket kérjük;

Next

/
Oldalképek
Tartalom