Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-07 / 105. szám
1964. május 7. fÖLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Vizsgázik a politechnika fl bizakodó ember öröme Kevesen bíztak benne Nagyobb volt azoknak a tábora, akik úgy vélekedtek, hogy a politechnikai képzés bevezetése csak a tanulók megterhelését fokozza majd, s keveset segít egyéb problémák megoldásában. Az első időszak mintha a bizalmatlanokat igazolta volna: majdnem a korábbiakhoz hasonló mértékben megmaradtak a szakmunkás-utánpótlás gondjai. Az iskolából kikerülő jeles és jó rendű tanulók inkább választottak mást mint a fizikai munkával szorosabb kapcsolatban álló foglalkozást. S ebben annak idején nem kevesen a munkára való nevelés kudarcát látták, s a politechnikai képzést mint sikertelen kísérletet könyvelték el. Sok hasonló közül nem az első volt a fentebb említett vélemény, s az sem, hogy elsőre nem csillogó eredményű kezdeményezést ad acta helyeznek, néhány kezdeti sikertelenség után. Ez azonban a kisebbség volt. A megye több mint kétszáz iskolája közül csak néhány került olyan, ahol mert •az első kürzus után nem következett be gyökeres változás, a politechnikai oktatás kezdeti lendülete alábbhagyott, fásultság, szürke formalitás lépett fel. A foglalkozások inkább mechanikus munkagyakorlatokká váltak, és nem párosultak az elengedhetetlenül fontos nevelési eljárásokkal. A tapasztalat szerint tavaly következet be változás. Ekkorra jelentősen megnövekedett azoknak a száma, akik például a középiskola elvégzése után nem a Hagyományos humán pályát, hanem a termelőmunkával közelebbi kapcsolatban álló technikai foglalkozások közül választottak maguknak élethivatást. S ami talán még az előbbinél is fontosabb: többen pályáztak ipari tanulónak, vagy középszinten irányító munkát végző technikusnak. A politechnikai képzés tehát jól vizsgázott: eredetileg meghatározott célját megközelítette. * ÁZ idei esztendős tavalyinál jobb helyzetet mutat. Az újabb, minőséginek méltán nevezhető változás az, hogy most már nem csak a közepes rendű tanulók hanem az ennél jobb eredményeket elérők közül is többen határoztak az ipari munka, vagy az ugyancsak ipari jellegű technikum mellett. Ezzel kapcsolatban érdemes azonban megjegyezni a következőt: a megszaporodott felhívások ellenére még mindig kevés fiatal jelentkezik építőipari tanulónak. Úgy hisszük, nem erőltetett az összefüggés keresése az említett kérdés és a politechnikai képzés között. Talán az építőszakma kimaradásának tulajdonítható, hogy különösen az általános iskolások között igen nagy a tájékozatlanság ezzel az iparággal kapcsolatosan. Ismereteik tulajdonképpen csak addig terjednek, hogy a házakat és üzemeket fel kell építeni. Ha viszont mondjuk az elektrotechnikáról, vagy a motor- szerelésről kérdezzük őket, logikus és bizonyos jártasságról tanúskodó válaszokat kapunk. Ezekről a szakmákról ugyanis többet hallottak a munkaoktatás során. Tolna megye különböző községeiben élő és tanuló körülbelül száz tizennégy éves gyereket kérdeztük meg. Válaszaik nagyjából adják az általános tükörképet. Arra, kívánkoznak-e a városba, körülbelül 75 százalék válaszolt igennel. De érdekes módon többségük nem arra hivatkozik, hogy a falu elmaradott, sáros. Inkább azért akar elmenni, mert választott élethivatásának gyakorlására a városban nagyobb lehetőséget talál. Negyvenhetén szerelők, vagy géplakatosok akarnak lenni. Egy község jelen pillanatban esetleg csak egy lakatost és szerelőt ha tud foglalkoztatni. A jövőt ezek a gyerekek még nem túlságosan ismerik. Ha a szakmaválasztást helyesen segítő politechnikai képzés eredményeit el is ismerjük, azt azért el kell mondani, hogy a falvak eljövő korszakát kevéssé ismertette. Ez azonban nem a forma hibája, hanem inkább azoké, akik megfelelő tartalommal próbálják megtölteni, de az igyekezet közben csak mai fogalmakban gondolkoznak. A politechnikai képzés ma már szinte életszükséglet. Erre leginkább az az igény a mérvadó tanú, ami az élet minden területén jelentkezik. Egyre több és a korábbinál jobban képzett szakmunkásra van szükség. Ez a szükséglet vetette fel a szakközépiskolák megszervezését is, amelyek végeredményben a munkaoktatás magasabb színtű továbbfejlesztett változatai. A tamási gimnáziumban évek óta sikerrel kísérleteznek az általános oktatás és a mezőgazdasági szakmunkásképzés megfelelő összekapcsolásával. Az idei őszön szakgimnáziumi osztályok indulnak Bátaszéken, Dom- bóvárott, Dunaföldvárott és Pakson. Van-e ezeknek létjogosultságuk? Feltétlenül, mert több választásra adnak lehetőséget. Segítenek az általánosan is művelt munkásgárda megteremtésében. Ugyanakkor jelentősen könnyítik a felsőfokú képzést is, hiszen az egyetemekre, és főiskolákra már bizonyos képzettséggel indulhatnak a hallgatók. A politechnikai képzés még nem lezárt fejezete oktatásunk történetének. Sok minden hiányzik ahhoz, hogy az eddigi jó vizsga ellenére is teljesen betöltse feladatát. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a jövő iskolájában még a mainál is nélkülözhetetlenebb lesz. Különösen akkor, ha nemcsak mechanikus munkagyakorlatot értünk alatta, hanem elsősorban a munkára nevelés hasznos és eredményes fórumát. Sz. I. Hsatvanhárom mű y milliós példányszámban A% ünnepi könyvhét idei programjából Az idén is megrendezésre kerül május 23—31 között az irodalom tavaszi ünnepe, az ünnepi könyvhét. Ez alkalommal még a korábbiaknál is gazdagabb választék fogadja a könyvek barátait a könyvesboltokban és az alkalmi ünnepi sátrakban, mivel a tavalyi példányszámnak mintegy másfél- szeresét bocsátják szárnyra a kiadók. Az olvasók az ünnepi könyvhéten 63 mű között válogathatnak, s hogy mindenki megkapja amit keres, ezt az 1,1 milliós példányszám biztosítja. Mint az országban mindenütt* Tolna megyében is készülnek a könyvek tavaszi ünnepére. A már elkészült tervek szerint a megyei ünnepséget május 23-án rendezik meg a régi megyeháza nagytermében. A megnyitón megjelennek íróvendégeink is. A szekszárdi olvasók itt köszönthetik Bede Anna költőt, Féja Géza írót, megyénk kitűnő ismerőjét Galabárdi Zoltán, József Attila-díjas írót és Győré Imre, Gábor Andor-díjas költőt. A megnyitó alkalmával az Állami Könyvesbolt könyvárusítást rendez, s lehetőség nyílik arra is, hogy a helyszínen dedikáltassák a jelenlévő írókkal műveiket az olvasók. A megnyitót követően Galabárdi Zoltán és Győré Imre a bonyhádi járásba utazik, s ott vesz részt író—olvasó találkozón. Bede Anna és Féja Géza Dombóvárra látogatnak el, s ott találkoznak a községbeli irodalombarátokkal. Hasonlóan a korábbi gyakorlathoz Szekszárdon két helyen állítanak fel alkalmi könyvsátrat. Ezekben és a könyvesboltokban meglepetés várja a vásárlókat. Ugyanis minden 20 forint értékű vásárlás után egy tombolajegyet kapnak, amely részt vesz az országos könyvtombola-játé- kon. Ezen 560 nyeremény kerül kisor- solásra. A legnagyobb közülük egy 10 ezer forint értékű szabadon válogatható könyvtár, könyvszekrénnyel, s a legkisebb 300 forint értékű kiskönyvtár. WWW. frt'/AwvvvwJWWW/w t wimwwiwMww/MWiVW hogy iöl- dik külföldön, vagy az ország távoli részén találkoznak, de az izményi termelőszövetkezet elnökével való találkozás is meglepő volt. Önkéntelenül, és rossz szándék nélkül, arra kellett gondolni, ilyenkor, a tavaszi munkák kellős közepén hogyan hagyhatja el a tsz- elnök szövetkezetét? A tsz elnökével történt beszélgetés azonban mindenre fényt derített. Nemes Ferencet, az izményi Gábor Áron Tsz elnökét egészsége helyreállítása miatt kezelőorvosa utalta be a hévízi pos- tás-gyógyházba, ilyen, mezőgazda- sági vezető ember számára nem éppen a legmegfelelőbb évszakban. — Bál' az utóbbi hónapokban eléggé megkínozott a reuma, nem akartam eljönni most sem. Egyenesen a tsz-vezetőség utasítását hajtom végre azzal, hogy itt vagyok, s kezeltetem máig,am — válaszolt a feltett kérdésre. — Megvallom, nehezen álltam kötélnek, de sajnos annyira romlottak a „kerekek”, hogy egyik lábamra már erősen bicegtem. Amikor ezt a tagok észrevették, „elővettek”. — Nemes elvtárs, így nem mehet tovább. A saját érdeke, de a tsz érdeke is azt kívánja, hogy betegségével orvoshoz forduljon — mondta Szentes Pius agronómus. Az orvosi vizsgálat után a tsz- elnök rövidesen megkapta a beutalót, csakhogy akkor éppen a zárszámadás előkészítésével voltak elfoglalva, s emiatt nem mehetett. A következő beutalót azért nem fogadhatta el, mert az agronómus félévi vizsgája jött közbe. Az április 16-tól szóló hévízi beutaló kéthetes üdülést, és szakszerű reuma-kezelést biztosított a tsz-elnök számára, a hévízi pos- tás-gyóg,yházban. Ekkor ismét arra gondolt, hogy nem megy, mert nem tartotta ildomosnak, hogy a tavaszi munkák kellős közepén két hétre elhagyja a tsz-t. Az új beutalóról az égvilágon senkivel sem beszélt, de valahogy mégiscsak a tsz-vezetőség tudomására jutott, hogy elnökük immár a harmadik beutalót küldi vissza, s megbeszélték, hogy ezt nem hagyják annyiba. A termelőszövetkezetben vezetőségi ülésen tárgyalták az ügyet. — Semmi kifogást nem fogadhatunk el, Nemes elvtárs. Itt nem lehet mellébeszélni, mert családodnak éppen úgy, mint a tsznek, egészséges emberre van szüksége. Egészséged helyreállítása mindennél előbbre való. s el kell menned — mondták. Az elnök szabadkozását legyőzték az érvek, és az a munkavállalás, amelyet a tsf-tagok tettek. Az utazásra való készülődés jegyében, az erőgépek hétköznap—vasárnap két műszakban dolgoztak, és két hét alatt felszántották az őszről visszamaradt 130 holdas területet. Mire az utazásra ténylegesen sor. került, a cukorrépa kikelt, s elvégezték rajta a növényvédő porozást is. Elvetették a tavasziakat, a kalászosokat, s a kapások közül a napraforgót. Közös párt- és tsz-vezető- ségi ülésen napokra készítették el a soron következő munkák ütemtervét, és a párttagok a munkák felett minőségi ellenőrzést, védnökséget vállaltak. 11 tsz-elnök nyugodtan 1 VotoT dl aki Nemes elvtársat ismeri, el tud-e ilyet képzelni? Gondolatai állandóan otthon kalandoztak, s ez csak akkor szűnt meg, amikor a tsz-ből megérkezett az első levél. Ezt követte a többi, jöttek a levelek Nemes Ferenc tsz-elnök címére, és mentek a képes levelezőlapok Hévízről Izménybe. Az izményi levélírók a munkákról tájékoztatták elnöküket, a képeslapokat küldő tsz-elnök egészségi állapotáról írt, és., üdyözletét küldte az otthoniaknak. — Tavaly a szabadság terhére egy napot se vettem igénybe. Minden időmet lefoglalta a termelő- szövetkezet akkori helyzetének rendezése. Az idén is nehezen szántam rá magam, és inkább a gyógyulás, mint a szórakozást jelentő üdülés hozott el Hévízre, de megérté. Úgy érzem, ha nem is gyógyultam meg teljesen, egészségi állapotom lényegesen javult. Ebben a gyönyörű gyógyházban eltöltött két hét szellemi és fizikai felfrissülést hozott — mondta Nemes elvtárs. Hazautazásunk előtt ismét ösz- szetalálkoztunk. s a tsz-elnök örömmel újságolta, hogy aznap kapott értesítést falujából, amely így szólt: — Legyen nyugodt, elnök elvtárs, az ütemtervet pontról pontra betartottuk. Ahogy ígértük, május elsejére, minden tavaszi munkával végeztünk. A jó hír hallatára együtt örültem földimmel. akinek arcára a bizakodó ember öröme volt írva. POZSONYI IGNÁCNÉ Vannak véletlenek Ifjúsági napot rendeznek Tolnán A tolnai KISZ-szervezetek május 24-én, s azt követően minden évbén ebben az időpontban ifjúsági napot rendeznek. Az idei első ifjúsági napot felvonulás nyitja meg, majd úttörőavatásra és a most végző általános iskolások KISZ-taggá avatására kerül sor. Ezt követően Mözs, Fadd és Bogyiszló kultúrcsoportjai mutatják be műsorukat. Két kiállítás is színesíti az ifjúsági napot. Az egyik tolnai amatőrfotósok képeit mutatja be, a másikon pedig az általános iskolák tanulói szerepelnek legjobb rajzaikkal. A nap délutáni programjában változatos kultúr- és sportműsor szerepel. Este pedig ifjúsági bált rendeznek a tolnai ifjúsági házban. A századik Kincses Könyv Űj székházat kapott a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. A több, mint egymillió forintos beruházással épült irodaházat az elmúlt napokban adták át rendeltetésének. Van valami, amit a jég el nem ver, az aszály tönkre nem tesz, a téli fagy szét nem porlaszt - falun sem. Ez a valami a kultúra, amelynek szebbnél- szebb hajtásai szolgálják immár a falvak népét országunk legkisebb zugában is. Kulturális fejlődésünk egyik nevezetes stációja a századik Kincses Könyv, amely most jelent meg e remek sorozatban. Tíz éve jelennek meg az Olcsó Könyvtár hallatlanul olcsó, és hallatlanul értékes kötetei. Ezekből igen 1 sok egyszerű falusi házban már való- I ságos kis házikönyvtár gyűlt egybe. I Ehhez a sorozathoz csatlakozott teljes vértezetében a Kincses Könyv-sorozat. E sorozatban nemcsak szépirodalmi művek jelennek meg, hanem mezőgazdasági szakírók is. Azt jelenti ez, hogy a szórakozás és a művelődés ne1 mes eszközei szinte-szinte egy-egy j mozijegy árán. gusztusos, modern ,.öl- i tözékben’’ kerülnek a falu fiataljainak, öregjeinek, nőknek és férfiaknak ke-* zébe. E sorozat megjelenése, s tér-* hódítása - nemzeti érdeket szolgáló tett. A Kincses Könyv a legkitűnőbb ma-* gyár és külföldi írókat vezeti be a kulturált falusi otthonokba. Jókaii Mikszáth, Móricz. Kosztolányi, Solo- hov, Seghers — hatalmas a választék, sokszínű az irodalmi élményanyag, és ebben jelen vannak az újak. és a leg. újabbak is: Fekete István. Takács Imre, és mások. A sorozat tartalma, ami j a válogatást illeti, kitűnő. A kulturális forradalom zászlóvivőire hárul az a feladat, hogy a szó erejével segítsék 1 a Kincses Könyvet - a második száz í kötet, az új jubileum felé. (dci)
