Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-07 / 105. szám

1964. május 7. fÖLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Vizsgázik a politechnika fl bizakodó ember öröme Kevesen bíztak benne Nagyobb volt azoknak a tábora, akik úgy vélekedtek, hogy a poli­technikai képzés bevezetése csak a tanulók megterhelését fokozza majd, s keveset segít egyéb prob­lémák megoldásában. Az első időszak mintha a bizalmatlanokat igazolta volna: majdnem a koráb­biakhoz hasonló mértékben meg­maradtak a szakmunkás-utánpót­lás gondjai. Az iskolából kikerülő jeles és jó rendű tanulók inkább választottak mást mint a fizikai munkával szorosabb kapcsolat­ban álló foglalkozást. S ebben an­nak idején nem kevesen a mun­kára való nevelés kudarcát látták, s a politechnikai képzést mint si­kertelen kísérletet könyvelték el. Sok hasonló közül nem az első volt a fentebb említett vélemény, s az sem, hogy elsőre nem csillo­gó eredményű kezdeményezést ad acta helyeznek, néhány kezdeti sikertelenség után. Ez azonban a kisebbség volt. A megye több mint kétszáz iskolája közül csak néhány került olyan, ahol mert •az első kürzus után nem követke­zett be gyökeres változás, a poli­technikai oktatás kezdeti lendü­lete alábbhagyott, fásultság, szür­ke formalitás lépett fel. A foglal­kozások inkább mechanikus mun­kagyakorlatokká váltak, és nem párosultak az elengedhetetlenül fontos nevelési eljárásokkal. A tapasztalat szerint tavaly kö­vetkezet be változás. Ekkorra je­lentősen megnövekedett azoknak a száma, akik például a közép­iskola elvégzése után nem a Ha­gyományos humán pályát, hanem a termelőmunkával közelebbi kapcsolatban álló technikai fog­lalkozások közül választottak ma­guknak élethivatást. S ami talán még az előbbinél is fontosabb: többen pályáztak ipari tanulónak, vagy középszinten irányító mun­kát végző technikusnak. A poli­technikai képzés tehát jól vizsgá­zott: eredetileg meghatározott cél­ját megközelítette. * ÁZ idei esztendős tavalyi­nál jobb helyzetet mutat. Az újabb, minőséginek méltán nevez­hető változás az, hogy most már nem csak a közepes rendű tanulók hanem az ennél jobb eredménye­ket elérők közül is többen hatá­roztak az ipari munka, vagy az ugyancsak ipari jellegű technikum mellett. Ezzel kapcsolatban érde­mes azonban megjegyezni a kö­vetkezőt: a megszaporodott felhí­vások ellenére még mindig kevés fiatal jelentkezik építőipari tanu­lónak. Úgy hisszük, nem erőltetett az összefüggés keresése az emlí­tett kérdés és a politechnikai kép­zés között. Talán az építőszakma kimaradásának tulajdonítható, hogy különösen az általános isko­lások között igen nagy a tájéko­zatlanság ezzel az iparággal kap­csolatosan. Ismereteik tulajdon­képpen csak addig terjednek, hogy a házakat és üzemeket fel kell építeni. Ha viszont mondjuk az elektrotechnikáról, vagy a motor- szerelésről kérdezzük őket, logi­kus és bizonyos jártasságról ta­núskodó válaszokat kapunk. Ezek­ről a szakmákról ugyanis többet hallottak a munkaoktatás során. Tolna megye különböző közsé­geiben élő és tanuló körülbelül száz tizennégy éves gyereket kér­deztük meg. Válaszaik nagyjából adják az általános tükörképet. Arra, kívánkoznak-e a városba, körülbelül 75 százalék válaszolt igennel. De érdekes módon több­ségük nem arra hivatkozik, hogy a falu elmaradott, sáros. Inkább azért akar elmenni, mert válasz­tott élethivatásának gyakorlására a városban nagyobb lehetőséget talál. Negyvenhetén szerelők, vagy géplakatosok akarnak lenni. Egy község jelen pillanatban esetleg csak egy lakatost és szerelőt ha tud foglalkoztatni. A jövőt ezek a gyerekek még nem túlságosan is­merik. Ha a szakmaválasztást he­lyesen segítő politechnikai képzés eredményeit el is ismerjük, azt azért el kell mondani, hogy a fal­vak eljövő korszakát kevéssé is­mertette. Ez azonban nem a forma hibája, hanem inkább azoké, akik megfelelő tartalommal próbálják megtölteni, de az igyekezet köz­ben csak mai fogalmakban gon­dolkoznak. A politechnikai képzés ma már szinte életszükséglet. Erre legin­kább az az igény a mérvadó tanú, ami az élet minden területén je­lentkezik. Egyre több és a ko­rábbinál jobban képzett szakmun­kásra van szükség. Ez a szükség­let vetette fel a szakközépiskolák megszervezését is, amelyek vég­eredményben a munkaoktatás magasabb színtű továbbfejlesztett változatai. A tamási gimnázium­ban évek óta sikerrel kísérletez­nek az általános oktatás és a me­zőgazdasági szakmunkásképzés megfelelő összekapcsolásával. Az idei őszön szakgimnáziumi osztá­lyok indulnak Bátaszéken, Dom- bóvárott, Dunaföldvárott és Pak­son. Van-e ezeknek létjogosultsá­guk? Feltétlenül, mert több vá­lasztásra adnak lehetőséget. Segí­tenek az általánosan is művelt munkásgárda megteremtésében. Ugyanakkor jelentősen könnyítik a felsőfokú képzést is, hiszen az egyetemekre, és főiskolákra már bizonyos képzettséggel indulhat­nak a hallgatók. A politechnikai képzés még nem lezárt fejezete oktatá­sunk történetének. Sok minden hiányzik ahhoz, hogy az eddigi jó vizsga ellenére is teljesen betölt­se feladatát. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a jövő isko­lájában még a mainál is nélkü­lözhetetlenebb lesz. Különösen ak­kor, ha nemcsak mechanikus munkagyakorlatot értünk alatta, hanem elsősorban a munkára ne­velés hasznos és eredményes fó­rumát. Sz. I. Hsatvanhárom mű y milliós példányszámban A% ünnepi könyvhét idei programjából Az idén is megrendezésre ke­rül május 23—31 között az iroda­lom tavaszi ünnepe, az ünnepi könyvhét. Ez alkalommal még a korábbiaknál is gazdagabb válasz­ték fogadja a könyvek barátait a könyvesboltokban és az alkalmi ünnepi sátrakban, mivel a tavalyi példányszámnak mintegy másfél- szeresét bocsátják szárnyra a ki­adók. Az olvasók az ünnepi könyv­héten 63 mű között válogat­hatnak, s hogy mindenki meg­kapja amit keres, ezt az 1,1 milliós példányszám biztosítja. Mint az országban mindenütt* Tolna megyében is készülnek a könyvek tavaszi ünnepére. A már elkészült tervek szerint a megyei ünnepséget május 23-án rendezik meg a régi me­gyeháza nagytermében. A megnyitón megjelennek íróven­dégeink is. A szekszárdi olvasók itt köszönthetik Bede Anna költőt, Féja Géza írót, megyénk kitűnő ismerőjét Galabárdi Zoltán, József Attila-díjas írót és Győré Imre, Gábor Andor-díjas költőt. A meg­nyitó alkalmával az Állami Köny­vesbolt könyvárusítást rendez, s lehetőség nyílik arra is, hogy a helyszínen dedikáltassák a jelen­lévő írókkal műveiket az olvasók. A megnyitót követően Galabár­di Zoltán és Győré Imre a bony­hádi járásba utazik, s ott vesz részt író—olvasó találkozón. Bede Anna és Féja Géza Dombóvárra látogatnak el, s ott találkoznak a községbeli irodalombarátokkal. Hasonlóan a korábbi gyakorlat­hoz Szekszárdon két helyen állí­tanak fel alkalmi könyvsátrat. Ezekben és a könyvesboltokban meglepetés várja a vásárlókat. Ugyanis minden 20 forint értékű vá­sárlás után egy tombolajegyet kapnak, amely részt vesz az országos könyvtombola-játé- kon. Ezen 560 nyeremény kerül kisor- solásra. A legnagyobb közülük egy 10 ezer forint értékű szabadon válogatható könyvtár, könyvszek­rénnyel, s a legkisebb 300 forint értékű kiskönyvtár. WWW. frt'/AwvvvwJWWW/w t wimwwiwMww/MWiVW hogy iöl- dik kül­földön, vagy az ország távoli ré­szén találkoznak, de az izményi termelőszövetkezet elnökével való találkozás is meglepő volt. Ön­kéntelenül, és rossz szándék nél­kül, arra kellett gondolni, ilyen­kor, a tavaszi munkák kellős kö­zepén hogyan hagyhatja el a tsz- elnök szövetkezetét? A tsz elnökével történt beszél­getés azonban mindenre fényt de­rített. Nemes Ferencet, az izmé­nyi Gábor Áron Tsz elnökét egészsége helyreállítása miatt ke­zelőorvosa utalta be a hévízi pos- tás-gyógyházba, ilyen, mezőgazda- sági vezető ember számára nem éppen a legmegfelelőbb évszak­ban. — Bál' az utóbbi hónapokban eléggé megkínozott a reuma, nem akartam eljönni most sem. Egye­nesen a tsz-vezetőség utasítását hajtom végre azzal, hogy itt va­gyok, s kezeltetem máig,am — vá­laszolt a feltett kérdésre. — Meg­vallom, nehezen álltam kötélnek, de sajnos annyira romlottak a „kerekek”, hogy egyik lábamra már erősen bicegtem. Amikor ezt a tagok észrevették, „elővettek”. — Nemes elvtárs, így nem me­het tovább. A saját érdeke, de a tsz érdeke is azt kívánja, hogy be­tegségével orvoshoz forduljon — mondta Szentes Pius agronómus. Az orvosi vizsgálat után a tsz- elnök rövidesen megkapta a be­utalót, csakhogy akkor éppen a zárszámadás előkészítésével vol­tak elfoglalva, s emiatt nem me­hetett. A következő beutalót azért nem fogadhatta el, mert az agro­nómus félévi vizsgája jött közbe. Az április 16-tól szóló hévízi beutaló kéthetes üdülést, és szak­szerű reuma-kezelést biztosított a tsz-elnök számára, a hévízi pos- tás-gyóg,yházban. Ekkor ismét ar­ra gondolt, hogy nem megy, mert nem tartotta ildomosnak, hogy a tavaszi munkák kellős közepén két hétre elhagyja a tsz-t. Az új beutalóról az égvilágon senkivel sem beszélt, de valahogy mégis­csak a tsz-vezetőség tudomására jutott, hogy elnökük immár a harmadik beutalót küldi vissza, s megbeszélték, hogy ezt nem hagy­ják annyiba. A termelőszövetke­zetben vezetőségi ülésen tárgyal­ták az ügyet. — Semmi kifogást nem fogad­hatunk el, Nemes elvtárs. Itt nem lehet mellébeszélni, mert csalá­dodnak éppen úgy, mint a tsz­nek, egészséges emberre van szük­sége. Egészséged helyreállítása mindennél előbbre való. s el kell menned — mondták. Az elnök szabadkozását legyőzték az érvek, és az a munkavállalás, amelyet a tsf-tagok tettek. Az utazásra való készülődés jegyében, az erőgépek hétköznap—vasárnap két műszak­ban dolgoztak, és két hét alatt felszántották az őszről visszama­radt 130 holdas területet. Mire az utazásra ténylegesen sor. került, a cukorrépa kikelt, s elvégezték raj­ta a növényvédő porozást is. El­vetették a tavasziakat, a kalászo­sokat, s a kapások közül a napra­forgót. Közös párt- és tsz-vezető- ségi ülésen napokra készítették el a soron következő munkák ütem­tervét, és a párttagok a munkák felett minőségi ellenőrzést, véd­nökséget vállaltak. 11 tsz-elnök nyugodtan 1 VotoT dl aki Nemes elvtársat ismeri, el tud-e ilyet képzelni? Gondolatai állandóan otthon kalandoztak, s ez csak akkor szűnt meg, amikor a tsz-ből megérkezett az első le­vél. Ezt követte a többi, jöttek a levelek Nemes Ferenc tsz-elnök címére, és mentek a képes leve­lezőlapok Hévízről Izménybe. Az izményi levélírók a munkákról tájékoztatták elnöküket, a képes­lapokat küldő tsz-elnök egészségi állapotáról írt, és., üdyözletét küld­te az otthoniaknak. — Tavaly a szabadság terhére egy napot se vettem igénybe. Min­den időmet lefoglalta a termelő- szövetkezet akkori helyzetének rendezése. Az idén is nehezen szántam rá magam, és inkább a gyógyulás, mint a szórakozást je­lentő üdülés hozott el Hévízre, de megérté. Úgy érzem, ha nem is gyógyultam meg teljesen, egész­ségi állapotom lényegesen javult. Ebben a gyönyörű gyógyházban el­töltött két hét szellemi és fizikai felfrissülést hozott — mondta Ne­mes elvtárs. Hazautazásunk előtt ismét ösz- szetalálkoztunk. s a tsz-elnök örömmel újságolta, hogy aznap kapott értesítést falujából, amely így szólt: — Legyen nyugodt, el­nök elvtárs, az ütemtervet pont­ról pontra betartottuk. Ahogy ígértük, május elsejére, minden tavaszi munkával végeztünk. A jó hír hallatára együtt örül­tem földimmel. akinek arcára a bizakodó ember öröme volt írva. POZSONYI IGNÁCNÉ Vannak véletlenek Ifjúsági napot rendeznek Tolnán A tolnai KISZ-szervezetek má­jus 24-én, s azt követően minden évbén ebben az időpontban ifjú­sági napot rendeznek. Az idei első ifjúsági napot felvonulás nyitja meg, majd úttörőavatásra és a most végző általános iskolá­sok KISZ-taggá avatására kerül sor. Ezt követően Mözs, Fadd és Bogyiszló kultúrcsoportjai mutat­ják be műsorukat. Két kiállítás is színesíti az ifjúsági napot. Az egyik tolnai amatőrfotósok képeit mutatja be, a másikon pedig az általános iskolák tanulói szere­pelnek legjobb rajzaikkal. A nap délutáni programjában változatos kultúr- és sportműsor szerepel. Este pedig ifjúsági bált rendez­nek a tolnai ifjúsági házban. A századik Kincses Könyv Űj székházat ka­pott a Tolna me­gyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat. A több, mint egy­millió forintos be­ruházással épült irodaházat az el­múlt napokban adták át rendelte­tésének. Van valami, amit a jég el nem ver, az aszály tönkre nem tesz, a téli fagy szét nem porlaszt - falun sem. Ez a valami a kultúra, amelynek szebbnél- szebb hajtásai szolgálják immár a fal­vak népét országunk legkisebb zugá­ban is. Kulturális fejlődésünk egyik nevezetes stációja a századik Kincses Könyv, amely most jelent meg e re­mek sorozatban. Tíz éve jelennek meg az Olcsó Könyvtár hallatlanul olcsó, és hallat­lanul értékes kötetei. Ezekből igen 1 sok egyszerű falusi házban már való- I ságos kis házikönyvtár gyűlt egybe. I Ehhez a sorozathoz csatlakozott teljes vértezetében a Kincses Könyv-soro­zat. E sorozatban nemcsak szépirodal­mi művek jelennek meg, hanem me­zőgazdasági szakírók is. Azt jelenti ez, hogy a szórakozás és a művelődés ne­1 mes eszközei szinte-szinte egy-egy j mozijegy árán. gusztusos, modern ,.öl- i tözékben’’ kerülnek a falu fiataljainak, öregjeinek, nőknek és férfiaknak ke-* zébe. E sorozat megjelenése, s tér-* hódítása - nemzeti érdeket szolgáló tett. A Kincses Könyv a legkitűnőbb ma-* gyár és külföldi írókat vezeti be a kulturált falusi otthonokba. Jókaii Mikszáth, Móricz. Kosztolányi, Solo- hov, Seghers — hatalmas a választék, sokszínű az irodalmi élményanyag, és ebben jelen vannak az újak. és a leg. újabbak is: Fekete István. Takács Im­re, és mások. A sorozat tartalma, ami j a válogatást illeti, kitűnő. A kultu­rális forradalom zászlóvivőire hárul az a feladat, hogy a szó erejével segítsék 1 a Kincses Könyvet - a második száz í kötet, az új jubileum felé. (dci)

Next

/
Oldalképek
Tartalom