Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-07 / 105. szám
Í964. május 1. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A pontosságban népszavazás nincs A FORNÁDI ÁLLAMI GAZDASÁG egyik üzemegységében a karbamidot szórták a talajba. A főagronómus személyesen ellenőrizte, hogy szinte dekányi pontossággal csak annyi nitrogént használjanak fel, amennyire szükség van. „A karbamid hatóanyaga majdnem kétszerese az eddig alkalmazott nitrogénműtrágyákénak. Kézenfekvő tehát, hogy vigyázni kell. mert a több, vagy a kevesebb olyan következményekkel járhat, hogy abból lesz a rossz, ami egyébként nagyon jó” — mondta a főagronómus. Mi tagadás, pontosan a mezőgazdaságban alkalmazott technikai műveletek lényegére tapintott rá, mert ma még gyakran érvényesül a kicsire nem adunk, a sokra nem nézünk felfogás, ott is, ahol a dekányi és a milliméternyi pontosságnak törvénynek kellene lennie. Egy-egy új eljárás alkalmazásának. egy-egy új módszer bevezetésének sikere, vagy sikertelensége ugyanis a pontosságon, az agro-. vagy zootechnikai utasítások maradéktalan betartásán múlik. A szövetkezeti gazdákat szabályosan el lehet riasztani az újtól, ott. ahol az új. pontatlanság, vagy felelőtlenség miatt eleve kudarcra ítéltetett. Brezniczki József szaktanár egy alkalommal az egyik termelőszövetkezetben a fejőgépek használatát nézte meg. és valami egészen elképesztő hozzá nem értést, vagy gondatlanságot látott. A fejőgépek szakszerű kezelése, tisztán tartása egyenlő volt a nullával. A tagok ilyen esetbén mit mondanak? Pokolba kívánják a technikát, holott nem azzal, egészen mással van baj. Benke elvtárs. a Fácánkerti Növényvédő Állomás igazgatója a minap arról panaszkodott, hogy több tsz-ben a növényvédő gépeket elemi hibák miatt nem lehet üzemeltetni. Hol a hiba? Ott. hogy a gazdaságok hozzáértő szakemberei elfelejtik, hogy a tsz-tagok előtt még ismeretlen gépekről van szó. ott kell tehát lenni és megmagyarázni, mik azok a szabályok, amelyeket üzemeltetés közben kötelező pontosan betartani, mert különben a gép bedöglik. De gyakran abban keresendő a hiba, hogy a gépek kezelői egyszerűen „fütyülnek” a szakmai utasításokra. A pontosság negatív előjelű iskolapéldája a búzák dikonirtozása. A megyében ezt a munkát több tsz elmulasztotta. és a mulasztók most arra hivatkoznak, hogy a vetések megerősödtek, a vegyszerezést tehát emiatt már nem lehet csinálni. Igen. csakhogy volt rá idő. és el lehetett volna végezni, ha ahhoz tartja magát az ember, amit ez esetben az agrotechnikai 'utasítás előír. Ha egyszer nagyüzemi gazdálkodásról beszélünk világszínvonalat akarunk, akkor a kicsire nem adunk, sokra nem nézünk felfogásnak meg kell szűnnie, mert ez a fajta nagyvonalúság visszaüt. A DOMBÓVÁRI ALKOTMÁNY Termelőszövetkezetben, amely az ország legjobbjai között foglal helyet. elképzelhetetlen például, hogy egy hold földre mondjuk öt kilóval több. vagy öt kilóval kevesebb búzamagot vessenek. A talaj. a fajta, az elővetemény, a csíraszázalék, az ezer-magsúly alapján a szakvezetés határozza meg és a szakirányítás ellenőrzi, hogy a megfelelő mennyiség pontosan dekára bekerüljön a földbe. Ezen aztán nincs vita, s a tsz vezetői éppen ez által tartják be maradéktalanul a közös gazdaság alapszabályát, a szövetkezeti demokráciát, mert a tagok és a népgazdaság érdekeit tekintik. Náluk a vetési időpontok megválasztásakor sincs demokrácia, nem szavazással döntik el, hogy mikor kezdődjék a növényápolás, hanem a tudományos gazdálkodás előírásai alapján. Hasonló a helyzet a tőszám- meghagyással. A helyi adottságok figyelembevételével kukoricából maximális tőszámmal dolgoznak. Jó lenne, ha megyénkben egyetlen tsz-ben sem fordulna elő, hogy mivel a növénytermesztő a felosztott területen másként látja a dolgot, hát saját szakállára, a hagyományos 12—13 ezres tőszámot hagyja meg. Ilyen szövetkezeti demokráciának nincs helye, és az ilyesmi nem tartozik bele a tsz-demokrácia fogalomkörébe, aki mégis így hiszi, az rosszul hiszi. A SZAKIRÁNYÍTÁS valamennyi közös gazdaságban arra kapott meghatalmazást a vezetőségtől és a tagságtól, hogy legjobb tudása szerint alkalmazza a termésfokozó eljárásokat és módszereket. A termelőszövetkezetben a közgyűlésen minden tagnak joga — amikor ennek van az ideje —. a szakember alkalmazásával kapcsolatban, igennel, vagy nemmel szavazni. Tervkészítéskor a szövetkezeti gazdának joga és kötelessége az észrevételeket. a javaslatokat megtenni. Ez tsz-demokrácia. De amikor az agrotechnikai szabályok betartásáról van szó, akkor a szakember utasítása kötelező, mert időpontokat, mennyiségeket nem a népszavazás dönti el. hanem a tudomány. Év végén, a zárszámadáskor aztán azt már ismét a tagok határozzák meg, hogy miként kerüljön felosztásra az alapszabálynak megfelelően a jövedelem, és hogy a vezetők megfeleltek-e a várakozásnak, vagy sem. A dombóvári Alkotmány Tsz tagjai a legutóbbi zárszámadáskor. az évközi előlegeket leszámítva. készpénzben tízezer forintokat vittek haza. Ez bizonyítja legjobban, hogy a jogokkal és a kötelességgel mindig a maga helyén kell élni. OZORÄN VISZONT A TSZ- TAGOK között sokan még ma is úgy vélik, hogy valamiféle kézfenntartásos alapon kellene eldönteni például a búzavetőmagmennyiséget, a kukorica tőszámot, a növényápolási munkák megkezdését. stb.. stb. Szerintük, ha mondjuk a többség 110 kilogrammos mennyiség mellett szavazna, akkor 110 kilogrammot szabadna vetni, csak hát ez így nem megy. S annyit azért a legokosabb ozorai gazda is elismerhet, hogy a növénytermesztés technikájához egy mérnökember valamivel többet ért. mint ő. Ez persze nem azt jelenti, hogy a mérnök emberként több, mint a szövetkezeti tag. Dehogy, csupán azt jelenti, hogy szakemberként, tudás, hozzáértés szempontjából több. Ez tény. ezt el kell ismerni, mert abból csak kár származik, ha a szakirányítás az okoskodókra hallgat. Szinte minden gazdaságban van néhány túl okos. aki úgy csinál, mintha mindenhez legjobban értene. Tudósabb a brigádvezetőnél, az elnöknél és ha történetesen a mezőgazdasági tudományok doktora lenne a tsz-főagro nómus, ő szívbaj nélkül tudósabb lenne annál is. Félreértés ne essék. a sok éves helyi gazdálkodási gyakorlatból fakadó, bölcs, okos tanácsokat a szakirányítás nem nélkülözheti, és ne is nélkülözze. De az új módszerek alkalmazásánál, a régi módszerek szakszerű végzésénél akkor járnak el helyesen a szövetkezeti tagok. ha az irányítók, a vezetők szakmai utasítását maradéktalanul és vita nélkül betartják. SZEKULITY PÉTER Shakespeare Tolnán Pénteken este hét órakor érdekes és merész műsorral mutatkozik be a Tolnai Földváry Mihály Gimnázium Irodalmi Színpada a községbeli érdeklődőknek. A textiles kulturotthonban Shakespeare: Szentivánéji álom című művét adják elő. A Shakespeare-megemlékezések sorába tartozó előadást a rendező, dr. Tóth Károly bevezetője nyitja meg. Huszonnyolc különböző osztálybeli gimnazista és nagyobb általános iskolai tanuló játssza a szerepeket. A tündérek táncát Bajári Miklósné tanította be. Grenus István lakatos szakmunkás négy éve dolgozik az Autó- közlekedési Vállalatnál. Az ő vezetésével szerelték be az új telephelyen a gépkocsi- és aknaemelőket. Foto: Túri Mária Egy kis „körséta” községfejlesztési ügyben n BiritAi Állami Gazdaságban tartotta meg ülését a megyei párt-vb Május 5-én, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága a Biritői Állami Gazdaságban ülést tartott. A megye állami gazdaságainak több éves munkáját értékelték és a további tennivalókra, a vb határozatot hozott. A vb-ülésen tanácskozási joggal részt vettek az állami gazdaságok igazgatói és párttitkárai. Ott volt Lada Lajos. az állami gazdaságok főigazgatója. Bonyhádon ,^fzn galmas volt mostanában több szombat délután: a község központjában elbontott épületek anyagát rakták járművekre, és szállították megfelelő helyre. Amikor Kerner József tanácselnökkel ide látogattunk, éppen diákok dolgoztak, de ebéd- utánra mintegy száz felnőttet vártak, mert ennyien ígérték meg, hogy segítenek a romok eltakarításánál. Akik megígérték, legtöbben meg is jelentek. Akadt köztük munkás, hivatalnok, pártmunkás, tanácsi vezető, termelőszövetkezeti tag, ktsz-tag. Megjelentek a szállítógépek is, amelyeket az üzemek adtak erre a délutánra a tanácsnak társadalmi megsegítésként. Közben egy öreg nyugdíjas szorgalmasan jegyezte, hogy mennyi munkát végeznek el, mert hiszen az előírások szerint pontos nyilvántartást kell vezetni a társadalmi munkáról. Mindebben az az érdekes, hogy a múlt évben, amikor készült az 1964-es községfejlesztési terv, a bonyhádiak nem terveztek semmi társadalmi munkát, márpedig nyilvánvaló volt, hogy itt ig éppen úgy szükséges a közösségi összefogás, mint bárhol másutt. Emiatt elmarasztalták a bonyhádi vezetőket, komoly bírálatot kapjak. Most, hónapok elteltével örömmel láttuk, hogy a bírálatot megszívlelték: mozgósítják a falu lakosságát közérdekű feladatok megoldása érdekében, s. A minap benyitottunk a murgai tanácshoz azzal a céllal, hőgv megtudjuk: kis községben milyen községfejlesztési lehetőségek, gondok adódnak, hogyan mozgósítja I a tanács a falu lakosságát. Amint . az közismert, a murgai út a Szek- 1 szárd—siófoki útról ágazik el. Az elágazónál biztató kép fogadott: új autóbuszváró hívta fel magára a figyelmet. Ebből már útközben arra következtettünk, hogy Mur- gán mindén a legnagyobb rendben mehet, ha kisközség létére ilyen szép buszmegállót építtetett. Sajnos, a további tapasztalatok nem ezt igazolták. Jókai János tanácselnöktől érdeklődtünk az idei községfejlesztés iránt, s a költség- vetési adatokat közölte, mint a községfejlesztési terv adatait. Kiderült, hogy Murgán a község- fejlesztés kizárólag a tanácstitkár reszortja, aki pedig nem tartózkodott otthon, így aztán nem is tudtunk meg semmi lényegeset a murgai községfejlesztési munkáról. Igaz, a murgai tanácselnök a legutóbbi tanácsválasztások óta került funkciójába, s nem lehet olyan tájékozottsága, mintha kezdettől tanácselnök lenne. De az egy év alatt már megismerkedhetett volna e fontos kérdésekkel. A községfejlesztési munka mindinkább előtérbe kerül, szerves része a tanácsi munkának. Éppen ezért érthetetlen, hogy a vb-elnök tájékozatlan ezekről a kérdésekről, holott a községfejlesztési tervet a tanácsnak is tárgyalnia kellett. Diósberény ugyancsak a kisebb községek közé tartozik. Itt arra találtunk példát, hogy ahol megvan az akaraterő, szervezőkészség, sok mindent lehet produkálni, még akkor is, ha nincs milliós évi bevétel. A tanácselnök. Márton András és a tanácstitkár, Kántor Györgyné, sokat foglalkozik falufejlesztési kérdésekkel. Szinte minden lépésükön érződik, hogy a tanácstörvénynek megfelelően, napi munkájuk során központi helyet foglal el a községfejlesztési tevékenység. A különféle fontosabb adatokat, részproblémákat mindkettőjük fejből is jól ismeri, éppen úgy,, mint aki állandóan sokat foglalkozik ezekkel. A községben önálló házibrigádot foglalkoztat a tanács a falufejlesztésnél. Már a második buszmegállót építik, ezenkívül járdásítanak. A járdaépítés olyan ütemben halad, hogy jövőre mindenütt betonjárdán járhatnak majd a diósberényiek, s ezzel hosszú időre levehetik napirendről a járda-ügyet. Pénzük persze nincs valami sok, de a kevésből igyekeznek sokat csinálni. Az egyik budapesti üzemtől szereztek — meglehetősen kedvező feltételekkel — előregyártott, nagyméretű betonlapokat, amelyeket eredetileg más célra készítettek, így körülbelül 60—70 százalékkal olcsóbban tudnak megépíteni egy négyzetméter járdát. Diósberényben még a 120 000 forintot sem éri el a községfejlesztési bevétel, de mégis fokozatosan megvalósulnak a közérdekű feladatok. Sőt, már eljutottak a törpevízmű építésének gondolatáig is. Minden remény megvan arra, hogy egy-két éven belül el is. kezdődik a munka, mert a tanács fokozatosan igyekszik megteremteni a feltételeit. Más községekben is sikerült tapasztalatokat gyűjteni. Valamennyi azt mutatja, hogy a tanácsok, a tanácsi vezetők mindinkább felelős gazdáivá válnak a községfejlesztési munkának, s az olyan példa, mint a murgai — szerencsére — ritka kivétel. B. F.
