Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-05 / 103. szám
2 ♦TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. május 5. Elutazott hazánkból Andrijan N Szovjet kormánynyilatkozat az afrikai és ázsiai országok második értekezletének összehívásáról Egyheti magyarországi látogatás után hétfőn délután elutazott Budapestről Andrijan Nyikolajev, szovjet űrhajós alezredes. A Vosz- tok—3 hősét a feldíszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták. A búcsúztatásnál megjelent Fehér Lajos, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnökhelyettese, Rónai Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Pap János, a kormány elnök- helyettese. Czinege Lajos vezér- ezredes. honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a tábornoki kar több tagja, a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt G. A. Gye- myiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség több tagja, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok több képviselője. Az egybegyűlt több ezer budapesti dolgozó hatalmas tapssal, szeretettel fogadta A. Nyikolaje- vet. .aki a mikrofonhoz lépve meleg szavakkal vett búcsút a budapestiektől. — Még néhány perc, s elhagyom gyönyörű, vendégszerető országukat. Itt-tartózkodásom ideje alatt alkalmam volt megfordulni számos városban, megismerhettem a magyar népnek a szocializmus építésében elért eredményeit. Bárhol jártam, virágok, mosolygó arcú emberek köszöntöttek. Ezeken a találkozókon nagyon sok meleg szó hangzott el a szovjet népről, a szovjet űrhajósokról. Hazatérve mindenről beszámolok majd a szovjet népnek. barátaimnak, a szovjet űrhajósoknak. — A szovjet és a magyar népet régóta megbonthatatlan barátság szálai fűzik össze. Nagyon jó. hogy í<ry van, s nem is lehet másképpen, hiszen népeink, pártjaink közös célért küzdenek. Azonosak nézeteink, együtt építjük a szocialista és a kommunista társadalmat. Minél erősebb szálak fűzik össze népeinket, minél erősebb a barátság a szocialista közösség népei között, annál tar- tósabb a világbéke. — Engedjék meg, hogy ezúttal is hálás köszönetét mondjak a magyar kormánynak a magas kitüntetésért. Ez a kitüntetés nemcsak engem illet, hanem az egész szovjet népet is. Ebben még egyszer kifejezésre jutottak a magyar nép érzései, a szeretet és a barátság érzése a szovjet nép iránt, őszinte hálámat fejezem ki ez alkalommal is a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Hazafias Népfrontnak, Kádár János elvtársnak, Dobi István elvtársnak, hogy meghívásukkal lehetővé tették az önök gyönyörű országának meglátogatását. Amikor most elbúcsúzom a vendégszerető magyar néptől, Önöktől, még, egyszer sok sikert kívánok mindannyiuknak a szocialista társadalom építésében, jó egészséget és sok boldogságot életükben. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! Éljen a világbéke! — fejezte be nagy tapssal fogadott szavait A. Nyikolajev. Ezután Erdei Ferenc, a HazaFontos esemény a két testvéri ország életében Nagy érdeklődés kíséri a német párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatását Berlin, (MTI). Az MSZMP és a magyar kormány meghívására a Német Demokratikus Köztársaságból a napokban párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba. Ez a baráti látogatás fontos esemény a két testvéri ország kapcsolatainak történetében. Jelentőségét mutatja a többi között az a tény is, hogy a Német Demokratikus Köztársaságból ilyen magasszintű párt- és kormányküldöttség eddig még nem járt a Magyar Népköztársaságban. Külön pártküldöttség élén Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt első titkára 1959. novemberében, illetve decemberében részt vett az MSZMP VIII. kongresszusán, mintegy viszonozva a Kádár János vezette, magyar pártküldöttségnek az NSZEP V. kongresszusa alkalmából 1958. júliusában az NDK-ban tett látogatását. A Német Demokratikus Köztársaságnak külön kormányküldöttsége pedig eddig csak egy alkalommal kereste fel hazánkat: 1950-ben, ezt a küldöttséget Walter Ulbricht mint az akkori ideiglenes kormány miniszterelnökhelyettese vezette. ■ A mostani küldöttségben együttesen ott lesznek a Német Szocialista Egységpárt és az NDK kormányának vezető reprezentánsai. A két ország kapcsolatai eddig is az élet minden területén évről évre bővültek, együttműködésünk mind szorosabbá válik. Magyar- ország a negyedik helyet foglalja el az NDK külkereskedelmében, a Német Demokratikus Köztársaság pedig hazánk harmadik legnagyobb külkereskedelmi partnere. Az idén a két ország kölcsönös árucseréje tovább növekszik és nyolc százalékkal felülmúlja a tavalyit. A magyar—német gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság nagyjelentőségű határozatokat hozott a népgazdaság fontos területein, mindenekelőtt a vegyiparban, a gépgyártásban és az elektrotechnikában a gyártmányok szakosításának kiterjesztésére és a műszaki—tudományos együttműködésre. E határozatok megvalósítása már folyamatban van. A két ország a kultúra és a tudomány területén is egyre szorosabban együttműködik. Az idei évre szóló kölcsönös megállapodás értelmében Magyarországról lényegesen több tudós, művész és szakember keresi-fel a Német Demokratikus Köztársaságot, mint eddig, s fordítva: hazánk is több olyan küldöttséget lát vendégül az NDK- ból. A színházak, könyvtárak, egyetemek, pedagógiai intézmények, kutatóintézetek közvetlen segítséget kapnak, dokumentációkat, könyveket, tudományos dolgozatokat, értekezéseket és jegyzőkönyveket cserélnek egymással. Pártjainkat, kormányainkat, népeinket egyesíti a közös célokért: a béke megvédéséért és a szocializmus teljes felépítéséért vívott együttes küzdelem, összekapcsol bennünket a közös eszme: a marxizmus—leninizmus. Mindketten fenntartás nélkül támogatjuk az SZKP és a Szovjetunió békepolitikáját és legélesebben elítéljük Európa és az egész világ békéjének egyik legádázabb ellenségét: a nyugatnémet revansiz- must és a militarizmust. E látogatás során barát a baráttal, harcostárs a harcostárssal találkozik — hangsúlyozzák az NDK fővárosában. — Nem kétséges, hogy ezúttal még tovább szilárdul a két ország, a két nép együttműködése és barátsága. fias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott búcsúbeszédet: — Egy heti magyarországi együttlét után úgy búcsúzunk öntől, mint nagyon régi ismerősünktől, barátunktól, testvérünktől. Mi is sokat tudtunk már önről, mielőtt ide érkezett, s ön is tudott, hallott már egyet-rpást Magyarországról. Az egyhetes találkozás során azonban kölcsönösen nagyon sok új és lényeges elemmel bővült ismeretségünk. — Kívánjuk, hogy e látogatás emléke nagyon sokáig maradjon meg, s újabb szálakkal erősítse, gazdagítsa a népeink közötti barátságot. Kérjük, adja át üdvözletünket közvetlen társainak, a szovjet űrhajósoknak, közöttük külön is kedves feleségének, Va- lentyina Tyereskovának; az egész szovjet népnek. Erdei Ferenc végül jó utat és további sikereket kívánt az űrpilótának, s a magyar és a szovjet nép barátságának éltetésével fejezte be beszédét. Andrijan Nyikolajev ezután Fehér Lajos és Erdei Ferenc társaságában elhaladt az egybegyűltek sorfalai előtt, még egyszer szívélyesen köszöntötte a budapesti dolgozók képviselőit, baráti kézszorítással búcsúzott a megjelent közéleti személyiségektől, majd felszállt a repülőgépbe, amely fél 3 után néhány perccel elhagyta a fővárost. Szovjet emlékirat a nyugati hatalmakhoz Moszkva (TASZSZ). A szovjet külügyminisztérium május 2-án emlékiratot intézett az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország moszkvai nagykövetségeihez. Ebben barátságtalan és diszkriminációs lépésnek minősíti, hogy a nyugat-berlini hatóságok megszüntették a Helios szovjet nyugat-berlini kereskedelmi központ működését. Ez az önkényes aktus ellentmond a nemzetközi feszültség enyhítésének, de a nyugatberlini lakosság békés gazdasági érdekeinek is — hangzik az emlékirat. A Helios cégben vállalt szovjet részvételt 1963 novemberében a Nyugat-Berlinben fennálló törvényekkel összhangban szabályozták, s ezért a szovjet fél követeli, hogy mielőbb hatálytalanítsák a vegyes vállalat betiltásáról hozott határozatot. Moszkva (MTI). A szovjet kormány nyilatkozatot juttatott el az ázsiai és az afrikai országok kormányaihoz. Ebben megállapítja. hogy támogatja az afrikai és ázsiai országok második értekezletének összehívását, ha az értekezlet célja valamennyi olyan erő egybeforrasztása. amely az imperializmus, a gyarmati rend- szer ellen küzd. Ugyanakkor leleplezi a nyilatkozat a Kínai Nép- köztársaság kormányának arra irányuló kísérleteit, hogy a sok- nemzetiségű Szovjetuniót ki- rekessze az ázsiai országok sorából. A szovjet kormány nem kezdeményezte annak a kérdésnek megvitatását, hogy részt vegyen-e a „második bandungi” értekezlet munkájában. Amikor azonban a djakartai előkészítő értekezleten több ország javasolta, hogy a Szovjetuniót is hívják meg a tárgyalóasztalhoz, a KNK kormánya durva és gátlástalan obst- rukcióba kezdett. Csen Ji kínai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter április 17-én tett nyilatkozatában lényegében csupán egyetlen érvet használt: „A Szovjetunió se nem afrikai, se nem ázsiai ország”. Az érv első része egyformán helyes a Szovjetunióra és Kínára nézve, mivel egyikük sem afrikai ország. A második rész viszont azt mutatja, hogy Csen Ji módosítani akarja a földrajzot. Minden művelt ember tudja, hogy a Szovjetunió nemcsak Európa, hanem Ázsia legnagyobb országa is; Ázsia területének 40 százaléka szovjet terület, a Szovjetunió ázsiai része csaknem kétszer akkora. mint Kína egész területe. Ezt a hatalmas, a Kaspi-tenger- től és az Uraitól a Csendes-óceánig terjedő területet nem lehet a világ valamilyen más részébe áttolni. Hiába próbál a KNK kormánya erőszakot tenni a geográfián, hogy éket verjen a Szovjetunió és a többi afro-ázsiai ország közé, mégsem tudja fejtetőre állítani a nyilvánvaló tényeket. Ezért a kínai kormány, miközben éket akar verni a békéért és a nemzeti függetlenségért harcoló népek és államok közé, egyre gyakrabban tolja előtérbe a faji szempontot. Ez a szemlélet káros és veszedelmes a népek létérdekeire nézve — hangoztatja a szovjet kormány nyilatkozata. — A faji közösség ürügyén azt a gondolatot próbálják becsempészni, hogy a különböző színű emberek nem érthetik meg egymást és nem cselekedhetnek egységesen még akkor sem. ha közösek a céljaik, és azonosak az ellenségeik. A szovjet kormány utal arra, hogy a megpróbáltatások idején, amikor egyes ázsiai és afrikai országokat a nemzeti önállóság elvesztése fenyegette, éppen a Szovjetunió sietett segítségükre. A kínai kormány most szeretné a Szovjetuniót elkülöníteni az afroázsiai országoktól, mégpedig azon az alapon, hogy lakosságának többsége fehér bőrű. A KNK kormánya által hirdetett faji szemlélet csupán arra irányul, hogy elködösítse az afroázsiai országokkal szemben követett egyeduralmi céljait. A valóságban a faji különbségek hang- súlyozása. a faji előítéletek mesterséges szítása, ezeknek áttétele az afro-ázsiai országoknak a szocialista országokkal fenntartott államközi kapcsolataira — mindez a kialakult antiimperialista. antikolonialista front aláásása. s egy bizonyos állam vezetőinek szűk nacionalista érdekeit szolgálja, akik az összes ázsiai és afrikai országoknak, de másoknak is vezető és csalhatatlan liiokta- tói akarnak lenni. Alexandria Hruscsov fogadására készül Alexandria (TASZSZ). Az Egyesült Arab Köztársaságban készülődnek N. Sz. Hruscsov miniszter- elnök fogadására. Alexandria, „o Földközi-tenger gyöngye”, az EAK legnagyobb kikötővárosa. Ebbe a városba látogat először a szovjet vendég. Az utcákon mindenfelé készülődés jelei láthatók: feldíszítik a házak homlokzatát, kicserélik az utcák és terek névtábláit, orosz és arab nyelvű feliratokat tűznek ki. Mindenfelé transzparensek hirdetik: „Alexandria üdvözli Hruscsov elnököt!”. „Éljen a szovjet—arab barátság!”. „Éljen Hruscsov és Nasszer!”. „Az asz- szuáni gát a szovjet—arab barátság jelképe!”. Alexandria kormányzójának vezetésével különbizottság alakult N. Sz. Hruscsov fogadásának előkészítésére. A szovjet kormányfő hivatalos szálláshelyét alexandriai tartózkodása idején a Ras Et-Tin palotában jelölték ki. ARC AZ ARC A kórházban tért magához Tizennyolc éves életéből kiesett egy darabka, néhány óra csupán, amit nem is sajnál. De nem érti, mi történik körülötte. Egy arc hajlik föléje. kissé tört, fáradt az éjszakai munkától. A ráncokat, meg a kiütközött borostát csak elmosódottan látja, meg a mosolyt is. ami olyankor ül ki az ember arcára, ha tudja, hogy annak. amit tett. van valami értelme. öt azonban bosszantja ez a mosoly, beavatkozásnak veszi, mögötte ott sejti a néhányszavas ítéletet: — Akartad, de nem sikerült... Mi. az élet barátai és védői erősebbek voltunk nálad, legyőztük a szándékodat... Féloldalra fordítja a fejét, inkább csak érzi. hogy könnycseppek gördülnek végig az arcán. — Nem szabad — hallja a tiltó vigasztalást. — Minden rendbejön, majd ők is megértik... Az utolsó szó szinte lökésszerűen visszahozta az eszméletét, A pillanat tört része alatt, mint egy óriási fotomontázs. elsuhant előtte a történet, ez a számára keserű és fájdalmas epizód, egészen addig, míg bele nem zuhant a mély ájulásba. Most már tiszta a feje, nem szédül, csak a gyomra émelyeg még. A gyógyszar nagy adag volt. Könnyen végzetessé válhatott volna a dolog. Most már emlékezni is képes. Látja azt az estét, amikor leszállt a buszról, lóbálva kezében a táskáját. Vidám volt. Aznap levelet kapott, a távoli városban katonáskodó udvarló több jó hírt közölt vele Jókedvében ridegebbnek érezte az otthont a megszokottnál. Az anyja a konyhában tett-vett. készítette a vacsorát. Arra fel sem figyelt, hogy hüppög. törölgeti a szemét. A szobában az aDja várta. Kemény. megkeseredett ember, olyan, aki egész életének értelmét abban látta mindig, hogy soványan jövedelmező mesterségéből össze tudjon valamit kaparni. Egy kis házat, néhány pászta szőlőt. kis darab földet, ahol megterem a kukorica, krumpli. Vele jól bánt. Még olyan alkalom is adódott, amikor Marikámnak szólította. s megsimogatta a fejét. De a szeretete ezzel ki is merült. Több gyengédség nem telt tőle. Ahogy most visszaemlékszik, azon az estén különösen kemény vonások ültek az apja arcán. Erre azonban csak akkor figyelt fel. amikor indult kifelé a szobából, s az visszaszólította. — Beszélgettünk rólad — vetette rá tekintetét. Nagyot szívott a cigarettából, messzire fújta a füstöt, csak aztán folytatta. — Határoztunk is... Nem tudta mire vélni apja szavait. Keresgélt a gondolatai között. s végül, amikor rátalált eevi-e. az iskolára, amin még az ősszel vitatkoztak, megrántotta a vállát.
