Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-31 / 126. szám

A teraszon öregek sütkéreznek, a tavaszi napsütésben. Akinek árt a meleg a háromszáz éves hársfa árnyékába húzódik. CotsdlialaM n cm:fv öregkor r A gyönki szociális otthon 'idén ünnepli fennállásának 15. j évfordulóját. A gondozottak — i munkából kiöregedett, ma­gukra maradt ipari, mező- gazdasági és értelmiségi dol­gozók — igazi otthonuknak ér­zik az intézetet. A nyugalmat j adó gondtalansága rendezett életmód 70—80 éves korig hosszabbítja meg a korhatárt. Ritkán temelnek j de annál gyakrabban tartanak családias ünnepségeket, névnapokat, szü­letésnapokat, aranylakodalma­kat. I A szociális otthon Öregjei bol­dog izgalommal készüknek az őszi jubileumra, amelyet csa­ládi ünneppé avat az otthon új szárnyának átadása. Az új épület kisebb méretű szobáival a házaspároknak ad igazi ott­hont. A jelenlegi körülmények között a házaspárok elhelye­zése — a nagyobb méretű társas hálószobák miatt — nem megoldott,. Az új szárny el­készülte után a házaspárok együtt lakhatnak. A tavaszi nap melege a szo­bákból a kastély teraszára csal­ta az öregeket. Olvasás, be­szélgetés. pihenés közben kap­tuk lencsevégre a gyönki szo- ciális otthon gondtalan öregjeit. i-Aii baj, hogy olyan gyorsan éljár az idő. Kilenc éve, hogy az otthonban vagyunk, és már négy éve múlott, hogy az aranylako­dalmunkban táncoltunk — mondja Schönfeld néni élete párjának. •T<3?£SStQ5IS 7? m mm ; — Nővérke, ugye nincs semmi bajom, egészséges vagyok? Ke­lemen Jánosné válaszára megnyugszik a 72 éves Novak apó. Vér­nyomása normális. Hamvai Kati néni legkedvesebb idő­töltése az olvasás. Ezúttal is annyira elmélyedt kedvenc regényírójának könyvébe, hogy észre sem vette a fényképezést. Az alakulás nap­jától itt vagyok a gyönki szociális ot ■ honban. Az idér. jubilálom, nyu­godt öregségem 15 évét — mondja Ri- cza Mihály gépész­kovács, aki annak idején sok szek­szárdi fiatalt meg­tanított a mester­ségre. Szöveg: Pozsonyi Ignácné Foto;' Túri Mária — Látogatót nem várok, de leginkább itt szeretek üldögélni. In­nét nagyon szép a park és látom, hány lovas kocsi, autó fordul meg az országúton, — elmélkedik Henez István hadirokkant.

Next

/
Oldalképek
Tartalom