Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-29 / 124. szám
/ Mir TUDOM ÉN ! MAJD SZERZEK MUMOA/VitV ESTET LEGÉNYSÉGGEL. , együk f ten ír ma ESTE.' S3BRYUSZTOK f MILT EH HAJÓT AKARSZ SZEREZNI PÉNZ NÉLKÜL ? / NE ESTE EST TISZTRSSMGBG HAJÓVAL EL-\ SZELI ír ALAK BENNETEKET INDOKÍNA BA. I L>/<« NEM 1ST LESZ, MÉG EKKOR IS RE- V »£*•*• j értek uovariCM v.v^atlan k/jelen- <TtS m ^tésekkel IL- I *"$,1 /7 S let ni sím- } kpT yT»J^./jL személyemet/J E RÉSZ VÉNY TÁRSASÁG TAGJAI ÉRTEKEZLETET TARTANAK, MELYNEK NAP/RENO! PONTJA AZ ÚJ HELYZET MEGVITATÁSA FŐORVOS ÚR LEKÖPI PISZKOS FRt JELENTI, HOGY IDEGES EMBERI TÁRGYALNI... TOLNA MEGYEI NftPÜJSAG 19G-1. május 29. A tsz-elnök feleségi 1 A tsz-elnök felségéről azt gon ■------------------ dolhatná az emb er. hogy kicsit fölötte áll a többi falusi asszonynak, mintha nem is olyan lenne, mint amazok. Mert falun azelőtt feleségnek lenni is rangot jelentett, ha a férj rangos ember volt. Például bíró. Az összehasonlítás nem szerencsés. de önkéntelenül adódik, mert falun lassabban tűnik el a múlt bizonyos szemléletbeli kérdésekben. Pérsze meg is történik, hogy az elnök felesége többre tartja magát másoknál, nemigen - jár dolgozni a határba, és még a járása is' más, ha végigmegy az utcán. Csöppet sem rokonszenves az ilyen viselkedés, és inkább árt. mint használ a férj. illetve az elnök tekintélyének. A szerénység. a mértéktartó szerénység sokkal, többet ér. valahogy úgy vagyunk ezzel is. mint más esetekben: nem szeretjük a rang- kórságot, még a rég nél kisebb, „c-ökevénves” formában sem. Az ideális ..élnöknéí” körülbelül o'vannak tartom, amüyen a harci U.i Etet Termelőszövetkezet elnökének. Pécze'i Jánosnak a felesége. Egy órahosszá'« beszélgettünk és az alatt tökéletesen rhegmutai kozott egész gondolkodásmódja. érzésvilága és véleménye a közösről, az új életformáról; . megtudtam. milyen segítőtársa a tsz-elnöknek. Az keli. hogy legyen, a szó legnemesebb értelmében.. Falun a tsz-elnök a legelfoglaltabb ember, talán ő fárad legtöbbet, s nem m'indegy. hogy otthon milyen a pihenése. luról van szó. Most is ezt vallja. Nem méltatlankodik azon. hogy az urát egész napra leköti a munka, hogy haza jóformán csak enni és aludni jár. Tudja, hogy ennek így kell lenni. Soha nem vonja kérdőre, miért marad el késő estig. Ismeri a szövetkezeti vezetés munkáját, tudja, hogy este tárgyalnak, vitatkoznak és sokszor még ellenőrizni is kell egyet-mást. Péczeliné szereti a férjét, és csak azon aggódott eleinte, hogy „az ember” nem evett rendszeresen, úgy. mint azelőtt, de mivel nem fogyott le. megnyugodott az asszony. Amikor nyílik az ajtó. már figyeli az arcát. Ha borús az arc, annál kedvesebb az asszony. Nyugodni kell. felejteni egy kicsit, a gondokat. levetni a sérelmeket, szüntetni a pörölést, a kellemetlenségeket. ahányszor csak felgyülemlik. A szövetkezetről nem beszélnek otthon. Ebben megállapodtak s nem is kérdez az asszony. Amit tud a közösről, a többi asszonytól tudja meg főleg munka közben. Ugyanúgy dolgozik, mint más asszonyok, annyit kapál, nem kevesebbet. | Az Otthonról beszélgetnek Peczeli JanóPeczeli iánosné élete e^szen megváltozott. mióta a férje szövetkezeti elnök. Az első évben csaknem végig egyedül volt két kislányával, mert a férj Zsám- békon tanult, az elnökképző iskolában. és két nagyszülőt eltemettek abban az esztendőben. Azt mondja az asszony, belátta, hogy az ő személye nem lehet akadály semmiben, amikor a fasék, amikor vége a napnak, a gyerekekről, meg a házi dolgokról. A jószágról, amit az asz- szony gondoz. Egyszer nem tudott aludni a férj napokig. Akkor az asszony sem aludt. Nagy volt a gond: teljesen gépesítették a szövetkezetét, a traktorosok meg tanakodtak, hogy dolgozzanak-e a tsz-ben. Van. akinek az jobb. ha otthon elmond mindent, a lelkét is kitárja. Megkönnyebbül. A legtöbb férfi ilyen. De a tsz-elnöknek sokszor el kell temetnie magában. ami inkább kikívánkozik belőle. Minek tudja meg az asz- szony például azt. hogy az elnök most szembeszállt a sógorával, a komájával. Hogy nem teljesítette a nagybátyja kérését, mert nem lehet. Rokon, de nem rokon. Ez a nehéz: ellentmondani szemtől szembe. Minek tudja ezt az asszony? A kínlódásokat, a gyötrődést. Űgyis megbékélnek majd valamennyien. Már kezdődik a 1 megbékélés. A télen benthagytak a tagok másfél vagon szénát a közös jószágnak, odaadták a járandóságukból. Az idén megtérül nekik kárát nem látják semmiképpen. Mégis nagy dolog: j bennhagyták a közösnek. És mindenki dolgozik teljes akarattal. Otthon nem beszélnek a szö- [vetkezetről. Az asszony megelégszik azzal, amit másoktól hall, L hogy igazságos az elnök. SZABÓ JÓZSEF ORDAS IVÁN: — Regény VII. Dr. Fritz Hoffmeisterrel gyorsan emelkedett a lift. A halk zümmögést nem szakította meg az emeleteket jelző kattanás. Brand lakosztályába külön felvonó repítette, a kiváltságos utasokat, mely nem állt meg sehol. A portárs tisztelgett a fővegyésznek és udvariasan válaszolt a kérdésre: — Igen. mr. Hoffmeister! A vesítására! Vagy elfelejtette, hogy ma estére vacsorára hívott? Udvariasan bólintott Lea felé: — Hello, miss, King! Omar Brand bambán bámult: — Meghívtam? ... Azt a min- denit! Csakugyan meghívtam! Bosszúsan legyintett: — Kár, hogy maga minden meghívást ennyire szó szerint vesz, vagy legalábbis abból az átkozott német pontosságából nem tud feladni egy keveset! Azt mondtam, hogy igyon! i zér néhány perccel ezelőtt ment fel. A vezérigazgatói lakosztály előszobája üres volt. James, a holdvilágképű néger inas, nem mutatkozott. Hoffmeister ismerte a járást, nem szorult bejelentőre. A dolgozószoba függönye előtt azonban megállt. Odabentről fojtott lihegés hallatszott és dulakodás zaja, majd pohárcsör- renés. Nehéz lett volna nem megismerni a vezér hangját: — Te kis buta! Hát azt hiszed, hogy eleresztelek! Gondolod, hogy Omar Brand elereszt valamit, amit megkaphat? Ne harapj te bolond... hiszen nálam annyi pénzt kereshetsz, mint száz év alatt az egész családod ... Te!... Te! Tetszel nekem! Érted! Nem valami kis skriblernek, hanem nekem, Omar Brándnak tetszel. .. Aztán Lea könyörgése: — Ne! Ne! Mr. Brand ... nagyon kérem, ne! Nem akarom! Hoffmeister megcsóválta a fejét: — Ezek a barbárok! Erőteljesen kopogott az ajtófélfán és választ se várva belépett. Omar Brand a dühtől vérvörösen engedte el a könnyező Leát: — Ki az ördög?!... — fújt egyet. — Maga az Hoffmeister? Mi a fenének zavar megint? A német hidegen mosolygott: — Engedelmével, a saját utaLeához fordult: — Maga. kis vadmacska, megvár amíg végzünk! Üljön le, rádiózzon, nézze a tv-t, vagy ha te csak derült magában, amikor a vezér közölte vele, hogy a jövőben hivatali kötelességei közé tartozik, hogy Miss. Lea Kinggel hetente eltöltsön néhány órát. — Ért, ugye Perkins? — Mondta Vörös Omar. — Hiszen férfiak vagyunk, nekem pedig ráadásul ott van Mrs. Virginia Brand... Fred Perkins sokat tapasztalj fiatalember volt és tökéletesen értette. Titokban ugyan nem táplált valami túlzottan jó véleményt Omar Brand eddigi titkárnőiről, de hát ha alibi kell, legyen alibi és emellett úgy hírlett, hogy az új titkárnő veszettül csinos. Nem volt csinos. Szép volt. Nagyon szép. Ez a szépség járt Fred eszében akkor is, amikor visszatette helyére a telefonkagylót. Lea beszélt a vonal másik végéről, fel- dúltan és izgatottan: — A vezér elaludt... Valami nagyon fontosat akarok neked mondani! — Mit csinált a vezér? • — Elaludt. Részeg, mint a csap és horkol. Az a halszemű német, a fővegyész, pedig már elment... Sürgősen beszélni akarok veled! Valamit tennünk kell... Fred Perkins, egy szó nem sok, annyit sem értett, hogy mit hell tenni, de természetesen beleegyezett: — Jól van, drágám! Várlak az öreg Tiennél. Majd valamit teszünk. Mikorra tudsz ott lenni? Sürgősen beszélni akarok veled. Valamit tennünk kell! akar, le is fekhet! Jöjjön Hotf- meister, felhozatom a vacsorát... Kimentek, de a belső szobába vezető ajtó nyitva maradt. EGY HADIPILÓTA CIVILBEN Fred Perkins, az Egyesült Államok katonai légiflottájának egykori századosa, e pillanatban az United Chemical vezérigazgatójának magánpilótája több mint hét hete teljes bizonyossággal tudta magáról, hogy olyan szerelmes akár egy középiskolás diák. Elein— Egy fél óra múlva! Az öreg Tien termetes kínai volt, akinek kívülről kopottnak tűnő, odabent azonban patyolat tiszta kis vendéglőjében Fred és Lea sok kellemes órát töltött, amióta kölcsönösen rájöttek, hogy Mr. Omar Brand gondolhat ugyan alibire a maga szempontjából, de bármilyen kellemetlerl ez neki (és kellemes Mrs. Virginia Brand- nek), ők ketten szeretik egymást, (Folytatjuk) •s