Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-28 / 123. szám

1964^ május 28. *rOTATA MTT.YFT NflPŰ.TSAB S Pista szó nélkül távozott IFJÚSÁGI NAP ToJüán | Müfiac I iöképű fiú. Ab­1 Mdl)dS, I ban a korban van, amikor a mai fiatalok több­nyire azon gondolkoznak, hogyan válasszák meg legjobban az élet­pályájukat. Az arca azonban most halványabb a megszokottnál. Az izgalmak megviselték és bizonyá­ra a félelem is ott van mostani érzései között. Egy éve, hogy visz- szakerült a családba. ' Apjának még olajos volt a keze a napi munka után, amikor eléje állt: — Nem lesz velem többé baj. Kalocsa, az intézet alapos lecke volt. Bíróság elé sem kell állnom máskor... Beke József mozdonyvezető örült. Hat gyereke közül Pista az első, s egy kicsit mindig sokat várt a jól fejlett, fürge észjárású fiútól. De csalódott benne. Néha, amikor a mozdonyon utazott, gyakran gondolt arra, hogy a köz­mondás ellenére, az alma messze esett a fájától. Mert tőle nem azt látta sohasem, amit csinált. — Szerintem a nagybátyja ter­mészetét örökölte — kesereg a kis nyárikonyhában Bekéné. — Az volt ilyen kalandozó természetű. Végül el is ment a családtól, Frankfurtban él. A hiedelemmel szemben a ter­mészet ilyen távoli ágon nemigen öröklődik. Hasonlóság elképzelhe­tő, ám az ennyire közeli aligha. Pista mintha rá akarna cáfolni ezekre. Több csavargása után leg­utóbb határátlépéssel próbálko­zott. Tizenhat éves múlt január­ban, de már az elképzelhető ösz- szes gyermekkalandozást átélte. 1961-ben bejárta szinte az egész országot, úgy hozták vissza. Bíró­sági ítélettel intézetbe került. Esete manapság túlzás nélkül mondható egyedülállónak. A kér­dés azonban érdekes. Vajon miért akart elmenni az országiból, itt­hagyni a családot? — Elégedetlen, magának mindig könnyebb életet akaró típus — mondják róla az ismerősök. Legutóbbi hazajövetele óta a brikettgyárban dolgozott. Félmű- szakos munkát kapott, keresett vele négyszáz forintot. Zsebpénz­nek ez éppen elég az ő korában, mert másra nem volt gondja. Az apa mozdonyvezető, havi keresete eléri a 3500 forintot. Az anya üzemben dolgozik, ő is hazahoz 1700-at. Anyagi gondok tehát nem kényszerítették a távozásra. Elé­gedetlenségre inkább a többi test­vérnek lett volna oka, hiázen még az ő rovásukra is Pista kapta a többet. Pénzben is, ruhában is. De akkor miért? — Nyugtalanította a nagybácsi levele — törölgeti könnyeit Beké­né. — Az biztatta, menjen ki hoz­zá Frankfurtba. De ő sem így gondolta. Abban a levélben ugyanis az állt: tanulj szorgalma­san, szerezz szakmát, aztán majd meglátjuk', í I azonban mint­Pistánal | ha ennél a pontnál lenne a baj- A belső ki­tartás hiányzik belőle. Úgy gon­dolja. hogy az élettől készen kell kapnia mindent. Pedig ez a vilá­gon sehol nincs így. Szülei pél­dául 17 éve házasok, felneveltek hat gyereket, és még csak mosta­nában jutottak el oda, hogy ma­gukénak mondhatják azt a kis há­zat, amiben laknak. Mert az élet semmit sem ad ingyen. ő azonban mintha ezt szerette volna. Elégedetlen volt a munká­Ki takarít meg többéi ? Negyedik évében a zománcgyáriak újtípusú versenye Á Bonyhádi Zománcgyárban negyedik évébe lépett1 egy igen sikeres versenyforma. A gyár dolgozói megkedvelték a „Ki takarít meg többet" mozgalmat Ma már mind több azon dolgo­zók száma, akik rendszeresen, értékelhető javaslatokkal vesznek A verseny négyéves tapasztala­tairól és az idei tennivalókról a napokban jelent meg a' Zománc­ipari Híradó üzemi újságjában a bonyhádi gyár tapasztala ta i róé* egy érdekes cikk. melyet változ­tatás nélkül az alábbiakban köz­lünk; A takarékossági tér­részt a mozgalomban. „A gyáregység ve­zetősége ez évre is meghirdette a „Ki takarít meg többet" mozgalmat. A gyár­egység do.gozóit ver­senyre szólította fel az anyagtakar ékos- sággal és minőség- javítással elérhető ön­költségcsökkentésre. Enpek a mozga­lomnak már több éves hagyománya van üze­münkben: 1961. év­ben 30 fő 44 javas­latot adott be; eléri meg.akarítás 40 000 forint. 1962-ben 95 dolgozó 205 javaslata 148 474 forint ered­ményt hozott, 1963- ban 79 fő 171 javas­lattal. 129 079 forint megtakarítással je­lentkezett. Évenként az első három legjobb ered­ményt qlért dolgozót jutalomban részesí­tette a vezetőség:1961- ben Villányi Jakab, Makai József és Linde Henrik, 1962-ben Lin­de Henrik. Vil.ányi Jakab és Lencz György, 1963-ban Si­mon Imre. Incze Ká­roly és Páll Dénes szaktársak javaslatai révén ért elu válla­lat legtöbb megtaka­rítást. seny szoros kapcso­latban van az újí­tási mozgalommal. Az újítási javaslatok részt vesznek a ta­karékossági verseny­ben. Így lényegében a legjobb. szám­szerűen értékelhető újítások viszik el a pálmát. Ez évben még szorosabb lesz az újí­tási mozgalommal a kapcsolat; minden olyan javaslatot szá­mításba veszünk, ame­lyet ebben az évben bevezetnek, függetle­nül attól, hogy a ja­vaslatot mikor adták be. , Mindenki előtt is­mert a takarékosság népgazdasági jelentő­sége. Az életszínvonal folyamatos emelke­dését csak az önkölt­ség csökkenéséből le­het biztosítani. Köz­vetlenül is haszon származik a gyár­egység eredményének javulásából, a nye­reségrészesedés és kü­lönböző jutalmak mértékét ennek meg­felelően állapítják meg. Tág tere van még üzemünkben a fej­lettebb módszerek be­vezetésének és alkal­mazásának. A minő­ségi gyártásunk szint­je nagyon alacsony. 1963-ban 84,5 százalé­kos I. osztályú ki- < hozatal mellett a se- lejtveszteség 4560.4 ezer forint voU. A mi­nőség megjavításával jelentős megtakarítás érhető el. kevés többlet ráfordítással. Az 1964. évi terv- mutató a termelési költségszint 1 száza­lékos csökkentését írja elő. Ennek a kö­vetelménynek nagy­ságát mutatja, hogy 111 millió forint ter­melési terv mellett 1,1 milliót kell meg­takarítani. Ugyanígy a terme­lékenység javulása, az extfortgyártási terv teljesítése mind igény­li a dolgozójc hatha­tós támogatását. Az elmúlt évek eredmé­nyei biztosíték arra. hogy ebben az évben is a „Ki takarít meg többet” mozgalom keretében a gyáregy­ség dolgozói hozzá­járulnak a kitűzött feladatok teljesítésé­hez. dr. Tarcsay István, Bonyhádi Gyáregység” jával, többet akart, de úgy, hogy azért semmit se kelljen adni cse­rébe, sem szorgalmat, sem mást. Meg akarta hódítani a világot, de az csak annak enged, aki legalább akaratot tud felmutatni. Ám Pis­tából ez hiányzott. Ezért hagyta ott az üzemet, nagymányoki szó­lással élve, leszámolt, s inkább vállalta volna a dologtalan életet. A felelősség, hiányzott belőle. Ezt mutatja az a távozásmód is, ahogy búcsút intett az ajtófélnek. A szülők moziban voltak, szü­netben az egyik kisebb gyerek ment utánuk: — Anyu, tessék haza jönni, mert Pista elment... A távozás körülbelül így ját­szódott le: össze sem csomagolt, csak felvetté a kabátját, s ennyit hagyott meg: — Szóljatok, hogy elmentem munkáit keresni. A ruháimért majd még eljövök. hanem hozták. Nagykanizsán a vonatról szedték le. A szándék tehát nyilvánvaló. A törvény nyelvén tettét tiltott határátlépési kísérletnek nevezik. S mint ilyen, nem múlik el következmény nél­kül. Amikor meglátogatták, elsír­ta magát, men még mindig gye­rek, csak vagányabb, nagyobb, kitűnőbb akar lenni a többieknél, a társaknál. —• Legalább szóltál volna — korholták. Erre azonban csak a vállát vo- nogatta. Arra sem tud megfele­lően válaszolni, miért is akart el­menni. A választ keresve, mások szóltak helyette. Azt mondták, ka­landvágyó, vándorló természetű gyerek. Ez idáig rendben is van, az ő korában mindenki szereti, és keresi a kalandokat, de az ott­hont, a hazát nem hagyják el. S hogy ő miért próbálkozott ezzel így, szó nélkül, törvényellenesen,'' arra csak a frakfurti nagybácsi bizonytalanul hívogató levele ad ■némi magyarázatot. S hogy mi lesz Pistából, arra pedig majd a jövő felel. Sz. I. A tolnai Aranykalász Tsz tervei Alaposan fejlődik ebben az év­ben a Tolna községben működő Aranykalász Termelőszövetkezet. Építenek egy ötszáz férőhelyes sertéshizlaldát és egy palánta­nevelőt. A gazdaság vízellátásá­nak javítására félszáz köbméte­res hidroglóbust emeltetnek, hat- száz folyóméterrel bővítik a víz- vezetékhálózatot, létesítenek ti­zenhét csőkutat és egy fúrt ku­tat Mindennek költsége több mint két és háromnegyed millió forint. Nem hanyagolják el azon­ban a gépállomány gyarapítását sem. Vásárolnak egy MT 2—5-ös traktort, egy palántaültetőt, két traktor-pótkocsit és számos más mezőgazdasági gépet, kevés híja félmillió forint értékben. Új bélyegek kerülnek forgalomba A Posta idei évfordulók—ese­mények bélyegsorozata isméi egyszerre három új bélyeggel I gyarapodik. Május 31-én. vasár­nap Ybl Miklós születésének 150. évfordulója emlékére 1 forintos. William Shakespeare születésének I 400. évfordulója alkalmából 2 fo- rintos és Michelangelo Búona- rotti halálának 400. évforduló­jára ugyancsak 2 forintos emlék- bélyeget hoznak forgalomba. De nem jött, | Május 24-én rendezték meg Tolnán az ifjúsági napot. Ennek ke­retén belül sor került az úttörők felavatására és az új KISZ-tagok fogadalomtételére. Az ifjúsági napon részt vettek a tolnai, mözsi, bogyiszlói KISZ-f.iataiok és úttörők. A fogadalomtétel után a fiata­lok kultúrműsorral szórakoztatták a közönséget. Jelentésadás. A díszszemlére felsorakozott úttörők és kiszesek ve­zetői az avatás előtt ünnepélyesen jelentenek csapatvezetőiknek. A kis Wittinger László ezután már úttörőnek számít. Az avató­szülő Marosi Józsefné először köti nyakába a piros úttörőnyak­kendőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom