Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-27 / 122. szám

T9®4. május, z~i. TOT/VÄ MFC TFT NÍPÜJSÁC, 5 700 millió forint a gyümölcs- és zöldség- tárolás, feldolgozás fejlesztésére Több mint 1000 vagonnyi új raktár épül — Tervezik a debreceni konzervgyárat és hűtőházat Mezőgazdaságunk egyik leg- mintegy hétszázmillió forintot Són pedig 700 vagonos hagyma­gyorsa,bb ütemben fejlődő ágazata fordítanak.. Ebből körülbelül 85 raktár építését kezdik meg. A a kertészet: a második ötéves millió forintot közvetlenül állami raktárak egy részét korszerű ra- tervben a termelőszövetkezeti és gazdaságokban és termelőszövet- kodé, szállító és osztályozó gé- állami gazdaságok 127 000 hold kezetekben használnak fel. pekkel szerelik fel. gyümölcsöst és 80 000 hold szőlőt A központi elosztásra vásárolt A szőlő-, illetve bortárolás le­telepítenek és jelentősen növelik zöldség és gyümölcs részére a hetőségét az állami gazdaságok és az öntözéses zöldségtermelés terű- SZŐ VOSZ több új nagy raktárát az állami pincegazdaságok bőví- letét. A tervek szerint 1965-ben épít, amelyeknek 30—50 százaié- tik. Az idén új szőlőfeldolgozó mintegy 40 százalékkal több zöld- ka hűtésre is alkalmas. Az idén üzem építése kezdődik Kiskunha- séget és mintegy 20 százalékkal elkészülök között a legnagyobb a lason, Kiskőrösön és Tiszakécs- több gyümölcsöt takarítanak be, Kecskeméten épülő 500 vagonos kén; a három üzemben évente mint az elmúlt évek átlagában, az raktár. Ezenkívül további négy 180 000 mázsa szőlőből készül új telepítések zöme pedig még épül Szegeden, Fonyódligieten, Du- majd bor. Az idén folytatják az csak azután fordul termőre. naújvárosban és Orosházán, ősz- izsáki és a villányi szőlőfeldolgo­A kertészeti termékek manipu- szesen 500 vagonos kapacitással, zó-telep és pince építését, ezek látásának, tárolásának és feldől- A 600 vagonos gyöngyösi raktár együttesen 50 000 hektoliter bor gozásának fejlesztésére az idén az idén részben üzembe lép, Ma- tárolására alkalmasak. Mind a hazai fogyasztás, mind Bővítik a szekszárdi kenyérgyárat Állandó túlterheléssel működik más — FNK—4-es falazat nélküli, már évek óta a szekszárdi ke- gépi rendszerű kemencét kap az nyérgyár, az eredetileg napi 120 üzem. Ez a kemence hasonló a mázsás kapacitásra tervezett Dombóvárott már működő ke- üzemben 160—170 mázsa kényé- mencéhez, azonban a hazai ipar rét sütnek naponta. állítja elő. A gyár többi berende­Mint a megyei tanács ipari zését nem kell bővíteni, azok ka- osztályán megtudtuk, rövidesen pacitása elegendő lesz a megnö- sor kerül a gyár bővítésére. Je- vekedett termeléshez, lenleg a terveken dolgoznak es , ezek szerint egy-két műszakban A beruházásra mintegy 900 000 56 mázsa kényér sütésére alkal- forintot irányoztak elő. Nyári Pedagógiai Egyetem Szegeden A néhány éve indult és szak­körökben jelentős érdeklődést ki­váltó nyári egyetemek mellett az idén új jeléntkezd'k Szegeden, a Szabadtéri Játékok idején. 1964. augusztus 1 -tői 12-ig első ízben rendez a Tudományos Ismeret- terjesztő Társult Pedagógiai Nyári Egyetemet. Programja érdekesnek ígérke­zik. Dr. Győri Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékveze­tője: A modern technikai eszkö­zök rendszere az iskolai oktató­nevelő munkában címmel tart előadást. Dr. Tálasi Istvánná, a Művelődésügyi Minisztérium fő­előadója az idegen nyelvek okta­tásával kapcsolatosan alkalmaz­ható technikai eszközökről mond ismertetőt. Dr. Fekete József pe­dig a programozott oktatás né­hány problémájáról és magyar tapasztalatairól referál. A fentieken kívül több ismert magyar szakember tart előadást a pedagógusképzésről, a felnőtt- oktatásról. ismeretterjesztésről, a televízió- és rádióiskoláról. Az érdeklődő pedagógusok Szegeden a Hungária, illetve a Tisza- szállóban nyernek elhelyezést 1458 forintért, vagy pedig az egyetemi kollégiumban 978 forin­tért, Mindkét összegben benne van a tandíj, valamint a Sza­badtéri Játékok több rendezvé­nyének megtekintése is. Jelentke­zéseket a TIT címére. Szeged. Kárász utca 11. szám alá lehet küldeni, június 15-ig, az export-lehetőségek jobb ki­használása megkövetelik, hogy a zöldség- és gyümölcstermés mind nagyobb hányadát konzervnek, szörpnek, vagy mélyhűtött árunak dolgozzák fel. Ennek érdekében az idén csaknem 250 millió forin­tos beruházással fejlesztik kon­zerviparunkat. Az összegnek több mint a fele a nyíregyházi kon­zervgyár befejezéséhez jut, amely az idén már teljes, — évi 3250 vagonos — kapacitással dolgozik. A hasonló méretű békéscsabai gyümölcs-zöldségkonzervgyár eb­ben az évben részlegesen lép üzembe. További öt konzervgyár­ban kisebb bővítésre, korszerűsí­tésre kerül sor. Jelentősen bővül, — bár csak a következő két év­ben — hűtőiparunk kapacitása, az idén ugyanis folytatják a ba­jai, és megkezdték a székesfehér­vári hűtőház építését. A kettő együtt 1300 vagonnyi hűtő-'tároló térrel rendelkezik, és évi 1700 va­gon mirelite-árut állít elő. Ké­szülnek a műszaki tervek a több mint 500 millió forintos költséggel épülő debreceni konzervgyár és hűtőház részére, amely évente 5 300 vagon konzervet és 1200 va­gon mélyhűtött árut készít majd. Tájékoztató az idei szekszárdi jogásznapokról n Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei szervezete május 29-ón és 30-án a volt megyeháza nagytermében ismét megrendezi az immár hagyomá­nyossá vált szekszárdi jogász- napokat. A rendezésben részt vesz a Közalkalmazottak Szas- szervezetének Tolna megyei Bi­zottsága és a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Tolna megyei szervezete. Közreműkö­dik a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó is, sőt a szokásos könyv- ankéton túl könyvkiállítást is rendez a jogásznapok keretében Eddig két ízben — 1961-ben és 1962-ben — voltak jogásznapok Szekszárdon. s visszatekintve megállapítható, hogy az előadá­sok mindig a legaktuálisabb po­litikai és gazdasági kérdésekhez kapcsolódtak. Így az 1962. évi jogásznapi programból • ki kell emelni dr. Szénási Géza legfőbb ügyésznek az időszerű jogpoliti­kai kérdésekről tartott előadását, mely a gyakorlati jogi munka minden területére egyaránt érté­kes elvi útmutatást jelentett. A Magyar Jogász Szövetség és álta­lában a jogászok munkájának tár­sadalmi és politikai jelentőségét méltatta dr. Benedek Jenő. a Magyar Jogász Szövetség főtit­kára 1961-ben, az első szekszárdi jogásznapok megnyitó előadásán. Különösen a gyakorlati tanácsi és államigazgatási munkához adott nagy segítséget dr. Bihari Ottónak, a Pécsi Jogtudományi Egyetem dékánjának ugyancsak az 1961. évi jogásznapokon el­hangzott értékes előadása. Tár­sadalmunk jelentős problémájá­val. a Család, a házasság és a há­zasság felbontásának kérdéseivel foglalkozott az első jogásznapok könyvankétja. dr. Papp Tibor egyetemi tanár műve alapján. Túlnőtt a szakmai érdeklődés körén az 1962. évi jogásznapok keretében rendezett könyvankét is. melyen dr. Szabó Andrásnak a fiatalkorú bűnözéssel foglalkozó művét ismertették. Számos tu­dományos és gyakorlati kérdést világított meg a legutóbbi jo­gásznapokon dr. Rudolf Lóránt pécsi egyetemi tanár előadása, a polgári jogi elévülésről. Az ed­digi előadások politikai és tudo­mányos értéke mellett nagy je­lentőségű. hogy a vitában Tolna, Baranya és Somogy megyéből számos vezető és beosztott munka­körben dolgozó jogász is részt vett. A z idei jogásznapok program­ja is méltónak ígérkezik az előzőkhöz. Május 29-én, pénteken délelőtt fél 10 órai kezdettel dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség országos főtitkára mond ünnepi megnyitót. Ezt kö­veti dr. Halász Sándor legfelsőbb bírósági tanácsvezető bíró előadá­sa a „Bűnözés és társadalom” cím­mel. A megnyitó és az előadás egyaránt széles érdeklődésre tart­hat számot. A délelőtti szünetben a kisteremben lesz a Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadó által rendezett könyvkiállítás megnyi­tása. Megnyitót mond dr. Sarlós László, az ügyvédi kamara elnö­ke. Pénteken délután 3 órai kez­dettel dr. Földes Iván pécsi egye­temi docens tart előadást ,,A ter­melőszövetkezetek gazdasági te­vékenységének néhány jogi prob­lémája" címmel. Az előadás utáni vitában bírák, ügyészek és taná­csi jogászok szólalnak fel. Május 30-án, szombaton kerül sor a könyvankétra, melynek keretében dr. Kertész István „A fegyelmi felelősség alapjai a munkajog­ban” című művének vitáját dr; Román László pécsi egyetemi ad­junktus előadása vezeti be. Ezt az előadást is vita követi, melyet a szerző foglal össze. A jogásznapok tanácskozásait dr. Szily László megyei bírósági elnök zárszava fejezi be. Hz előadások nyilvánosak, H azokon külön meghívó és belépődíj nélkül minden érdeklő­dő részt vehet. A könyvkiállítás az előadások alatt végig nyitva lesz, a Bélépés ugyancsak díjtalan; A jogásznapokat május hó 30-án. szombaton este 8 órai kezdettel a szekszárdi fegyveres testületek klubjában táncest követi. Dr. Szilez Ákos Egy évtizede foglalkozik a felnőttek levelező oktatásával a Szekszárd-Palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Technikum A rét-, az út- és az árokkaszálás A fő figyelmet természetesen a lucerna és a vöröshere kaszálá­sára és betakarítására kell fordítani. A közös gazdaságok szakveze­tői ezt természetesen nagyon jól tudják. A múlt heti esőzések a szokásosnál is jobban aláhúzzák a minőségi követelmények betartá­sát, ami viszont megint csak annyira elemi dolog, hogy nem kell rá* kioktatni senkit. Arra azonban indokoltnak látszik felhívni a fi­gyelmet, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és a háztáji áruter­mesztő bizottságok nagyobb gondot fordítsanak a rejtett tartalék­ra a rétek, az utak, az árkok stb. kaszálására. Ne menjen vestendőbe. ne értéktelenedjen el egyetlen talpalat­nyi területen sem a szénára alkalmas fűmennyiség. A múlt hét vé­géig a rétek' kaszálásával még nem nagyon dicsekedhetett egyetlen közös gazdaság sem, hiszen a megyében a 20.972 holddal szemben 487 holdon végezték el ezt a munkát. A munkák meggyorsításához A napokban a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum igazgatójánál jár­va, az íróasztal mögötti dobozok, kartotékok, dossziék egész során olvashattam a jelzést: Palánk. A Sió-parti ősi település kultúrá­járól tanúskodó gazdag leletek­éről szólnak ezek a feljegyzések, f Valóban kedves fészke ez a fkies fekvésű település a haladás­inak. Mondják, hogy valamikor Pa század elején, külföldi vállalat P akarta megvásárolni a területet; Pa szekszárdiak azonban nem ad- Pták el arra hivatkozva, hogy itt, Pahol az Alföld és a Dunántúl tá­plálkozik. ideális mezőgazdasági szakoktatási intézményt fognak létesíteni. Ebből a megyének na­gyobb haszna lesz, mint amabból, hiszen Tolna mezőgazdasági me­gye. így keletkezett akkor az a szakoktatási intézmény, mely sok derék mezőgazdasági szakembert képezett ki és a kortársak meg­becsülését vívta ki magának. Mióla népünk új mezőgazda­sági nagyüzemeket alkotott, a termelés új formáit, módsze­reit kell megismertetnünk a mezőgazdaságban dolgozókkal. 1954. óta folyik levelező tago­zatunkon a 17 évesnél idősebbek 'oktatása. Azóta férfi- és nő­tanulóink megismerik a gazdasá­gi növénytan, állattan, gazdasági receptet adni nagyon bajos. Egy azonban bizonyos, arra mindenütt megvan a lehetőség, hogy a körülmények figyelembevételével olyan iföldrajz, fizika mezőgazdasági ké ösztönzőket alkalmazzanak, amelyek segítségével a rétek, az utak. az Jmia alapozó tantárgyait, foglai- árokpartok kaszálását meg lehet gyorsítani és idejében be lehet ikozr.ak a kertészet, mezőgazdasá- fejézni. igi géptan, agrárgazdaságtan és Amikor erről van szó. akkor a tsz-vezetők és a községek vezetői ^mezőgazdasági számvitel tantár­bátran legyenek nagyvonalúak, az ösztönző módszerek alkalmazásá­val, ágyaival, technikusi képesítő vizs­gát tesznek növénytermesztésből, állattenyésztéstanból, üzemszer­vezésből és a mezőgazdasági gya­korlatból. Minthogy érettségi bi­zonyítvánnyal egyenértékű okle­velet kapnak, magyar nyelv ás irodalomból, történelemből és ma­tematikából tesznek még képesí­tő vizsgát. Nem könnyű tehát a technikumi tanulás! Mégis évről évre szaporodik a jelentkezők létszáma és a többség sikeresen végez. Több mint 150 mezőgaz­dasági technikus szerzett okleve­let a levelező tagozaton, akiknek 85 százaléka dolgozik mezőgazda- sági üzemben, vagy tölt be mező- gazdasági ismereteket és végzett­séget igénylő munkakört. Sokan érnek el tudásuk alapján vezető beosztást, sokan tanulnak tovább az egyetemen, főiskolákon, vagy a szakosító felső technikumok­ban Részük van a szocialista nagyüzemi termelés megvalósítá­sában, a termelékenység fokozá­sában, Tanulmányaik során megszok­ják a szakirodalom állandó tanul­mányozását, figyelik a kísérleti eredményeket, gyakorlatot sze­reznek azok alkalmazásában, készséget és elméleti alapot nyer­nek a tervszerű gazdálkodásra. Az iskola levelező tagozata a kihelyezett osztályokkal együtt 26 csoportban foglalkozott a tanulókkal, havi 24 konzultá­ciós óraban és ezenkívül szá­mos bemutató gyakorlatot, üzemlátogatást szervezett. A központi osztályban tanulók részére vizsgák előtt egy-egy he­tes bentlakásos vizsgaelőkészítőt is biztosított. Tanulóink tandíjat nem fizetnek, csak a tankönyve­ket és segédeszközöket szerzik be. Azokban a községekben, ahol (esetleg a szomszédos települések­kel együtt) legalább harmincötén jelentkeznek, kihelyezett osztá­lyokat lehet szervezni. Ezzel sok fáradságot, útiköltséget és mun­kaidőt takarítanak meg. Itt meg a közismereti konzultációk óra­díjait is az iskola téríti. A Szekszárd-Palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Tech­nikum levelező tagozatára augusztus hó 15-ig lehet je­lentkezni. a tagozattól kért jelentkezési lappal. Ehhez csatolni kell a techni­kum igazgatójának címzett kér­vényt, születési-, anyakönyvi ki­vonatot. az általános iskolai nyolcadik osztályos bizonyítványt és rövid önéletrajzot. A felvétel­nél előnyben részesülnek azok, akiknek mezőgazdasági, szakmun­kás-bizonyítványuk van. A szak­munkás-bizonyítvánnyal. vagy más magasabb végzettséggel ren­delkezők a törvényesen előírt ta­nulmányi kedvezményekben ré­szesülhetnek. Jó tanulóinkat jutal­mazásra. jutalomüdülésre java­soljuk. Az iskola levelező tagozata, mely már eg.v évtizede képez eredményesen működő mezőgaz­dasági technikusokat, várja az új jelentkezőket! Kiss László mg. tanár, lev. t. vezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom