Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-27 / 122. szám

1964. május 27.

TOLNA 1'W*rr*i VfípriSAO

3

Építők

építtetők

Intézkedések

a gabonafietakarítás érdekében

Ötmillió forintos beruházáson munkálkodnak Döbröközön a Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói. Sertéshizlaldákat, fiaztatókat, tehénistállót és borjúnevelőt építenek. Jól halad az építkezés és már most látható, hogy nem lesz baj a határidőkkel. A két — egyenként hatszáz férőhelyes — hizlaldából az elsőt a szerződésben vállalt október 31-i határidő helyett szeptemberben adják át és ki- sebb-nagyobb határidő-rövidítés lesz a többi létesítménynél is.

Miért megy ilyen jól a munka a döbröközi Zöld Mező Tsz építkezésén? — a választ Várszegi József elvtárs, a Tanácsi Építőipari Vállalat főépítésvezetője így adja meg: Nem tudunk olyat kérni a szövetkezet vezetőitől, amit ne adnának meg. Varga Imre fő- agronómus gyakori vendég az építkezésen, és nem is nekünk kell hozzá menni, ha segítségre van szükség, hanem ő kérdezi, miben szenvedünk hiányt. A napokban is kértünk tíz fogatot az építőanyag szállításához, és azonnal megkaptuk. Amikor vontatót kértünk, azt adtak. Szerződésben vállalták, hogy munkaerővel is segítenek, és ezt teljesítették is. A termelőszövetkezet kőművesei, segédmunkásai ugyanúgy dolgoztak, mint vállalatunk emberei. Segítséget nyújtott a szövetkezet a dolgozóink elszállásolásában is.

A döbröközi példa nem egyedülálló

Kocsolán az ötven férőhelyes is-, tállót falazták fel a szövetkezet kőművesei, akik vállalták a vakolást is. A bonyhádi Petőfi Tsz kőművesbrigádja — miután az alappal a vállalat emberei elkészülitek — három nap alatt felfalazta az épülő ötven férőhelyes tehénistállót. És hogy ne csak a termelőszövetkezetekből vegyünk példát: Tolnán a fél falu, — diákok, és szülők, sőt a gimnázium leendő, csak ezután beiratkozó tanulóinak szülei is, — segíti a gimnázium építését. Hogy miélőbb elkészüljön, hogy a jövő évre vállalt befejezés helyett már az idén ősszel rendelkezésre álljon két új tanterem.

A sort folytatni lehetne, többmillió forintot tesz ki annak a munkának az értéke, amivel az építtetők — termelőszövetkezetek. községek — az építők segítségére sietnek.

Felvetődhet a kérdés: Mi szükség van erre? — Az építő vállalat feladata, kötelessége, hogy a kivitelezési szerződésben vállalt határidőre készen, minőségi hiba nélkül átadja a létesítményeket. Ez valóban így van. Azonban ma nem szorul alaposabb bizonyításra: Az állami építőipar nem képes megbirkózni megnövekedett feladataival. A Tanácsi Építőipari Vállalat múlt évi termelése hatvannyolcmillió forint volt. Az idei terv ennek közel kétszerese: Százhúszmillió forint. A vállalat — egy sor egyéb nehézség mellett — létszámhiánnyal is küzd. Három—négyszáz építőipari dolgozóval több kellene a jelenleginél ahhoz, hogy idei tervét teljesíteni tudja. 'Persze, még korántsem tettek meg mindent a belső tartalékok mozgósítására, a munkaszervezés megjavítására, a munkaidő, a gépek jobb kihasználására, de ha e téren a maximális javulást érik el, akkor sem elegendő a létszám az idei program megvalósítására.

Éppen ezért van szükség, arra, hogy az építtetők is

minden lehetséges segítséget

megadjanak az építkezések mielőbbi befejezéséhez, egyrészt társadalmi munkával, másrészt pedig a tanácsoknál, a szövetkezeteknél lévő „házilagos” építőbri- gádoknzk rövidebb-hosszabb időre való átadásával. Jól jár ezzel a vállalat is, de jól járnak az építtetők is. Mi sem természetesebb, hogy maga a vállalat is oda

összpontosítja a nagyobb erőt, ott igyekszik a határidőknek nemcsak betartására, hanem lerövidítésére is, ahol az építtetőkben is megvan a jószándék.

Pozitív példákat soroltunk az előbb, azonban sajnos, nem mindenütt kapják meg az építők a joggal elvárható segítséget. Néhány szakembert ajánlott fel a beruházáshoz a kurdi termelőszövetkezet, amikor a szerződést megkötötték, és most ezt sem tartja be. Hasonlóan járt el a te- veli Kossuth Tsz és az aparhanti szövetkezet is. A cikóiak eredetileg felajánlották, hogy az építőanyagszállítást elvégzik, át is vettél;: az utalványt, hogy majd elhozzák a téglát, azonban mégsem mentek el a tégláért.

Persze, mi sem könnyebb, mint azt mondani: Ti vagytok az építők, a ti dolgotok, hogy felépítsétek határidőre az istállót, a magtárt, vagy a hizlaldát. Majd az átadáskor jelentkezünk, addig semmi közünk az építkezéshez. Ha késtek, fizetitek a kötbért. — Ezt azonban ma, amikor az építőipar ilyen nehéz helyzetben van, el kell utasítani. És méginkább azt a gyakorlatot, ami szintén nem egy helyen előfordult, hogy a vállalat kérte a segítséget, a szerződéskötéskor fel is ajánlották, majd amikor megkezdődött a munka, mereven elzárkóztak attól, hogy néhány kőművest és segédmunkást átadjanak, mivel az építőbrigád, vagy brigádok mással, nem egy esetben maszekmunkákkal vannak elfoglalva.

Ha az építőknek nyújtandó segítségről beszélünk, nem lehet ezt csak a munkában való részvételre korlátozni.

Szinte általános tapasztalat,

hogy termelőszövetkezetek, tanácsok vezetői teljesen közömbösek a területükön folyó építkezések iránt. Nem tudják — nem is érdekli őket —, hogy azok az építőmunkások, akik lakóhelyüktől ötven—hatvan kilométerre dolgoznak, hogyan vannak ellátva. Van-e egyáltalán fedél a fejük felett, milyen az étkezésük. A munkások kénytelenek heteken keresztül hideg koszton élni, noha nem okozna különösebb nehézséget megbízni egy tsz-asszonyt, hogy főzzön — természetesen térítés ellenében — részükre vacsorát. Elég ritka eset, hogy amikor a szövetkezet állatot vág, a húst szétosszák a tagok között, megkérdeznék az építőmunkásokat, kell-e nekik hús az ebédhez, vacsorához.

Az építők nem hálátlanok. És ott, ahol látják, érzik a segítőszándékot — akár a munkában nyújtott segítségről van szó, akár az ellátásuk megjavításában nyújt segítséget a szövetkezet, vagy a tanács, a jobb munka, a határidők előbbrehozása rendszerint a válasz. Sokszor még a jó szó is lelkesít. Törődjenek tehát jobban az építkezésekkel, az építőkkel az építtetők.

J. J.

Együttes ülést tartott a párt és tanács - tamási járási végrehajtó bizottsága

Tanácskozást tartott a párt és a tanács tamási járási végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként megvitatták a tavaszi munkálatok tapasztaltait, és a nyári mezőgazdasági munkálatokra val ó felkészülés helyzetét. A nyári felkészüléssel képcső.atban hangsúlyozták az ülésen, hogy nehéz aratásra keli számítani, ezért a két végrehajtó bizottság amellett foglalt állást, hogy meg kell gyorsítani a gabonabetakarító gépek javítását. Az előkészületeknek azonban csak az egyik oldala a gépek kijavítása, mert előreláthatóan a munkálatoknak csak egyrészét tudják elvégezni gépekkel. s szükség lesz a kézi aratásra is. Éppen ezért már most ki kell jelölni azokat a gabonatáblákat. amelyeket kézzel aratnak majd. A járási vezetők megfelelő intézkedési tervet dolgoznak ki a megyei intézkedési terv alapján, a tsz-ekben pedig kampánytervet készítenek majd.

Ugyanezen a tanácskozáson foglalkoztak a járás áruellátásának helyzetével. E napirendi pont keretében igen sok bírálat hangzott el. Bírálták a bolti eladókat. mert nem elég udvariasak. a vendéglátóipari egységeket pedig azért, mert nem elé? tiszták. A tamási vendéglőt például nemcsak azért bírálták, mert nem elég tiszta, hanem azért is,

mert gyakran merül fel jogos panasz az ételei; mnőségével kapcsolatban. Egyik-másik boltban előfordult, hogy másod-, v;gy harmadosztályú árut elsőosztályúként adtak el. Ezek a hiányosságok elsősorban a gyenge ellenőrzésre vezethetők vissza. A járás területén földművesszövelkez'.ti vonalon az a visszás helyzet alakult ki. amint azt az FJK elnöke a tanácskozáson elmondotta, hegy az ellenőrzéssel megbízott dolgozók munkájának 80 százalékát a leltározások merítik ki és így alig jut idejük a napi ellenőrzésre. Napvilágra került az is a tanácskozáson, hogy egyes üzletekben jelentősen megnőttek a leltártöbbletek, de azért senkit nem vontak felelősségre. Szóba került az is, hogy az egyes áruféleségekből időközönként megmutatkozó hiány nem az ipari termeléssel, vagy a nagykereskedelem munkájával függ össze, hanem azért fordul elő. mert az üzletvezetők nem megfelelően rendelnek árut. Ezért nem megfelelő például legtöbb esetben a tamási áruház ruházati osztályán a választék.

A tanácskozáson foglalkoztak a járás kereskedelmi hálózatának fejlesztési lehetőségével: több elképzelése. terve van a MESZÖV- nek a hálózat korszerűsítésére, bővítésére--------■ m. ■ p. ...... - "r r.v —

P

ontosabb munkát, jobb szervezeti életet

A Tolnai Selyemfonógyár kiszeseinek felhívása

A KISZ II. kongresszusa összehívásának híre jelentős visszhangra talált a Tolna megyei fiatalok között. A Tolnai Selyemfonógyár kiszesei felhívással fordulnak megyénk ifjúságához, a fiatalokból álló munkacsapatokhoz. s jobb. pontosabb munkára, a jelenleginél színesebb elevenebb szervezeti életre szólítják fel őket.

A verseny feltételeiként a harmadik-negyedik negyedéves terv maradék.alan teljesítését, az ugyancsak erre az időszakra vonatkozó minőségi tervek teljeütését. az anyagtakarékosságot és a munkafegyelem javítását határozzák meg felhívásukban. A szervezeti élet vonatkozásában növelni akarják a társadalmi, munkában részt vevő fiatalok számát, támogatják a faddi Lenin Termelőszövetkezet KISZ-szerve- 2,Qtét.

A KISZ Tolna megyei Bizottsága helyt adott a Tolnai Selyemfonógyár fiataljai felhívásának. Úgy döntöttek, hogy a felhívás eredményeként várható teljesítményeket a KISZ II. kongresszusának időszakában értékelik. s a legjobb eredményt elért szervezetet televíziós készülékkel jutalmazzák.

Elkészüllek az első horJozluiío cserépkályhák a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat szekszárd-csatári üzemében. Egyelőre csempehiány akadályozza a további .kályhák építését, ezekhez ugyanis még nem saját gyártású csempéket használtak fel. De a napokban már megkezdték a kísérleteket a kályhacsempék előállítására is és — ha a kísérletek sikerrel járnak — néhány hónap múlva elhárul ez az

akadály is.

«■mm» •imuuiuuiiuiti mmmm .............. mii»—» nmmni» <—# mmm imám* mmom. in— iINiiimiii» «imihm«*»- -iiiiiiih .-nil»- -warnr ■■mm...»• uw— ;

A Fácánkerti Növényvédő Állomás gépei kora tavasztól kezdve szinte megállás nélkül dolgoznak. Találkozni velük a megye minden pontján. A gabonák vegyszeres gyomirtásának ideje már lejárt, most a kukorica, répa, napraforgó és a burgonya van soron. A nö- növényvédők munkáját vizsgáltuk a Fácánkerti Növényvédő Állomás főagronómusával.

Három gépük a szentgáli Jóbarátság. Termelőszövetkezetben dolgozik. Százhúsz hold kukoricája van a tsz-nek, a gyomtalanítási munkákat végzik el a növényvédő szakmunkások. A termelőszövetkezet kérte a segítséget, mert saját gépük nincs. A tavalyi és a tavaly előtti jó tapasztalat bizonyította, hogy nem hiábavaló ez a munka. Némelyik taggal bizony vitatkozni kellett a vezetőknek, db amikor látták, hogy vegyszerezés után szükségtelen a kukoricakapálás, azok is beadták a derekukat.

A gépek hétfő óta dolgoznak a termelőszövetkezetben. Nappal a dikomrtozást végzik, este és a kora hajnali órákban pedig a cukorrépa porozását Levéltetű és bolha is mutatkozott, szükségessé vált a védekezés.

— A „Jóbarátsággal” nincs baj, idejében szólnak, ha valamire szükség van. Sajnos, nem mindenütt csinálják így. Volt olyan termelőszövetkezet, ahol permetezést

rII rr r n f r % rr% r \

ellenőrzésen a növényvédőknél

Hazamenetel hetenként egyszer — Gépek a Sárvíz-parton és az erdőben

végeztek a gépeink és amikor befejezték a munkát, elmentek. Akkor szólt be az elnök, hogy a porozást is el kellene végezni. Ez persze hátráltatja a munkát.

— Sok helyen csak altkor kérik a segítséget, amikor a kártevő már nagy számban lépett fel. Ilyenkor persze azonnali „orvoslásra” lenne szükség, ami nem mindig valósítható meg. A termelőszövetkezetekben megbízott növényvédelmi felügyelőktől szigorúbban meg kellene követelni a vetések felügyeletét. A répabarkó például egy-két nap alatt teljesen tönkreteszi a növényt, akkor már késő a segítség. El kell érni azt, hogy a növényvédő állomás munkája inkább a megelőzés legyen. — mondja Pékár Imre, a növényvédő állomás főagronómusa.

Medinán Izsák Benő brigádjával találkoztunk. Négy gép és 10 ember végzi a Sárvíz-töltés gyomtalanítását. A Vízügyi Igazgatóság kérésére a kétszikű gyomokat irtják ki a töltés oldalából. Csak a rövidgyökerű pázsitfű maradhat

meg, ami nem porhanyósít ja a talajt, és nem gyengíti a töltést. Különösen fáradságos, veszélyes' munka ez. Keskeny a töltés, vigyázni keli a gépkezelőnek. A töltés keskenysége miatt sok az üresjárat is. A négy gép naponta 250—260 hektoliter vizet használ fel a permetezéshez, de a kiszolgáló tartálykocsi nem tüdőéiül; menni. A folyóból, mivel nagyon mélyen van a vízszint, nem tudnak vizet szívatni, ezért nagyobb vadvizekből, pocsolyákból szerzik. A megye határáig végzik el a permetezést. így is lassan megy, de azután kevesebben lesznek. Egy gépet a Bikácsi Erdőgazdaság kért, a fenyvesdarázs elleni porozásra.

— Az sem veszélytelen munka. Fák között, dimbes-dombos helyeken kell menni a géppel, •— mondja a brigádvezető. — Hazamenetel? Talán szombaton mindegyikünk haza megy. Most már lehet, a legsürgetőbb munkáknak vége, nem kell vasárnap is dolgozni.

Gyönkön a Vörös Csillag Termelőszövetkezet főagronómusát kerestük fel:

— A növényvédő állomás segítségét is kértük, mert az eső után nagyon gyomosak a vetések. A mi gépünkkel már nem bírtuk volna. Kisegítettek bennünket, a többit már el tudjuk végezni. — mondta a Vörös Csillag Tsz főagronómusa.

Néhány táblán kukoricabarkó mutatkozott, most ez ellen védekeznek. A répát porozzák, hamarosan a lucernátarlóra is sor kerül. Szakmunkásuk van a gép mellé, jól halad a munka.

A növényvédő állomás dolgozóinak nehéz a munkája. Nem egyszer erős mérgekkel, vegyszerekkel dolgoznak. Legtöbbször pedig az otthontól távol, a megye másik sarkában, hideg koszton, ilyen- olyan szálláson. Hazamenetelrő! legfeljebb hetenként egyszer lehel szó, de ha sürget a munka, erről is le kell mondani. Munkájuk eredményét a szépen zöldellő vetések, gyommentes földek, bő termést hozó, egészséges gyümölcsfák mutatják.

Kónya József