Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-26 / 121. szám
2 fOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1904. május 28. Közös nyilatkozat Hruscsov és Nasszer tárgyalásairól (Folytatás az 1. oldalról.) Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság között tartós barátság, s politikai, gazdasági, kulturális és egyéb területen szoros együttműködés válósult meg, s s ez az államok békés együttélésének egy felszabadult nép és egy szocialista hatalom népei testvériségének példájául szolgál, miután ezeket a népeket közös érdekek fűzik egymáshoz az imperializmus és a gyarmaturalom ellen a világbékéért vívott harcban. Az EAK kormánya hálával hangsúlyozza annak a segítségnek és támogatásnak a nagy jelentőségét, amelyet a szovjet nép nyújtott az Egyesült Arab Köztársaságnak megalakulása idején, különösen pedig akkor, amikor az egyiptomi nép 1956-ban visszaverte az álnok imperialista agresz- sziót. ■ Eredményesen fejlődnek a Szovjetunió és az EAK kereskedelmi kapcsolatai is. A tárgyalásokon a szovjet fél megértéssel fogadta az Egyesült Arab Köztársaságnak azt a törekvését,, hogy tovább fejleszti nemzetgazdaságát és az EAK kormánya kívánságának eleget téve beleegyezését adta ahhoz, hogy a Szovjetunió közreműködjék az EAK 1965 —1970-re szóló, második ötéves iparfejlesztési tervében előirányzott ipari objektumok felépítésében. A következő öt esztendőben a Szovjetunió és az EAK kormánya között megkötött egyezmények értelmében a Szovjetunió folytatja és befejezi az asszuáni nagygát második szakaszának és más nagy ipari objektumoknak az építéséhez nyújtott gazdasági és műszaki segítséget. A Szovjetunió gazdasági és műszaki segítséget nyújt egy évi egymillió tonna kapacitású, vas- és acélipari kombinát, egy nehézgépipari üzem és újabb hő- és vízierőművek építéséhez. A tárgyalásokon megállapodás jött létre arról, hogy a Szovjetunió az Egyesült Arab Köztársaság kormányának további hosszú lejáratú hitelt nyújt 252 millió rubel összegben, a megkötött egyezmények alapján korábban nyújtott hiteleken kívül. Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, tájékoztatta Gamal Abdel Nasz- szert, az EAK elnöként a szovjet kormány döntéséről: a Szovjetunió mezőgazdasági gépeket és egyéb mezőgazdasági felszereléseket ajándékoz az Egyesült Arab Köztársaságnak egy négyezer hektáros öntözött földterületen létesítendő nagy gépesített gazdaság céljaira. A mezőgazdasági berendezések megismertetésében és a helyi személyzet kiképzésében nyújtandó segítség céljából a szovjet fél megfelelő létszámú szakember-csoportot küld az EAK-ba. Egy ilyen nagy gépesített gazdaság — jegyzi meg a nyilatkozat — példaként szolgál azoknak a módszereknek az elsajátításához, amelyek biztosítják új, öntözött földeknek meghódítását a korszerű tudományos és műszaki eredmények felhasználásával. N. Sz. Hruscsov a szovjet nép és a szovjet kormány nevében hivatalosan meghívta Nasszer elnököt, látogasson el a Szovjetunióba. Gamal Abdel Nasszer köszönettel elfogadta a baráti meghívást. A látogatás időpontját kölcsönös megegyezés alapján határozzák meg Üzletkötések a vásár utolsó napján A vásár utolsó napján Budavox megrendelt 154 szovjet szövőgép kirendeltségén a szovjet Maspri- szállítási határidejében. borintorg vezetői szerződést írtak alá 12 millió forint értékű mikrohullámú berendezés vásárlásáról. Ezek a berendezések az Orion gyár új termékei lesznek. A szovjet pavilonban egész nap tárgyaltak a magyar Technoimpex vállalat képviselői és több szerződést írtak alá. Megegyeztek a Győri Textilipari Művek számára A Technoimpex többek között megvásárolt 1200 kombájnt, különböző ekéket, kukorica- és kenderarató gépeket. Ugyanakkor szovjet megrendelők 50 Orion típusú képcsőeltérítőtekercs-gyártó gépsort rendeltek, amelyeknek értéke megközelíti az egymillió rubelt. Külföldi kiállítók a Budapesti Nemzetközi Vásárról A vásárzárás napján a szovjet pavilon igazgatója. M. K. Lvov összegezte az idei BNV-n szerzett tapasztalatait. — A BNV- ről megállapíthatjuk: nemzetközi szintű találkozója volt a kereskedőknek. Körülbelül százmi Hó rubelre kötöttünk üzleti megállapodást Magyaiországgal, több szocialista országgal, illetve kaMegnyíf! az ENSZ világűrbizottsága tudományos és műszaki albizottságának ülésszaka Genf (TASZSZ). Hétfőn Géniben megnyílt a világűr békés felhasználásával foglalkozó ENSZ- bizottság tudományos és, műszaki albizottságának háromhetes ülésszaka. Az ülésszakon 28 ország küldöttei vesznek részt, köztük a Szovjetunió. Lengye1ország. Bulgária, az Egyesült Államok, Anglia . Franciaország, az Egyesült Arab Köztársaság. India’ képviselői. A megnyitó ülésen mondott beszédében Blagonravov szovjet akadémikus felhívta a küldötteket, törekedjenek arra. hogy minden ország, minden tudományos szervezet és tudós egyesítse erőfeszítéseit az űrkutatásban és a világűr békés felhasználására irányuló törekvésében. A szovjet tudósok hajlandók megosztani másokkal a kísérleteik során szerzett tudományos adatokat, sőt. a Szovjetunióban kiadott tudományos irodalom már most is hozzáférhetővé teszi a szovjet tudományos kutatások eredményeit a nemzetközi tudóstársadalom számára. Az akadémikus a szputnyikok segítségével megvalósítandó hírközlésről szólva hangsúlyozta, hogy egy ilyen hírközlő rendszernek minden állam számára hozzáférhetőnek kell lennie, mindennemű megkülönböztetés nélkül. A szovjet küldöttség vezetője széles körű együttműködé Te szólította ..fel a tudósokat ©fci/ új tudományág, az űrélettan területén, amely rendkívül fontos az ember űrrepülése szempontjából. A továbbiakban hangsúlyozta hogy az űrkutatásoknak és a világűr meghódításának a tudományt, a. békét, az emberi haladást kell szoígálniok. A megnyitó ülésen felszólalt az amerikai, az angol és a francia küldött is. Hosszasan dicsőítették egyes nyugati országok kölcsönös együttműködését, de nagyon keveset beszéltek az űrkutatás terén megvalósítandó, igazán széles körű nemzetközi tudományos együttműködés problémájáról. • pltalista céggel. Őszintén megmondhatjuk, nagyon meg vagyunk elégedve — mondotta M. X. Lvov. K. G. W. Frost, az angol pavilon igazgatója ezeket mondotta: — Hétfőn a félmilliomodik látogató kereste fel kiállításunkat, Most. hogy ezt a nagy érdeklődést látom, úgy érzem, munkám során eddigi egyik legszebb sikert értem meg. Vásárváros kiképzésére ilyen gyönyörű, ideális területet, mint a Városliget, talán még álmodni sem lehet. C. T. W. Cheri, az indiai pavilon igazgatója így nyilatkozott: — Kiállított termékeinkkel arra törekedtünk. hagy a földrajzilag távoleső országot megismerje a magyar közönség. A látogatottságból ítélve úgy érezzük. ez sikerült. Örülünk, hogy alkalmunk' volt közelebb kerülni egymáshoz. D. Vukic. a jugoszláv pavilon igazgatója ezeket mondotta: — Sokat tanultunk Budapesten, különösen a kohó- és gépipari pavilonban bemutatott gépek és műszerek jelentettek számunkra sok újat. s az ott kapott felvilágosításokat is jól fel tudjuk használni. M. Duger. a francia pavilon igazgatója elmondotta: — Azt tapasztaltuk, hogy Budapesten ma már nemcsak a piperecikkeknek. hanem a gépeknek, műszereknek is nagy kultuszuk van. A Budapesti Nemzetközi Vásáron első alkalommal jelentek meg önálló, hivatalos kiállítással a svájci cégek. Hogyan sikerült a bemutatkozásuk? Peter Freyer igazgató így nyilatkozott,: — A kiállító svájci cégeknek az a véleményük: érdemes volt ide eljönni. A svájci kereskedők szeretnék' kiterjeszteni kapcsolataikat a magyar vállalatokkal, például nagyobb mennyiségben akarnak gépeket szállítani, ugyanakkor magyar gyógyszereket vásárolni. Az üzleti eredmények minden bizonynyal arra ösztönzik a svájci kereskedőket. hogy jövőre is eljöjjenek a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Véget ért a nemzetközi Mauthausen-bizottság belgrádi ülése Belgrád (MTI). A jugoszláv fővárosban véget ért sw nemzetközi Mauthausen-bizottság háromnapos ülése, amelyen részt vettek a lengyel, osztrák' szovjet, belga, francia holland, luxemburgi csehszlovák, nyugatnémet, magyar és jugoszláv politikai deportáltak országos egyesületeinek képviselői. Az ülésszakon több határozatot fogadtak el. " A határozatokban elítélik a Nyugat-Nómetországban működő náci szervezetek tevékenységét. valamint az NSZK- ban mind jobban terjedő militarista és revansista mesterkedéseket. Az ülés résztvevői szembeszálltak minden olyan kísérlettel, amelynek célja rágalmazni a Hitler-ellenes koalíció népeinek harcát. „A legerélyesebben tiltakozunk az ellen, hogy a nácizmus elleni mozgalom olyan harcosait, mint Alexandar Ra'nkovics jugoszláv köztársasági alelnök és Kocsa Po- povics külügyminiszter — a leg- durvábban rágalmazzák, továbbá, hogy a történelmi tényeket elferdítsék” — hangzik a határozat. A Mauthausen-bizottság belgrádi ülésének határozata azt is követeli, hogy ne korlátozzák a háborús bűnösök üldözésének határidejét. A nemzetközi Mauthausen- bizottság következő ülésszakát jövő év májusában az egykori tábor helyén tartják meg. IJa a kérdést így fogalmaz- " zuk meg, szinte nem is kell rá válaszolni. Természetes, hogy az emberek maroknyi csoportját kivéve, senki sem akar háborút a földön. A kérdésre azért kell mégis választ adnunk, mert ma sajnos nemcsak az imperializmus legagresszívabb körei/ hanem bizonyos, . magukat kommunistának valló emberek is tagadják a békés egymás mellett élés politikájának helyességét. A ma világháborúja termonukleáris háború lenne, és ezért veszélyesebb, pusztítóbb minden eddiginél. Linus Pauling, a haladó Nobel-díjas amerikai fizikus kimutatta, hogy a nukleáris háború megkezdését követő 60 napon belül 190 millió amerikai közül 170 millió elpusztul, 15 millió súlyosan megsebesül. Tallenszkij szovjet vezérőrnagy, a Mazsdunarod- naia Zsiznv című folyóiratban megjelent cikkében megírja, hogy „a világ lakossága egy új, globális háború eredményeként végeredményben a felére csökkenne, és az emberiség legtevékenyebb és legkulturáltabb része pusztulna el”. Nukleáris világháború esetén elpusztulna az észak-amerikai földrész, Európa és Ázsia lakosságának tekintélyes része, s az életben maradottak is generációkon keresztül ki lennének téve a fertőzésből adódó betegségeknek. Megsemmisülne az emberiség ipari és gazdasági létalapjának tetemes része is. Mindebből az következik, hogy ma a béke védelme nemcsak a katonaköteleseknek a háborúban való elpusztulástól való megóvását jelenti, hanem jelenti az egész emberiség védelmét és az emberek által alkotott vala- mehnyi érték — ipar, mezőgazdaság, városok, műkincsek, utak — Védelmét is. A kommunisták azonban nemcsak azért védelmezik a békét, mert a ma háborúja minden megelőzőnél pusztítóbb lenne. A marxisták az igazságtalan háborúk ellen vannak azóta, amióta Marx és Engels kimutatta a háborúk osztálytermészetét. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája egyidős a szocialista forradalom első győzelmével. A mai helyzet abban különbözik az évtizedek előttitől, hogy ma nem meddő fáradozás küzdeni a békéért: megteremtődött a lehetősége annak, hogy elkerüljük a háborút. Nem az az oka ennek, hogy az imrfer? alizmus természete megváltozott, hanem az,- hogy megváltoztak a világpolitikai DARVASI ISTVÁN: Miért a béke? erőviszonyok és az imperializmus már nem rendelkezik akkora erővel, befolyással és cselekvési szabadsággal, mint évtizedekkel ezelőtt. A világon ma túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás erői: létrejött a 14 országból álló, a föld területének majdnem 26 százalékát elfoglaló, a világ népességének 35 százalékát kitevő, és a világ ipari ' termelésének mintegy 35 százalékát adó szocialista világrendszer, amely gazdasági erején kívül óriási katonai erőkkel is rendelkezik. A Szovjetunió a világ legerősebb katonai hatalma. A második világháború óta, éppen a szocialista világrend- szer kialakulásának hatása alatt szétesett az imperializmus gyarmati rendszere és Ázsia, valamint Afrika lényegében új, fiatal független országokból álló kontinenssé vált. Többségük a békéért, a leszerelésért, a nemzeti függetlenségért folyó harc aktiv tényezője. A világban végbement társadalmi változások hatására olyan, szinte minden országra kiterjedő népi békemozgalom alakult ki, gminőt eddig nem ismert a történelem. És végül: az imperializmus eljutott általános válságának harmadik szakaszába. A kik a békés egymás mellett " élés politikáját puszta taktikának tekintik — mint például a Kínai Kommunista Párt vezetői — azt a következtetést vonják le a megyáltozott helyzetből, hogy ha nagyobbak a béke és a szocializmus erői, akkor itt az ideje, hogy fegyverrel végezzünk a kapitalizmussal, az imperializmussal. A békés egymás mellett élés politikája azonban nem taktika, hanem elvi politika, és ma a szocializmus világméretű győzelméért folyó küzdelem stratégiája. A marxisták az erőviszonyok megváltozásából azt a következtetést vonják le — és egyedül ez a helyes —, hogy most rá tudjuk kényszeríteni az imperializmusra a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját. Az is kézenfekvő, hogy miért nem végzünk fegyverrel a kapitaliz mussal, azaz, miért nem „forradalmasítjuk” fegyverek segítségével a világot. Mindenekelőtt azért mert ez elvileg ellentétes a békepolitikával. Amióta Lenin kimutatta, és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom bebizonyította, hogy a szocializmus nem győz egyszerre az egész világon,« azóta tudjuk, hogy hosszú időn, egész korszakon át kell egymás mellett élniük szocialista és kapitalista országoknak. A szocialista országoknak béke kell az építőmunkához. A forradalmat különben sem lehet exportálni, mert az, hogy hol győz a szocialista forradalom, attól függ, hol jönnek létre a forradalom objektív és szubjektív feltételei, vagyis hol éleződnek ki az osztályellentétek a végsőkig, olyan mértékig, hogy azután már csak a forradalom következhet. Következésképpen a forradalmat senkire, egyetlen népre sem le-
