Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-24 / 120. szám
iS 64, májas 24, TOLNA’ MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 egy új üzem első lépései Nemrég még téglagyári gépeket javítottak a tágas teremben. Most az egyik oldalon asztalok sorakoznak, — itt festik majd a különféle mintákat az edényekre — szemben pedig fazekaskorongok. Középett állványokon szárad a több száz, különböző méretű virágcserép, hamutálca, korsó. Még csak száradnak, kiégetésükre ezután kerül sor, amikor majd begyújtják a kemencét A 'kemence — a szomszéd helyiségben — már kész, csak a felfűtés van hátra. Az első lépéseket teszi' meg a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat új, szekszárd-csa- tári kerámia-üzeme. t Szabj án Jánost, az üzem első szakmunkását a gyúróasztalnál találjuk Két kézzel gyúrja, dagasztja a nyúlós, szürke agyagot Amikor egyszer végigért megfordítja a hatvankilónyi masszái és kezdődik minden élőről. gon; A későbbi korong — amin Szgbján mester is tanait — már olyan volt, mint a mat csak a „csapágyé volt szakumabőrkébőh Ezek a maiak már golyóscsapágy- bao futnak Könnyebben és to fiatal Kovács Lajos: Most éppen egy kis kancsót formál az agyag- bőt — Hí tanultam a mesterséget Szekszárdon, de nem tudtam elhelyezkedni a szakmában — mondja. — A Gépjavítónál voltam segédmunkás és nagyon megörültem, amikor hírét hallottam, hogy létrehozzák ezt az üzemet. Itt aztán majd lehet dolgozni, szép dolgokat készíteni; — Most még csak a kezdetnél tartunk — mondja az üzemvezető. — Egyelőre tizenkét dolgozónk vám De nagy terveink vannak. TJjabb korongokat szerzünk be, megpróbálunk még néhány szakmunkást is felvenni. Egyelőre vörösárut készítünk, ugyanis az új kemence még nem alkalmas a kér nyesebb díszműáruk égetésére, csak majd a teljes kiégetés után Aztán terveink közt van egy villanykemence beszerzése is, ezzel is a különféle, sárközi motívumokkal díszített kerámia-árukat égetjük: Kísérletezünk kályhacsempe- égetéssed is, épp most hoztuk az első teherautó-szállítmány, erre alkalmas felsőpetényi agyagot és itt vannak már a formák is; — Végül is, mit gyártanak majd ax üzemben? — Cserépkályháit, különféle fa- zekasárut, virágcserepet és dísz— Nagyon fontos az anyag alapos meggyúrása, átdolgozása; így lesz egyöntetű, így tűnnek él belőle a légbuborékok — mondja; Négyszer kell átgyúmi, mise korongra kerülhet — Fárasztó lébek — jegyezzük meg; — Hát nem könnyű; De megszoktam, még maszek-koromban. Az agyag előkészítésének ősi módszere ez és ugyanannyi időt vesz eä, mint a korongozás; De már nem sokáig csináljuk így, ígéretet kaptunk egy agyagfeidolgozó gépre, ha az megjön, már csak a formálást, a korongozást kell kézzel végeznú ■ Látszatra a korongok sem nagyon különböznek az ősi fazekasszerszám tóL A legrégibb fajtájától igen, az ugyanis nem állt másból, mint egy küllős kerékből, aminek a tengelye a földben volt, a kerék közepén egy kerek lap volt. Ide tették az agyagot, a kereket a küllőnél fogva megpörgették és amíg a kapott lendülettől forgott, húztak, formáltak az agyavább, De ezeket is lábbal kell hajtani. — Kapunk majd gépi korongokat is — kapcsolódik a beszélgetésbe Lugosi Ferenc üzemvezető — azoknál már csak a formázás lesz a fazekasok feladata, megszűnik a lábmunka is. Az üzem másik szakmunkása a műárut. Pár hónap múlva már kaphatók lesznek a szekszárdi népművészeti boltban — de az ország más vidékein is, — a különféle sárközi motívumokkal díszített edények, kancsók, hamutálcák és egyéb emléktárgyak; (J.) Meghonosítják Tolna megyében a bábolnai hibrid csirkét A megyei pártbizottság tavaly ősszel határozatot hozott az állat- tenyésztés színvonalának növelésére. Ehhez kapcsolódik az a program, amely célul tűzte a bábolnai hibrid csirke meghonosítását a megyében. Kurdon, az ottani közös gazdaságban ez évben 12 ezer bábolnai hibrid csirkét neveltek fel, s a nem egészen kielégítő takarmányozás és elhelyezés ellenére, kiválónak mondható eredménnyel. Mindössze két százalékos volt az elhullás és a csirkék 9 hét alatt 1,2—1,3 kilogrammos átlagsúlyt értek el. Pénteken, május 22-én Szek- szárdra érkezett Majoros Gyula, a Bábolnai Állami Gazdaság szak- tanácsadója, aki a megyei program megvalósítását segíti, az Itteni szakemberekkel. Áz eddigi elképzelések szerint, 17 termelő- szövetkezetben és a Dunaföldvá- ri Tsz-közi Társulásban honosítják meg a közeljövőben a hibrideket. Ezenkívül első lépésként egy kisebb Tolna megyei községben a háztáji baromfiállományt is hibrid tojóállománnyal látják el. Ha az eredmények biztatóak lesznek, akkor jövőre, a tervbe vett 17 község baromfiállomány- cseréjét részben bábolnai hibridekkel végzik el. A szaktanács- adó egyébként elmondotta, hogy náluk a gazdaságban a hibrid tyúkok 262 tojást tojtak tavaly, I átlagban. Több, és nagyobb zsírtartalmú tej Öt évvel ezelőtt, amikor elkezdték a Szekszárdi Tejüzem építését — illetve a meglévő épületek átalakítását és berendezését — napi huszonötezer literes kapacitás figyelembevételével- készültek a tervek. Ezt a mennyiséget már az induláskor, 1960-ban túlhaladták, ekkor már napi harminc—harminckétezer liter dolgoztak fel. Ma már ennek több, mint más- félszerese érkezik be naponta az üzembe, van olyan nap, amikor elérik a negyvennyolcezer litert is. Az üzem — elsősorban a helyhiány miatt — egyre nehezebben birkózik, meg a „tejözönnel”. A növekvő tejmennyiség a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok javuló gazdálkodását mutatja. Szemben a korábbi tapasztalatokkal, amikor a zöldtakarmányozással a tejmennyiség nőtt, de a zsírtartalom némileg csökkent, most a növekedés — a hónap elején negyvenezer liter volt a naponta beérkezett meny- nyiség, most pedig 47—48 ezer — együttjár a zsírtartalom gyarapodásával is. Tavaly az egész évi átlagos zsírtartalom 3,74 százalék volt. Az idén 3,75-öt terveztek, de ténylegesen alig volt olyan nap, amikor ez alatt lett volna a beérkezett tej zsírtartalma. Általában eléri a 3,8 százalékot, sőt előfordult, hogy egy-egy napon 3,88-as átlagot mértek. A zsírtartalom emelkedése elsősorban annak köszönhető, hogy egyre több gazdaságban térnek át az állattenyésztőknek, fejőknek a tejzsír utáni premizálására. Pedagógusok találkozója Bonyhádon problémák megoldása vár a káé A bonyhádi járás pedagógusai szombaton délután a járási székhelyen rendezték meg évi szokásos találkozójukat. A községek iskoláiból a délutáni órákban 250 tanító és tanár érkezett Bonyhád- ra, s meleg szeretettel köszöntötték a járási művelődési házban a kaposvári tanítóképző 100 tagú küldöttségét. Mündjárt tapasztalatcserére is sor került. Az iskola tanárai hosszasan beszélgettek a járásbeli pedagógusokkal nevelési kérdésekről. A hallgatók pedig arról érdeklődtek a községben dolgozó nevelőktől: hogyan találták meg helyüket a falvakban s milyen gyakorlati posvári képzőből kikerülő fiatalokra. A beszélgetést követően a tanítóképző tantestületének nevében előadás hangzott el a nehezen nevelhető gyerekekkel kapcsolatos pedagógiai eljárásokról. Ezt műsor követte. A műsorban felléptek a kaposvári iskola kulturo- sai. Énekkari számokkal, táncműsorral, hegedű-, zongora- és énekszólókkal szórakoztatták a járási művelődési ház szépszámú közönségét. A találkozó hivatalos programja után a járás pedagógusai közös vacsorán vetlek részt, majd táncmulatságon szórakoztak. Alakulnak a községekben a háztáji árutermelő bizottságok nál a háztáji árutermelők, ez évA megye valamennyi községében megalakultak, vagy ezekben a napokban alakulnak meg a háztáji árutermelő bizottságok amelyek a szövetkezeti ’ gazdák háztáji árutermelését vannak hivatva elősegíteni. Egyebek között e bizottságok időrendben nagyon fontos feladata, megfelelő támo gatást adni a hízósertés-szerződések sikeres lebonyolításához. E téren még nagyon sok a tennivaló, mert tavaly április végéig 6357 hízó sertésre kötöttek szerződést az Állatforgalmi Vállalatben viszont még csak 4260-ra Az ilyen természetű elmaradás indokolatlan, mert a lehetőségek jobbak. Tavaly ugyanis a háztáji kocakihelyezési akció* keretében 3500 koca került a szövetkezeti gazdák tulajdonába. Ennek 60—65 százaléka az eddigi felmérések szerint, továbbra is tenyésztésben márad. Hízóalapanyag-problémák tehát úgy. mint korábban, nem jelentkezhetnek, s éppen ezért, a háztáji árutermelő bizottságok nagyobb gondot fordíthatnak az elmaradás pótlására. Már az új tanévre készülnek köze tó berendezést villanymotorok és erőgépek hajtják. Néhány segédmunkáson kívül itt mindenki mester. A kazalrakó mester mellett a szerelők a valakik, és a mérnök, aki ennek a részlegnek a feje. — ...aszerint, hogy mennyi a relatív páratartalom — magyaráz P. Tóth Lajos mérnök a párttitkárnak, aki érti miről van szó, hiszen középfokon már végzett, felsőfokon tanul, öt vizsgája lesz júniusban, minden héten egy. A széna illatos, nagyokat szippantok, de a fiatal mérnök másban lát fantáziát. — Ez a lényeg: a levelek mind rajta maradtak —, s megmutat egy jó nyaláb szénát. Gyors számítások, hogy mennyivel több benne a karotin, az A-vitamin pró-vitaminja, mennyivel több benne a fehérje, és mennyivel íz- letesebb. Világos, tiszta dolog, hogy a gépi betakarítást egy napon említeni sem lehet a kézi betakarítással. A gép és a tudomány. A mezőgazdaságban ez boa Sről a költészet, a széppróza. De még mennyire! — Nézzük meg a tehenészeket. Üzemi rend szerint ötkor kezdődik a fejés — invitál Kemény elvtárs. Veres József elmagyarázza és bemutatja a fejőgépek működését. — Három ütemű volt, de átalakítottuk kétüteműre — mondja— Na már most, engedjen meg Veres elvtárs egyetlen kérdést: maga tehenész, vagy gépész? — Fejőgépekkel dolgozó tehenész. Valóban, ezt kitalálhattam volna magamtól is. öt órakor a tizenkét fejőgép surrogva „dolgozni” kezd. Fejnek, illetőleg, szóval jobb kifejezés, hiába, nem jut eszembe: termelik a tejet. A kifejt mennyiséget tehenenként lemérik, a placcon asztalka, a tehenész ugyancsak tehenenként, a teljesítményről kimutatást készít. — Veres elvtárs, még egy kérdést mage adminisztrátor »2 — így kell csinálni, mert tudni akarjuk, melyik tehén miként értékesíti a takarmányt. Különben minket a termelt tej és a felhasznált takarmány után fizetnek. Késő este, szemerkélő esőben indulunk vissza Szekszárdin. A Junak száguld. Ordítozni kell, hogy értsük egymás szavát. Ifigé- nia-majort is megjártuk, ott épül fel egy sertéskorabinát: tízezer sertést hizlalnak majd benne egyszerre. Kiabálok. — Pista, tízezret? Nem tévedés? — Nem! Tízezret! — Arról majd csak akkor beszéljünk, ha kész lesz. Ugye? Viszont bejártuk az egész kerületet, és embert alig láttunk. Távolról olyan ez a Kajmád, mintha nem lenne benne élet. Pista visszakiabál. — Közelről kell nézni, pajtás, és belülről. Nem harap, közel kell menni hozzá. A magyar mezőgazdaságban ez a kezdet, de. hogy mi van, azt távolról nehéz észrevenni. Hm, hm, ha ez még csak a kezdet, akkor mi lesz itt öt év múlva, de azért ebben a „közelről” ügyben alighanem értelek én téged Kemény Pista. szekuuty peter Gyakran változnak a gyártmányok a Szekszárdi Ruházati Ipari Vállalatnál, mindig a divat alakulásának megfelelően kell a különféle ruházati cikkek választékát összeállítani. A második negyedévi gyártási programnál figyelembe vették az ősszel meginduló új tanév miatt növekvő szükségleteket is, a mostani program legjelentősebb tételei az islselafelszerelési cikkek. Ebben a negyedévben többek közt ötezer darab iskolaköpenyt készítenek. Bár még több. mint egy hónap van hátra a negyedév végéig az ötezer köpenynél már csak a befejező munkák —• főként a csomagolás — vannak hátra, a jövő hót elején leszállítják a teljes mennyiséget. A negyedév végéig elkészül a kereskedelem által rendelt hatezer darab 1 eán yka-tocn abiú z is,
