Tolna Megyei Népújság, 1964. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-21 / 117. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. május 2Í.’ D dél-vietnami háború fokozásáról tárgyal az amerikai képyiselőház külügyi bizottsága Szerdán reggel nem érkezett újabb jelentés Laoszbó! és Dél- Vietnamból, viszont számos fő­városban a délkelet-ázsiai helyzet áll a figyelem középpontjában. Washingtonban kedden az ame­rikai képviselőház külügyi bizott­sága megkezdte a vitát a Johnson elnök által a dél-vietnami háború fokozására kért 125 millió dollár­ról. Mint ismeretes, az amerikai elnök 70'millió dolláros kiegészítő gazdasági 'segéilyei és 55 millió dollár katonai támogatással pró­bál új. lendületet önteni a sza­badságharcosok ellen küzdő dél- vietnami kormánycsapatokba. A külügyi bizottságban Rusk ame­rikai külügyminiszter és McNa­mara hadügyminiszter ismertette a kormány indokait. A zárt ülés után McNamara kijelentette az újságíróknak, véleménye sze­rint a háború hosszú, kemény, és igen nehéz lesz. matosítás az egész világon hal­doklik, és az amerikai gyarmati politikának semmiféle esélye sincs a sikerre.” Az Egyesült Államok nem a szabadságot védelmezi Dél- Vietnamban — mondotta, — ha­nem „egy totalitárius, militarista bábkormányt” támogat. E kor­mány fenntartására az ameri­kaiak eddig évente 550 millió dol­lárt fordítottak, most Johnson el­nök új kérésével ez az összeg 675 millió dollárra emelkedik. A vi­lágon felmerülő konfliktusokat — hangsúlyozta végül Morse -—igaz­ságos alapon, nem a dzsungel tör­vénye szerint kell megoldani. A Patet Lao rádiója egyik adá­sában cáfolta azokat a nyugati ál­lításokat, hogy a hazafias erők tá­madást indítottak' a semlegesek ellen. A Patet Lao szóvivője rá­mutatott, hogy a legutóbbi har­cok oka az, hogy a semleges erők jelentős része fellázadt az ameri­kaiak lakájai ellen. A londoni amerikai nagykövet­ség szóvivője szerdán bejelentette, hogy Rusk külügyminiszter sürgő­sen Washingtonba hívta az angol fővárosban tartózkodó Adlai Ste- vensont, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének vezetőjét. A szóvivő szerint a sürgős visszahí­vásra „a délkelet-ázsiai válság el­mélyülése” adott okot. Stevenson hétfőn érkezett Lon­donba, miután kéthetes köruta­zást tett Nyugat-Európában. Az amerikai politikus a múlt héten részt vett a NATO miniszteri ta­nácsának hágai ülésszakán is. Franciaország a genfi értekezlet összehívását javasolja Míg a bizottságban a póthitelről folyt a vita, Morse amerikai sze­nátor kijelentette, hogy nem ért egyet a 125 millió dolláros „in­jekcióval”. A szenátusban felszó­lalva Morse hangsúlyozta, hogy a dél-vietnami háború törvénytelen. ,.Ez gyarmatosító politika — mon­dotta Morse — függetlenül attól, hogy -mi minek nevezzük. A gyar­Párizs (MTI). A francia minisz­tertanács csütörtökön ülést tart, amelynek legfontosabb pontja Laosz, általában a délkelet-ázsiai helyzet megvitatása. De Gaulle a kormányülés miatt megszakítja Colombey-i tartózkodását, ahol a műtét utáni lábadozás idejét tölti. Pompidou miniszterelnök kedden Couve de Murville külügvminisz­r. Szakmai bemutatók, jelentős üzletkötések a BNV-n Szerdán ismét több külföldi szakmai és kormánydelegáció ke­reste fel a vásárvárost és számos szakmai bemutatót, tájékoztatót is tartottak a különböző kiállítók. A Háziipari és Népművészeti Szövetkezetek ízlésesen berende­zett pavilonjában — amelyet egyébként a vásárra látogató va­lamennyi külföldi vendég felkeres — Erdős József, az OKISZ elnöke értékelte a kisipari szövetkezetek kiállításainak eddigi, tapasztala­tait- Bár a vásár még csak fél­i Bacsák Nándor, a MOGÜRT gép- ! jármű külkereskedelmi vállalat i vezérigazgatója meghívta a Bu­dapesten akkreditált diplomáciai testület több tagját, a kereskedel­mi tanácsosokat és a járműipari szakértőket, hogy bemutassa ne­kik a magyar ipar készítményeit. A szakmai találkozó lényegében számos kereskedelmi “tárgyalás'és üzletkötés bevezetője volt. A Budapesti Nemzetközi Vásár magyar kiállításán a - külföldi szakemberek körében igen nagy Az új szovjet pavilonban megrohamozták a vásár látogatói a hang­lemez-részleget. idejénél tart, a kisipari termékek közül máris több mint 30 millió forint értékű árut kötöttek le a külföldi kereskedők és további 17 millió forint értékű üzletkötésről most folynak a tárgyalások. Szerdán textilipari szakértők találkoztak a finn pavilonban. Külkereskedelmünk rendszeresen vásárol Finnországból műrostot, és a vásár alkalmával is egy nagy­arányú szerződést kötött. A szer­dán aláírt keretmegállapodás ér­telmében a Sateri-cég 1965-től kezdve három éven át összesen 3500 tonna műrostot szállít majd, ezenkívül az ez évi lekötött meny- nyiségen túl még ötszáz tonna műrostot rendelt a cégtől az Im- porttex behozatali vállalat. Délelőtt a magyar járműipar készítményeinek bemutatójára érdeklődést keltett a műszeripar bemutatója. A különböző készü­lékek, például az automatika-ele- mek, az elektromos, elektronikus, nukleáris, optikai, geodéziai, geo­fizikai, fizikai, kémiai, laborató­riumi, orvosi és egyéb műszerek osztatlan sikert arattak. I. J. Schendler szovjet akadé­mikus, a műszeripari és automa­tizálási állami bizottság osztály- vezetője a látogatás során szer­zett tapasztalatait összegezte, s el­mondotta, hogy 1958-ban a buda­pesti vásáron is tanulmá­nyozta a műszeripari bemutatót, „Gondosan megtekintettem most is. Úgy gondolom, mindenki meg­állapíthatja, hogy a magyar mű­szeripar óriásit fejlődött” — mon­dotta. (MTI). térrel tárgyalt a laoszi kérdésről. Az Egyesült Államok — mint ismeretes — a francia kormányt is felkérte, járjon közben Peking- ben, hogy a Kínai Népköztársaság vesse latba befolyását a laoszi el­lenségeskedések beszüntetése ér­dekében. Párizsban tartózkodás­sal fogadták Washington kérését, a francia kormány nem látja ér- -telmét az amerikaiak által java­solt közbenjárásnak. Ezzel szemben jólértesült pári­zsi körökben úgy tudják, hogy a francia kormány konkrét javasla­tot készül tenni a 14 hatalmi gen­fi konferencia újbóli összehívásá­ra. A francia kormány véleménye szerint Délkelet-Ázsia békéje csakis a volt Francia-Indokína (Észak- és Dél-Vietnám, Laosz és Kambodzsa) egész területének semlegesítésével biztosítható. Eh­hez valamennyi érdekelt ország — beleértve Kína és az Egyesült Ál­lamok — megegyezése szükséges. Érre a megoldásra utal egyéb­ként a degaulleista Nation szer­dai vezércikke is, amely az Egye­sült Államok szemére veti, hogy ugyanazt a hibás politikát foly­tatja Délkelet-Ázsiában, mint an­nakidején Franciaország Algériá­ban. Washington — hangoztatja a lap — csökönyösen folytatja, sőt fokozza a háborút Dél-Vietnam- ban, holott a vietnami lakosság nem osztja az amerikaiak cél­jait. Az Egyesült Államoknak végre reálisan szembe kell néz­nie a tényekkel, főleg a Kínai Népköztársaság létezésével. Egy, a genfihez hasonló megegyezés nyil­ván nem felel majd meg teljesen a Nyugat érdekeinek, de még min­dig jobb, mint egy újabb vesztett háború. ‘ ................................................................... A munkásmozgalom régi átka a kispolgári hatások céltévesztő visszatükröződése az elméletben és a gyakorlatban. Nem mentes tőle a kommunista mozgalom sem, amely megszületésétől kezdve két- frontos harcban kénytelen küz­deni ellene az alkotó marxizmus— leninizmus, a következetes prole- tárosztályharc védelméért és al­kalmazásáért. Az utóbbi években a kispolgári elhajlások közül a Kinai Kommunista Párt vezetői­nek támadásai következtében kü­lönösen veszélyessé vált a „bal- oldaliság”. Ez az elhajlás a jobboldaliság- hoz hasonlóan kispolgári hangu­latokat tükröz, de ellentétben vele általánosságban nem a jobbmódú kispolgárságtól származik, hanem a szegényebb rétegektől, a „dü­hödt kispolgároktól”. Jellemző rá a türelmetlenség, a fegyelmezet­lenség, az ingadozás, az álhatat­lanság, az álforradalmi hangos­kodás, a gyors fellobban ás és az apátia váltakozása, a végletekben való csapongás. A kispolgári for- radalmiság az elméletben és a politikában nem realitásokból in­dul ki, hanem a szubjektív óha­jokból, amiért is kalandorkodás felé igyekszik szorítani a kommu­nista pártokat. A tömegekkel nem A nagyvonalas füzet.** Amikor felépül egy-egy új, sok emeletes lakóház, megkezdi a termelést egy-egy új üzem, akkor azt mondjuk: a falakban, a gépekben benne van ennyi meg ennyi munkás kezemunkája. Időtlen időkig őrzi a beton, a tégla, a vas száz. meg ezer em­ber munkáját. És van. amikor a munkát nem az elemi erőkkel is dacoló anyagok, hanem a papír őrzi. amelyet a gyenge szellő is elsodor... Mégis, a papír is őrzi a munka nyomát, bár legyen az csak egyszerű, nagyvonalas, drapp színű, kartonba kötőt* füzet. Ilyen füzetbe jegyzik Lápafőm azok nevét, akik valamiben társadalmi munkával működtek közre. A füzetet tulajdonképpen csak a múlt év eleje óta vezetik rendszeresen, de azóta aztán alapos pontossággal. Mindenkinek a neve bekerül a füzetbe, aki ellenszolgáltatás nélkül tett valamit a köz érdekében, légyen is szó bármilyen munkáról. A füzet tanúsága szerint a múlt évben annyi társadalmi munkát végzett a falu lakossága, hogy pénzben számolva ötve í forint értékű jutott minden egyes lakosra. Különösen a nyárvégi zivatarkárok helyreállítása igénvelt sok munkát; az utcákon, uta­kon be kellett temetni a vízmosásokat, kitisztítani a vízlevezető árkokat. — Az idén valószínűleg túlszárnyaljuk a tavalyi eredményt — mondja Márton Gyula vb-titkár. és nyomban meg is indo­kolja. miért. — Az idén sokkalta több lesz az őszi fásítás, mint tavaly. A munka nagyrészét a fiatalok végzik. Már eddig is százötven óra társadalmi munka szerepel a nyilvántartásban a KISZ-szervezei címén. Rendbehozták, parkosították a tanácsház környékét, és sorra kerül majd a művelődési ház udvara is. Itt még lesz munta bőven. — Azonkívül az idén járdát is építünk, háromszáz méteren, és az alapozás azokra vár. akiknek a háza előtt a járda húzó­dik. Ez is számottevő összegre rúg... — De biztosíték még a munkára az. hogy amit eddig végez­tek annak az összege eléri a nyolcezer forintot. Tíz erőgép 80 órát. és 88 ember 725 órát dolgozott, elsősorban a télen. A köz­területekről a havat takarították el, és amint kitavaszodott, a mezőn a dűlőutakat hozták rendbe. A füzeiben név szerint szerepel, aki csak részt vett valami­lyen munkában, és mennyit dolgozott. Jó lenne ezt S füzetet megőrizni a késő utókor számára, hogy az utódok is tudják, ki. mennyi munkával szo’gálta a közösséget. És kár. hogv nem előbb kezdték vezetni, mert azt is megtudhatta volna az utókor, ki. ho­gyan vett részt példáid a művelődési ház építésében, amelyet a múlt év elején avattak. A közös munkát megőrzik ugyan a fa­lak. de jó lett volna a neveket is 'megörökíteni. BI. Kölcsönkérők Pakson • * Kölcsönt kérni nem mindenki szeret, adni pedig talán még ke­vesebben. Bár ez a magánélet­ben érvényesülő tétel soká g Pak­son is éreztette hatását, a föld­müve sszö vetkezet kölcsönző bolt­jának vezetője ma már nem pa­naszkodhat. — Úgy látszik, a helyiek és a környékbeliek megkedvelték a boltot — mondja. — Erről tanús­kodnak a számok. A számok valóban tanúskod­nak. A bolt mosógép-állományának jelentős részé éppen ezért szinte állandóan „úton van’’. Pakson épp úgy. mint a környező fal­vakban és pusztákban. — Mii lehet kölcsönözni? — Harmincféle holmit, kezdve a kajaktól, a táskarádión át a hurkatöltőig. A hurkatöltőknek. disznó­perzselő gépeknek elsősorban té­len volt keletjük. A közeledő nyár a tut stacikkeké sátraké hihi»wihhiihiiiiii»ii (egy kétszemélyes sátor egy hó­napra csak 36 forint), táskarádió­ké. fényképezőgépeké, magneto­fonoké. * — Bár a táskarádiókat télen is vilték! Különös előszeretettel a pusz­taiak. olyan kis települések la­kói, akikhez még nem ért el a villanyhálózat. Gy apa-pusztaiak. Csámpa-pusztaiak. De kelendő az étkészlet, az abrosz is. — Egyszerre ezer ember ét­kezhetne a nálunk lévő készlet­ből. Padlókefélő és falfestö-henger, üst és írógép szerepel a listán, melyet a jövőben még tovább bővítenék. Befejezésül egy kér­dés. nem az újságíró, hanem a boltvezető szájából: — Mit lehet kölcsönözni Szék- szárdon? — Mindent. De csak a szom­szédoktól. (-s. -n.) ........................ A kispolgári tud megfelelően számolni, irreális feladatok elé állítja őket, előrefut és állandóan azzal fenyeget, hogy a pártot elszakítja a történelem döntő erőitől. Végső fokon mind a hatalomért folyó harcban, mind pedig a szocialista építésben lehe­tetlenné teszi, hogy a kommunista párt betöltse az élcsapat szerepét. Mindezért nem kevésbé veszélyes a jobboldaliságnál. Mint Lenin kimutatta, a „baloldaliság” min­den forradalmi mozgalmat aláás, ha nem folyik ellene következetes harc. Egyébként is a jobboldaliságot és a „baloldaliságot” osztálygyö­kereiknél és természetüknél fogva nem választja el kínai fal: az egyik könnyen átcsaphat a má­sikba. Ez jellemzi például a trockizmust, amely tagadta a szo­cialista építés munkáját a Szov­jetunióban, és a „szocialista világ­forradalom” hívének kiáltotta ki magát, s mint ilyen sürgetően kö­vetelte a forradalom exportját. Jóllehet a trockizmus és a „bal­oldaliság” számos más korai irány­zata vereséget szenvedett, a „bal­oldaliság” felélénkülésének veszé­lye korántsem múlt el. Lenin már 1920-ban figyelmeztette a kommu­nista világmozgalmat, hogy a „baloldaliságot” nem szabad csak absztrakt módon, vagyis általában elítélni és csak a régi baloldali hi­bák bírálatára szorítkozni, mert ez az irányzat képes teljesen vá­ratlanul, új formákban és új jel­szavakkal feltámadni. Ehhez tá­pot adnak a kispolgári hangula­tok, amelyek betörnek a munká­sok soraiba és a kommunisták közé is. Különösen megvan ennek a veszélye a forradalmi fellendü­lés és a sikerek idején, amikor a „baloldali”, illúziók könnyebben elterjedhetnek. Ilyenkor gyakrab­ban fordul elő az ellenség erejé­nek alábecsülése, a lehetőségek és a realitások szubjektív megítélése. Ma a „baloldali” nézetek leg­főbb képviselője a kommunista világmozgalomban a Kínai Kom­munista Párt vezetése. E párt ve­zetőinek felfogása rokon a trockiz- mussal, de a jelenlegi helyzet ha­tása alatt sajátos, „modernizált” tartalmat és formákat kapott. A dolog lényege azonban minden­képpen az, hogy természeténél

Next

/
Oldalképek
Tartalom