Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

Jfee«. április 12. TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 MAJOSI FIATALOK | Szentes István | az üllőre, s egy röpke órára „átvál­tozik”: a majosi termelőszövetke­zet kovácsa most KISZ-titkár lesz. Persze, nem lehet elválasz­tani a kettőt, mert ezer szállal összefügg, dehát az újságíró most j,speciális” KISZ-dolgokról sze­retne érdeklődni. Bemegyünk a KISZ-helyiségbe, Szépen berendezett, kellemes szo­ba; — Mi vásároltuk a berendezést á báli bevételekből. Csak az a baj, hogy ez nagyon kicsi; Sokan va­gyunk, nálunk szeretnek is a KISZ-be járni a fiatalok; Az igaz­ság az, hogy a mi KlSZ-szerveze- tünk már kinőtte ezt a helyisé­get. Dehát mit tegyünk? Előkerül a szövetkezet főagro- nómusa, Lőrincz Antal, majd Kirch Reinhardt is társaságunk­ban foglal hélyet. Kirch Rein­hardt KISZ-vezetőségi tag, agit- propos; Beszélgetni kezdünk a fiatalok életéről, a KISZ-szervezet munká­járól­Lőrincz Antal főagronómus ha­tározottan állítja: — Semmi panaszunk nem le­het a mi fiataljainkra. Én, mint agronómus joggal mondhatom, hogy a fiatalok példásan helyt­állnak a munkában. Olyan fiata­lunk is van, mint például Csoboth István, aki 16 éves kora óta itt dolgozik, most takarmányfogatos és a múlt évben körülbelül 900 munkaegységet telj esitett; Tessék kiszámítani, 36 forint volt egy munkaegység tiszta értéke, de a részessel együtt meghaladta a 45 forintot. Kiderül, hogy nemcsak így, a munkaegységek alapján adódik jó kép a fiatalokról, a fiatalok szer­vezetileg is komoly termelőmun­kát végeznek évről évre; Amikor épült a szövetkezet majorja, a kiszisták vállalták, hogy társa­dalmi munkával kiássák a víz­vezetékhez szükséges árkokat. Teljesítették is vállalásukat, ami jelentős gazdasági hasznot ered­ményezett a közösségnek; Az idei évre vállalták a fiatalok egyebek közt, hogy kiirtanak, hasznosítanak egy ötholdas, dzsungelhez hasonló részt. Ezt ed­dig semmire sem tudták használ­ni, sőt, a kártékony rovarok itt nyugodtan szaporodhattak, ezért aztán nem lebecsülendő a fiatalok elhatározása; Majoson nem minden fiatal dolgozik a termelőszövetkezetben. Többen eljárnak a környező ipari üzemekbe dolgozni, de úgy, hogy műszak után minden nap haza­térnek; A termelőszövetkezet ügyét azonban valamennyien ma­gukénak tartják; Akik a gyárak­ban dolgoznak, hét végén, sza­badságuk idején a szövetkezeti földeken dolgoznak — szüleik mellett; A KISZ-szervezet erős kollektívát kovácsolt össze a falu munkahely, foglalkozás szerint nagyon is megoszló fiataljaiból, s ez egyebek közt abban jut kife­jezésre, hogy még azok a fiata­lok is otthon érzik magukat, akik egyébként másutt • dolgoznak. S ebből következik az is, hogy min­denki felelősséget érez a termelő- szövetkezetért. A KISZ-szervezetben egymásra találtak a fiatalok a szó legneme­sebb értelmében: Itt kizárólag fiatalok, kiszisták vannak, de vé­letlenül sem fordul elő, hogy akár származásbéli csoportosulások jön­nének létre, vagy mondjuk egyik lenézné a másik munkáját és ezért nem állna vele szóba. Kirch Reinhardt ezt mondta: ________ — A fiatal­ság már régen túlesett azon, hogy nemzetiségi származás szerint nézné a másikat. Köztünk például nem téma, hogy na ez telepes, ez sváb. Én például származásilag sváb vagyok, de a közvetlen ba­ráti köröm valahogyan úgy ala­kult ki, azok majdnem mindnyá­jan telepesek. Nekem még sosem jutott eszembe, hegy ezen tűnőd­j ek, vagy ebből problémázzak, mert ez olyan nevetséges lenne- A lányokra is úgy nézünk, hogy ez csinos, vagy nem, dolgos, be­csületes, vagy nem, az senkit sem érdekel, hogy a szülei németül beszéltek, vagy Bukovinából te­lepültek ide. A maradibb felnőttek néha-né­ha még megpendítenek ilyen megkülönböztető hangot még ak­kor is, ha egyre ritkább az ilyen kivétel. — Mi fiatalok azonban — mondják a jelenlévők — rá sem hederítünk az ilyenre. Jellemző, hogy a szülők néhol megpróbál­ták megakadályozni a vegyes há­zasságot, de ennek ellenére ma már nem ritka, hogy összeháza­sodnak az őslakók és telepes fia­talok. — Az én lánytestvérem pél­dául, Szentes Emerencia — így a KISZ-titkár — Till Ádámhoz ment feleségül és hát nagyon jól élnek. — Hatvankettőben Jechel Hen­rik is telepes lányt vett el, Győrfi Erzsébetet — mondja Kirch Reinhardt. Előkerül a KISZ-szervezet idei munkaterve. Úgy határoztak a fiatalok, hogy a termeléssel kap­csolatos vállalásuk mellett építe­nek közös összefogással egy tánc­parkettet. Anyagot a tanács biz­tosít a községfejlesztési alapból és a fiatalok végzik a munkát. Majálist rendeznek a nyár elején, május elsejére, mint ahogyan ta­valy is tették, megszervezik a fáklyás felvonulást. Beneveztek a kulturális seregszemlére, meg hát természetesen sport is szerepel a tervben. Nem kétséges, meg is valósul mindez, mert a majosi fiatalok nemcsak vállalnak, ígérgetnek, hanem mindenekelőtt cseleksze- nek.. Kutattam, kerestem a titkát, hogyan bontakozott ki ez az élénk KISZ-élet Majoson. A kér­dés annál is inkább érdekesnek tűnt, mert Májas közvetlen Bonyhád szomszédságában fek­szik, a két helység közti út mind­össze 25 percig tart gyalog. Bony­hád igen élénk, számos kulturális és szórakozási lehetőséggel ren­delkező hely, amiből az követ­keznék, hogy a fiataloknak ké­nyelmesebb lenne odajárni, s ott szórakozni, művelődni, mint, hogy otthon, abbarf a kis falucskában próbáljanak önálló lehetőségeket teremteni. Az ilyen községekből valahogyan el szokott szivárogni a fiatalság. — Sokkal jobb érzés úgy szó­rakozni, művelődni, amihez mi magunk is hozzájárultunk vala­mivel. Ha a z ember elmegy vala­hova. ott mégiscsak vendég és nem érzi úgy magát, mint ott­hon — foglalta össze a falu fia­taljainak véleményét a KISZ- titkár. Ebből következik a miértre az első vá­lasz. Mivel a fiatalok otthon akarnak művelődni, szórakozni — tehát megvan az akarás —, meg is tudják teremteni annak feltételeit.. Igaz. hogy ehhez kel­lett egy olyan agilis, jó szer­vezőkészséggel rendelkező KISZ- titkár is, mint amilyen Szentes István, Mindez azonban hiába­való lett volna, ha a felnőttek, a szövetkezeti vezetőség, a párt- szervezet. s a tanács, nem tö­rődnek a fiatalokkal. A párt- szervezet) amelynek; titkára egyéb­ként Bechtel Henrik, rendszere­sen beszámoltatja a KISZ-titkárt, tanácsokkal látja el a fiatalokat, támogatja, segíti őket nemcsak a politikai oktatásban, hanem más téren is. Ugyanezt kell mondani a szövetkezeti vezetőségről és a tanácsról is. A tsz-elnök, Ettig László például a sok munkája ellenére is gyakran szakít időt arra, hogy elmenjen a fiatalok rendezvényeire s együtt szóra­kozik velük, pedig már nem ép­pen fiatal. Megtörtént, hogy a fiatalok. Ki mit tud?-vetélkedőt rendeztek. Maga a szövetkezet elnöke állt a színpadra, és ve­zette le a játékot. Vagy például amikor a fiatalok társadalmi munkában ásták a vízvezeték­árkot. a szövetkezeti vezetők is lapátot fogtak, és a fiatalok közé álltak. Mindez egyébként arra bizo­nyíték, hogy ahol a felnőttek megfelelően törődnek a fiatalok életével, ott nem marad el az eredmény sem: megfelelő KISZ- élet bontakozik ki, és ez gazda­sági és társadalmi téren egyaránt érezteti kedvező hatását. BODA FERENC A tv közvetíti Hruscsov beszámolóját a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásáról A moszkvai televízió vasárnap sugározza Nyikita Szergejevics Hruscsov nyilatkozatát a szovjet párt- és kormányküldöttség ma­gyarországi útjáról. A szovjet kormányfő beszédét a Magyar Televízió is közvetíti. A Magyar Televízió műsora ennek követ­keztében az alábbiak szerint alakul: 14.55: Nyikita Szergejevics Hrus­csov beszámolója a szovjet párt» és kormányküldöttség magyar* országi útjáról, utána — az ere* deti műsornak megfelelően —• közvetítés a Fáy utcából; a Bp. Vasas—Győri ETO labdarúgó* mérkőzésről. (MTI) Angol szövetkezeti vezetők megyénkben A SZÖVOSZ meghívására Sau- tern úrnak, az Angol Szövetkeze­ti Központ vezérigazgató-helyet­tesének vezetésével hét napot töl­tött hazánkban egy angol szövet­kezeti küldöttség. A delegáció vezetője és felesége, valamint az angol Szövetkezeti Külkereske­delmi Vállalat igazgatója, Szendy Pál, a MÉSZÖV elnökének ven­dégeként április 10-ét megyénk­ben töltötte. Az angol szövetke­zetek képviselői a Paks- és Vi­déke Körzeti Földművesszövetke­zetnél voltak tapasztalatcserén. Sebestyén Zsigmond, az igazgató­ság elnöke részletesen tájékoztat­ta a vendégeket a hat községre kiterjedő körzeti szövetkezet te­vékenységéről. A delegáció tagjai kérték vendéglátóikat, hogy mu­tassanak be néhány falusi keres­kedelmi egységet. Szendy Pál a dunakömlődi vendéglátóipari kombinát megtekintésére hívta az angol szövetkezeti szakembere­ket. A vendégek nagy elismerés­sel nyilatkoztak a dunakömlődi halászcsárdáról, az itt működő vá­rosi színvonalú bisztróról, és cuk­rászdáról. A küldöttség tagjai délután rö­vid sétahajózást tettek a Dunán, majd a Mecsekvidéki Borforgal- má Vállalat paksi pincéjét tekin­tették meg. Itt is elismeréssel nyi­latkoztak a látottakról és kijelen­tették, hogy örömükre szolgálna, ha tovább lehetne bővíteni az an­gol—magyar kereskedelmi kap­csolatokat. Törvényességi napok a tamási járásban A TERMELŐSZÖVETKEZETEK megszilárdítása, fejlesztése jelen­tős mértékben függ a termelő- szövetkezetekre vonatkozó jog­szabályok helyes alkalmazásától. Ennek pedig előfeltétele azok pontos ismerete. Ezt figyelembe véve tartott a tamási járási ügyészség a járás négy községé­ben — Tamási, Gyönk, Pincehely, Iregszemcse — a környező tsz- vezetők részére törvényességi na­pot. A törvényességi napokon a já­rási ügyészség 3—3 előadást tar­tott; a termelőszövetkezeti de­mokráciát, a társadalmi tulajdon védelmét biztosító, valamint a fegyelmi és kártérítési jogszabá­lyok ismertetését. Az előadásokat élénk vita követte. A termelőszövetkezeti demok­ráciával kapcsolatos napirendi pontnál egyik legélénkebb vita az ellenőrző bizottság működésével merült fel. Örvendetes jelenség, hogy a tsz-vezetők felismerték az ellenőrző bizottságok jelentő­ségét. Több felszólaló arról be­szélt, hogy jelenleg az ellenőrző bizottságok működése nem kielé­gítő, munkájuk nem tervszerű, s éppen ezért munkaterv szerint kellene dolgozniok. A munka- tervek elkészítéséhez a járási szervektől segítséget igényelhet­nek. Többen felvetették, hogy szö­vetkezetükben van egy-két olyan tsz-tag, aki a közös mun­kában nem akar részt venni. A válasz során ismertettük a Leg­felsőbb Bíróság Polgári Kollé­giumának állásfoglalását. E sze­rint az 1959. évi 7. számú tör­vényerejű rendelet 14. paragrafu­sában szabályozott kártérítési kö­telezettség megállapítására alapul szolgálhat az is, ha a mezőgazda- sági termelőszövetkezet tagja a munkában vétkesen nem vesz részt, és ezzel a termelőszövetke­zetnek ténylegesen felmerült kárt okozott. A HÁZTÁJI FÖLDDEL kap­csolatban ugyancsak több problé­ma merült fel. így a közös ház­tartás fogalma, valamint az, hogy milyen területeket kell a háztáji föld nagyságába beszá­mítani. A válaszban ismertettük a közös háztartás fogalmát, vala­mint a közös háztartás és a kö­zös fedél alatt élés közötti kü­lönbségekre. Ismertettük az 1959. évi 7. számú törvényerejű rende­let 28. paragrafus (3) bekezdés­ben foglaltakat is, amely szerint „A háztáji föld területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményes kertet, szőlőt, gyü­mölcsöst is, valamint a be nem épített házhelyet is.” Több esetben egyes termelő- szövetkezetekben nem tudnak különbséget tenni kártérítési és fegyelmi eljárás között. így elő­fordul, hogy — törvénysértően — pénzbüntetést szabnak ki fegyel­mi büntetésként. Ugyancsak sok esetben elmarad a fegyelmileg felelősségre vont tsz-tag írásbeli meghallgatása, valamint a mentő körülmények felderítése. Maguk a fegyelmi határozatok is több alaki és tartalmi hiányosságot szenvednek: nem tartalmaznak indoklást, a jogorvoslati lehető­séget nem tüntetik fel stb. EGYES FELSZÓLALOK azzal foglalkoztak, hogy a fegyelmi el­járás sok írásbeli munkát ad és ezt a fegyelmi bizottságok nem tudják elvégezni. Véleményünk szerint ez az indok nem fogad­ható el. Ugyanis a termelőszövet­kezetekben a fegyelmi eljárások száma kevés és ezt a munkát, ha még írásbeli munkát is igényel, a fegyelmi bizottságok el tudják végezni, persze csak akkor, ha ismerik feladataikat. A termelőszövetkezeti törvény­nyel kapcsolatban több felszólaló elmondotta, hogy bizonyos mér­tékben egyes szabályok elavultak, azok módosítására, vagy új sza­bályozására lenne szükség. A fel­szólalók javasolták, hogy az új törvényt kiadása előtt egyes ter­melőszövetkezetekben vitassák meg, hisz annak alkalmazása elsősorban az ő feladatuk és így jól ismerik a jelenlegi hiányos­ságokat is. Többen kifejezésre juttatták, hogy a törvényességi napokon hallottakat a termelőszövetkezeti vezetők hasznosítani tudják, s ez­zel a szocialista törvényesség a tamási járás termelőszövetkeze­teiben újabb nagy lépést tesz előre, Dr. Kardos János ügyész A földművesszövetkezet tevé­kenységével kapcsolatban meg­kérdezték, hogy kik tölthetnek és töltenek be vezető szerepet a szervezetben. Mikor Szendy Pál elmondotta, hogy falusi tömeg­szervezeti jellegének megfele­lően a földművesszövetkezeti ve­zetők többsége termelőszövetke­zeti gazda. Sautem úr azzal állt elő; tegyék lehetővé, hogy ottho­nában látogasson meg ilyen ve­zetőket. „Ennek semmi akadálya” — mondotta Sebestyén elvtárs és elkísérték az angol vendégeket előbb Pintér Ferenc, majd Kern Ferenc termelőszövetkezeti tagok­hoz, akik évek óta. igazgatósági tagjai a földművesszövetkezetnek. Szívélyesen elbeszélgettek, nem­csak a földművesszövetkezet, ha­nem a termelőszövetkezet mun­kájáról is. A vendégek búcsúzás­kor kijelentették, hogy hazájukba visszatérve őszintén elmondják, a magyar termelőszövetkezeti gaz­dák kitűnően élnek, s a mellet'; hogy hozzáértéssel művelik a föl­det, megállják helyüket úgy is, mint vezetők. S meghívták Szen­dy Pált, ha arra lehetősége lesz, a magyar szövetkezeti delegáció­val látogasson el Angliába. fi. £. Felhívás! A Pénzügyminisztérium megyei szám viteli felelőse értesíti az érdekelteket, hogy okleveles könyvvizsgálói, mérleg­képes könyvelői, államháztartási köny­velői, felsőfokú államháztartási köny­velői és okleveles árszakértői előkészí­tésre jelentkezni lehet. Az egyes fo­kozatokra érvényes jelentkezési felté­teleket a 186/1959. PM., a 132/1961. PM., a 117 1962. PM., és a 10/1961. PM—ÁH számú utasítások tartalmaz­zák. Mindazok, akik valamelyik számvi­teli képesítést megszerezni akarják és a hivatkozott utasításokban előírt fel­tételekkel rendelkeznek, jelentkezési lapot az irányítószervüktől, vagy a megyei tanács vb. pénzügyi osztályá­nak vállalati csoportjától igényeljenek. Az okmányok alapján írógéppel pon­tosan kitöltött — és a munkáltató szerv vezetője által is aláírt jelentke­zési lapot a tanácsi vállalatok és in­tézmények dolgozói a megyei tanács vb. pénzügyi osztályához, — egyéb vállalatok és szervek dolgozói az ille­tékes minisztérium (főhatóság) főköny­velőségéhez, illetve oktatási osztályá­hoz folyamatosan — de legkésőbb 1964. május 10-ig küldjék meg. A mérlegképes könyvelői előkészí­tésre jelentkezőknek folyó év oug. 25. —• szept. 10-e között szóbeli felvételi vizsgát kell tenni a kért szakosításnak megfelelő képesített könyvelői anyag­ból. Képesített könyvelői tanfolyamot 1964. évben már nem szervezünk. (20) A Szekszárdi Vasipari Vál­lalat felvételre keres lakatos, karosszéria- lakatos, vízvezetékszerelő ipari tanulókat Felvétel: 1964. április Jelentkezés: Munkaügy. 25. (87) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom