Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

•'vXv!‘/■'•'•'•‘•‘•*V.*X,V iiSíffi 6:<$ m fi:!:!: MEGYEI XIV. évfolyam, 82. szám. £>>.%% v.v.v.v.v.v. .•.•••••< A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI ÁRA: 60 FILLÉR. Csütörtök, 1964. április 9. Ipari kérdésekről tárgyaltak a megyei tanács ülésén (3. o.) Interjú a IS. évforduló alkalmából (4. o.) Jól haladnak a tavaszi munkák (5. o.) 1 ak * inkák Szovjet vendégeink a Magyar Optikai Művekben N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, a szovjet párt­ós kormányküldöttség vezetője és felesége, s a delegáció tagjai szerdáin délelőtt a Magyar Op­tikai Művekbe látogattak. Részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnö­ke és felesége; Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Komócsin Zoltán, a Népszabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Néhány perccel fél 11 után gördülték a gyár elé a vendégek gépkocsijai. A bejáratnál dr. .Horgos Gyula. kohó-, és gépipari miniszter. Újvári István a XII. kerületi pártbizottság első titká­ra. Gyarmati László, a kerületi tanács, végrehajtó bizottságának elnöke. Pósch Gyula, a Magyar Optikai Müvek vezérigazgatója, Pósa György, az üzemi pártbizott­ság titkára, Pittner Gyula, a szakszervezeti bizottság titkára. Szegner László, a KlSZ-bizott- ság titkára fogadta a vendége­ket. Munkásfiatalok egy csoport­ja virágcsokrokat nyújtott át a testvén szovjet nép képviselői­nek. A pártbizottság tanácstermé­ben rendezett összejövetelen Pósch Gyula ismertette a Ma­gyar Optikai Művek történetét, munkáját. A vendégek nagy érdeklődés­sel hallgatták az igazgatónak azt a közlését, hogy a MOM műsze­reinek egy részét szovjet doku­mentáció alapján kezdték gyár­tani. így például a színképelem­ző műszerek csoportjának ki­alakításánál is szovjet tapaszta­latok, útmutatások alapján kezd­ték meg a munkát. — Ezért — hangsúlyozta a ve­zérigazgató — kétszeresen is örömmel fogadtuk veádégeirjjtet, mert most személyes élményeik alapján is meggyőződhetnek ar­ról. hogy a baráti együttműködés mindkét fél javára válik. Ter­mékeink 56 százalékát külföld­re szállítjuk, s exportunk 30 százalékát — többségében nagy pontosságú műszereket — a szovjet ipar, mezőgazdaság ré­szére készítjük. A továbbiakban elmondta, hogy a MOM minden ötödik munkása különféle oktatási for­mákban képezi tovább magát. Ezután Pósa György, a párt- bizottság titkára tájékoztatta a vendégeket az üzem párt- és társadalmi szerveinek munkájá­ról. A közvetlen hangulatú be­szélgetés után a gyár vezetőinek meghívására üzemlátogatásra in­dultak a vendégek. Az üzemlátogatás után a ven­dégek a gyár udvarán gyűlésen találkoztak a dolgozókkal. Hosz- szan tartó lelkes éljenzés és taps fogadta N. Sz. Hruscsovot, Ká­dár Jánost és a többi vendéget. Pósa György megnyitó szavai után elsőnek Kádár János szó­lalt fel. Erőinket megsokszorozza a párt a nép egysege Kádár János elvtárs beszéde Tiszteit elvtársak, kedves eiv­társnők! Köszönöm a meleg fogadtatást és szívből üdvözlöm a gyűlés minden részvevőjét, a gyár va­lamennyi dolgozóját. Története­sen úgy adódott, hogy egy év le­forgása alatt most másodízben vagyok itt Önöknél, a Magyar Optikai Művekben. Legutóbb épp egy évvel ezelőtt jártam itt, abból az alkalomból, hogy agyár dolgozói kiváló munkájukkal el­nyerték a párt kongresszusi zászlaját, most pedig az a sze­rencse ért. hogy kedves és nagy- rafoecsült vendégeinkkel, Hrus­csov elvtársékfcal jöhettem láto­gatóba Önökhöz. A Magyar Optikai Művek dol­gozói. akik az elmúlt három év­ben 53 százalékkal növelték a gyár termelését, a termelékeny­séget pedig 34 százalékkal és a költségszintet 7 százalékkal csök­kentették. megítélésünk szerint lelkiismeretesen, szocialista ön­tudattal dolgoznak. Mindez mu­tatja: tudják, hogy jelenleg a legfontosabb a termelés színvonalának, gaz­daságosságának növelése. Megértették azt is. hogy ma a szocializmusért mindenkinek te­hetsége. tudása legjavát adva kell dolgoznia, és tudják, hogy a végzett munka mennyire fon­tos hazánk felvirágoztatása és a szocializmus győzelme szempont­jából a kapitalizmussal folytatott versenyben, A továbbiakban Kádár elvtárs méltatta a szocialista munka négy műhelyének, a szocialista címért küzdő 51 brigádnak, s a tíz ifjúsági szocialista brigád­nak teljesítményét, majd így folytatta beszédét: — Nagy örömünkre szolgál, hogy meghívásunkat elfogadva ellátogatott hozzánk a Szovjet­unói párt- és kormányküldöttsé­ge, élén Nyikita Hruscsov elv­társsal. Népünk nagyra értékeli a szovjet—magyar barátságot, a szocialista társadalom építésében a hatalmas segítséget, a sok­oldalú elvtársias együttműködést, amely országaink között kiala­kult és szakadatlanul fejlődik. Jelenlegi találkozásaink és meg­beszéléseink során nemcsak is­mét megnyilvánul, hanem tovább mélyül, erősödik elvi egyetértésünk, barátságunk és együttműködésünk. Mi szovjet barátainkkal együtt küzdünk az imperializmus ellen, a béke megőrzéséért, s azonos ál­lásponton vagyunk a szocialista országok összefogását, a nemzet­közi kommunista mozgalom to­vábbi fejlődését érintő valameny- nyi kérdésben. Ez így van ma, és így lesz a jövőben is: a szovjet—magyar barátság ma megbonthatatlan, erős és a jövőben még tovább erősö­dik. A magyar—szovjet barátságnak és gyümölcsöző együttműködés­nek, a Szovjetunió testvéri segítő­készségének valóban eleven pél­dája a Magyar Optikai Művek története és mai élete is. A hábo­rú következtében a gyár 60 száza­léka tönkrement, s az újjáépítés, a termelés, a műszaki fejlesztés szovjet segítséggel indult meg. A gyár műszaki emberei ma is a legszorosabb kapcsolatban van­nak és jól együttműködnek szov­jet partnereikkel. Erősítsék es mélyítsék tovább a barátságot, a testvéri együttműködést szovjet elvtársainkkal Önök is, a maguk területén. Kedves elvtársak, elvtársnők: A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormá­nya nevében gratulálok a Magyar Optikai Művek párt-, társadalmi és gazdasági vezetőinek, vala­mennyi dolgozójának az eddig el­ért nagyszerű eredményekhez, új sikereket kívánok további mun­kájukhoz. Mi számítunk az üzem dolgozóinak öntudatos, lelkiisme­retes, szocialista építőmunkájára, Önök pedig bátran támaszkod­hatnak, pártunk és kormányunk politikájára, amely Népköztársa­ságunk erősítésére, népünk jólé­tének emelésére, a szocialista tár­sadalom teljes felépítésére irányul. (Taps.) A munkának jó feltételei van­nak, erőinket országunkban meg­sokszorozza a párt- és a nép egysége, összeforrottsága, nemzetközileg a szovjet— magyar barátság, a szocialis­ta országok, a nemzetközi kommunista mozgalom inter­nacionalista ereje, a békéért küzdők növekvő szerepe az egész világon. Éljen a kommunizmust építő szovjet, és a szocializmust építő magyar nép, éljen népeink meg­bonthatatlan, örök barátsága! (Nagy taps.)' Kádár János nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után a gyű'és résztvevőinek ünneplése közben N. Sz. Hruscsov lépett a mikro­fonhoz. A szocializmusban a felszabadult munka valóságos csodákat teremtett Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov élvtárs beszéde elején tolmácsolta a szovjet dolgozók testvéri üdvözletét, akik tiszta szívből kívánnak sikereket az új szocialista Magyarország építésé­hez, a hazájuk felvirágzásáért vívott további harcukhoz. Azután a következő szavakkal folytatta beszédét: — Amióta küldöttségünk a ven­dégszerető magyar földön tartóz­kodik, már sok szívélyes találko­zásunk volt országuk dolgozóival, örülünk, hogy ma az Önök üze­mének kollektívájával, a magyar munkásosztály egyik dicső oszta­gával találkozhatunk. Önök, akik közvetlenül az anyagi termelés­ben dolgoznak, nagy történelmi küldetést teljesítenek. A kapita-1 lizmusban a munka keserves kényszer, a munkásemberre ne-j hezedő átok volt, és maradt. 1 A szocializmusban a felsza­badult munka valóságos cso­dákat teremtett. A munka nemcsak az ember anyagi jólétének forrása, hanem sokoldalú szellemi fejlődésének is alapja. Most, hogy az Önök üze­mével ismerkedtünk, különösen jól láttuk, milyen kimeríthetetlen lehe­tőséget nyitott meg Magyar- országon a szocialista forra­dalom győzelme, az ország termelőerőink fejlesztése, a magyar dolgozók jólétének emelése, a kulturális fejlő­dés előtt. — Remek gyár az Önöké. Leg­modernebb technikai felszerelései bármelyik korszerű üzem meg­irigyelhetné. De a látogatót még nagyobb öröm tölti el üzemük dolgozóinak láttán. A szocializ­mus megváltoztatta a munkások életét, munkakörülményeit. Ezt különösen az olyan ember veszi észre, aki saját maga is kipróbál­ta a kapitalista kizsákmányolás minden „gyönyörét”. Mutassanak nekem egyetlen olyan gyárat a kapitalista világban, ahol annyi munkás tanulna’ az egyeteme­ken, technikumokban, esti iskolá­kon, mint az Önök gyárában. Bi­zony nincs ilyen üzem, de nem is lehet, mert a tőkés mindig tőkés marad. És ha akad is vállalat, amely foglalkozik a munkások szakmai továbbképzésével, ezt nem a munkások érdekében te­szi, hanem a tulajdonos hasznára, aki hét bőrt nyúz le a munkás­ról. Ha taníttatja, csak azért te­szi, hogy lehúzhassa a nyolcadi­kat is. — Vajon sok olyan gyár van-e |a kapitalista országokban, ahol a vezetők a munkások soraiból kerültek ki, mint például gyá­runk igazgatója, Pósch elvtárs, aki művezető volt, s ma mérnöki képzettséggel rendelkezik? (Taps.) — Nálunk, a szocialista társada­lomban a saját magunk és a tár­sadalom javára végzett munka megteremti a munkásokhoz való új viszonyt, mindenki megbecsü­léssel veszi körül a munkásokat. És van-e kellemesebb érzés, mint a munkában szerzett megérde­melt megbecsülés? Úgy gondo­lom, gyáruk minden dolgozója egyetért velem abban, hogy nincs ennél kellemesebb érzés, egyetér­tenek ezzel azok a brigádok is, amelyek már megszerezték a szo­cialista brigád megtisztelő címet, és azok is, amelyek még harcol­nak e cím elnyeréséért. Biztos vagyok abban, hogy valamennyiük számára drá­ga kincs a munkásbecsület. — Nekünk; akik a Szovjetunió munkásosztályát képviseljük, azt az osztályt, amely elsőnek kezdte meg a szocializmus építését, na­gyon jó érzés volt megtudnunk, hogy a második ötéves terv első három esztendejében üzemük­ben 34 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége, és a tel­jes termelés mintegy másfélsze­resére nőtt. Ezek a számok meg­győzően tanúskodnak arról, hogy Önök helyesen értelmezik és va­lósítják meg a szocialista építés alapvető feladatát, a munka ter­melékenységének emelését. Enél- kül — mint Lenin mondotta — lehetetlen a végleges áttérés a kommunizmusba. — Kedves barátaink! Itt, Ma­gyarországon ismét szemléletesen győző­dünk meg arról, milyen szi­lárd és megdönthetetlen a pártjainkat és népeinket egyesítő barátság. A szovjet—magyar barátság min­denben megnyilvánul. Megnyil­vánul a szocialista és a kommu­nista építés tapasztalatainak gyü­mölcsöző cseréjében, a párt-, ál­lami és más vonalon kialakult széles körű kapcsolatokban. A ba­rátság egyáltalán nem elvont, ha­nem teljesen konkrét, érzékelhe­tő fogalom. Magyarországon jár­va gyakran látunk szovjet gyárt­mányú gépeket és szerszámgépe­ket, egész ipari üzemeket, ame­lyeket a Szovjetunió technikai se­gítségével hoztak létre, örülünk, amikor a magyar munkások el­ismeréssel szólnak a mi gyár- berendezéseinkről, s a magyar parasztok dicsérik a termelőszö­vetkezetek földjén dolgozó szov­jet traktorok munkáját. — Ugyanakkor a Magyarország által szállított ipari termékek is nagy jelentőségűek a Szovjetunió számára. Vegyük például az Önök üzemét. Kitűnő optikai mű­szereket készítenek itt, és ezeket széles körben alkalmazzák a mi országunkban is. Az üzem export- termelésének 30 százaléka a Szov­jetunióba irányul. Kutató geoló­gusaink — a holnap iparának e fáradhatatlan felderítői —, Szibé­(Folytatás a 2, oldalon.}

Next

/
Oldalképek
Tartalom