Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-09 / 82. szám
•'vXv!‘/■'•'•'•‘•‘•*V.*X,V iiSíffi 6:<$ m fi:!:!: MEGYEI XIV. évfolyam, 82. szám. £>>.%% v.v.v.v.v.v. .•.•••••< A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI ÁRA: 60 FILLÉR. Csütörtök, 1964. április 9. Ipari kérdésekről tárgyaltak a megyei tanács ülésén (3. o.) Interjú a IS. évforduló alkalmából (4. o.) Jól haladnak a tavaszi munkák (5. o.) 1 ak * inkák Szovjet vendégeink a Magyar Optikai Művekben N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet pártós kormányküldöttség vezetője és felesége, s a delegáció tagjai szerdáin délelőtt a Magyar Optikai Művekbe látogattak. Részt vett a látogatáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke és felesége; Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Komócsin Zoltán, a Népszabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Néhány perccel fél 11 után gördülték a gyár elé a vendégek gépkocsijai. A bejáratnál dr. .Horgos Gyula. kohó-, és gépipari miniszter. Újvári István a XII. kerületi pártbizottság első titkára. Gyarmati László, a kerületi tanács, végrehajtó bizottságának elnöke. Pósch Gyula, a Magyar Optikai Müvek vezérigazgatója, Pósa György, az üzemi pártbizottság titkára, Pittner Gyula, a szakszervezeti bizottság titkára. Szegner László, a KlSZ-bizott- ság titkára fogadta a vendégeket. Munkásfiatalok egy csoportja virágcsokrokat nyújtott át a testvén szovjet nép képviselőinek. A pártbizottság tanácstermében rendezett összejövetelen Pósch Gyula ismertette a Magyar Optikai Művek történetét, munkáját. A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták az igazgatónak azt a közlését, hogy a MOM műszereinek egy részét szovjet dokumentáció alapján kezdték gyártani. így például a színképelemző műszerek csoportjának kialakításánál is szovjet tapasztalatok, útmutatások alapján kezdték meg a munkát. — Ezért — hangsúlyozta a vezérigazgató — kétszeresen is örömmel fogadtuk veádégeirjjtet, mert most személyes élményeik alapján is meggyőződhetnek arról. hogy a baráti együttműködés mindkét fél javára válik. Termékeink 56 százalékát külföldre szállítjuk, s exportunk 30 százalékát — többségében nagy pontosságú műszereket — a szovjet ipar, mezőgazdaság részére készítjük. A továbbiakban elmondta, hogy a MOM minden ötödik munkása különféle oktatási formákban képezi tovább magát. Ezután Pósa György, a párt- bizottság titkára tájékoztatta a vendégeket az üzem párt- és társadalmi szerveinek munkájáról. A közvetlen hangulatú beszélgetés után a gyár vezetőinek meghívására üzemlátogatásra indultak a vendégek. Az üzemlátogatás után a vendégek a gyár udvarán gyűlésen találkoztak a dolgozókkal. Hosz- szan tartó lelkes éljenzés és taps fogadta N. Sz. Hruscsovot, Kádár Jánost és a többi vendéget. Pósa György megnyitó szavai után elsőnek Kádár János szólalt fel. Erőinket megsokszorozza a párt a nép egysege Kádár János elvtárs beszéde Tiszteit elvtársak, kedves eivtársnők! Köszönöm a meleg fogadtatást és szívből üdvözlöm a gyűlés minden részvevőjét, a gyár valamennyi dolgozóját. Történetesen úgy adódott, hogy egy év leforgása alatt most másodízben vagyok itt Önöknél, a Magyar Optikai Művekben. Legutóbb épp egy évvel ezelőtt jártam itt, abból az alkalomból, hogy agyár dolgozói kiváló munkájukkal elnyerték a párt kongresszusi zászlaját, most pedig az a szerencse ért. hogy kedves és nagy- rafoecsült vendégeinkkel, Hruscsov elvtársékfcal jöhettem látogatóba Önökhöz. A Magyar Optikai Művek dolgozói. akik az elmúlt három évben 53 százalékkal növelték a gyár termelését, a termelékenységet pedig 34 százalékkal és a költségszintet 7 százalékkal csökkentették. megítélésünk szerint lelkiismeretesen, szocialista öntudattal dolgoznak. Mindez mutatja: tudják, hogy jelenleg a legfontosabb a termelés színvonalának, gazdaságosságának növelése. Megértették azt is. hogy ma a szocializmusért mindenkinek tehetsége. tudása legjavát adva kell dolgoznia, és tudják, hogy a végzett munka mennyire fontos hazánk felvirágoztatása és a szocializmus győzelme szempontjából a kapitalizmussal folytatott versenyben, A továbbiakban Kádár elvtárs méltatta a szocialista munka négy műhelyének, a szocialista címért küzdő 51 brigádnak, s a tíz ifjúsági szocialista brigádnak teljesítményét, majd így folytatta beszédét: — Nagy örömünkre szolgál, hogy meghívásunkat elfogadva ellátogatott hozzánk a Szovjetunói párt- és kormányküldöttsége, élén Nyikita Hruscsov elvtárssal. Népünk nagyra értékeli a szovjet—magyar barátságot, a szocialista társadalom építésében a hatalmas segítséget, a sokoldalú elvtársias együttműködést, amely országaink között kialakult és szakadatlanul fejlődik. Jelenlegi találkozásaink és megbeszéléseink során nemcsak ismét megnyilvánul, hanem tovább mélyül, erősödik elvi egyetértésünk, barátságunk és együttműködésünk. Mi szovjet barátainkkal együtt küzdünk az imperializmus ellen, a béke megőrzéséért, s azonos állásponton vagyunk a szocialista országok összefogását, a nemzetközi kommunista mozgalom további fejlődését érintő valameny- nyi kérdésben. Ez így van ma, és így lesz a jövőben is: a szovjet—magyar barátság ma megbonthatatlan, erős és a jövőben még tovább erősödik. A magyar—szovjet barátságnak és gyümölcsöző együttműködésnek, a Szovjetunió testvéri segítőkészségének valóban eleven példája a Magyar Optikai Művek története és mai élete is. A háború következtében a gyár 60 százaléka tönkrement, s az újjáépítés, a termelés, a műszaki fejlesztés szovjet segítséggel indult meg. A gyár műszaki emberei ma is a legszorosabb kapcsolatban vannak és jól együttműködnek szovjet partnereikkel. Erősítsék es mélyítsék tovább a barátságot, a testvéri együttműködést szovjet elvtársainkkal Önök is, a maguk területén. Kedves elvtársak, elvtársnők: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében gratulálok a Magyar Optikai Művek párt-, társadalmi és gazdasági vezetőinek, valamennyi dolgozójának az eddig elért nagyszerű eredményekhez, új sikereket kívánok további munkájukhoz. Mi számítunk az üzem dolgozóinak öntudatos, lelkiismeretes, szocialista építőmunkájára, Önök pedig bátran támaszkodhatnak, pártunk és kormányunk politikájára, amely Népköztársaságunk erősítésére, népünk jólétének emelésére, a szocialista társadalom teljes felépítésére irányul. (Taps.) A munkának jó feltételei vannak, erőinket országunkban megsokszorozza a párt- és a nép egysége, összeforrottsága, nemzetközileg a szovjet— magyar barátság, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom internacionalista ereje, a békéért küzdők növekvő szerepe az egész világon. Éljen a kommunizmust építő szovjet, és a szocializmust építő magyar nép, éljen népeink megbonthatatlan, örök barátsága! (Nagy taps.)' Kádár János nagy tetszéssel fogadott beszéde után a gyű'és résztvevőinek ünneplése közben N. Sz. Hruscsov lépett a mikrofonhoz. A szocializmusban a felszabadult munka valóságos csodákat teremtett Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov élvtárs beszéde elején tolmácsolta a szovjet dolgozók testvéri üdvözletét, akik tiszta szívből kívánnak sikereket az új szocialista Magyarország építéséhez, a hazájuk felvirágzásáért vívott további harcukhoz. Azután a következő szavakkal folytatta beszédét: — Amióta küldöttségünk a vendégszerető magyar földön tartózkodik, már sok szívélyes találkozásunk volt országuk dolgozóival, örülünk, hogy ma az Önök üzemének kollektívájával, a magyar munkásosztály egyik dicső osztagával találkozhatunk. Önök, akik közvetlenül az anyagi termelésben dolgoznak, nagy történelmi küldetést teljesítenek. A kapita-1 lizmusban a munka keserves kényszer, a munkásemberre ne-j hezedő átok volt, és maradt. 1 A szocializmusban a felszabadult munka valóságos csodákat teremtett. A munka nemcsak az ember anyagi jólétének forrása, hanem sokoldalú szellemi fejlődésének is alapja. Most, hogy az Önök üzemével ismerkedtünk, különösen jól láttuk, milyen kimeríthetetlen lehetőséget nyitott meg Magyar- országon a szocialista forradalom győzelme, az ország termelőerőink fejlesztése, a magyar dolgozók jólétének emelése, a kulturális fejlődés előtt. — Remek gyár az Önöké. Legmodernebb technikai felszerelései bármelyik korszerű üzem megirigyelhetné. De a látogatót még nagyobb öröm tölti el üzemük dolgozóinak láttán. A szocializmus megváltoztatta a munkások életét, munkakörülményeit. Ezt különösen az olyan ember veszi észre, aki saját maga is kipróbálta a kapitalista kizsákmányolás minden „gyönyörét”. Mutassanak nekem egyetlen olyan gyárat a kapitalista világban, ahol annyi munkás tanulna’ az egyetemeken, technikumokban, esti iskolákon, mint az Önök gyárában. Bizony nincs ilyen üzem, de nem is lehet, mert a tőkés mindig tőkés marad. És ha akad is vállalat, amely foglalkozik a munkások szakmai továbbképzésével, ezt nem a munkások érdekében teszi, hanem a tulajdonos hasznára, aki hét bőrt nyúz le a munkásról. Ha taníttatja, csak azért teszi, hogy lehúzhassa a nyolcadikat is. — Vajon sok olyan gyár van-e |a kapitalista országokban, ahol a vezetők a munkások soraiból kerültek ki, mint például gyárunk igazgatója, Pósch elvtárs, aki művezető volt, s ma mérnöki képzettséggel rendelkezik? (Taps.) — Nálunk, a szocialista társadalomban a saját magunk és a társadalom javára végzett munka megteremti a munkásokhoz való új viszonyt, mindenki megbecsüléssel veszi körül a munkásokat. És van-e kellemesebb érzés, mint a munkában szerzett megérdemelt megbecsülés? Úgy gondolom, gyáruk minden dolgozója egyetért velem abban, hogy nincs ennél kellemesebb érzés, egyetértenek ezzel azok a brigádok is, amelyek már megszerezték a szocialista brigád megtisztelő címet, és azok is, amelyek még harcolnak e cím elnyeréséért. Biztos vagyok abban, hogy valamennyiük számára drága kincs a munkásbecsület. — Nekünk; akik a Szovjetunió munkásosztályát képviseljük, azt az osztályt, amely elsőnek kezdte meg a szocializmus építését, nagyon jó érzés volt megtudnunk, hogy a második ötéves terv első három esztendejében üzemükben 34 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége, és a teljes termelés mintegy másfélszeresére nőtt. Ezek a számok meggyőzően tanúskodnak arról, hogy Önök helyesen értelmezik és valósítják meg a szocialista építés alapvető feladatát, a munka termelékenységének emelését. Enél- kül — mint Lenin mondotta — lehetetlen a végleges áttérés a kommunizmusba. — Kedves barátaink! Itt, Magyarországon ismét szemléletesen győződünk meg arról, milyen szilárd és megdönthetetlen a pártjainkat és népeinket egyesítő barátság. A szovjet—magyar barátság mindenben megnyilvánul. Megnyilvánul a szocialista és a kommunista építés tapasztalatainak gyümölcsöző cseréjében, a párt-, állami és más vonalon kialakult széles körű kapcsolatokban. A barátság egyáltalán nem elvont, hanem teljesen konkrét, érzékelhető fogalom. Magyarországon járva gyakran látunk szovjet gyártmányú gépeket és szerszámgépeket, egész ipari üzemeket, amelyeket a Szovjetunió technikai segítségével hoztak létre, örülünk, amikor a magyar munkások elismeréssel szólnak a mi gyár- berendezéseinkről, s a magyar parasztok dicsérik a termelőszövetkezetek földjén dolgozó szovjet traktorok munkáját. — Ugyanakkor a Magyarország által szállított ipari termékek is nagy jelentőségűek a Szovjetunió számára. Vegyük például az Önök üzemét. Kitűnő optikai műszereket készítenek itt, és ezeket széles körben alkalmazzák a mi országunkban is. Az üzem export- termelésének 30 százaléka a Szovjetunióba irányul. Kutató geológusaink — a holnap iparának e fáradhatatlan felderítői —, Szibé(Folytatás a 2, oldalon.}