Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-01 / 76. szám
4 TOI,NA MEGYEI NÉPÜJSAfl 1964. április 1. A gé A téglagyárakban most kezdődik az élet. Megindultak a nehéz lendkerekek, eszi az agyagos földet a gép, s a szállítószalag kés alá viszi a nyerstégla-oszlopokat adagolásra. Pörög a bélyegzőkerék, cégérrel jelöl meg minden egyes téglát. A gépházból kinyúló. szerte kígyózó síneken tolják a rakodók a szárítóhelyekre a még földszínű, nyerstéglát. A Paksi Téglagyárban van gyárvezető, telepvezető, de a gyártás vezérének ők is Schnepp Jánost, a gépészt tartják, aki egész télen vezette, maga is végezte a nagyjavítást, akitől az idénymunka nagyban függ. A keverő- és adagológép jó működése itt a munka biztosítéka, s így a gépész nélkülözhetetlen. Ezért nehéz vele nyugodtan beszélni, különösen ilyenkor, alig néhány nappal a próbagyártás után. Az irodából is kifelé figyel, nem „sír-e fel" a gép. — Eddig 38 000 nyerstéglát gyártottunk naponta, de 50— 52 000 a normánk. Az idén viszont 60 ezret várnak tőlünk — magyarázza. — Sajnos, gyenge a motor, a központnak kell szólni, hogy cseréljék ki. A nagyobb feladat a gépésztől kíván elsősorban gondosabb, körültekintőbb munkát, több figyelmet a gép iránt. Schnepp János nem kételkedik abban, hogy az új feladatnak eleget tesznek. Nem. mert a téli nagyjavítást pontosan végezték, módosítottak p e s z a technológián. Ha menet közben hiba adódna, azon is segítenek. Erre biztosíték a gépész tudása. Schnepp János 1948 óta gépész a Paksi Téglagyárban. De úgy ismer itt mindent, mint a tenyerét. Született téglagyári. Itt volt gyermekkorától munkás az apja mellett, itt tanulta a géplakatos szakmát. A mechanikát, a gépeket nagyon szereti, s így nagyon ismeri is. A 16 év alatt nem tudta megunni a munkáját, s elképzelhetetlennek tartja, hogy ez valaha is bekövetkezne. Pedig egyetlen gépe van, s látszatra ez is nagyon egyszerű. A gépész azonban nagyon sokat tud róla. Eleget kezelte, emelte, négy-öt mázsás tengelyeit. A téglagyári munkához nemcsak tudás kell, hanem erő is. Az itteniek úgy megedződnek, akár súlyemelő rekorderek is lehetnének. A gépész szabad idejében szelíd sportnak áldoz, egyesületi horgász. A téglagyáriak szép, városias házban laknak. Építeni szeretnének, a Schnepp-szülők háza mellett. Mert az öregek rászorulnak már a gondozásra. A gyerekeknek is jobb lenne a kertes lakás. Építési engedélyüket azonban visszavonták, a gyári robbantások miatt veszélyes a terület, így aztán a család legnagyobb gondja most az, hogyan teremthetnék meg az idős és fiatalabb Schneppék közös otthonát. (bk) Hétköznapi történet Az ablaknál néhány pillanattal előbb még vidáman já szadoz^ ■ fiúcska hirtelen elvágti magú . el- kékült. szája szélét hab lepte el. Az autóbusz utasai rémülten ugráltak fel helyükről. — Ham:r vigyék ki a levegőre — ki báliak össze-vissza. s az egyik utas u rémülettől tehetetlen fia al- asszony segítségére s etett. Sietve a szabadba vitték a megmerevedett kisgyereket megszabadították ruháitól. Mindenki segíteni akart. — Orvoshoz kell vinni — tanácsolta egy idő'ebb ember, s az áléit kisfiút karjaira kapva, ahogy csak tudott, szaladt vele az orvosi rendelőbe. Tíz perc semj telt el, hozták vissza a magához/ tért kisfiút. A Dunafö'dvár—j Paks—Szekszárd között közlekedő autóbusz késve indult Gzr-'i jenből. Az utasok közül többen! csatlakozó autóbuszt akartak eí-I érni, s kilátásba volt a késés, de’ emiatt egy zokszó sem esett.) Részvéttel néztek a fiatal ma-j mára és a szívrohamtól elbágyadt', kisfiúra. A kalauz a gyermek i pulzusát tapogatta. — Még mindig gyors az ér-j verése, ki kell nyitni a tetőszel-’, ■lőztetőt, hogy több levegőt kap-I jón — mondta. | Senki, még a fogát fájdító né-] nike sem pana-zkodott a szokat-! lan légáramlás miatt. Az autó-l buszvezető növelte a sebességet, s időközben behozta a késést. Másfél ezerrel több sárközi hímes tojás A Sárközi Népművészeti Szövetkezét hat asszonytagja a tavalyinál másfél ezerrel több, összesen négy és félezer színes hímes tojást készített az idei húsvétra a népművészeti ajándékboltokba és részben külföldre. Ezenkívül Hollandiából kétszáz darabot rendeltek meg április 15-re, s ez! azt tanúsítja, hogy a sárközi hí-/ mes tojás már nemcsak húsvéti! alkalmi, hanem állandó népmű-j veszeti ajándék is. A tolnai újtelepig utazott a fiatalasszony, gyermekével. — Feltétlenül vigye orvoshoz a gyermeket — tanácsolta egy idősebb asszony, a másik egy ismert nevű gyermekorvost ajánlott. A beszédtéma még utána is a kisgyermek körül forgott, s az utasok arcán látszott a gyermek féltése, a közösségi emberek együttérzése. P. M. Az áprilisi tréfa szokása ősrégi. Igaz, a középkorban szerencsétlen napnak, hitték április elsejét. A régi görögök vidám és vad tavaszi ünnepeket tartottak április első napjaiban. Hasonló ünnepeik voltak a hinduknak. A rómaiak ugyancsak „bolond ünnepeket” tartottak ebben az időben. Sőt, a klasszikus írók is beszámolnak egy-két áprilisi tréfáról is. Egyesek szerint az emberek áprilisi tréfálkozó kedve összefügg e hónap szeszélyes időjárásával. Angliában, a tizenhatodik században elnyomták és betiltották az áprilisi tréfát és csak a tizennyolcadik században újították fel. Swift, a Gulliver szerzője, mar több jól sikerült áprilisi tréfáról számol be. Krónikások jegyezték fel Nagy Péter orosz cárról, hogy egyszer kegyetlen módon járatott áprilisi tréfát Pétervár lakosságával. Április elsejére virradó éjszaka a/ város közepén hatalmas farakást gyújtatott fel, azután riadót Záratott. Amikor az álmukból felriadt pétervári polgárok az utcára rohantak. és a nagy világosság láttára óriási tűzvész tragédiájától tartottak, a cár nagyokat nevetve kiáltotta feléjük: — Április! Április!... Igaz. hogy némi kárpótlást is nyújtott alattvalóinak, éjszakai ÁPRILIS 4, KÜSZÖBÉN A pálfai Egyetértés Tss szocialista munkaversenyre hívja ki a megye valamennyi kosos gazdaságát A pálfai Egyetértés Tsz szocialista munkaversenyre hívja ki a Tolna megyében működő mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. Az a célunk. hogy e versenymozgalom kezdeményezésével még jobban elősegítsük az 1964-es évi termelési feladatok megoldását, valamint, hogy a népgazdasági igények jobb kielégítése érdekében növeljük az állam részére eladásra kerülő termények és termékek mennyiségét. Fenti célok elérése érdekében termelőszövetkezetünk vállalja a következőket: 1. A tsz-ben működő brigádok között a szocialista munkaversenyt megszervezzük, annak rendszeres értékeléséről gondoskodunk. 2. Vállaljuk, hogy 100 katasztrális hold szántóterületre vonatkozóan 200 mázsa kenyérgabonát, 86 mázsa húst és 94 hektoliter tejet adunk el az állami felvásárló szerveknek. 3. Vállaljuk, hogy az 1963-as évhez viszonyítva a kenyérgabona-termelés, a hústermelés, a tejtermelés önköltségét csökkentjük. 4. Vállaljuk továbbá, hogy jóváhagyott üzemtervünkben szereplő cukorrépa-területünket — mivel az ipari és egyéb szerződéses növények kihelyezésével megyénkben probléma mutatkozik — terven felül 10 katasztrális holddal növeljük és a teljes cukorrépa-vetésterületünkön 220 mázsás termésátlagot érünk el. Lakos József Kovács János tsz-elnök főkönyvelő 5. Vállaljuk, hogy terven felül 10 hold uborkát vetünk és ezen terület termését állami felvásárló szerveknek adjuk el. 6. 1963-hoz viszonyítva a fel nem osztható szövetkezeti alapot 5 százalékkal, a termelési értéket pedig 10 százalékkal növeljükA munkaverseny kiértékelésével kapcsolatban vállaljuk, hogy a megyei versenybizottság részére a szükséges adatokat rendszeresen megküldjük. Biztosítjuk, hogy a szocialista munka- versenyhez csatlakozó termelőszövetkezetek képviselői tapasztalatcsere-látogatás keretében a munkaversenyben vállaltak teljesítését termelő- szövetkezetünknél ellenőrizzék. Kérjük a felhíváshoz csatlakozó termelőszövetkezetek tagjait és vezetőit, hogy a csatlakozás egy példányát juttassák el a Tolna megyei Népújsághoz is, a megyei vetélkedés nagyobb nyilvánosságának megteremtése érdekében. A kiértékelést és a helyezések megállapítását véleményünk szerint az idei zárszámadások felülvizsgálatának befejezése után kell elvégezni. Ezen munkaverseny-felhívásunkat termelőszövetkezetünk tagjaival brigádgyűlések keretében beszéltük meg, és március 20-án a vezetőségi gyűlés a fenti formában elfogadta. Lakos Gyula Szőke Károly vb.- elnök KISZ-titkár Keserű Mihály MSZM P-titkár 73 jelentkező — 12 szakmában A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Televízió által közö en meghirdete t „Ki minek a meder:?’ elnevezésű verseny benevezési határideje lejárt. A népszerű „kimi”- versenyek új formájának Tolna megyében máris sok híve akadt. Hetvenhárom fialal szakember jelentkezett a KlSZ-bizóttságo- kon. Az elozsűrizés — ami az azonos jellegű munkák kiszűr, sé van hivatva szolgálni — után a fiatalok hozzáfoghalmak a pályamunkák elkészítéséhez, amsl e et június 10-ig kell beküldeni elbírálásra. A beérkezett pályamunkákból a tervek sze 'int kiállítást rendeznek a KISZ segítségével. Hároméves terv az írástudatlanság felszámolására Az SZMT elnökségi ülése megvitatta a felnőttoktatás helyzetét megyénkben. A szakszervezeti bizottságokra és a többi- tömeg- szervezetekre nálunk nagy feladat hárul e tekintetben, annál is inkább, mivel megyénkben a 15 éven felüli lakosság 56 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályák és körülbelül 10 ezer fő teljesen írástudatlan. Az anslfafcétizmus felszámolását az SZMT irányításával kampányszerűen szeretnék megoldani. Kidolgoztak 3 éves programot, amely szerint 1964 végéig 40 éves korig az írás- tudatlanok elvégeznék a megfelelő tanfolyamokat. 1966-ig legalább 60 éves korig m'nden írás- tudatlant megtanítanak írni. olvasni A program megvalósitásá- berr részt vesznek a KlSZ-fiata- lok is, akik házi tanítás formájában segítik az elmaradottakat. A program gondol az úgynevezett fél-analfabétákra is. akik csupán a nevüket tudják leírni, és az alapfokú tanfolyamot végezték el. amely az általános iskola első. második osztályának anyagát dolgozza fel. A program megvalósításához már hozzáláttak, s ennek eredménye, hogy az idei tanévben 78 helyen működik dolgozók általános iskolája és 1780-an iratkoztak be. Áprilisi tréfák nyugalmuk megzavarásáért, amennyiben pazar mértékben osztatott széjjel közöttük ételt és italt... 1860. április elsejére díszesen nyomtatott meghívót kapott több londoni előkelőség egy, a Tower- ben tartandó ünnepségre. A meghívó hangja hivatalos volt, és tökéletesen utánozta az ilyen alkalmakkor küldött meghívók hangját. Április elsején délután az előkelő fogatok százai sorakoztak fel a Tower kapuja előtt. Amikor minderről a királynő tudomást szerzett, jót nevetett az áprilisi tréfán... Súlyos kellemetlensége volt azonban némelyeknek amiatt is, hogy ezen a tréfáskedvű napon túlzottan elővigyázatosak voltak. A harmincas években történt, hogy az angol külügyi hivatal egyik fiatal tisztviselőjét április elsején csúfosan megtréfálták. Egy nem létező gróf meghívta ugyanis egy nem létező vidéki kastélyába. A fiatalember — nyugodt természetű angol lévén —, nem vette túlságosan szívére a történteket, de elhatározta, hogy máskor nem megy egykönnyen lépre. A következő év április elsején azután felhívta valaki telefonon, aki magát a külügyi államtitkárnak mondta. A fiatalember nem ismerte meg a hangot, s olyan ,,április elsejei’ hangnemben válaszolt, amelyre nem volt még példa a diplomáciai beszélgetésekben. Sajnos, röviden kiderült, hogy a telefonon jelentkező hang „tulajdonosa” valóban a külügyi államtitkár volt. Az angol külügyi hivatal ifjú tisztviselője egy hét múlva már szó nélkül csomagolt és Közép-Afrika egyik angol konzulátusára utazott, ahová áthelyezték. Az áprilisi tréfa néha a törvényszéken végződik. Egy berlini bankár, aki közismerten zsugori volt, egyszer az április elsejére virradó éjszakát nem töltötte otthon. Közben egyik barátja hatalmas mulatságot rendezett a zsugori bankár lakásában, éléskamráját teljesen kifosztották, s az egész házat felforgatták. A gazda reggel hazajött és iszonyodva nézte a pusztítást. Az áprilisi tréfa ezúttal nem sikerült, s a bankár mérgében — beperelte barátját. Befejezésül hadd idézzük fel a jól sikerült április elsejei tréfát, melynek szenvedő hőse Karinthy Frigyes volt. Karinthy Frigyes kezdő író volt még. senkit sem ismert kora híres írói, művészei közül. Egyik barátja ugratta be egy április elsején az ugratások későbbi nagymesterét. Belépve a New York-kávéház- ba, titokzatosan újságolta el az ott kávézó Karinthynak, hogy Molnár Ferenc, akkor már ismert, jónevű író, meg akar ismerkedni vele. Este az Otthonklubban — a művészek. írók népszerű klubhelyiségében —. izgatottan lépett Karinthy Frigyes Molnár Ferenc asztalához, és zavartan dadogott valamit. Molnár Ferenc vacsorázott, s felnézve Karithyra, meglepődve jegyezte meg: — Nem tudom, mit akar, fogalmam sincs róla, kihez van szerencsém, de mindenesetre van szerencsém... RÉVÉSZ TIBOR
