Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-28 / 98. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1964. április 28. r El üzem-ünnepség Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál (Folytatás az 1. oldalról) Pedig nem vagyunk még az út végén, ezután válik csak igazán modern, világszínvo­nalon álló technológiával, ugyancsak^ világszínvonalon álló gyártmányokat előállító üzemmé a vállalat. Korszerűsítjük a csőgyártást, a szórófejgyártást. Nem hiábavaló a törekvés a jobb, a korszerűbb felé. — A trösztigazgató beszélt a szociális ellátottság javításáról, most már erre is fokozottabb mértékben kerül sor — mondot­ta, majd átadta a magas kitünte­tésről szóló oklevelet. Az oklevél átadása után Gyulai József igazgató tett ígéretet a .vállalat kollektívája nevében ar­ra. hogy az idén és a következő években még többet tesznek a jcbb minőségű gyártmányokért a gazdaságosabb termelésért, majd Virág István, a megyei párt- bizottság titkára emelkedett szó­lásra. — Nem lepett meg bennünket — mondotta —. amikor a válla­lat vezetői bejelentették, hogy is­mét élüzem-avatásra kerül sor Figyelemmel kísértük az itt folyó munkát és azt tapasztaltuk, hogy ebben az üzemben a vezetők, a dolgozók nagy erőfeszítése­ket tesznek a tervek telje­sítésére, túlteljesítésére. Fo­gadják ezért a megyei párt- bizottság köszönetét. Az üzem olyan eszközöket ad a mezőgazdaságnak, amelyek fel- használásával nagymértékben le­het növelni a mezőgazdasági ter­melést. növelni az ország lakos­ságának életszínvonalát. Külön elismerés jár azoknak, akik az üzemben úttörői az új techniká­nak. Gyártsanak az idén is, jö­vőre is minél több, minél kor­szerűbb öntözőberendezést, segít­sék elő ezzel a mezőgazdaság fel­lendítését. Ezután került sor a vállalat kiváló dolgozóinak m-pjutalma- zására, kitüntetésére, majd mű­sor. ünnepi vacsora és táncmulat­ság zárta be a kitüntetett válla­lat dolgozóinak ünnepségét. Tüntetés Párizsban az aiomfegyverkezés elien Párizs (TASZSZ). Párizs Sceaux nevű külvárosá­ban vasárnap délután nagy tö­meggyűlésen tüntettek a béke­harcolók az atomütőerő ellen és az általános leszerelés mellett. A tüntetésen az ország legkülönbö­zőbb részeiből mintegy 120 000-en vettek részt. A gyűlést 40 politikai párt és társadalmi szervezet — kommu­nisták, szocialisták, egységes szo­cialisták, radikálisok és radikál- szocialisták, a CGT, az országos béketanács, a diákszövetség és mások — kezdeményezésére hív­ták össze. A résztvevők határozatot fo­gadtak el, s ebben kifejezésre jut­tatják elszántságukat, hogy nem kímélik erőiket az atomütőerő ellen, a nukleáris fegyverek elter­jedése ellen, a békét szolgáló po­litikáért, az általános és teljes le>- szerelésért vívott harcban. Megalakult a Tanganyika és Zanzibar Egyesült Köztársaság Dar es Salaam (MTI) Vasár­napra virradó éjszaka a tan- ganylkai nemzetgyűlés jóváhagyta a Tanganyika és Zanzibár egye­süléséről szóló szerződést, s ezzel hivatalosan megalakult a Tan­ganyika és Zanzibár Egyesült Köztársaság. A ratifikációs okmányokat-fiét- főn cserélték ki, s ebből az al­kalomból beiktatták az egyesült köztársaság elnökét és alelnökét. Az elnöki tisztet a tansanyikai Nyerere, az alelnökit pedig a zanzibári Karúmé tölti be. Amíg az országnak nincsen al­kotmánya. Nyerere elnök bizo­nyosesetekben Vendeletekkel kor­mányoz és rendkívüli hatalom­mal is rendelkezik. Rövidesen Moszkvába utazik az angol munkáspárt vezére London, (MTI): Angol politikai körökben nagy feltűnést keltett a munkáspárt főhadiszállásának bejelentése: Harold Wilson, az ellenzék vezére május végén, vagy június elején Moszkvában találkozik Hruscsov i szovjet miniszterelnökkel. Miután a brit miniszterelnök októberre halasz­totta az angliai általános válasz­tásokat — hangoztatják munkás­párti források — lehetővé vált, hogy Wilson még a választások előtt eleget tegyen az Interpar­lamentáris Unió szovjet csoport­ja korábbi meghívásának. Wilson tavaly nyáron is parlamentáris meghívásra érkezett Moszkvába, de látogatásának fő célja a szov­jet kormányfővel folytatott be­ható eszmecseréje volt. Megjegyzik, hogy 1945-óta, amikor Wilson az Attlee kormány kereskedelmi minisztereként áru­csere-egyezményt kötött a szovjet kormánnyal — ez lesz a munkás­párti vezető tizenkettedik látoga­tása a Szovjetunióban. Wilsont egyhetes látogatására elkíséri Gordon-Walker, az ellen­zék árnyék-külügyminisztere is. Feltevések szerint a' moszkvai eszmecsere fő témája a leszerelés kérdése, a nukleáris fegyverek el­terjedésének megakadályozására vonatkozó elgondolások és a kelet —nyugati kereskedelem kérdése lesz. Munkáspárti körökben hang­súlyozzák, hogy a nemrégiben előterjesztett Gomulka-terv csak­nem megegyezik az angol — „ár­nyék-kormány” felfogásával. A hétfő reggeli angol lapok vezetőhelyen, főcímekben adnak hírt Wilson moszkvai útitervéről, amely mögött teljesen háttérbe szorul Butler külügyminiszter washingtoni látogatása. Választások Baden-Württembergben Stuttgart (MTI). Vasárnap tar­tották meg a Baden-Württem- bergi, tartománygyűlési választá­sokat, amelyek 120 mandátum sorsát döntötték el. Ez volt az el­ső tartományi választás Erhard kancellár hivatalba lépése óta. A választásokat megelőzően, a kancellár lázas tevékenységet fej­tett ki, hogy győzelemre segítse pártját. A szavazójogosultak 67.8 száza­léka járult az urnákhoz. Az ered­mények azt mutatják, hogy a ke­reszténydemokraták és a szociál­demokraták megerősödtek, a töb­bi part viszont jelentékeny szava­zatveszteségeket szenvedett. A leadott 3 619 522 szavazatból 1 671 443-at (46,2 százalék) kapott a CDU, tehát 508 091-gyel többet, mint 1960-ban. A szociáldemokra­ták 1 350 337 (37,2 százalék) szava­zathoz jutottak, szavazatnyeresé­gük 309 426. A harmadik helyre ismét a szabaddemokraták kerül­tek, 472 441 (13,1 százalék) voksot szereztek (1960: 466 908). Katasztrofális vereség érte a jobboldali össznémet pártot; vala­mennyi tartománygyűlési mandá­tumát elvesztette, mert nem sike­rült biztosítania a bekerüléshez szükséges szavazati arányt. Az össznémet pártra mindössze 65 733-an (1,8 százalék) szavaztak (1960: 241 812, — 8,2 százalék.) El­ső ízben indult a Német Békeunió és 49 168 szavazatot kapott (1,4 százalékj. Végül a német közösség kénytelen volt megelégedni 10 251 (0,3 százalék) szavazattal. Az új tartománygyűlés mandá­tumainak nem hivatalos megosz­lása ezek szerint a következő: CDU 59, (1960: 51). SPD 47, (1960: 44). FDP 14 (1960: 18). össznémet párt: 0, (1960: 7). M hatótok elmosódnak Az állami munka társadalmasításának tapasztalatai Szekszárdon Az MSZMP VIII. kongresszu­sa feladatul jelölte meg az álla­mi munka fokozatos társadalma­sítását, mivel ez is alapvető lánc­szeme társadalmi előrehaladá­sunknak. A szocialista demokrá­cia kiszélesítésének elve — ami­ről az utóbbi években mind több szó esik — egyebek közt éppen az állami munka társadalmasításán keresztül érvényesül. A társadálmasítás napjainkban megvalósuló gyakorlat. Ezt iga­zolja Szekszárd város Tanácsának példája is. A városi tanács jellegénél fog­va járási hatáskörrel rendelkezik és egyben ellátja mindazokat a teendőket is, amelyek a községi tanácsok hatáskörébe tartoznak. Ebből következik, hogy a városi tanács munkája sokoldalú, éppen úgy kell foglalkoznia a rengeteg apró-cseprő üggyel, mint a nép­gazdaság szempontjából előtérben álló feladatokkal. Mindehhez ter­mészetesen nagy apparátusra van szükség, sőt, ahogyan a tanács fo­kozatosan gazdájává vált a főbb feladatok mellett az úgynevezett periférikus területeknek is, az apparátus további és nagymérvű bővítésére lett volna szükség, ha nem kerül előtérbe a társadalma­sítás. Arról nem is beszélve, hogy amint éppen a szekszárdi gyakor­lat is igazolja, a társadalmasítás nem egyszerűen hivatalnok-meg­takarítást jelent, mert kiderült, hqgy a feladatok egy részét tár­sadalmi úton jobban, pontosab­ban lehet végezni, mint a meg­szokott, hivatali ügyintézés for­májában. Szekszárdon az első társadal- masítási próbálkozásokra 1957. tá­ján került sor. Keresztes Ferenc- né, a tanács gyámügyi előadója mondotta: „Mivel igen sok ifjú­ságvédelmi probléma merült fel a városban, nyilvánvaló volt, hogy;, mindenekelőtt a társadalom fele­lősségérzetét kell felébreszteni, mert enélkül nem várható lénye­ges javulás. Ezért került sor az ifjúságvédelmi bizottság létreho­zására.” Más téren' is voltak ha­sonló elgondolások, de ezek tulaj­donképpen akkor értek be, akkor gyümölcsöztek, amikor a párt- kongresszus iránymutatása során egész állami életünkben előtérbe került a társadalmasítás. Az ifjúságvédelmi bizottság pél­dául manapság már igen aktív munkát végez, a város területén lévő, és züllésnek kitett gyerme­kek sorsával foglalkozik. Mivel népes városról van szó. a sok ezer megfelelő körülmények közt ne­velkedő fiatal közt, akad jóné- hány olyan is, akinek sorsa bi­zony korántsem megnyugtató. A hivatali előadó, Keresztes Ferenc- né, ha éjt nappallá tenne, akkor sem tudná egymaga ellátni a fel­adatot. A bizottság azonban, mely a legkülönfélébb társadalmi erő­ket egyesíti, már képes megbir­kózni a feladattal. A bizottság munkájában részt vesz pedagó­gus, a nőtanács képviselője, a rendőrség, ügyészség megbízottja, a tanács végrehajtó bizottságának képviseletében a titkár, a hivatali előadó, és mások. Ez a bizottság vizsgálja meg az egyes gyermekek körülményeit, helyzetét, dönt a velük kapcsolatos intézkedés, el­járás módjáról. Ha például felve­tődik az állami gondozásba vétel szükségessége, mert a szülők el- züllöttek,. nem törődnek gyermek kükkel, e bizottság tagjai végzik el a megfelelő környezettanul­mányt, s hozzák meg a döntést. Vagyis tulajdonképpen ezzel a munkamódszerrel folyamatosan elmosódik a határ a hivatali ügy­intézés és társadalmi tevékenység közt. mert a kettő mindinkább egybeolvad. Ez az elmosódás olyan nagymérvű, hogy már a költségvetést is érinti. A költség- vetésben például jelentős összeg szerepel, amelyet ifjúságvédelmi célokra költhetnek. Ennek az ösz- szegnek a felhasználásáról nem egy-két hivatali előadó dönt. ha­nem a társadalmi bizottság. Leg­utóbb ilyen alapon költöttek na­gyobb összeget 32 cigánygyermek felruházására. örvendetesen előrehaladt a tár­sadalmasítás a városi tanácsnál a szabálysértési ügyek intézésénél. Az előírásoknak megfelelően en­nek is van egy hivatali előadója, Benedek Elekné személyében. Ko­rábban az előadó egymaga intéz­te a szabálysértési ügyeket, dön­tött arról, hogy kit, milyen ösz- szegre bírságoljanak meg az oda­vonatkozó rendelkezések értelmé­ben. Mintegy másfél—két éve azonban ezt a munkát is társadal- masították — az országban az el­sők között. Amikor kitűzik a sza­bálysértési ügyek tárgyalásét, mindig meghívnak valakit a tár­sadalmi aktívák közül is, hogy kapcsolódjanak bele az ügyek el­bírálásába. Legutóbb hétfőn tár­gyaltak szabálysértési ügyeket. Egyebek közt napirendre került a város központjában lakó F. A. szabálysértése. F. A. a tanács köz- tisztasági rendeleté ellenére is baromfit tartott, ahol nem nem szabadna tartani. Az ügy elbírá­lásába bekapcsolódott Mohácsi Károlyné, és azt javasolta, hogy tartsanak helyszíni szemlét, s csak utána hozzák meg a végle­ges döntést, mert különben nem lesz eléggé megalapozott a hatá­rozat. Igaz. a rendeletek, paragrafu­sok az iránymutatók a döntésnél, de ha azokat mechanikusan al­kalmaznák, nem párosulna a mérlegelés az emberek gyakorla­ti tapasztalataival, életbölcsessé­gével, gyakori lenne a tévedés, méltánytalanság. Nem kétséges tehát, hogy a társadalmasítás e téren is nagyon jelentős. Az úgynevezett birtokháboritá- si ügyeknél, ami meglehetősen sok gondot okoz a tanácsnak, ugyancsak a társadalom erejére támaszkodnak. Amikor beérkezik egy-egy ilyen jellegű panasz, mindenekelőtt helyszíni szemlét kell tartani. A hivatali ügyintéző, dr. Radó Ferencné sosem megy egyedül, felkéri a körzetben ille­tékes tanácstagot, hogy jelenjen meg, és mondja el véleményét, kapcsolódjék be az ügy elintézé­sébe. Nagyon számottevő a társadal­masítás a lakáskiutalásokkal kap­csolatos eljárások terén. Emléke­zünk, 1956 előtt még korrupt jel­legű tünetek is észlelhetők voltak egyes intézkedések, döntések mö­gött. Később is sok volt a vita, jogos, vagy vélt sérelem. A taná­csi vezetők, ha az egyiknek utal­ták ki a lakást, a másik oldalról jött támadás, vagy fordítva: a legnagyobb jóindulattal sem lehe­tett — persze, most sem lehet — Tm< > , . , TTTTTTTTTTfTTTVff'PTTTfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTI'TOTTTTTTTTTTTTTTTfT'fTTTTTTTTTTTTTTTfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT Éljen a munkásosztály legyőzhetetlen eszméje, a marxizmus-leninizmus!

Next

/
Oldalképek
Tartalom