Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-03 / 78. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 78. szám. ÁRA: 60 FILLER. XW/VVWV/TOf Péntek, 1964. április 3. Ideiglenes kormány Brazíliában (3. oj 1 A tavaszi munkákkal foglalkoztak a falusi párttaggyűlések (5. o.) Rádiómelléklet (7. oj Hruscsov elvtárs Komárom megyében Nyikita Szergejevics Hruscsov a hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség ve­zetője és felesége, továbbá a szovjet delegáció tagjai csütöriö- kön Komárom megyébe látogat­tak. Útjukon elkísérte Kádár Já­nos. az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a forradal­mi munkás—paraszt kormány el­nöke és felesége, továbbá Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB. titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára. Sokezres tömeg a komáromi pályaudvaron A kedves vendégek érkezésé­nek hírére a komáromi pálya­udvaron és környékén mar a kora délelőtti órákban sok ezren gyűltek össze. Ott voltak a vá­ros üzemeinek, intézményeinek képviselői, a környékbeli ter­melőszövetkezetek. állami gazda­ságok és gépállomások dolgozói. A nemzetiszínű, szovjet és vörös zászlókkal díszített pályaudvarra pontosan II órakor gördült be a vendégeit különvonata. Nagy taps köszöntötte a vonatból elsőként kilépő N. Sz. Hruscsovot és Ká­dár Jánost, valamint a szovjet párt- és kormányküldöttség tag­jait. Nemeslaki Tivadar, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Komárom megyei Párt- bizottság első titkára. Kroszner László, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke és Havasi Ferenc, a megyei párt­bizottság titkára, továbbá a megye és a járás más vezetői üdvözöl­ték a látogatókat. Ezután a me­gye fiataljainak nevében KISZ- egyenruhás lányok, középiskolá­sok és ifjúmunkások nyújtották át virágaikat a vendégeknek, aki­ket hosszan, melegen ünnepelt a sokezres tömeg. Nemeslaki Tivadar rövid be­szédében tolmácsolta a komáro­miak örömét, hogy szovjet ven­dégeinket körükben üdvözölhetik, laknék így alkalmuk nyílik kö­zelebbről is megismerkedni a megye munkásainak, parasztjai­nak életével. Ezután Kádár János üdvözölte a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében az egybe­gyűlteket. majd N. Sz. Hruscsov keresetlen szavakkal köszönte meg a baráti, testvéri fogadta­tást és sok sikert kívánt Komá­rom megye dolgozóinak további munkájukhoz. Szavai után sokáig zúgott a taps. s a szovjet párt­ós kormányküldöttség vezetője mosolyogva viszibnozta az üdvöz­lést. „Éljen a dicső szovjet nép!” — „Éljen a magyar—szovjet ba­rátság!” — hangzott a kiáltás, amikor a vendégek búcsút veitek a pályaudvaron egybegyűltektől. Verőfónyes tavaszi napsütés­ben. nyitott gépkocsin folytatta útját N. Sz. Hruscsov és Kádár János. Komárom utcái zászló- díszben pompáztak, ezrek és ez­rek álltak az utak mentén, zász- lókkal, virágokkal integettek, forró szeretettel köszöntötték a vendégeket. Kisigmándon, Nagy- igmándon — amerre ,i gépkocsi­oszlop haladt — pirosmyakkendős úttörők, munkásőzök álltak dísz­sorfalat, s a községek apraja, nagyja az utcán volt. hogyha csak néhány pillanatra is. lát hassa a vendégeket. Mindenütt üdvözlő feliratok, nemzetiszínű és vörös zászlók díszítették a há­zakat. Nagyigmánd határában kisdobosok intettek búcsút a de­legációnak. Ünnepi fogadtatás a Bábolnai Állami Gazdaságban Bábolnán a község bejáratánál díszkapu fogadta a látogatókat. „Üdvözöljük a kommunizmust épí­tő szovjet nép küldötteit” — hirdet­te a felirat. Testvéri szeretettel fo­gadták a vendégeket az állami gazdaság művelődési háza előtt, ahol már jóval az érkezés előtt sok százan gyűltek össze. A gép­kocsiból derűsen, mosolyogva ki­lépő Nyikita Szergejevics Hrus­csovot es a többi vendéget, vala­mint a társaságukban lévő ma­gyar állami és pártvezetőket Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Gécs Pál. a Ko­márom megyei Állami Gazdasá­gok Igazgatóságának vezetője. Burgert Róbert, a Bábolnai Ál­lami Gazdaság igazgatója és Sárközi János, a gazdaság párt- bizottságának titkára üdvözölte. Úttörők virágcsokrokkal kedves­kedtek a küldöttség tagjainak, akik ezután a művelődési ház nagytermébe mentek. Itt Burgert Róbert bemutatta a látogatóknak a község és az állami gazdaság vezetőit, majd beszámolt a gaz­daság fejlődéséről, eredményeiről és jövő terveiről. Elmondotta, hogy a gazdaságot 175 évvel ezelőtt, 1789-ben alapí­tották, mint lótenyésztő állami birtokot. A felszabadulás után általános gazdálkodásra tértek át, majd három év óta fokozatosan kialakították a gazdaság új fő profilját, a baromfitenyésztést. Sárközi János, a pártszervezet munkáját ismertette. Elmondotta, hogy az alapszervezetek üzem­áganként működnek is a párt­szervezet törekvéseinek központ­jában a gazdasági munka támoga­tása áll. Jelentős része volt a párt- szervezet tagjainak abban, hogy legyőzték az újtól való idegenke­dést és a baromfitenyésztésre való áttérés sikeresen, aránylag kevés zökkenővel mehetett végbe. N. Sz. Hruscsov köszönetét mon­dott a szakszerű és részletes tá­jékoztatásért és elismeréssel álla­pította meg. hogy a számszerű adatok tanúsága szerint, a Bábol­nai Állami Gazdaság a hasoníó típusú szovjet mezőgazdasági üze­mekhez viszonyítva is igen jó eredményeket mutathat fel. Amilyen jóleső érzéssel hallgat­ták a dicsérő szavakat a gazdaság szakemberei, olyan feszült figye­lemmel kísérték Nyikita Szerge­jevics szavait, amikor arról be­szélt, hogy a Szovjetunióban mi­lyen behatóan tanulmányozzák a mezőgazdaság fejlesztését és lehe­tőségeit, feltételeit- Mosolyogva fűzte hozzá, hogy nemrégiben Nyecsajev szovhoz-igazgató, aki személyesen járt Bábolnán, levél­ben hívta fel figyelmét az itt al­kalmazott termelési módszerekre. Mielőbb fúl kell szárnyalnunk a legjobb nyugati termelési mutatókat Utalt arra, hogy a Szovjetunió­ban sokhelyütt, — ugyanúgy mint nálunk — lebecsülték a baromfi- tenyésztés jelentőségéi. Ebben persze ludas az a „férfiszemlélet" is, amely azt tartotta: a baromfi- tenyésztés az asszonyok dolga. A teremben jelenlévő mezőgazda- sági szakemberek — többségük­ben férfiak — élénken helyesel­tek, amikor Hruscsov elavultnak nevezte ezt a felfogást és azzal is teljesen egyetértettek, hogy ma már a baromíüeuyésztés intenzitásának növelése éppen olyan fontos, mint a többi mezőgazdasági ág termelésé­nek fejlesztése. Hruscsov hangsúlyozta: jóllehet a bábolnai gazdaság eredményei igen szépek — de a legjobb szov­jet szovhozokhoz hasonlóan — még mindig elmaradnak a leg­fejlettebb tőkés mezőgazdasági nagyüzemek eredményei mögött. Hozzáfűzte: világos a feladat: mielőbb el kell érnünk, sőt. túl kell szár­nyalnunk a legjobb nyugati termelési mutatókat. Ehhez azonban meg kell terem­teni a megfelelő körülményeket, széles körben meg kell ismertetni dolgozó parasztjainkkal a helyes gazdálkodás legjobb módszereit, az agro- és zootechnika legújabb eredményeit, biztosítani kell a munkafegyelmet. N. Sz. Hruscsov elmondotta, a Szovjetunióban a tapasztalatok szerint a gazdálkodás kellő felté­teleinek biztosítása a legidősze­rűbb feladat. Tréfákkal fűszerez­ve ugyan, de pontos adatokkal mutatott rá, hogy a fejlődést rendkívül meg le­het gyorsítani, ba helyesen gazdálkodunk a munkaerővel és a takarmánnyal. A példák egész sorával bizonyí­totta, hogy a kapitalista országok gazdaságainak rekordjai is túl­szárnyalhatok. tehát a legjobb (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a Kinai Kommunista Párt vezetőinek újabb szakállár lépéseiről Elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga 1961. február 20—22-i ki­bővített ülésén. A Magyar Szocialista Munkás­párt tagsága és a magyar nép előtt ismeretes a kínai vezetők nyílt, fellépése a kommunista vi­lágmozgalom közös politikája el­len »ok kérdésben; így ellene van­nak a békés egymás mellett élés politikájának, alábecsülik a két társadalmi rendszer gazdasági versenyét, tagadják, hogy a szo­cialista forradalom békés úton, polgárháború nélkül is győzhet. A kinai vezetőknek az az állás­pontja, hogy nem kell kijavítani azokat a súlyos hibákat, amelyek a személyi kultusz idejében hal­latlan károkat okoztak a nemzet­közi munkásmozgalomnak. Mint ismeretes, hibás nézeteik ellen a marxi—lenini elvek tisztaságát védelmező pártok — köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is — messzemenő türelemmel, érve­léssel vitáztak. A közös irányvo­nalat követő pártok e vitában nem vették át a kínai propagan­da gyűlölködő hangját, és szitok­átok módszerét: a hibás nézete­ket, és azok káros politikai kö­vetkezményeit megvilágították, a koholmányokat pedig visszauta­sították. A kínai vezetők, miután a test­vérpártok túlnyomó többsége el­utasította hibás nézeteiket, a szakadár tevékenység útjára lép­tek. Trockistákból és mindenre kapható, renegát elemekből frak- ciós csoportokat szerveznek és nem átallják egyiket-másikat ezek közül kommunista pártnak ne­vezni. Olyan időben teszik ezt, amikor a szocializmus és a béke erői világszerte növekszenek, a volt gyarmati népek nemzeti ön­állósága erősödik, a tőkés világ belső ellentétei mélyülnek, az im­perializmus mély krízisben van, bomlási folyamata gyorsul. E fo­lyamatot a szocialista világ egye­sített ereje, egységes fellépése még gyorsabbá tenné, a kolonia- lizmus és neokolonializmus ellen küzdő népeknek még nagyobb se­gítséget nyújtana, a világbéke vé­delméért folyó harc még erőtelje­sebbé válna, ha a kínai. vezetők szakadár tevékenysége nem bom­lasztaná a nemzetközi kommunis­ta mozgalom sorait, nem gátolná egységes harcát. A Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának 1963. júniusá­ban nyilvánosságra hozott, és a magyar sajtóban közzé tett'okmá­nyában 25 pontban foglalták rendszerbe politikájuk alapvető tételeit. Ez az okmány és egész {tevékenységük bizonyítja a nem­zetközi kommunista mozgalom szakítására törő taktikájukat. Mindez nyilvánvalóvá tette, hogy a_ Kínai Kommunista Párt veze­tői hegemon szerepet követelnek maguknak, diktálni akarnak a nemzetközi kommunista mozga­lomban. E törekvés által vezetve fordultak szembe a kommunista- és munkáspártok-1957-es és 1960* as nyilatkozatával. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1963. őszén csatlakozott több testvér­párt, köztük a Szovjetunió Kom­munista Pártja kezdeményezése- hez és egyoldalúan beszüntette a nemzetközi kommunista mozga­lom nézeteltéréseivel foglalkozó anyagok nyilvános közlését E lé­pésnek az volt a célja, hogy a nyílt vita megszüntetésével ked­vezőbb feltételeket teremtsünk a testvérpártok újabb nemzetközi tanácskozásához, a nézeteltérések megtárgyalásához. A kínai veze­tők azonban a vita egyoldalú be­szüntetésére a nyilvános táma­dások folytatásával, még dur­vább szidalmakkal válaszoltak, teljesen figyelmen kívül hagyják a testvérpártok túlnyomó többsé­gének a nyílt vita beszüntetését sürgető állásfoglalását. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom