Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-23 / 94. szám

VIUG PfcOlETARjAI, EGYESOlJFTtX! EGYE! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA E'S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 94. szám. ÁRA: 60 FILLÉR. Csütörtök, 1964. április 23. Hruscsov és Andropov mondott beszédet a moszkvai Lenin-üitnepségeit Moszkva (TASZSZ). Szerdán díszünnepséget tartottak Moszk­vában, Lenin születésének 94. évfordulója alkalmából, melyen Nyikita Hruscsov miniszterelnök, a Központi Bizottság első titkára megnyitóbeszédében kijelentette: „Ha visszatekintünk a megtett útra, büszkén mondhatjuk, hogy a világ a Lenin géniusza által előre látott pályán halad. Nincs olyan fontosabb tár­sadalmi, gazdasági kérdés, amelynek megoldása közben ne kérnénk ki Lenin taná­csait. Hruscsov a továbbiakban ki­jelentette: amikor a szocialista közösség, a kommunista világ­mozgalom egységéért, a marxiz­mus—len in izmus tisztaságáért folytatunk szívós harcot, mindig Lenin tanítása vezérel bennün­ket. A díszünnepségen ezután^ Ju- rij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Hangoztatta, hogy a lenini eszmék életerejé­nek legékesszólóbb. legmeggyő­zőbb bizonyítéka a Szovjetunió oly sok 'hagy eredménye. A kommunista mozgalom azért válhatott a jelenkor legbefolyá­sosabb politikai erejévé, mert tö­retlenül követi a marxizmus— leninizmus .tanítását. A történelem minden sors­fordulója újabb eszmékkel és következtetésekkel gazdagít­ja a tudományos kommuniz­mus elméletét. A szocializmusért vívott harc alapkérdéseinek bátor, alkotó megoldása rhég sohasem volt annyira parancsoló szükségesség, mint a háború utáni években — folytatta Andropov. — Az em­beriség a forradalmi átalakulá­sok gazdag tapasztalatát hal­mozta del, s ezeket a tapasztala­tokat értékelni kellett. Az élet fogas kérdéseket vetett fel. s ezek választ vártak. Az SZKP érdeme, a lenini Központi Bizottság érdeme, hogy világos választ adott ezekre a kérdésekre — mondotta Andro­pov. Andropov hangoztatta, hogy az 1957. és 1960. évi moszkvai nyi­latkozatok, valamint a XX. és a XXII. kongresszus következteté­sei, az SZKP új programja tük­rözik a marxizmus—lénindzmus új következtetéseit, a nemzetközi kommunista mozgalom fő irány­vonalát. Ma lehetetlen a marxizmus— leninizmust az alkotó gondo­lat ezen eredményei nélkül elképzelni, s éppen ebben nyilvánul meg oly nagy erő­vel a marxi—lenini tanítás nemzetközi jellege. A leninizmussal ellentétben áll­nak, a szocializmus érdekeinek ellentmondanak mindazok a kí­sérletek, amelyek célja a leniniz­mus nemzetközi tartalmának fel­számolása, a munkásmozgalom nemzetközi tapasztalatainak mel­lőzése, a munkásmozgalom forra­dalmi tanítása helyett olyan kü­lönféle elméletek feltálalása, ame­lyek szűkkeblű nemzeti, sőt néha nyíltan nacionalista törekvések kifejezői. Andropov utalt rá, hogy Lenin klasszikus példát mutatott a nagyhatalmi sovinizmus és a na­cionalizmus egyéb válfajai elleni harcra, majd hangoztatta: e harc tapasztalatai különösen ma fon­tosak, amikor a világ kommunis­tái- a kínai vezetők egyeduralmi törekvéseivel kerültek szembe. Ezek a vezetők meghamisítják a marxi—lenini tanítást, le akarják téríteni a kommunista pártokat a helyes útról, saját nacionalista céljaiknak akarják alárendelni a forradalmi mozgalmat. De a népek egyre világosabban látják, mekkora hatalmas kárt okoznak a jelenkor for­radalmi erőit megosztani igyekvő kínai vezetők tételei. Andropov hozzáfűzte, hogy a szocializmusban már nemcsak a proletárok látják a társadalom előtt álló feladatok megoldásának célravezető útját, hanem az ázsiai, afrikai, latin-amerikai országok dolgozóinak, kispolgárságának széles tömegei is. A nemzeti felszabadító mozga­lom sok vezetője adta ki a szocia­lizmus építéséért vívott harc jelszavát. Nem meglepő, hogy új problémáik közepette egyre gyak­rabban kell a szocialista országok tapasztalataiból, a lenini eszmékből meríteniük. Ez olyan új irányzat a világfejlődésben, amelyet min­den marxista—leninista forrón üdvözöl. — Sztálin több fontos kérdés­ben eltért a szocializmus eszmé­nyeiről alkotott lenini elképzelés­től. amikor megvetette a tömegek mindennapi igényeit, helytelen nézeteket vallott az új társadalom építésének módszereit illetően. A személyi kultusz kispolgári ideo­lógiája és gyakorlata eltorzította és elferdítette a szocializmus le­nini eszményeit, A XX. kongresz- szus nemcsak a párt és az állam életének lenini normáit állította helyre, hanem teljes nagyságukban új életre keltette a lenini nézeteket, a szocializmus és a kommuniz­mus lenini ideálját. Andropov ezután részletesen beszélt az ipar. a mezőgazdaság fejlődéséről, -majd így folytatta: Az élet megmutatta, hogy a szo­cialista világrendszer fejlődését valóban kísérik olyan nehézsé­gek, amelyek a kapitalizmustól örökölt régi hagyományok, régi gondolkodásmód leküzdésével kapcsolatosak. Ugyancsak nehéz feladátok adódnak több ország gazdasági elmaradottságának fel­számolásából kifolyólag. Mind­ezek azonban a növekedés nehéz­ségei. amelyeket a szocialista or­szágok közös érövéi, sikerrel át tudnak hidalni. Az utóbbi időben azonban a szocialista világrend- szeren belüli objektív folyamatok természetes fejlődését a kínai ve­zetők nacionalista szakadár tevé­kenysége bonyolítja. Ezután szólt arról a szenvedé­lyes harcról, amelyet Lenin foly­tatott az egységért, majd megálla­pította : Lenin arra tanított, hogy az egységért folyó küzdelem módszereit a konkrét viszo­nyok határozzák meg. A kommunista pártok néhány évvel ezelőtt szétzúzták a revj- zionizmust. Most egyre inkább a kínai vezetők balos opportuniz­musa és nacionalizmusa válik a legfőbb veszéllyé. A kommunista világmozgalom semmilyen körülmények között sem fogadhatja ©1 a KKP vezetői­nek antileninista álláspontját, amely kapitulációt jelent a szo­cializmus építésének nehézségei, a világreakció erőinek láttán. A kínai vezetőség eszmei és politikai álláspontja sohasem nyerheti el a marxisták, a leninisták támogatását — mondotta Andropov. Ezután kijelentette: a kínai ve­zetők politikai akcióinak reális ér­telme abban áll, hogy a szocializ­mus és a forradalom ellenségei­nek, az imperializmusnak hasz­nálnak. Ez a kegyetlen igazság, s ezt semmiféle álszent mellébeszé­léssel nem lehet elködösíteni. Andropov emlékeztetett a kí­nai vezetők Hruscsovhoz inté­zett születésnapi táviratára és ki­jelentette: mindenkinek, aki el­olvasta, feltűnt a távirat kép­mutató volta. Felmerült a kér­dés. hogy értsük ezt a táviratot, és hogy értsük a kínai vezetők cselekményeit, amikor az üdvözlő távirattal egyidejűleg szovjet­ellenes anyagokat tettek közzé a kínai sajtóban? — Akaratlanul is felmerül a kétség: vajon nem arra >rönyul-e a távirat, hogy megtévessze a szovjet és a világközvéleményt; a kínai vezetők szakadár cselek­ményei miatt aggódó kínai nép körében pedig olyan benyomást keltsen, mintha a KKP vezetői valóban szívükön viselnék a szpvjet—kínai barátság megszilár­dítását? A kínai vezetők úgy állítják be a dolgot, mintha barátságot akarnának az , SZKP-val és a szovjet néppel, s csupán az SZKP vezetősége ellen hadakoz­nának. Azonban elegendő elolvas­ni nyilatkozataikat, hogy vilá­gossá váljék: valójában a mi egész pártunk ellen intézik tá­madásaikat, a XX. és a XXII. kongresszus határozatait. az SZKí* programját, államunkat támadják. Senkinek sem fog si­kerülni. hogy éket verjen a Központi Bizottság és a párt közé. a párt és a szoviet nép közé. Pártunk és az egész szovjet nép egy emberként a Hrus­csov vezette lenini Központi Bizottság mellett áll. — Szükség volt arra. hogy nyíltan fellépjünk a kínai ve­zetők aknamunkája ellen, lelep­lezzük bomlasztó álláspontjukat, valódi nacionalista cél’aikat — mondotta Andropov, majd rá­mutatott: Az SZKP — miközben nyíltan leleplezi a KKP szaka­dár irányvonalát és harcol el­lene —. továbbra sem mond le arról, hogy keresse a KKP-hez fűződő l^aocsolatok normalizálá­sának útiját a marxizmus—leni­nizmus. a moszkvai nyilatkoza­tok alapján, keresse a lehetőség geket a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság állami kapcsola­tainak megjavítására is. Pártunk és az egész szovjet nép tiszta lelkiismerette’. nyílt szívvel vállalhatja a felelősséget Lenin szelleme előtt. Biztos léi­tekkel haladunk az általa ki­jelölt úton az emberiség^ leg­nagyobb legnemesebb ábrándja: a kommunizmus megvalósítása felé — fejezte be beszédét Jurij Andropov. Egy csónak elindul (Riport az 5. oldalon.) Közlemény a Román Munkáspárt Központi Bizottságának kibővített plénumáról Bukarest (Agerpres). Április 15- től 22-ig tartották a Román Munkáspárt Központi Bizottságá. nak bővített plénumát. A Köz­ponti Bizottság tagjain és póttag­jain kívül miniszterek, a köz­ponti intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek, valamint a helyi párt- és állami szervek vezetői vettek részt a plénum munkájában. A plénum meghallgatta a be­számolót a Román Munkáspárt azon küldöttségének tevékenysé­géről. amely tárgyalásokat foly­tatott a Kínai Kommunista Párt, a Koreai Munkapárt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja kül­döttségével. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának plénuma egyhangú­lag jóváhagyta a politikai bizott­ságnak a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalomban folyó nyilvános polémiájával kapcsolatos eljárását. Valamint a Román Munkáspárt küldöttségé-« nek tevékenységét, A teljes egység légkörében le­zajlott vita során a bővített plé- num egyhangúlag okmányokat fogadott el. amelyeket nyilvános­ságra hoznak. Megemlékezés Budapesten Lenin születésének 94. évfordulóján A Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága. Buda­pest Főváros Tanácsa szerdán V. I. Lenin születésének 94. év­fordulóján ünnepséget rendezett Kispesten, a Vörös Csillag Trak­torgyár művelődési házában. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet dr. Münnich Ferenc, az .MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, ál­lamminiszter, Ilku Pál, a Politi­kai Bizottság póttagja, művelő­désügyi miniszter. Pap János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Venéczi János, a Budapesti Párt- bizottság titkára, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, dr. Pesta László, a Fővárosi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának el­nökhelyettese. Az elnökség tagja volt G. A. Gyenyiszov, a Szov­jetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Megjelent az ünnepségen Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke. Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke, ott volt a munkásmozgalom számos idős harcosa, a kispesti gyárak, üzemek sok kiváló dolgozója-, szo,- cialista brigádvezetője. Megjelent a Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek több vezetője is. A magyar és a szovjet Himnusz hangjai után Darabos Iván, a párt Központi Bizottságának tag­ja, a XIX. kerületi pártbizottság el­ső titkára nyitotta meg az ünnep­séget, majd Pap János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese mon­dott ünnepi beszédet. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival zárult, majd művészi műsor következett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom