Tolna Megyei Népújság, 1964. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-22 / 93. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ii#tí4. április 22. TECHNIKA a mezőgazdaságban Négy és lél kg takarmánybél egy kg húst GERGELY MIHÁLY: IDEGENEK Ahhoz, hogy a hízó sertések jól értékesítsék a takarmányt — mindenekelőtt jó hizlalda kell. Sok példa bizonyítja, hogy a zárt rendszerű hizlaldákban — különösen télen — jobb hizlalási eredmények érhetők el, mint a nyitott szállásokban. A kísérletek szerint a hizlalás idején közel 10 százalékkal kevesebb takarmányt igényelnek a zárt istállóban tar­tott sertések. Ma még nincs min­denütt lehetőség a zárt hizlal­dák építésére. De bármilyen le­syen is a hizlalda típusa, a lé­nyeg az, hogy a hízók lehetőleg kis falkában — 20—30-asával — legyenek elhelyezve és férőhelyük kényelmes fekhelyet, kellemes környezetet biztosítson számukra. Vitán felüli, hogy fajtajelle­génél fogva a fehér hússertés ér­tékesíti legjobban a takarmányt. Emellett nagy a fejlődési erélye, szaporasaga és a mai kívánal­maknak megfelelő benne a hús és a zsír aránya is. Ezért ahol a fehér hússertés fokozott igényeit ki tudják elégíteni, ott feltétlenül ezt a fajtát kell tartani. A jó takarmányértékesítés alapfeltétele a szakszerű takar­mányozás. A hízó sertések takar­mánykeveréke minél többfélé­ből álljon, legyen ízletes, hogy belőle minél nagyobb fejadago­kat fogyasztva a takarmány mi­nél nagyobb százalékát fordítsák testsúlyuk növelésére a hízók. Az abrak legyen finomra darált A hibrid kukorica Magyaror­szágon teljes győzelmet aratott. Ennék jelentőségét különösen az érzékelteti legjobban, hogy a már jelenleg rendelkezésre álló hibridekkel is meg lehetne két­szerezni a termésátlagokat. Ezt bi­zonyítják azok a gazdaságok, ahol több száz, vagy egy-két ezer kát. holdon évről évre harminc mázsa feletti termést érnek el. A lehető­ségekhez viszonyított alacsonyabb termésátlagok egyik oka a hely­telen fajtamegválasztásban és faj­tahasználatban rejlik. Ma már rendelkezünk egy olyan széles hibridskálával, amelyből lehet válogatni. Érési sorrendben a leg­korábban érő hibridtől a legké­sőbben érőig a következő hibridek ajánlhatók vetésre: Mv 42, Szege­di 71, Mv 40, Mv 26, Szarvasi 1, Mv 5. Mv 59. Mv 48. Mv 1, Mv 53, Keszthelyi 22. A felsorolt hibridek közül az Mv 26, a Szarvasi 1 és Keszthelyi 22 elsősorban silótermesztésre al­kalmas. Az Mv 42 másodvetésre, a Szegedi 71 és Mv 40 fővetésben, elsősorban az ország legnyugatibb és legészakibb vidékei részére ajánlhatók. Ezeket a területeket kivéve az ország egész területén vethető az Mv 5, Mv 59'és az Mv 48. A Balaton vonalát észak felé meghosszabbítva az attól délre eső területeken elsősorban az Mv 1 és Mv 53 vetése ajánlatos. Ezek a hibridek ezen a terüle­ten biztonságosan beérnek és na­gyobb termést adnak, mint a ko­rábban érő fajták. Rendkívül .................................................. ■ a • • A mözsi U.j Élet Termelő­: szövetkezetnél vad alanyba ; OjtOtt ■ « \ gyökeres a ■ oltvány nagy választékban egy hétig kapható. (169) és pépszerűen nedvesítve, télen 16—18 °C hőmérsékletű. A jő ta­karmányértékesítés érdekében na­gyon fontos, hogy a takarmány nyersrost-tartalma 7 százalék kö­rüli legyen. A keverék tartal­mazzon nagy biológiai értékű, állati eredetű fehérjéket is — mint amilyen például a hal-, húsliszt, fölözött tej stb. Az ösz- szes fehérjeszükségletnek a hiz­lalás elején kereken 1/3-a, a vé­gén is 1,6-a legyen ilyen nagy biológiai értékű állati eredetű fehérje. A jobb takarmányérté­kesítést elősegítik az antibioti­kum-tartalmú takarmánykiegé­szítők is. A hízók etetési idejét pontosan kell tartani és mivel „a víz a legolcsóbb takarmány'’ — minden körülmények között biztosítani kell a hízók zavarta­lan ivóvízellátását is. A hízók takarmányértékesítése — bár hosszabb idő alatt — te­nyésztői munkával is lényegesen javítható. A takarmányértékesí­tés ugyanis 20—40 százalékban örökletes tulajdonság. Éppen ezért a tenyésztői munka során arra kell törekedni, hogy olyan kocákat és kanokat tartson a gaz­daság, amelyeknek ivadékai bi­zonyítottan jó takarmányértékesí­tők. A takarmányértékesítés ja­vításának ezt a lehetőségét a tenyésztői munkával minden gazdaságban — ahol eddig még nem tették — ki kell használni. Dr. Fehér Károly nagy előnyük, hogy száruk lénye­gesen erősebb, mint a felsorolt többi hibridé, kivéve a Keszthelyi 22-es hibridet és ez különösen azokban az üzemekben fontos, ahol a kukorica gépi betakarítá­sát tervezik. Üzemi szempontból, — különö­sen a betakarítás időszakánák széthúzása miatt — szükséges, hogy egy-egy üzemben 3—4 kü­lönböző érésű hibridet vessenek. A korábban érő hibridek gyen­gébb termőképességét ellensú­lyozni lehet azzal, hogy nagyobb tőszámmal vetjük őket. Az Mv 42, Szegedi 71 és Mv 40 22—26 ezer, helyenként jó talajon, kedvező csapadékviszonyok között na­gyobb tőszámmal is vethetők. A közepes érési idejű Mv 5, Mv 59 és Mv 48 tőszáma 18—22 ezer. a későbben érőké 16—22 ezer között lehet. Különösen az Alföld szára­zabb vidékein a tőszámot nagyon gondosan kell meghatározni, mert az esetleges sűrű állományban sok lesz a meddő tő. Különösen a siiótermesztésben szükséges a többféle érésű hib­rid vetése. Erre a célra érési sor­rend szerint az Mv 26. Szarvasi 1, Mv 1 és Keszthelyi 22 termesz­tése ajánlható mindenekelőtt. A többféle érési idejű hibrid veté­se azért fontos, hogy a silókom bájnnal mindig az optimális siíó- érettségű kukoricát vághassuk. A helyes fajtameigválasztás te­hát alapvető kérdés. Az adott te­rületen, adott üzemben, jól meg­választott hibridekkel"' a holdan- kénti termés; több mázsával nö­velhetjük. Dr. Kapás Sándor a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A Bátaszéki Épületkarban­tartó Ktsz 1 fö építőipari technikust, kőműveseket és segédmunkásokat azonnali belépéssel felvesz. I _______________________(100) 7 . A fiút meglepte anyja meg­jegyzése. nem emlékezett rá, hogy valaha is tegezte. Szerette volna megtudni, mikor volt az, talán egész pici korában, amikor még együtt éltek. De nem kér­dezte meg. Hirtelen nem is tudta elképzelni, hogy tegezze anyját, öccsé'nél észre sem vette, oly természetesnek találta. Az anyát felvillanyozta a kis­fiú fölfedezése, azonnal meglátta benne a kapcsot, amely köze­lebb hozhatná őket. A közvetle­nebb hang talán anya és fia kö­zött is olyanféle feloldó hatással lehet, miint általában idegenek között. ( — Igen. igaza van Andinak. Tegezzél ezután te is, jó?! A fiú kétkedőén nézte, s nem válaszolt. Andi gyöngéden megbokszolta, felborzolta a haját — Hallod? Te is tegezheted édesanyát!... No, beszélj hát! A fiú eltűrte kis testvére ösz­tökélését is, de tovább hallgatott. — Hagyjátok, majd jön az ma­gától — mondta Radován. — Ha­nem azt hiszem, vacsorázhat­nánk! Hoztam melléje jó kis bo­rocskát is! Az anya nem mozdult, mert még kikívánkozott belőle valami. — Nyugodtan tegezzél csak ez­után. fiam — mondta valame­lyest megnyugodva a frissiben támadt bizakodástól. — És ha megtennéd, hogy nem anyunak szólítanál. Mert az valahogy olyan hideg. A fiú kérdőn nézett. — Hát... hívhatsz édesanyának, mint Andi, vagy egyszerűen ma­mának. Kivette a szekrényből a him- zett palóc asztalkendőt és terí­teni kezdett a vacsorához. • Reggel későn ébredt a fiú, már senki sem volt otthon, el­ment iskolába öccse is. Nem tudta, mekkora tapintattal ti­pegtek. suttogtak körülötte a la­kásban. s mennyire szót fogadott Andi is. hogy őt föl ne verjék. Arra gondolt, este fáradtan ke­rült ágyba, azért aludt sokáig. Megnézte karóráját, nyolc óra elmúlt. Még heverészett egy ideig, amikor eszébe ötlött, mit is mondott tegnapelőtt este Bumbera. Hogy tízre jár be a szállodába. Akkor még beszélhet vele! A hirtelen támadt ötlet ki­dobta az ágyból, lezuhanyozott, reggelire bekapott pár falatot, s kilenckor lent volt a toronyház előtt. Bumbera fél tízkor jelent meg a túlságosan alacsonyra mérete­zett kapuban. Majdnem beverte fejét az ajtó vaskeretébe, közel járt a két méterhez. Mulatságo­san eltörpül mellette a felesége, jutott a fiú eszébe. Kisportolt teste volt a negyven körüli fö- portásnak. bár a sportot rég abbahagyta. járása ruganyos, mozgása fiatalos, csak arcán volt valami, mindezzel ellentétes kiéltség. az enyhén táskás, kari­kás szem. amely • a szemüveg alatt megnőtt, 's az ajkak végén lefutó két mély redő. mint mel­lékesen közbevetett tőmondat zárójelei — Jó reggelt. Bumbera bácsi' — köszöntötte tisztelettel a . fiú. — Alászolgája. fiatalúr! — fo­gadta enyhe csipkelődéssel Bum­bera. de atyai jóindulattal mo­solygott rá. majd átkarolta a vállát. — Reggeli séta. vagy csak úgy? — Bumbera bácsit vártam, — Engem? Talán máris meg­gondoltátok.? — Igen... Vagyis, szeretném be­kísérni Bumbera bácsit, és szét­nézni... Az Arany Csillag. Endrő négy szállodája közül a legelőkelőbb volt, a hozzátartozó fehér és ma­gyaros étteremmel, espressóval. s éjjeli mulatóval igazán reprezen­tatív szórakoztató helye az ipar­városnak. Bumbera a, bennfen­tesek magabiztosságával besétált az irodába, otthagyta tavaszi fel­öltőjét. aktatáskáját, s kétsoros sötétkék öltönyben tért vissza a szálloda tetszetősen modernné átalakított halijába. Bement a portások pultja mögé. a kulcs­táblák, telefonok, a postai kül­deményeket tároló fióképítmény. az öles nyilvántartó könyvek közé. Diszkréten, hogy még az odafülelő fiú sem érthette sza­vait. értekezett a portással, meg­hallgatta a telefonkezelőt, s egy egyenruhás fiatalembernek uta­sításokat adott. Mindezek után bemutatta a fiút munkatársainak, majd egy nagyvonalúan hanyag mozdulat­tal körbeintett: — Úgy nézz szét. fiam. hogy ez a szálloda Budapestnek is dí­szére válnék! Ide Külföldi ven­dégek. turnézó művészek, mű­vészcsoportok. pénzes turisták járnak, szobáink a legdrágábbak a városban, mert a legelegánsab- baik is!... A mi vendégeinkkel érintkezni igazán kellemes, min­dig valami új élvezetet jelent nekünk is. akik pedig már ta­pasztaltak vagyunk a szakmá­ban... Mert ez is szakma, édes fiatal barátom! — mondta, mi­közben megindult fölfelé a bordó p lüss-szón y eggel fedett szürke­márvány lépcsőkön, maga elé tessékelve a fiút. — Talán még manapság is akadnak, akik le­nézik ezt a munkát, mert holmi szolgai tevékenységre gondolnak, de ezek nem tudják, hogy a vendéglátóipar is mesterség, amit tanulni kell. Én például most végzem a főiskolát. Buda­pestre járok vizsgázni... Nos, itt az első emeleten vannak az apartman-ok. igazán nem hoz bennünket zavarba a legigénye­sebb vendég sem! — Egy ajtó­ban megfordította a kulcsot, be­lépett a kis komfortos lak­osztályba A fiú érdeklődéssel tekintett körül, annyira azonban ‘hem ámí­tották el a látottak, amint azt Bumbera várta volna. De. mert jó szemmel észrevette, mester­ségére s beosztására mennyire hiú a főportás, megjátszotta a csodálkozó vidéki surmót. olyan erényről tett ezzel tanúságot, mely egyike az élet könnyebbik útját kikövező erényeknek, noha nem veszélyektől mentes tulaj­donság. Bumbera hálás volt a fiú bá­mulatáért. megmutatta az apart­manokat majd a még mindig fényűzően berendezett nagy szo­bákat is. Utánuk a második emeleti, szerényebb szobák kö­vetkeztek. s legvégül a szálloda befelé elhajló traktusában a húsz—negyven forintos kis szo­bák. — Nos. fiam, hát hogy tetszik? — kérdezte Bumbera, amikor visszatértek a hallba. — Nagyon! ' Nekem igazán na­gyon tetszik. Bumbera bácsi! — Bumbera úr! Vagy: főportás úr! — javította ki félhangosan, de nyomban el is mosolyodor — No. semmi, semmi, csak a rend kedvéért jegyeztem meg! Itt ez a titulusom!... (Tehát te­szik. azt mondod. No. és mit szólnak a szüleid? Mert tegnap­előtt nem túlságosan lelkessdtek! Pedig, mint kedves szomszédok­nak, igazán készséggel!... — Anyu biztosan beleegyezik. — Azért, mert ha jól emlék­szem. még nem töltötted’ be a tizennyolcat! — Nemsokára. — Szóval, szülői beleegyezes kell. Vagyis ők írják alá a szer­ződést, ha megállapodtunk.. Te­hát mint említettem,-jelenleg egy londiner fiúra van szükségünk. Igazán könnyű munka, neked va­ló, fiam: jönnek a vendégek, ki­sietsz eléjük, behozod a bőrönd­jüket. felvezeted őket a szobájuk­ba, kezeled a liftet... És nem kell elfeledni: a mi szakmánkban nagy dívát a borravaló — tette hozzá halkan —, és ebben a szál­lodában ez nem filléreket jelent. A fiú érdeklődéssel hallgatta végig Bumberát. — Belének, ha lehet — mondta aztán. — Lehet fiam Egy percre! — Ismét bement az irodába, kis idő múltán nyomtatott űrlapot hozott a kezében. — Itt kell aláírnod, és itt a szüleidnek. Ezzel az írással pedig menj el orvosi vizsgálatra, s ha mindezzel kész vagy, gyére be. Jó hangulatban lépett ki az Arany Csillagból. Most máskép­pen nézett szét a délelőtt is nagy forgalmú belvárosi utcán, már nem az idegen, kíváncsiskodó kí­vülállásával. Végigsétált a főut­cán, le a villanyrendőrig, ott vil­lamosra ült; dél közeledett, haza­indult. Előbb szállt le, a vasúti őrháznál, hogy innen is sétálva tegye meg az utat a „Kék acél'’ étteremig. Ekkor pillantotta meg az új vá­rosrész felől jövő villamos peron­ján a lányt. Egyedül volt, s kifelé nézett az ablakon. Örömében, hogy újra láthatja, s ijedtében, hogy megint eltűnik előle, integetni kezdett, de a lány ügyet se vetett rá. Biztosan azt gondolja, másvalakinek intege­tek, valaki másnak a villamoson, hisz sose látott még — nyugtatta meg magát. Legközelebb majd sikerül. Va­lahol itt szállhatott fel, akkor pe­dig errefelé lakik. Az pedig lehe­tetlen, hogy ha ő nagyon akarja, ne találkoznának össze. • Az anya'ma is elsőnek ért haza a gyárból. Férje mostanában to­vább bent maradt, azt mondta, odabent jobban tud dolgozni öt­letein. Négy óra múlt. Átöltözött, felvette szövetpongyoláját, posz­tópapucsát. a cserépkályhához húzta az egyik fotelt, elővette a gyártástechnológiát. Biflázva ta­nult, ' önkéntelenül mégis sűrűn pillantott a bim-bamos órára. S egyre jobban bántotta, hogy hiába sietett, ma sem találta itt­hon nagyobbik fiát. Amikor pedig igazán itthon lehetne, még semmi dolga, s külön a lekére kötötték, sokat pihenjen. Ahogy visszagondolt az elmúlt napokra, lassan határozott alakot öltött az a felismerése, hogy a kezdeti nyugtalanság, mely a fiá­ban felfedezett idegenség miatt el­fogta, mindinkább átalakul aggo­dalommá, hogy nagy erőfeszítés- sel. s akkor is csak igen kevéssé változtathat a dolgokon. Férje jött meg. nemsokára An­di. s kicsit később Géza. Látta, milyen fáradtan roskad a fotelba Géza, mégsem kérdezte meg, hol volt, merre járt, hogy ennyire ki­merült; félt. akaratlanul ismét megbánthatja. Mikor mindenki kényelem ne helyezte magát, a férfi azt mond­ta : — Voltam az újítási irodán. — És mit mondtak? — kérdezte az asszony. A férfi kedvetlenül legyintett. — Blabláznak! — Hogy kitűnő gondolat, épp csak nálunk nem kerülhet alkal­mazásra. mert a gyártási profilt, ahol bevezethetnék, a KGST ke­retében más ország kapja. — És nem lehet tenni semmit? — Mondják, szabadalmaztas­sam. találmányként esetleg el le­het adni. — Akkor mégis muszáj kivenni a kötvényt — mondta az asszony lehangoltam együttérezve a fér­jével. De a férfi nem szólt, csak egy pillanatra csillant meg ajka szög­letében valami tiltakozó szándékú kesernyés-gúnyos fintor. Ö az asszonynál is jobban tudta, hogy egyelőre igazán nem hozhatnak össze másik ötezer forintot, hogy a negyedévenkénti gépkocsisors­játékon megkísértsék a szeren­csét. A közeljövőben semmiféle mellékes jövedelemre nem volt kilátás; azt a négyezer forintot pe­dig, amit ketten kerestek, mindig felemésztették a havi kiadások. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom