Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-15 / 63. szám
lSGl. iflärcftis 15, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG H mezőgazdasági termények felvásárlása álljon a szövetkezeti szervek munkájának középpontjában Kibővített ülést tartott a MÉSZÖV választmánya Áz MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdasági termelés növelésére vonatkozó határozata végrehajtásának alapvető feltétele- a mi megyénkben is adott. Megvan a reális lehetősége annak is, hogy 7,4 százalékkal magasabb legyen az idén a felvásárolt mezőgazdasági termények mennyisége, mint az elmúlt esztendőben volt. De ahhoz, hogy a termelés növelésének lehetőségeit a népgazdaság számára a gyakorlatban is realizáljuk, elengedhetetlen a termelő és a felvásárlási szervek jó kapcsolata. Ennek részleteiről tanácskozott Szekszárdon a MÉSZÖV kibővített választmánya. A felvásárlás elmúlt évi tapasztalatairól, és az idei feladatokról Nika Károly, a Szövetkezetek Értékesítő Központjának rriegyei igazgatója tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Hangsúlyozta többek között, hogy a zöldségfélék termelése a kívánt mértékben növekedett az elmúlt évben. Bizonyság rá, hogy összességében a zöldség és gyümölcs 1963. évi felvásárlási tervét Tolna megye túlteljesítette. Az előirányzott 3625 vagonnal szemben ugyanis 4103 vagon . zöldségféleségeket, burgonyát, illetve gyümölcsöt vásároltak fel a szövetkezeti szervek. Várakozáson felüli megyénk exportja is. Ugyanis a népgazdaság által előírt ,380 vagonnal szemben 874 vagon árut exportált a megyei értékesítő központ, s ez olyan eredmény, amilyenre Tolna megyében még ' nem volt példa. A MÉSZÖV választmánya. joggal állapította meg, hogy a termények felvásárlását, és értékesítését a földművesszövetkezeti szervek általában jól oldották meg. A termelő és a felvásárló szervek között a kapcsolat tovább javult. A termelési szerződéseket a MÉK és a szövetkezetek már megkötötték, a vetőmag rendelkezésre áll, s mihelyt az idő engedi a kertészetekben megkezdik a tavaszi munkákat, A korszerűbb, gazdaságos nagyüzemi zöldségtermeléshez a földműves-- szövetkeződ rendszer is segítséget nyújt a közös gazdaságoknak. Ennek jegyében több millió forinttal járult hozzá a SZÖVOSZ a három legnagyobb Tolna megyei zöldségtermelő gazdaság nagyüzemi hajtatóháza és palántánevelő telepe építéséhez, .A termelés szervezésével párhuzamosan a szállítás és az áruk rendeltetésszerű továbbítása nem javult a kívánt mértékben, — állapította meg a MÉSZÖV választmánya. „A felvásárlási szervek fő feladata ebben az évben az legyen, hogy, maximális segítséget nyújtsanak a termeléshez és úgy szervezzék 'meg az árú- átvételt és szállítást, hogy a költségek csökkenése mellett a zöldség és gyümölcsfélék kiváló minőségben, a legrövidebb időn belül jussanak el a fogyasztókhoz. Ez az érdeke a termelőnek, a fogyasztóknak és a népgazdaságnak”. — hangsúlyozta, a többi között felszólálásában Virág István, a megyei pártbizottság titkára, A MÉSZÖV választmánya olyan határozatot hozott, hogy ebben az évben a mezőgazdasági termények felvásárlása álljon valamennyi földművesszövetkezeti szerv munkájának : középpontjában. R. É. Meghirdették a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok műnk aver senyét A megyei győzteseknek 31 ezer forint jutalom, televízió, rádió —- Rét- és legelőápoló verseny — Helyi versenyek a tsz-ekben A napokban nagy verseny szervezéséről tanácskoztak a megyei KISZ-bizottságop a járási, tanácsok vezetői és a járási KISZ-titkárok: a mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok szocialista munikaversenyérő’l, amelyben 31 ezer forint jutalom és televízió, rádió illeti majd. a győzteseket, csak a megyei versengésben, s amellett minden szövetkezet külön megjutalmazza a legjobb fiataljait. Jellemző a verseny jelentőségére, nagyságára, hogy a meghirdetést, a feltételek és jutalmak meghatározását aláírta a megyei tanács elnöke, a megyei KISZ-bdzottság titkára, a. MEDOSZ megyei titkára és az állami gazdaságok, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetői. Sok munkát és jó, sőt lelikes munkát kíván*a mezőgazdaság célkitűzésednek megvalósítása, s ez elválaszthatatlan a fiataloktól. Számítanak a fiatalokra, nagy kedvükre és erejükre, arra, hogy szeretnek vetélkedni a munkában. Korábban is hirdettek megyénkben munkaversenyt a fiataloknak, tavaly például egészen jó eredmények is születtek, de az idei versengés minden eddiginél nagyobb szabásúnak ígérkezik. A termelőszövetkezetben dolgozó lányok; és fiúk számára a következő versenyeket hirdették meg: 1. növénytermesztési munkacsapatok versenye, 2. tehenészek egyéni versenye, 3. trakto-. rosok .egyéni versenye, 4. KISZ-szervezetek és úttörőcsapatok rét- és legélőápoló versenye (ennek győztesei kapják a televíziót, a lemezjátszós rádiót és a rádiót), 5. a helyi’ versenyek feltételeit és jutalmait maga a tsz határozza meg. Az állami gazdaságok . fiataljainak megyei versenyét a traktorvezetők, a gabonakombájno- sok és a silókombájn-vezetők részére hirdették meg. A gépállomások ifjú dolgozói nemcsak a traktorosmunkában vetélkedhetnek, hanem aratáskor is, a kombájnosok. . A verseny állásáról év közben egyszer jelentést készítenek, július 31-ig. Az év végén minden munkacsapat és egyéni versenyző eredményét értékelni kell. Az irányítás közvetlenül a járási KlSZ-titlkárok feladata, a járási tanácsokon pedig a mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó vb-elnökhelyettesé. Operatív bizottságokat hoznak létre minden faluban, amelynek tagjai a tanácselnök, a tsz-elnök, a párttitkér, s ez a bizottság intézkedik az ifjúsági munkaverseny kérdéseiben. A megyei KlSZ-bizottság számít a mezőgazdasági szakemberek segítségére is a szervezésben és az értékelésben egyaránt. Két hét fizetett szabadság, tetemeit öregségi járulék a mözsi Új Élet Tsz-ben Ä jól gazdálkodó szövetkezetek közé tartozik a mözsi Uj Élet. A helyes vezetés, a tagok szorgalma következtében mind több jut a szövetkezeti gazdáknak. Az idei évben bevezetik a fizetett szabadságolást. A tagság nagy örömmel szavazta meg az elképzelést, melynek lényege: minden 25 teljesített munkaegység után egy munkaegység jár a tagnak, mely általában egy napi keresetnek felel meg. A fizetett szabadság felső határa 12 nap. Tehát 300 munkaegység teljesítése után a tagot 12 nap fizetett szabadság illeti meg. A fizetett szabadság mellett más szociális intézkedés is született Mözsön. Az öregek további segítése érdekében az állam által fizetett 260 forint öregségi járulékot 330 forintra emeli a tsz, azaz hetven forintot fizet még külön havonta. Hogy több tsz-tag ismerkedhessék meg hazánkkal, pihenhessen szabadsága alatt, 155 ezer forintra emelték az .ez évi üdültetési költséget. Márciusi megemlékezés C záztizenhatodszor ünnepel. ** jük ma történelmünk egyik legdicsőbb fordulóját. Híven legjobb hagyományunkhoz, népünk és ifjúságunk képviselői elzarándokolnak a 48-as hősök emlékműveihez, szobraikhoz, hogy leróják kegyeletüket. Évről évre ismétlődik ez az aktus, ám a történelem során talán egyetlen évfordulót sem használtak ki annyira, mint március 15-ét. Petőfi. a forradalom lánglelkű költője és vezére 1848-ban ezt írta: „Hatalmas kezdesz lenni végre, nép”. Restellkedés nélkül idézték ezt a gondolatot, a királyság'korában éppúgy, mint az ellenforradalom évtizedei alatt. Pedig a forradalom tiszta céljait nem az ország sötétségbe süllyesztését, hanem a nemzeti függetlenség kivívását, a haza felemelkedését kívánták szolgálni. Hogy ez a cél mennyire magasztos Volt. arra hadd idézzük Heinét, a nagy német költőt: „Úgy megszültül német ruhám Nevét ha hallom a magyarnak. Ér-zések tengerárja hány. Fülembe trombiták rivallnok”. Száztizenhat évvel ezelőtt Európában majdnem minden elnyomott nemzet felfigyelt a magyar forradalomra. Az a forradalmi hullám, amelyik ebben az évben kontinensünkön végigsöpört. március 15-ből fogant. Engels, a munkásmozgalom óriása. a forradalmi marxizmus egyik megteremtője így írt a Neue Rheinische Zeitungban a budapesti felkelésről: „Az 1848-iki forradalmi mozgalomban először merészelte 1793 óta egy, az ellenforradalom hullámaitól körülvett nemzet a gyáva eMenforrad aknárok dühével a forradalmi szenvedélyt, a terreur blanche-sal. a terreur rouge-t állítani szembe...”. KI egyvennyolc elbukott. Meg- *’• fojtotta a nemzetközi reakció. és a magyar főnemesi osztály árulása. Hosszú ideig még említeni sem volt szabad a történelmi dátumot. Amikor Táncsics Mihály vezetésével elődeink először próbálták ünnepelni, katonákat uszítottak a tömegre. Az elnyomás hosszú évei alatt csak az egyszerű emberek szívében élt igazi fényben a polgári forradalom évfordulója. Ök programnak fogadták el a Nemzeti Dalt. s nem álhazafiúi szólamnak, mint az ünnepségek legfőbb rendezői. Ezek még attól sem riadtak vissza, hogy a 48-as forradalom nemzeti célkitűzéseit meghamisítva, a nacionalizmusra és a sovinizmusra keressenek bennük forrást. Különösen az első Világháború után hivatkoztak szívesen népünk függetlenségi harcának e fontos állomására. Azt a magyar katonát, akit az éhség és nyomor miatt tüntető munkásokkal állítottak szembe, a 48-as honvédek örökösének nevezték. S a fegyvert. amiből a tömegre küldték a halált, ugyancsak 48-as jelzővel próbálták megjelölni. Az évforduló igazi fényében, a sok elbukott kísérlet után, csak a felszabadulást követően ragyogott. 1945. március 15-én látott napvilágot a földesúri birtokok felosztásáról szóló rendelkezés. Egy nép történelmi vágyakozása teljesült ezen a napon. S Petőfi 1848-ban leírt és korábban már idézett soré a nép hatalmáról, ettől az időtől kezdett, megvalósulni. Ez a néphatalom olyan erőssé vált, hogy képes volt megbirkózni a háborús pusztulássá!, s a romok helyén egy új országot épített. Arra is volt képessége. hogy legyőzze az ellenforradalom fegyveres erejét, s megküzdjön az ellenforradalmárok által okozott gazdasági és eszmei zűrzavarral. AJla, amikor a megemlékezés virágai kerülnek a 48-as hősök emlékművének talapzatára, népünk mindenre emlékszik. Kegyelettel gondol a hősökre, és bizakodással a jövőre. Tudja, hogy ez a jövő nem halványítja, hanem ’egyre tisztább fényben ragyogtatjá fel 1848 sugarát. S’ a nép. amely örökösnek vallja . magát, olyan országót terémt, ahol ismeretlen a kizsákmányolás. az elnyomás. Prága lakói nem felejtenek Az egyik kép, amely a huszonöt év előtti tragikus eseményre emlékezteti az utókort, két férfit ábrázol: von Neurath bárót, áz új helytartót, a hitlerista diplomaták fehérhajtókás díszegyön- ruhájában, és a nyitott autóban mellette ülő, magába roskadt tn- linderes öregurat, Hácha doktort, a leigázott Cseh-Marvaország náciktól kinevezett, majd kivégzett elnökét. A másik kép az események szenvedő hősét, a népet ábrázolja. Prága lakóinak egyik csoportját. ahogy a Vencel-tór járdáiról öklöt rázva, sírva, vagy gyűlölettől égő szemekkel nézi a bevonaíp páncélosokat, as SSkülönítmények félelmetes menet- oszlopait. Berlinben még alá sem írták „a védnökségi kérelem” hírhedt jegyzőkönyvét, amikor Keiner náci tábornők hadseregcsoportja már bevonult Ostra- vába. A csehszlovák burzsoázia árulása megfosztotta az országot az esélyes védekezés lehetőségeitől. Huszonöt évvel ezelőtt vonultak be a német csapatok Prágába. Március 15-e azonban nemcsak a német megszállás kezdetét jelentette, hanem a hat éven át tartó szabadságharcét is, amelyet Csehszlovákia népei folytattak az idegen megszállók ellen.
