Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-06 / 55. szám
.Szeksaájd. ni Könyvt MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOLJFTEM A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA E'S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 55. szám. ÁEA: 60 FILLÉR. Péntek, 1964. március 6.-zepesy u. í A lengyel kormány emlékirata Ben Bella Belgrádba érkezett (3. o.) Családi kör ) <4. o.) Hét évi börtönre ítélték a pincehelyi szurkálót (8. o.) J Üdvözöljük a Hazafias Népfront megyei tanácskozásának résztvevőit Tsz asszony par lament Szekszárdon A szekszárdi művelődési otthon ma 'népfront-aktívákkal telik meg. A székeket a mai napon olyan emberek foglalják el, akik közt akad fiatal, öreg, nő,v férfi egyaránt, nagy az eltérés a foglalkozás tekintetében is. mert ahány ember, annyi foglalkozási ágat képvisel, más-más a világnézetük is. Ezt a sokféle embert azonban széttéphetetlenül összekapcsolja egy láthatatlan, erős szál, az, hogy valamennyien egy nemes, az egész országot átfogó mozgalomnak az önkéntes katonái. A mozgalom, amelynek ők katonái. a legszélesebb mozgalom ebben az országban. Zászlaját a cél jegyében lengetik: „Hazánk szocialista felvirágoztatása, békés építőmunka, hozzájárulás a világbéke nagy ügyéhez”. Ez az ami összekapcsolja e tanácskozás résztvevőit és ez az a törekvés, ami miatt a mozgalom nem maradt néhány ember mozgalma, hanem kiterebélyesedett az egész országra. Akik ma itt vannak, tulajdonképpen képviselők, küldöttek. Az egész megyét képviselik, mert az egész megyét e mozgalom zászlaja alatt tudhatjuk. A mozgalomba való „belépéskor” nem kellett ívet kitölteni, itt nincs tagdíj, belépéshez mindössze jószándék. becsületes munka kell. Ebben pedig nem volt, és jelenleg sincs hiány. A Hazafias Népfront törekvése találkozott népünk legtermészetesebb törekvésével, mindennapos óhajával, jószándékú tettrekészségével. és ezért tudott ennyire kiterebélyesedni. Most. hogy készülünk a Hazafias Népfront harmadik kongresz- szusára, tovább erősödött, szélesedett a mozgalom. Ennek a mi megyénkben is szemtanúi lehettünk. Nap-nap után megbizonyosodhattunk arról, hogy e mozgalom egy a néppel, itt jól megfér egymás mellett minden ember, akiben becsület, jószándék van, aki felelősséget érez országunk holnapjáért, aki törekszik a szebb, emberibb életre. E megyei tanácskozás előkészítése során — ami egyébként szerves része a kongresszusi előkészületeknek —. a gyűlések, meghitt beszélgetések sokasága zajlott le. Először is elbeszélgettek a megyében mintegy 4500 bizottsági taggal, valameny- rryitől véleményt, javaslatot kértek a közösségi feladatok megoldásával kapcsolatban. Az egyik fő cél éppen az volt, hogy minél többén szóljanak bele a közügyekbe. minél több ember közvetlen javaslatából alakuljon ki a holnapi, holnaputáni tevékenység. Ehhez kapcsolódott a népfrontgyűlések sokasága. Tolna megyében tizenháromezren vettek részt a közelmúltban a népfront gyűlésein. Nagyon sok volt az Olyan község, mint Szakály. Bcgyiszló. Fadd, ahol csaknem minden családból elment valaki a gyűlésre. A felszólalók sehol sem egyéni gondjaikat tálalták, hanem mindenütt a közösségi ügyek kerültek előtérbe. A tanácskozásokon tulajdonképpen azt vitatták meg. hogyan tehetnénk többet az összefogás útján a szebb holnapért. Amikor erre a nagy munkára sor került, szó sem volt arról, hogy valamiféle hivatali apparátust kívántak volna mozgósítani. Ez snem is jöhetett volna számításba, hiszen olyan hivatali apparátus, amelyik „arányos” lett volna ezzel a nagy feladattal, nincs is. továbbmenve. hivatali apparátussal ilyen mozgalmat nem is lehetett volna kibontakoztatni. A nagy feladat megoldásának alapját az képezte, hogy csatasorba álltak azok az önkéntesek, akik már évék óta erőt. fáradságot nem kímélve dolgoztak a mozgalom sikeréért, s jelentkeztek az új erők is. azok az emberek. akik eddig csak napi hivatásbeli munkájukkal törődtek, de nem kapcsolódtak be a közéletbe, nem vállaltak közéleti szereplést. A megyei elnökség például 21 tagú. Mindegyik tagnak megvan a maga napi hivatalos elfoglaltsága. Tóth Lászlóné például háztartásbeli. Csuka István termelőszövetkezeti tag, kétkezi munkás Mözsön. dr. Szily László, a Hazafias Népfront megyei elnöke például a megyei bíróság elnöke. Ugyanígy sorolhatnánk tovább a neveket. Ezek az aktivisták járták nap-nap után a megyét. agitáltak, érveltek, próbálták felébreszteni azoknak az embereknek a felelősségérzetét a közügyek iránt, akik esetleg csak saját portájukkal törődtek. Ugyanezt tették a megye országgyűlési képviselői is. Péti János, Báli Zoltán, Bolvári József né, Kaszás Imre, meg a többiek, akiknek ugyancsak megvan a maguk hivatásbeli elfoglaltsága. Ugyanez mondható azokról is. akik most kerültek közelebb a mozgalomhoz. Balassa József például Nagy- dorogon gyógyszerész, és mostanában vált a községfejlesztés lelkes, áldozatkész hívévé. Másutt a nyugdíjas, odébb a pedagógus, ismét másutt a plébános vállalt munkát a közösség érdekében. A népfronté munka szervesen kapcsolódik a mindennapos gazdasági. társadalmi teendőkhöz, így például a termelőszövetkezeti gazdaságok megszilárdításához. A javaslatok, tanácsok százai merülnek fel. s ezeket követi a legkülönbözőbb területeken a tettekre, a munkára való mozgósítás. Mert ez a szebb holnapunk kulcsa. E gondolatok jegyében üdvözöljük a Hazafias Népfront mai megyei tanácskozásának résztvevőit. Termelőszövetkezeti asszonyok tanácskoztak csütörtökön délelőtt Szekszárdon a városi művelődési házban. A tanácskozáson azok a tsz-vezetőségi tagok, brigádvezetők és munkacsapat-vezetők vettek részt, akikről a falvakban általában úgy beszélnek, mint a termelőszövetkezetek erősségei röl. Tavaszi induló volt a tanácskozás, amely egybeesett a nemzetközi nőnap ünnepével. A tavaszi induláshoz adott alapot a beszámoló, amelyet Virág István, a megyei pártbizottság titkára tartott. Bevezetőben áttekintést adott a tsz-mozgalom fejlődéséről. — Megyénkben a termelő- szövetkezetek megerősödtek, s a tsz-mozgalom egészségesen fejlődött. Növekszik a tsz-parasztság öntudata, javult a közös munkában való részvétele. A magyar falu. a változások korát éli, tért hódít a technika, amely elválaszthatatlan a szövetkezetek megerősödésétől. Vannak szervezetileg és gazdaságilag jól működő szövetkezetek és vannak gyenge tsz-ek. jó vezetéssel, a tagok lelkiismeretes munkájával, a gyenge tsz-ekben is rendet lehet teremteni, — mondotta. 16000 nő a tsz-ekben A nők munkájáról szólva dicsérte a szorgalmas asszonyokat. Megyénk termelőszövetkezetei több mint 16 000 nő tagot számlálnak. 550 nő részt vesz a vezetésben, közülük 280-at munkacsapat-vezetőnek, 5 nőt brigádvezetőnek választottak meg. A szövetkezeti igazga- ! tóságoknak 180 nő tagja van. A szövetkezeti asszonyok a munkában, a vezetésben megállják helyüket. Részesei annak a fejlődésnek, amelyet elértünk. A termelő- szövetkezetek többségében elismerik az asszonyok munkáját, azokban a tsz-ekben pedig, ahol ez még nincs meg, harcoljanak, hogy ilyen formában is megkapják a megbecsülést. A számok tükrében mutatta be az átlagtermések alakulását, majd így folytatta: — Az elmúlt évben idejében sikerült elvetni a kalászosokat. Derék szövetkezeti asszonyaink segítették ezt a munkát is, a kapások gyors betakarításával. A holnap feladatait a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben, a hozamok növelésében jelelte meg. Buzdította az asszonyokat és hasznos javaslatokat tett az anyagi érdekeltség növelésére. Fontos feladótok az állattenyésztésben Különösen sokat kell tenni az állattenyésztés számszerű és minőségi javításáért. Felhívással fordulunk a megye asszonyaihoz, tegyenek meg mindent, hogy a megyében ne csökkenjen, hanem növekedjék az állatállomány. A közös gazdaságok mellett a háztáji gazdaságoktól is több sertést, baromfihúst és tojást vár a népgazdaság. A tavaszi indulástól nagyon sok függ. Legyenek az asszonyok a tsz-ben kezdeményezők. A brigádok. munkacsapat-vezetők indítsanak versenymozgalmat a magasabb terméseredményekért. Kövessék a dombóvári járás két termelőszövetkezetének, a döbrö- közi Zöld mező és a dombóvári Alkotmány Tsz példáját. A két tsz között fej-fej mellett folyik a verseny az elsőségért és a verseny mindkét tsz-ben a munkaKádár János fosadta a szovjet pártiiiunScáskiildöttségst Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét, amely J. V. Andropovnak. a Központi' Bizottság titkárának vezetésével baráti látogatásán hazánkban tartózkodik. A szívélyes elvtársi beszélgetésen részt vettek Nemes Dezső és Szirmai István. a Politikai Bizottság tagjai, ’a Központi Bizottság titkárai, Orbán László, a Központi Bizottság tagja, a KB. agitációs és propagandaosztályának vezetője. Púja Frigyes, a KB. külügyi osztályának vezetője, és Övári Miklós, a Központi Bizottság póttagja, a tudományos és közoktatási osztály helyettes vezetője. Jelen volt G. A. Gyenyi- szov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a magyar—csehszlovák gazdasási együttműködési tárgyalásokról. A kormány a jelentést jóváhagyta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett arról a vizsgálatról, amelyet az energiahordozók felhasználásának gazdaságosságával kapcsolatban folytattak. A földművelésügyi miniszter tájékoztatta a . kormányt az őszi vetések és az állatállomány helyzetéről, valamint a tavaszi munkákra történt előkészületekről. A Minisztertanács a jelentéseket megvitatta, tudomásul vette, majd napi ügyeket tárgyalt. egység értékének növekedésében jut kifejezésre. — mondotta /befejezésül. Termékeny vita A vita méltó folytatása volt a beszámolónak. Nincs lehetőség felsorolni a 16 felszólalást. Nehéz lenne differenciálni is, mert valamennyi felszólaló a közösségben dolgozó asszony szemszögéből mondta el véleményét A jó eredménnyel záró tsz-ek. a dombóvári, mözsi, bátaszéki, tolnai tsz-ek nő vezetői — ahol 50 forinton felül volt a munkaegység értéke — hivalkodás nélkül beszéltek az eredményekről. Inkább munkamódszerátadásnak szánva, dicsekvés nélkül ismertették termelőszövetkezetük fejlődését az indulástól a megerősödésig. De nem volt a szövetkezeti életnek olyan területe, amelyről ne esett volna szó. Beszéltek a vetésforgóról és a terméshozamokról, az állattenyésztésről és a takarmánytermelésről, a vezetés gyengeségéről, és a szakmunkásképzésről. a nyugdíjról és a szociális problémákról, de beszéltek a nők vezető szerepéről is. — Ha összevetjük a számokat, hogy megyénkben 16 000 szövetkezeti nő tag van, kevés a nő brigádvezető. — mondta az egyik felszólaló, s javasolta, hogy nőket is küldjenek el brigádvezetői tanfolyamra. Sok hasznos és megszívlelendő tanácsot kaptak a termelőszövetkezeti asszonyok a nagygyűlésen részt vevő és felszólaló Fehér Lajosnétól, a NőJ^anács Országos Tanácsa szervezési osztályának vezetőjétől,. aki többek között a következőket mondta: — Lehet-e szebb példája a nők egyenjogúságának, mint a Tolna megyei asszonyok mai tanácskozása, ahol több mint 500 tsz-asz- szony vesz részt, s valamennyien vezetőségi beosztásúak. Az asszonyok megbecsülése sok mindenben kifejezésre jut. Az idei nőnap alkalmából 650 nő kapott kitüntetést. A nőmozgalomban való közéleti tevékenységgel az asszonyok az első osztályon túljutottak. Tegyék meg bátran a következő lépéseket is. Tanuljanak, mert holnap már nagyobb politikai és szakmai hozzáértésre lesz szükség. A termelésben való részvétel mellett segítsék a tsz- vezetőket, a kulturális és a szociális feladatok megoldásában. Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője felszólalásában válaszolt a vitában felmerült néhány problémára, majd Virág István összefoglalta a tanácskozás tanulságait. A tanácskozás befejező akkordjaként Takács Mihályné, a nőtanács megyei titkára 30 tsz-asz- szonynak átadta a kiváló tsz-tag jelvényt, 60 asszony dicsérő oklevelet kapott. A baromfitenyésztési verseny három megyei helyezettjét az elismerés mellett, pénzjutalomban részesítették, a Tolna megyei tsz-asszonyok tanácskozásán. Pozsonyi Ignácné