Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-05 / 54. szám

1964. március S.

mr v \ wprrrt vrprfr<?Ao

5

Szót értő vallomások pál fa v jßed&L,i%ag,y nem ?

i Az öreo Mérői a íejünkre j'e§yei p&ifán a szövetkezeti

— .“.—.ii—— olvasott, gazdák magatartásában, viselke— Rágyújtunk? Ám, de á szé- désében, már felfedezhetők, meg- rűben rágyújtani tilos. Tegyék figyelhetők. Uj ember jelenik csak el szépen azt a cigarettát. — meg a színen. Pár évvel ezelőtt Hivatalos képpel tette szóvá a még ebben a tsz-ben sem kötöd- tűzrendészeti kihágást, s csak akr tek a tagok ennyire a gazdaságkor enyhült meg valami kicsit, hoz, mint amennyire kötődnek amikor a felszólító parancsot már most. S a valódi sikerek nagysokára szófogadás követte, valahol itt kezdődnek. De hogyan Az asszonyok a krumplit váló- lesz a néhány évvel ezelőtti gaz- gatták, a hosszú vermet sokan dábó! közösségi ember? Miként ülték körül, húszán, vagy har- kezd csírázni az új, magasabb mincan is talán. Az öreg Mérei rendű, a szocialistához már igen. István és néhány magakorabeli igen közel álló életérzés. Mind hatvanas ember a földmunkát megannyi valóban izgalmas, vá- végezte, az asszonyok előtt ki- laszra váró kérdés. Pálfa már bontották a verem egy-egy szel- valamit mutat, s y magyar fal- vényét, hogy legyen mit válogat- vakban ez jelenti az átszerve- ni. Jó tavaszra® zsongás és moz- zést követő másik nagy forradal- gás uralta a határt, a környéket, mat. Gyakorlatilag pedig it1 kez- Az idős gazdákat arra kértem, dődik a jó tsz.

ha nincs ellenükre, válaszoljanak íme néhány keresetlen . valio- néhány kérdésre. Ebben meg- mas a közös munkáról és a mun- egyeztünk, ka adta öntudatos, helyke. mél— Halljuk az elsőt — mondta lóságról, várakozás teljesen és nyugodtan Bóka Mihály

Schiszler Imre. — Minálunk a pálfai nép úgy

— Mit tennének, elvtársak, ha dolgozik, hogy egész Magyaror- látnák, hogy valaki kibontja a szagon nincs párja.

vermet és lopja a krumplit? Schiszler Imre:

T . ,,

_— A műtrágyát kiszórtuk, még

— Jogunkban all vedem! ... . , .5». „„ ,

a hidegebD időben. Menni való

— Jó. jó, de ide merne jönni kedvem ugyan nem sok volt, de Schiszler elvtárs? én nem égni, hanem élni akarok.

— Kötelességem — ennyi a vá- Az öreg Mérei:

..... — Ilyen tsz nincs még egy ebBóka Mihály közbeszól. ben a körzetben. Idejárnak a

— Én nem verekednék velük, kisszékelyiek, a simontornyaiak. nem is porolnék. Megnézném annyit nem tudnak termelni, kicsodák, micsodák az illetők és mint mi...

a lobbit majd tudnápi. Prekk László:

— Ez a krumpli közös. Megéri. — Tudja, tavaly a fiaztatóba

hegy veszélynek tegye ki magát homokot hordjunk. A gödörnél az ember, vagy éppen örök ha- két ember rakta a vontatót. Én rugóst szerezzen magának? a fiaztatónál maradtam, gonMérei István kezdi érteni, doltam. vén vagyok, de megpró- hogy ez a beszélgetés hová is bálom: behányok annyi homokot akár tulajdonképpen kilyukadni, a fiaztatóba, mint amaz a kettő Talán bosszantja, hogy őket ar- a vontatóra felhány. Vettem egy ról akarja vizsgáztatni ez az is- nagy lapátot és megcsináltam, méretlen. hogy mennyire tartják Nem hitték el. magukénak a közöst. Tekintete idős Gyene István: szinte mondja: mi dolog ez ké- — Tavaly kaszáláskor aki felérem. ha változik a világ, változ- más munkát csinált, arra rákia- ni kell benne az embernek is. háltak: feliből nem kaszálunk

— Megváltozott a falusi nép — ám. hé!

szól helyette csendesen Schiszler Megismertem özvegy Ircre Istvánné tehenészt.

— Olyanok is vannak azért, — Melyik tehénnek kedvez leg- ak.ik nem törődnek vele. Azt jobban?

mondják, rohadjon meg, ha nem Ezt válaszolta: az enyém. Kévésén, de vannak. — Mindegyiknek. De ott, látja Három évvel ezelőtt az ilyen be- azt a jószágot, annak örülök leg- szédet még elhallgattuk, s a bé- jobban. Elgondolhatja miért: tikesség kedvéért hallgattuk el. zenhét literrel apasztjuk el.

Ma már nem hallgatunk. — jelenti ki az öreg. Mérei. I borjúnevelőkböl

Igen, éppen ez az izgalmas K“nolu‘

kérdés. Változott, vagy változik-e ták a trágyát. Ocsag Sándor, a a tudat? Az emberek fejében, a szövetkezet egyik gazdaja akkoi gondolatokban, hogyan egyesül az nézett itt körül alaposabban elo- enyém és a miénk? Ezt lemérni szőr. A szép és a sok jószág, lat- elég nehéz. A pálfai beszélgetés ványa ki tudja milyen érzéseket inkább afféle próbálkozás. Annyi válthatott ki belőle. Tálán elo- azonban bizonyos, hogy a szó- szőr jutott eszébe az a joizu gon- cialista ember jellemző jelei és dolat, hogy amit itt lát. az az öve

is. Szóval hordtak a trágyát, s közben Öcsag Sándor körülnézett, majd kimondottan követelte, hogy a vezetőség tiltsa meg a kijárati korlátok összedrótozásét.

— Tessék oda korlátszeget rakni! Gyorsan ki lehet rántani. Gondolkodjunk: hogyan enged- ' nénk ki a jószágot, ha egyszer ne adj Isten tűz lenne?

Nagy Elemér állattenyésztő szakmunkásnak otthon a háztá- , jiban is van tehene. Ehhez a sajátságos utat megtett fiatalemberhez. akj néhány évig. valahol segédmunkáskodott. ma pedig szakmunkás, üzemi rend szerint dolgozik, s amikor találkoztunk vele. éppen napos volt. szóval hozzá önként adódott a kérdés. i

— Ne nevessen ki Nagy elv- társ. komolyan kérdezem. Mondja meg őszintén, hány tehene van magának?

— Sok.

— Úgy tudom, kettő.

—r Igen. a háztájiban kettő, de hát ezek is az enyémek. Vagy talán nem? Én úgy tartom, hogy

igen.

I A szövetkezet “ erősségei

fi-——— — i. ......... Pallan is az

C

sóka

asszonyok. A cirokseprű-elökészí- tő „üzemben" valamelyik idős nénike megnyomta a gombot, né- j hány percre leállította a villany- j motort és hát beszélgessünk. Mi- ' ről? ..Pár nappal ezelőtt brigádgyűlésen beszéltük meg a tagokkal az idei tervet. Minden pontja érdekli az embereket. Gyak- 1 ran a férjjel a feleség is megjelent" ó_l mondta alig tilkölt büszkeséggel Lakos József a tsz elnöke. Beszéljünk tehát erről. Az asszonyok mindannyian ott voltak a tervet tárgyaló és a versenyvállalásokat rögzítő brigád- gyűléseken. c

— Asszonynak való. miért mentek el?

— Minket is érdekel — jelenti ki ellentmondást nem tűrő hangon Tulner Lajosné.

— Három-négy évvel ezelőtt?

— Az akkor volt. ez meg, most van.

— Kell tudni a helyzetet, mert nálunk minden brigád legjobb akar lenni — szól közbe Sárközi i Lajosné.

— Haragszunk az olyanra, aki dolgát nem csinálja rendesen. Aki pedig dolgozik, kell, hogy szája is legyen, gyűlésre is menjen — vélekedik Csajág; Jozseí- né.

— S mindehhez ugyan kiván- kozik-e magyarázat? Nem sok. csupán egyetlen mondat: úgy, olyan 'gyorsan gazdagodik egy tsz, ahogy nő és terebélyesedik az emberekben a szocialista tudat.

SZEKUL1TY PÉTER

19til-ben átadták rendeltetésének Szelc- szárdon a megyei rendelői. Impozáns épület, s természetesen nagy örömére szolgált a város lakosságának. De még egy évtized' sem lek el — könnyű kiszámítani, csak 1964-et hurik —. a kórháziak orra lettek figyelmesek. hogy a főbejárat feleili erkélylap a lurtórésznél megrepedezett. Először helyileg próbáltak segíteni a dolgon, maja a múlt év szeptemberében hivataloson jelentették a megyei tanácsnak. A tanács, mint építtető, azonnal intézkedett.

.4 megyei tanács gondoskodott arról, hogy a biztonsági intézkedések azonnal megtörténjenek, másrészt. pedig hozzákezdett a felelősség megállapításához, hiszen a felmerülő többletköltséget valakinek fedeznie kell. A Tóin- megyei Tanácsi Építőipari Vállalat — ez a vállalat építette a rendelőt. — megfelelő oszlopokkal elé támogatta az erkélyt. hogy ezzel

megelőzzék a ledölést és az esetleges sérülést.

Közben megérkezett. a Tolna megyei Tervezőiroda statikai véleményezése is — egyébként itt készült a kivitelezési terv is. Ebből kiderül, hogy a számítás jó. tehát nem a tervezésnél követték el a hibát. A véleményezésből azonban kiderül az is. hogy a fő-vasbeté- tek nem a tervezett helyre kerültek, hanem két centivel lejjebb. tehát a ledölési veszélyt kivitelezési hiba idézte elő.

Megérkezett a kivitelező, a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat véleménye is. Ebből az derül ki. hogy nem lehet szó kivitelezési mulasztásról, mert ar eltérés csak egy centi, ennyi pedig megengedhető.

Mindebből következik hogy a tervező és kivitelező egyaránt elhárította magáról a felelősséget. Erután felmerült annak szükségessége, hogy égy semleges szerv mondjon véleményt. a mi a döntés alapjául szolgálhat. Erre felkérték í Budapesti Közületi- Tervezőiroda szak- véleményét. Ennek az a lényege, hogy voltaképpen n ncs semmi baj, q számítás jó volt. u tartó- rész megfelel a követelményeknek. tehát nem dőlhet (!) le az erkélylap. Mindössze kisebb kivitelezési hibák történtek. de ezek lényegtelenek.

Három szerv, három féle vélemény. A felelősség kérdése — úgymond — „úszik" a levegőben. Azt viszont a laikus és szakember egyaránt látta az alá • ámasztál; előtt, hogy az erkély állapota veszélyes, felelőtlenség lenne elmulasztani az intézkedést.

Közben persze növekszenek a kői sé- gek. mert hiszen minden szakvélemény pénzbe kerül, pénz- bé kerül az ala- támasztás,. sőt, pénzbe kerül majd a végleges helyreállítás is. Csak éppen felelős nincs.

Boda

BUDAPEST „GYOMRA”

Mélyen alszik a főváros. Sötétek a házak ablÄkai. Ha valaki felriad alpjából és megnézi óráját. utána még' a fal felé fordulhat. Még korán van: hajnal, négy

óra körül,,

...... ,

V

iszont a ' Nagyvásértelepen már zajlik az élet.' Teherautók sokasága. Egyik a másik után várja, hogy rá kerüljön a sor. Aztán rogvásig megrakják valamennyit burgonyával, vöröshagy99'

Budapestnek a zöldség- és gyümölcs-éléskamra ja. Nagymennyiségű áruja van állandóan raktáron. n.

Ameddig a szem ellát: zöldség, hagyma, gyümölcs. CsomagoljáK, válogatják az almát .A „férgesét" már a helyszínen kiselejtezik, hogy a lehetőségekhez mérten csak a hibátlan jusson el a fogyasztókhoz.

Több mint harminc vágányon

ír

Sámánizmus“ a szekszárdi

Az ősmagyarok hitvilágára vet ényt, táltosok korát idézi fel a izokatlan érdekességű kiállítás. \ sámán, ez a pogány pap. a ámánizmusban hívők szerint ;özvetítő szerepet tölt be az em- jerek világa és a szellemvilág ;özött. Alakjával már egyes ős- cori népeknél találkozunk. A sá- nán — a hiedelem szerint — kétes arra, hogy önkívületi állapottá esve, a be nem avatottak előtt áthatatlan szellemekkel érintkezők, tanácsukat, támogatásukat lérje, „segítségükkel” betegséget íárítson el, lopott jószág nyomá- ■a jusson stb. Jellegzetes szellem- déző varázseszköze többek kö- :ött a dob. A sámánizmus legto- ább virágzott Észak-Ázsia ha- ász, vadász, és állattenyésztő .épeinél.

című kiállítás múzeumban

Egyik néprajzos tudósunk: dr. Diószegi Vilmos, ak; a közelmúltban hosszabb időt töltött az észak-ázsiai karagaszoknál. a sámánizmusnak már csak tűnő nyomait észlelte. Még találkozott élő sámánokkal. Derék, szorgalmas kolhozparasztok már ezek, s csak röstellkedve ejtenek nagy ritkán szót a kutató előtt, korábbi mesterségükről. Észak-Ázsia népei tanulnak, művelődnek. Bajaikkal már nem járnak kuruzs- lókhoz. Betegségükre a Szovjetunió gondoskodása folytán egyre jobban kiépülő egészségvédelmi hálózat korszerűen felszerelt orvosi rendelőiben keresnek és találnak gyógyszert, segítségnyújtást.

DR. MÉSZÁROS GYULA

Vadcsalogató vetés a tamási erdőkben

A Tamási Erdőgazdaság hő- gyészi erdészetében megkezdték a ..vadföldek” vetését. Lóvonta- tású gépekkel vetik a zabot, a lucernát és a zabos bükkönyt a kijelölt tisztásokon erdei földeken. Ezzel csalogatják vissza az erdőbe a szarvasokat, a vaddisznókat és az őzeket a megművelt mezőgazdaság; földekről.

A vadcsalogató vetés kísérletét már harmadik éve folytatják, s az eddigi tapasztalatok szerint jól bevált. A nemes vad azóta kevésbé dézsmálta meg az erdőket környező gazdaságok és termelő- szövetkezetek terményeit, és sok vadkár kifizetésétől mentesítette az erdőgazdaságot.

Hatalmas ládahcg.vek között keskeny utakon indul az autókaraván.

(Foto: Regős)

mával, zöldségfélével. Hogy mire felébred a város, az üzletekben minden közélelmezési cikkből bő választék álljon a vásárlóközönség rendelkezésére.

Hányszor olvashattunk ehhez hasonló hajnali jelentést a Nagyvásártelep életéről! De mi történik a csúcsforgalom után?

Elvonulnak a teherautók: néhány percre csend lesz. De csak azért, hogy azután annak rendje és módja szerint meginduljon a Nagyvásártelep mindennapos, megszokott élete.

Hatalmas, piramisszerű ládahegyek sorakoznak egymás mellett. A közelükben nyüzsgő emberek hangyáknak tűnhek fel. Több százezer faláda várja a gyümöles- szezont. A nagy, impozáns kivitelezésű raktárcsarnokban akár két labdarúgópálya is elférne. Mégsem ártana, ha a falak gumiból, lennének, mert sajnos már „szorít” a cipő. Növekszik Budapest lakossága, nőnek az igények is. És a Nagyvásártelep egész

érkeznek a vagonok az ország minden részéből. Olykor napi kétszázötvenet is fogadnak! De a szállítás megkönnyítéséért önálló helyi hajóállomásra uszályok is befutnak. Ilyenformán az áru közvetlenül, átrakás nélkül jut a raktárakba.

Délután lesz, mire a főzelékfélék ládázásával elkészülnek, hogy másnap hajnalban már csak rakodni kelljen.

A negyvenegy holdon, mert ilyen hatalmas területen helyezkednek, el a raktárak, egy percre sem áll meg a munka. S a raktárak dolgozói gondoskodnak arról, hogy minden áru időben kerüljön az üzletekbe, azaz minden rendű és rangú konyhába — Budapesl „gyomrába".

Amikor aztán már javában pezseg a kétmilliós város élete, a hajnali munkától megfáradt nagyvásárcsarnoki emberek aludni térnek.

Regős István