Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

2

TOLNA MEGYEI NÍPÜJSAÖ

1964. március 29;

Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának 1964. március 27-i

HATÁROZATA

' a megye mezőgazdaságának helyzetéről

és fejlesztésének további feladatairól

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964. február 20—22-i ülésén megtárgyalta a mezőgazdaság fejlődésének eredményeit, határozatot hozott a mezőgazdaság termelésének továbbfejlesztéséről. E határozat alapján vitatta meg az MSZMP Tolna megyei Bizottsága 1964. március 27-én a megye mezőgazdaságának helyzetét, és határozta meg a tennivalókat.

A megye mezőgazdaságának eddigi eredményei, a szövetkezetek politikai fejlődése igazolja a Központi Bizottság határozatainak megállapításait. Az a gazdaságpolitika, amelyet a párt folytat a mezőgazdaságban, találkozott a tsz-dolgozók egyetértésével és támogatásával. Ez vitte győzelemre a mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemeket. Ez a gyakorlat helyes, tovább kell folytatni, mert ezen az úton tudjuk csak végrehajtani a Központi Bizottság határozatát. A megyében a termelőszövetkezetek megszilárdításáért, a termelési feladatok megoldásáért az állami és gazdasági vezetők, a termelőszövetkezetek dolgozói eddig is nagy erőfeszítéseket tettek. Dicséret illeti az állami gazdaságok, gépállomások, a termelőszövetkezetek vezetőit és dolgozóit, hogy helytálltak a munkában és a nehézségek, a kedvezőtlen időjárás ellenére is, növelték a termelési eredményeket, évről évre több árut adtak a népgazdaságnak. Az állam által nyújtott beruházások, az elért eredmények alapján kedvezőbbek a feltételek a feladatok megoldásához, ennek ellenére a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása az eddigieknél még nagyobb feladat elé állítja a mezőgazdaság dolgozóit.

Az eredmények fokozása érdekében arra van szükség, hogy az anyagi, a technikai bázis alapjainak növelése mellett a párt- és a gazdasági vezetők, a mezőgazda- sági üzemek dolgozói továbbra is felelősségteljesen végezzék munkájukat, és még jobban használják ki a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket.

fan

A második ötéves terv hátralévő két esztendejében, a mező- gazdaságban az a legfontosabb feladat, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek teljesítsék termelési, árutermelési terveiket.

Mezőgazdasági termelésünk növeléséhez minden korábbinál kedvezőbbek a feltételek. Az idei évnek ötéves tervünk megvalósításában döntő jelentősége van.

1963. évi termeléshez viszonyítva 1964. évben a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a termelés volumenét 16 százalékkal, a felvásárlást pedig 7 százalékkal növeljék.

1 A mezőgazdasági termelés növelésének alapja a növénytermesztés. Ezen belül legfontosabb feladatnak kell tekintenünk a kenyérgabona termesztésének fokozását. A párt megyei végrehajtó bizottsága 1963. augusztusában megtárgyalta a kenyérgabona termesztésének problémáit és részletesen meghatározta az ezzel kapcsolatos feladatokat. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy 1964-ben a tanácsi szektorban elérjük búzából a 12,9 mázsás, állami gazdaságokban pedig a 17—18 mázsás átlagtermést. Ennek érdekében;

A vetések tavaszi ápolását, növényvédelmét, gyomirtást, fejtrágyázást időben és jó minőségben kell elvégezni. Különös gondot fordítsanak üzemeink a betakarítási munkák optimális időben és jó minőségben való elvégzésére. A minimális szemveszteség biztosítása mellett a cséplést, a szalma betakarítását és kazalba rakását augusztus hónapban fejezzék be.

1964. őszén a kenyérgabona vetésterülete az elmúlt év őszéhez viszonyítva nem csökkenhet, és a vetések elvégzéséhez az eddigieknél még jobb feltételeket kell bizto sítanj azzal, hogy mar a tavasszal jelöljék ki az ősszel vetésre kerülő területeket.

Felhívja a megyei pártbizottság minden érdekelt szerv kommunista vezetőjének figyelmét arra, hogy a kenyérgabona veszteség- mentes tárolásáról már most gondoskodjanak: mérjék fel a raktárkapacitást és szükség esetén ideiglenes raktárakat is biztosítsanak a gabona tárolására.

O A biztonságos takarmány“* bázis megteremtése érdekében megkülönböztetett figyelmet fordítsanak termelőüzemeink az abrak- és szálas takarmányok terméshozamának növelésére.

a) A takarmánynövények közül legfontosabbnak a kukoricatermesztést kell tekinteni. Komplex agrotechnikai eljárások biztosítása mellett, a talajelőkészítési, vetési munkákat április hónapban be kell fejezni. A nagy termés elérése érdekében mezőgazdasági üzemeink fokozottabban alkalmazzák a korszerű termelési eljárásokat, biztosítsák az optimális tőszámot, és valamennyi gazdaságban az időben történő növény- ápolást.

A kukorica átlagtermésében a tanácsi vonal 18—20 mázsát, állami gazdaságok pedig 24—25 mázsát érjenek el. A kukoricaszár betakarítását minden gazdaság a töréssel párhuzamosan végezze el.

A gazdaságok törekedjenek arra, hogy a keményszemű abrak- takarmányt termő terület az elmúlt évek átlagterületéhez viszonyítva ne csökkenjen. A kukorica vetésterülete pedig ősziárpa-, zabos bükköny-, mohar- és köles- vetésterület rovására növekedjék.

b) A növényi fehérje-ellátás javítása érdekében legfontosabb feladat a pillangósok átlagterméseinek növelése. Az eddigi 16—17 mázsás lucernaszéna-hozamok helyett a 20—25 mázsás termés elérését tűzzék ki célul termelő- szövetkezeteink, illetve állami gazdaságaink. Jobb szervezéssel kell biztosítani, hogy megyénkben gyorsabb ütemben terjedjenek el a korszerű betakarítási és szénakészítési módszerek.

c) Legelő- és rétgazdálkodásunk megjavítása érdekében az eddigi szavak helyett tettekre kell, hogy sor kerüljön. Már ebben az évben használják ki a 2/1964. FM. rendelet által biztosított kedvezményeket. A lehetőségek kihasználásával ebben az évben tanácsi vonalon, állami gazdaságoknál legelőterületük 10—15 százalékán biztosítsák a vegyszeres gyomirtást, és ezeknek a területeknek komplex módon való megjavítását.

A legelőkre tervezett műtrágyát, az eddigi gyakorlattól eltérően. inkább kisebb területen, de nagyobb adagokban, javasoljuk kiszórni.

A megyei tanács mezőgazdasági osztálya több termelőszövetkezetben szervezzen a modern

nagyüzemi legelőgazdálkodást bemutató mintalegelőket.

Q A párt megyei végrehaj- * tó bizottságának határozata alapján biztosítani kell, hogy az export szempontjából a népgazdaságnak különösen fontos növények (cukorrépa, napraforgó, dohány, zöldség) a megyeileg előirányzott területeken elvetésre kerüljenek. Jó talajmunkával, gondos vetéssel, megfelelő tőszám biztosításával, gondos növény- ápolással tűzzék ki célul gazdaságaink, hogy cukorrépából 160 mázsát, naoraforgóból 9 mázsát, dohányból 8—9 mázsát érjenek el holdanként.

A A nagyüzemi szőlő- és

**• gyümölcstelepítéseknél 1964. évben a terv teljesítése biztosítottnak látszik. Differenciálni kell jobban a csemege- és borszőlő-terület arányát, elsősorban a paksi járásban, és a meeye azon területein, ahol csemegeszőlő eredményesen termeszthető, nagyobb arányban kell teleoíteni. A szekszárdi történelmi borvidéken, továbbra is a borszőlő telepítését kell elsősorban biztosítani.

Gondoskodni kell a telenítések- nél előforduló hiányok pótlásáról. Az igényeket figyelembe véve, több segítséget nyújtsanak a tanácsok a háztáji és egyéni gazdaságoknak.

Még ebben az évben készítse el a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és az Állami Gazdaságok Igazgatósága a harmadik ötéves terv telepítési terveit, amelyben kiemelten kell foglalkozni a szekszárdi történelmi borvidék rekonstrukciójával.

A telepítéseknél a korszerű szőlő- és gyümölcstelepítési módszereket alkalmazzák. Keresni kell a lehetőségét annak, hogy a megye mind a szőlő-, mind pedig a gyümölcstelepítésekhez szükséges szaporító anyagból évről évre többet állítson elő.

C A termőterületek védelme

’-*• és ésszerű hasznosítása érdekében fokozni kell a talajerő- utánpótlást. 1964. évben minden gazdaságban teremtsenek rendet az istállótrágya kezelése és észszerű felhasználása terén. Fokozzák a zöldtrágya-felhasználást és annak megfelelő műtrágya-adagokkal való kiegészítését.

A lejtős területek talajvédelmi munkáinak eddigi kísérletei azt bizonyítják, hogy az alkalmazott módszerek jók. A megyei tanács készítsen felterjesztést a felsőbb szervek felé, hogy a megyénkben mintegy 50 000 katasztrális holdon végzendő talajvédelmi munkákat országosan is kiemelten kezeljék.

fi A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok fordítsanak nagyobb figyelmet az öntözésre berendezett területek és gépek jobb kihasználására, a talajerő fokozottabb visszapótlására és növelésére. Hozzon létre a megyei tanács megyénkben 1964. első félévében a legjobb szakemberekből álló öntözési szaktanács- adói szervezetet, az Iregszemcsei Kísérleti Intézet bevonásával. E szervezet feladatává kell tenni, különösen a gyengébb termelőszövetkezetekben az öntözésfejlesztés lehetőségének vizsgálatát és a meglévő berendezések jobb kihasználásnak elősegítését. Tartsák kötelességüknek az illetékes vállalatok is. hogy rendszeresen adjanak segítséget a termelőszövetkezeteknek az öntözés hatékonyságának emelésében, a gépek ésszerű üzemeltetésében, azok ki- használtsági fokának emelésében.

A niegyej tanács mezőgazdasági osztályának irányításával szakemberek dolgozzák ki a harmadik ötéves terv öntözésfejlesztésének tervét. Az öntözés továbbfejlesztése érdekében még ebben az évben gyorsítani kell a víztárolók terveinek elkészítését és megépítését.

III.

A mezőgazdaság átszervezése óta megyénkben javult az állattenyésztés színvonala és javult az állatállomány minősége is.

A párt megyei végrehajtó bizottságának intézkedési terve

meghatározta az 1963. II. félévi és az 1964. évi feladatokat.

1964-ben az előző év eredményeihez viszonyítva az állattenyésztés termelését tanácsi vonalon 2,4 százalékkal, állami gazdaságoknál pedig 4,2 százalékkal kell emelni.

1 A legfontosabb feladat,

■*"* hogy a termelőüzemekben

gyorsabban növekedjék a tehén- és kocaállomáhy, a háztáji gazdaságokban pedig'he csökkenjen tovább az elmúlt évekhez képest. Központi kérdésként a sertéshús- termelés növelését- és 1963. évhez viszonyítva 10 százalékos növekedését kell elérni.

A tartási, takarmányozási, állategészségügyi viszonyok és az állomány minőségének további javításával emeljék a hozamokat és csökkentsék a gazdaságok az elhullási veszteségeket.

Az egy tehénre eső tejtermelést már 1984-ben a termelőszövetkezetek 2500, az állami gazdaságok 3050 liter fölé emeljék.

2 A korszerű és gazdqságo- sabb takarmányozás révén

a termelőszövetkezetek 4,5—5 kitóra csökkentsék az egy kiló hús előállításához szükséges abraktakarmányt. A sertéshizlalás idejét pedig 9—10 hónapra szorítsák le. Nagyobb gonddal ügyeljenek gazdaságaink a baromfihús, de különösen a tojástermelés növelésére, ezen belül is a tenyésztojás termelésének növelésére. Célul kell kitűzni a tanácsi szektorban a 90—95 darabos tyúkonkénti tojáshozam elérését.

Q Az állattenyésztésben az épületberuházásoknál figyelembe kell venni Tolna megye mezőgazdasága szakosítása távlati tervének irányvonalát, amely a lehetőség határain belül az épületberuházások koncentrálását írja elő.

1964-ben biztosítani kell az üresen álló állatférőhelyek célszerű betelepítését.

IV.

1 A megye állami gazdasá- gainak 1963. évi termelési eredményei a lehetőségeket is figyelembe véve, a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak.

Annak ellenére, hogy az állami gazdaságokban lényegesen jobb a műszaki, anyagi, és szakemberellátottság, eredményei nem kielégítőek, egyes növényeknél alacsonyak a termésátlagok, magasak a termelési költségek és egyes gazdaságokban veszteséges az állattenyésztés. Elvárja a megyei pártbizottság az állami gazdaságok vezetőitől és dolgozóitól, hogy jelentősen fejlesszék a termelés színvonalát, csökkentsék a termék előállítási költségeit, számolják fel a termelésükben jelentkező hiányosságokat.

Szántóterületük minden holdja után 1964-ben 130 kiló húst, 280

liter tejet, 17 darab tojást adjanak a népgazdaságnak. A korszerű termelési és szervezési munkák bevezetésével segítsék elsősorban a gyenge tsz-ek megerősítését.

2 Meg kell gyorsítani me- gyénkben a gépállomások erőgépeinek átadását. 1905. év végéig a gépállomásokat gépjavító állomásokká kell átalakítani. A nagyteljesítményű lánctalpas traktorokat általában és a kombájnokat részben továbbra is a gépjavító állomások üzemeltessék, végezzék ei a kisterületű és gyenge szövetkezetek gépi munkáit. A gépesített termelőszövetkezeteknél tervszerűen adjanak segítséget a gépek megfelelő üzemeltetéséhez, lássák el gépesítési szaktanáccsal azokat. Képezzenek ki nagy számban traktorosokat és szerelőket a termelőszövetkezetek számára.

‘í A termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdítása érdekében a következő feladatokat kell megoldani:

— A megyei, járási pártbizottságok és tanácsok fokozzák a politikai munkát annak érdekében* hogy a gyenge tsz-ekben is a termelőszövetkezeti tagok fegyelmezetten és szorgalmasan vegyék ki részüket a munkából.

— Törekedjenek arra, hogy a jövőben a tsz-ek vezetését a községen belül helyi emberekből oldják .meg. Ennek érdekében több fiatalt kell állami és szövetkezeti ösztöndíjjal egyetemre és technikumba küldeni.

— Megyei és járási szinten a gyenge tsz-eket mind gazdasági* mind politikai vonatkozásban kezeljék kiemelten. A gyenge termelőszövetkezeteknek a tagság erőfeszítéseivel arányban álló megkülönböztetett állami támogatást kell a jövőben biztosítani.

— A járási és megyei vezetés a gyenge tsz-eknél segítse elő* hogy adottságaiknak jobban megfelelő termelési szerkezetet és beruházásokat valósíthassanak meg.

A. A termelőszövetkezeteit '* közös gazdaságainak fejlesztése mellett nagy ■ gondot fordítsanak a háztáji és egyéb gazdaságok termelésére is. A községi tanácsok vb-elnökei vezetésével bizottságot kell létrehozni, amelynek feladata a háztáji és egyéb gazdaságok problémái megoldásúnak segítése, árutermelésükkel, szerződéskötéseikkel a megfelelő törődés. a takarmányszükségletük biztosításának segítése.

A háztáji gazdaságokat a közös gazdaságok szervesen kapcsolódó részének kell tekinteni.

A termelőszövetkezeti er- * kölcsi, anyagi ösztönzésnél tekintsék irányadónak a megyei párt-vb határozatát, és annak következetes végrehajtását.

Az erkölcsi ösztönzés területén szélesebb körben szervezzék a munkaversenyeket és a termelő- szövetkezetek viszonyainak megfelelően a szocialista brigádok szervezését is tovább kell fokozni.

fi A mezőgazdaság, állami irányító apparátusa megyénkben alkalmas arra, hogy az úi körülmények között feladatát ellássa, munkájukban a jövőben a termelési, üzemszervezési irányító tevékenység kerüljön jobban előtérbe.

— Adjon több gyakorlati segítséget a termelőszövetkezeteknek* a termelési technológiák konkrét alkalmazásához..

— Megfelelő elemző munkával