Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-20 / 67. szám

1964. március 20. TOLVA WTCYFT VCPÜ.ISAG 5 Leltár a megye legjobb földművesszövetkezetében I Előrebocsátom, n*m niin­*'1 i- denre ki­terjedd számbavételről van szó, sőt, nem is a szó mindennapos értelmében vett leltárról, inkább csak egy kicsit érzékeltetni aka­rom a megye legjobb földműves­szövetkezetének eredményeit. Per­sze. szó lesz az igazi leltárról is. A földművesszövetkezet 163 milliós forgalmat bonyolított le a múlt évben, többet, mint 1982- ben és jóval többet a tervezettnél is. A túlteljesítés egyaránt vonat­kozik a kiskereskedelmi, vendég­látóipari. termelési és felvásárlási üzemágra. A legszámottevőbb ter­mészetesen a kiskereskedelmi for- •ffslom volt, 141.7 millió forint, ‘ami 108.2 százalékos teljesítésnek felel meg. E számok így önmagukban nem sokat mondanak, érdemes azon­ban egy kicsit mögéjük tekinteni. Bertus Ferenc, a szövetkezet igazgatósági elnöke a múlt évet egy mondatban így jellemezte: — Az 1963-as esztendő szövet­kezetünkben döntő fordulatot ho­zott. Ez a ,.döntő fordulat’' egyrészt azt jelentette, hogy a szövetke­zet kibővült, megnagyobbodott, több, addig önálló földművesszö­vetkezet — a dalmandi, kocsolai és szakcsi — csatlakozott hozzája. Ez egyrészt természetesen több gondot jelentett, hatottak az át­szervezéssel járó, ideig-óráig hítrehúzóként jelentkező ténye­zők, ami kétségtelenül nehezítet­te a munkát. Sőt, a megnöveke­dőit feladatokat ugyanakkora irá­nyító. adminisztratív létszámmal kellett megoldani, mint amekko­rával korábban dolgozták, ■ mert hiszen az egyik cél éppen a lét- számmegtakaritás völl. Sikerült is 18 irányításban foglalkoztatott tJol^ozót megtakarítani. Viszont áz is igaz, hogy ez sok tekintet­ben nehezítette — ha átmeneti­leg is — a munkát, de ennek el­lenére is sikerült a tervtúltelje­sítés. Más tekintetben előnyt jelentett az egyesülés az egész földműves­szövetkezetnek. így például csök­kentek az előfizetéses étkeztetés­ből adódó hátrányok.; Az egyesüléssel párhuzamosan hatott egy másik tényező, a kör­zetesítés, ami egyébként az egész megyére kiteriedő feladat Volt. Az egyesülés és körzetesítés az­tán együtt jelentősen segítette az áruellátás megjavítását — első­sorban a környező községekben, kültelki részeken, de Dombóváron is javulás .vélt. tapasztalható. A környező községek, régebben ön­álló töl d mű vesszövetkevetek, gyak­ran pénzhiánnyal 'küszködtek. Megesett, hogy emiatt aztán nem is tudtak, megfelelően felkészülni a csúcsforgalomra. Érhető, hogy iiyen esetek fordultak elő hiszen kénytelenek vo'tak arra töreíed- ni. hogy minden községben le­hetőleg minden árut tartsanak, ami aztán azzal járt, hogy feles­legesen fektettek nagyobb ősz- szeget kevésbé, vagy egyáltalá­ban nem keresett árucikkekbe. Csökkent a pénz forgási sebessé­ge. közben nem tudtak rendelni azt. amire nagyobb szükség lett volna. Most ilyen nem fordul . elő. mert ha helyben nem de a köz­pontban .minden áru. megtalál­ható. sőt ezért nem is. kell be­utazni, mert bevezették az elő- jegyzéses rendszert. A vásárló helyben kiválaszthatja tájékozta­tók alapján a kívánt árut pél­dául a motorkerékpái-t. bútort, és kiszállítják részére. A dombó­vári föld mű vessző vet keze tn ek jósa van arra is, hogy más me­gyékbe menjen árubeszerzésre, ezt viszont a kis földművesszövet­kezetek nem tehették meg. egy­részt engedélyük sem volt rá, másrészt pedig nem is lett vol­na gazdaságos kisebb tételekért utazgatni. Több községben cukrászda nyílt, vagy nyílik a jövőben. Igen ám, de ha mindhez külön építettek volna cukrászműhelyt, akkor a költségek roppant mértékben meg­növekedtek volna. Arról nem is beszélve, hogy szakember sincs annyi, hogy mindenütt külön megfelelő választékú árut ké­szíthetnének. Dombóváron most megépül a nagy cukrászüzem, s ezzel biztosítani tudják a kisebb községek jó ellátását "is. ( Az átszervezés azonban j — sze­rencsére — nem valami mecha­nikus. minden áron való centra­lizálás volt. Csak azt központosí­tották. ami így jobb, gazdaságo­sabb. Ugyanakkor meghagyták az egyes községek önállóságát is több tekintetben, így aztán min­den olyan feladatot a helyiek — az erre a célra alakított intéző bizottságok — végeznek el, amit viszont ők tudnak legjobban el­végezni. Helyileg döntenek pél­dául arról, hogy ki legyen a boltos, vagy az italbolt vezető, ami érthe*ő is, mert hiszen helyileg lehet elbírálni legjobban, hogy ki milyen áldozatkészséggel dol­gozik a lakosság igényeinek ki­elégítése érdekében. Helyileg döntenek bizonyos felújítási, be­szerzési keletek felhasználásáról, közvetlen beleszólásuk van az árurendelésbe. Ha valahol probléma van. az könnyen korrigálható. A leg­nagyobb elővigyázatosság mellett is előfordulhat, hogy elfekvő kész­let képződik valamilyen áruból. Az egyesülés előtt az ilyennel nemigen tudtak mit kezdeni. Most például egyszerűen eloszt­ják, átviszik másik boltokba az ilyen készletei. így aztán érté­kesíteni tudják azt is. Az egyik legszámottevőbb előre­haladás a leltári mutatóknál van. A múlt évi leltárak végeredmé­nye jobb összképet fest. mint az előző éveké. 1962-ben 0 17 száza­lék volt. a leltárhiány a leltáro­zott forgalomhoz viszonyítva.. Ez a mutató a múlí évben 0.06 szá­zalékra csökkent. Kilenccel csök­kent a hiánnyal végződő leltárak száma, a hiány összege egy har­madára csökkent. Több intézke­dést. tettek a leltárhiányok meg­előzése érdekében, és ezek meg­hozták gyümölcsüket. A szövetkezet keretében hat brigád versenyzett a Szocialista brigád cím elnyeréséért, s közü­lük öt meg is kapta e megtisztelő címet. Tíz helyen versenyeznek a Kiváló egység címért. I A jól bevált módsze­t­....... ii rek hasz­n osításával igyekeznek a jövőben is megoldani a feladatokat a földművesszövetkezet vezetői és dolgozói. Közben keresik az új lehetőségeket. módszereket. A háztáji kertészkedés segítése ér­dekében például nagyban meg­termesztik a palántát, hogy a háziasszonyoknak ne kelljen vele vesződni és. hogy a jó fajták terjedjenek el Nagyjából ezek alapján nyil­vánította a MÉSZÖV a megye legjobb földművesszövetkezetének a dombóvárit. B. F. Tíz községben cserélik ki a háztáji gazdaságok baromfiállományát Egy évvel ezelőtt — annak el­lenére, hogy kevés volt a napos­csirke megyénk három községé­ben teljesen kicserélték a háztáji gazdaságok ba rom fi állományát. Tulajdonképpen kísérlet volt ez, még országos tapasztalatokkal sem rendelkeztek a földművesszövet­kezeti szervek, amelyek lebonyolí­tottak az egész állománycseréi, á a gyakorlat azokat igazolta, akik a tojástermelés ugrásszerű emel­kedését várták a háztáji baromfi- állomány kicserélésétől. Dombó­várott ugyanis száztízezer fajtisz­ta naposcsirkét osztottak szét ta­valy ilyenkor, aminek az lett a következménye, hogy a tojáster­melés megháromszorozódott. A legörvendetesebb pedig az, hogy a háztáji gazdaságok megnöve­kedett termelése jelentős hánya­da bekerült a központi árualapba. Vagyis míg Dombovárott a házi­asszonyok tavaly januárban nyolcezer, addig az idei év első hónapjában pontosan huszon­négyezer tojást adtak el a felvá­sárló szerveknek. Hasonló arány­ban emelkedett a tojáseladás Ten- gelicen és Kegölyben, ahol szin­tén az elmúli évben voll állo­mánycsere. A tapasztalatok tehát jók, s ezek után a húsellátási es tojás- ellátási helyzet parancsolóan írja elő. hogy folytassuk és a lehetősé­gekhez mérten tovább szélesítsük a háztáji gazdaságok baromfiállo­mányának kicserélését. Ennek je­gyében a megyei irányító szervek együttes határozata alapján tíz községben cserélik ki a háztáji gazdaságok elkorcsosodott kevert baromfiállományát fajtiszta hampshiere és’sárga-magyar állo­mányra. A többi között Szabály­ban, Németkéren. Kurdon és Sár- ■pilisen van folyamatban a csere­akció. Összesen a tíz községben négyszázezer naposcsirkét oszla­nak szét a háziasszonyok között. A naposbaromfiakat a termelők­nek nem kell azonnal fizetni, ha­nem majd egy év múlva egyenlí­tik ki a vételárat, úgy, hogy el­adják a földmüvesszövetkezetnek a kiöregedett tojótyúkokat. Az állománycsere máris folyik mind a fiz községben és május Sí­ig mindenki átveheti a szövetke­zettől az igényelt naposcsirkéket. Figyelemre méltó az idei barom- fiálloniány-cserében az. hogy azokban a községekben, ahol az akció folyik, a háztáji gazdaságok is kapnak baromfitápot, ebben az évben mintegy kétszáznyolcvan vagonnal. A szakemberek nagyon óvatos becslése szerint mindez azt eredményezi, hogy csak a tíz köz­ségből jövőre mintegy hatmillió tojással adnak többet a háztáji gazdaságokból a népgazdaságnak mint ebben az évben. Az akció keretében kiadott ál­lomány ugyanis — fajtajeJlegébol következően — 30—40 százalékka magasabb tojástermelésre képes, mint a mostani. S ez a tíz község baromfitenyésztőinek nem keve­sebb. mint hétmillió forinttal több bevételt jeleni, amire nem kel! fordítani többletmunkát és nem kell a tyúkoknak semmivel sem több takarmányt adni. R L Tavaszra megszűnik a szekszárdi tv-adásban jelentkező zavar A város lakossága nagy öröm­mel fogadta tavaly a tv-relé üzembe helyezését, és azóta szin­te ugrásszerűen megnövekedett a készüléktulajdonosok tábora, nem csak a városban, hanem a kör­nyező községekben is. De aztán egy idő óta gyakran bosszankod­hattak a nézők a képet zavaró, hol gyengébben, hol erősebben je­lentkező átlósirányú csikó miatt. Legutóbb már a tanács­ülésen is szóba került, mi lehet mi Akiről úgy beszélnek: MODERN ... Főglein Ferenc, a Garay Gim­názium negyedikes növendéke. Husek Rezső, a zongoratanára 'lívta fel rá a figyelmemet. Azt mondta a fiúról; igazán modern iatal. széles az érdeklődési köre, smeretgyűjtése alapos. Céltuda- os ember, aki a zene szeretete miatt jár hozzájuk, de nem ezen i pályán akar érvényesülni. Még- s nagy ambícióval dolgozik, rö- n debb idő alatt végezte el a :eneiskolát az előírásosnál. Még ízt is megjegyezte az igazgató, ipja a termelőszövetkezetben lolgozik. A fiú. már inkább fiatalember, tztán arról számolt be, mi is cell ahhoz, hogy valakiből érdek- ödö ember lehessen. A zene? Az Így kezdődött, hogy egyik ha­dija szeretett volna zongorázni. 5 csak azért járt vele, hogy ne celljen a másiknak egyedül to­lulnia. A barátja két év után ibbahagyta a zongorázást, míg 7öglein Ferenc egy év alatt két ■i) anyagából vizsgázhatott. Meg­szerette a muzsikát, a klassziku­sok művészetétől Bartókig. A do- lekafónia. a konkrét zene. már degen számára, ha tud is magyar- trszági és külföldi művelőiről, lem élvezi, — Velük szemben konzervatív ;agyok — jelenti ki, A festészetnél már tesz enged­ményeket, addig fogadja el a mű­veket, amíg mondanivalójuk vi­lágos, érthető. De az absztrakt, számára az érthetetlennel egyen­lő. Az irodalom egyelőre még csak a jó regényeket jelenti neki, s nagyon sajnálja, de nem érti a modern költőket. Az iskolában most Rilkét tanulják, A magyar különben sem erőssége. Gyakor­lati tárgynak tartja a matema­tikát, fizikát, ezekből ötöse van, A zenén, a tanuláson kívül ér­deklődéséből legnagyobb rész a kertművészetnek jut. amelyről kevesen tudják, hogy bizony mű­vészet, akár az építészet, hogy megvannak a stílusjegyei a kü­lönböző korokban. Főgle 'n Ferenc viszont, amikor csak teheti, ép­pen ezzel foglalkozik. S mert a szakkönyvek ritkán kaphatók, gyakran böngészi az olvasótermi példányokat a megyei könyvtár­ban. A kertészetet választotta pá­lyájának, a Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskolára jelentkezik. To­vábbtanulását a termelőszövetke­zel segíti, társadalmi ösztöndíjra kötött szerződést. T evmé-zetesen legfőbb vágya, hogy a felvételi sikerüljön, de ha még se... A pécsi városi kertészetbe menne dolgozni egy esztendőre. Ha ké­pesítést szerez, azt mindenkép­pen itthon, Szekszárdon akarja hasznosítani, mert nagyon szereti ezt a vidéket. A nyár neki a Balatonon unalmas, de itthon a holt Dunánál soha nem az. A fiú autószerelő politechnikás, de nem az autókért rajong. „Arra jó, hogy egy kis otthonosságot szerezzek a motorok világáb n...” — mondotta. De számára Szek- szárdon a kert- és a szőlőgazdál­kodás. művelés az igazi munka. Hivatkozik a családi krónikára, amely szerint 1802-ben települ­tek ide a Főgleinek. Kőművesek voltak, templomot építeni jöttek, de a gyerekeik már földművelők leitek. — Szerzett valaki magasabb képesítést a családban? — Nagybátyám vajmester, nő­vérem orvos, tüdőspecialista akar lenni, az apám most jár kerté­szeti technikumba és hát majd én. ha sikerül a felvételi. — De a régebbiek közül kérde­zem. — Nem. senki. Apámat ugyan megkérdezték 12 éves korában, hogy akar-e tanulni? Akkor in­kább a földművelést választotta. Pedig ha kétszer mondják, bizto­san tanult volna. Tehetséges em­bernek tartom. Tőle örököl'em a jó hallást, nagyon szépén énekel. Művészeti pályán is megállta volna a helyét. De pedagógus is lehetett volna, nagyszerű tanár. És felvilágosult elme, jó vita­partner, minden érdekli. Sokat beszélgetünk otthon, ö most lá­nyi. Harmadéves a technikum­ban és csak kitűnő osztályzata van. Pedig e'múlt ötvenéves. Náluk a családi asztalon ott a Népszabadság, Élet és Tudomány, Orvosi Hetilap. Foto, két tech­nikai újság, a Kertészet — Sző­lészet, a Füles és így tovább. A könyvespolcokon szakirodalom és legények. Ezek után jogos a büszkeség az apára. Ilyen családi 'környezet milyen sokat ad a gyerekeknek! Mennyire serkentő erejű, milyen jó nevelési módszer is. így lehet modern fiatalokat nevelni, akik megbecsülnek min­dben igaz értéked, s formálni tud­ják környezetüket. Főglein Ferenc például ezt mondta: — Nem értem, miért van az, hogy az egész gimnáziumból csak ketten jelentkezünk mezőgazda- sági intézménybe. Nagy jövője van pedig a gazdálkodásnak, szép és kifizetődő szakma,. B. K. i vajon a zavar oka, hogyan, módon lehetne kiküszöbölni. Zsedényi Ferenc, akit a relé létrehozásában végzett társadal­mi munkájáért a tanács arany- jelvénnyel jutalmazott, elmon­dotta; a zavar oka az, hogy a szentesi adó hangja belezavar a kabhegyi képbe. Ugyanis a kab- hegyi adó által sugárzott képet j veszi. és továbbítja a szekszárdi relé. Kiderült közben az is, hogy az antennarendszer nem korsze­rű, a tavasszal módosításokat vé­geznek rajta, úgy hogy remél­hetőleg sikerül a zavaró jelensé­get megszüntetni. Addig még egy kis türelemre lesz szükség a tv- tulajdonosok részéről. Ugyanakkor javalatot Is tett Zsedényi Ferenc a város veze­tőinek; 1966-ban elkészül az új pécsi adó. és akkor a meglévő, 70 méter magas tornyot itt, Szekszárdon fel lehetne állítani, ami tovább javítaná a vételi le­hetőségeket, kiterjesztené na­gyobb körzetre Persze, komoly feladatot, munkát igényelne a to­rony leszerelése. vasszerkezeté­nek ideszállítása. és újbóli fel­építése. A tanács jónak, elfogad­hatónak találta a javaslatot. Váróterem, fogorvosi lakás, gyermekjátszótér... A magyarkeszi tanács idei ter­veiben több új létesítmény sze­repel. így községfejlesztési alap­ból várótermet építenek az autó­buszgarázs mellett, a szakályi- hoz lesz hasonló, annak a tervei alapján építik. A másik komolyabb létesít­mény a fogorvosi lakás lesz. En­nek az anyaga megvan, azonkí­vül rendelkezésre áll hozzá het­venezer forint, a termelőszövet­kezet pedig 30 000 forintos hozzá­járulást ad. Ezenkívül gyermek- játszótér épül, hintákkal, és kis­méretű kosárlabda-pályával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom