Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-17 / 64. szám

sbßi. március it ÍOLVA lífÉGTEl NÉPŰJSAÖ 5 Vargán© és a Feltámadás j Kicsi szoba. A bútorok este kettőt-hármat is ekúvastuak. szívű ember fiai — sorolja az í-ónv 4®^,.., sZek" A ^Sény — Jókai: Cigánybáró olvasott regények címét, fteny, tűzhely, s inellßttu/k mar című regényével kezdtem, a ko- * __ _ u ,, , .. . nem is sok hely van. Az ágy mel- molyabb könyvek olvasásai. —, A “°st°1^asott ko"yv a ny°1(;' lett fából eszkábált állvány, rajta bár van benne meseszerűség, és vanádik oldalon van íelutve. Jel- néprádió, és vagy négy kötet úgy láttam, tetszett is, de mivel dóként a lapok között egy régi, vá- könyv. Felül kinyitva Lev Tolsz- négy négy-öt este ráment, mire sári fénykép. Valamikor Erzsi- to.i Feltámadás című regénye, be tudtuk fejezni, a hallgatók el- ről készült. Akkor még cigányo- Vargánét. olvasás köziben zavar- unták magukat. Úgy látszik, san járt és mint kislány édes- íam- hosszadalmas volt, hogy kivárják ^ SEOknváiát foeva e^vütt A bátaszéki cigánytelepiekkel ■ “ ma^a ha^ftak Varga Sándomé, született Gyenis & besaé^n, «»« véletlenül hazaltak. Erzsébet szerettette meg a köny- 3em er‘s0d* a «a0»** aga- Varga Sandorne es édesanyja veket. Szobája a téli estéken na- nyos kiejtés. életében a házalás a múlté. | A , mesoszerűséo" Nincs is rá szükségük, mert né­—1 1 ’• ..... ír —— hány év óta nem a társadalom h oss^dfilmas” kifejezések szókin- kivetettjeként tengődnek. A ter­gyon kicsinek bizonyul. Ahányan csak beférnek, nála szoronganak, hallgatják felolvasását. Falugyűlések után, 1 kongresszus előtt- Hogy mit. olvasok fel? Mese- ^™^umelleCt arrói “ ^ melőszövetkezetben dolgoznak két. Magam is a mesedvasással ^vskodnak, togy egy-egy könyv meioszovetkezetben dolgoznak kezdtem. Az olvasó-estéken — így elolvasása közben gondolkodik es mind a ketten. Van egy szép ko­nevezik a cigánysoron Vargáné n?agábif1 prób^1 eligazodni az zös tervük. Szeretnének véglege­összejöveteleit — először mesés- ^asm^ny Íarta^íru mondanivaló- sen leszámolni a régi szokások­A Hazafias Népfront III. or­szágos kongresszusára való ké­szülődésnek első állomásait a falugyűlések jelentették. Az év elején megkezdődő falusi ta­nácskozások voltak azok a fó­rumok, ahol első ízben készül­tek számvetések arról, milyen munkát végzett a Hazafias Nép­front az elmúlt négy év alatt és milyen feladatok várnak rá az elkövetkezendő időkben. Nehéz lenne egy helyen beszámolni ar­ról, miről is folytak ezek a be­szélgetések, mert ha csak a me­gyében megtartott másfél száz ta­nácskozás tapasztalatait szeret­nék összegezni, akkor is a leg­megfelelőbb kifejezés az lenne: mindenről. könyvekből olvastam fel. Később, '~T_ ^ av áta _ hr«rv a kai, de ehhez — mint mondják g énvek^^olvasá^a^nr^Lrr cig^ytelepen az olvasómozgalom — emberségesebb környezetbe ff Utánané- néhány olvasókör: kellene kerülniök. hányán elmaradtak ’ önállósította magat. A Rózsa Bátaszék távlati tervében töb­nanyan elmaradtak. utcai cigányok kÖ2Ött hat olvasó aws eK tavlau teiveoen ton — És mi volt az oka, nem né- tagja van a bátaszéki községi bek között szó van a Rózsa utcai jellemző, hogy egy-egy gondolat zott utána? könyvtárnak. Erzsi még ma is cigánytelep megszűntetéséről és1 felvetése, nemcsak a kérdéshez — Kezdetben nem is gondol- szívesen látja az érdeklődőket, szó van arról is, hogy a cigányok • kapcsolódó szakemberek érdek tam rá. De amikor egy könyv- pár lépésnyi szobájában. A ven- házhelyet kapnak. " m * Mindenről, ami csak érdekli napjainkban a falvak és városok lakóit, mindenről amivel nap­nap után munkánk, szórakozá­sunk során találkozunk. Vala­mennyi tanácskozásra az volt a A ven- ... , fi. í, ““ " | lődését váltotta ki, hanem a cserélés alkalmával elmeséltem a dégeknek mesekönyvbői odvas fel. hazhalyet kapnak _ I falugyűlések résztvevői egy em­tanító bácsinak.. tanácsot adott Ó6 maga már véglegesen áttért a ~ Úgy hallottuk, hogy megint bérként reagáltak azokra. JVleg­erre is. komolyabb könyvek, regények csak egy helyre akarnak telepi-[lévő adottságaink jobb kihasz­. olvasására. Nem kellett megkér­Azt mondja. Erzsi, néha- dezm, jelenleg mit olvas? Árul­nyan elmaradtak az olvasoóráik- . , ,_,__- . ~ .... l ói? Ezt nem szabad csak így. kodoU 32 hányon fekvő nyitott egyszerűen tudomásul vénái. Ér- könyv, a Feltámadás című re- deklődjék. mi Okozta az „olvasó- gény. köri tagok elmaradását — taná- _ Nagyon tetszik. Annyira ér­teni bennünket. Ha ezt így esi-, . , , . . . , , igeink kiaknázásáról Hálják, nem lesz jo - mondja, helyen számtalan s ebben sok igazság van. I nálásáról, a feltáratlan lehetősé- szám tálán formában esolta a tanító bácsi. Erzsi megfogta a tapasztalt pe­dagógus tanácsát, de különben sem volt nehéz kideríteni a távol­maradások okát. — A mesék rövidek, egy-egy | Hallottunk szó esett. Az egymás gondolatait kiegészítő tanácskozások sok ér­dekes javaslatot szültek. Az egyik falugyűlésen panasz­ként szóba került a növényvéde­„Húsvéti az osztrák főváros lakossága a magyar hetek keretében meg­rendezett magyar népművészeti kiállítást. Rengeteg a látogatóink és nagy kelete van a sárközi szőtteseknek, hímzéseknek, hús­véti hímes tojásoknak” — írta Becsből küldött üdvözlőlapján Csankó Jánosné bétái tojásíró asszony, a Sárközi Népművészeti és Háziipari Termelőszövetkezet tagjai. ................. C sankó Jánosné a sárközi nép­művészek képviseletében Bécs- ben tartózkodik. A kiállítás ideje alatt — az alkalomra berendezett sárközi szobában — a szőttesek és hímzések között a látogatók karéjától körülvéve írja, pingál- ja a szebbnél szebb hímes tojá­községekről, ahol a cigány­dekel, hogy nem is bírom létén- telepek felszámolását úgy végzik, ni. A télen sokat olvastam Jó- ás a házhelyeket már úgy par- j iem helyzete, aki elsőnek szólt kaitól a Cigánybárót, Akik két- cellázzák, hogy a cigányok az új | róla, foglalkozására nézve tanár­szer halnak meg, Az aranyem- házépítők között ^ elvegyüljenek.,Akövetkezőtermtí&zöve^ bér. Fekete gyémántok. A kő- A cigányok egy helyre tömörítésé az agronómus. és ezzel megin­azt jelenti, hogy nem tudnak'dúlt a felszólalások láncolata, véglegesen kiszakadni a régi ’ amelyhez segítő gondolatokkal környezetből és ezzel együtt kí­sértenek a régi szokások is. Vi­szont lehet magyarázatot találni a tanácsvezetők aggodalmára is. Attól félnek, előítélettel és bizal­matlanul fogadnák az új ház­építők a közéjük telepített cigá­Bécsi üdvözlet ajándékként, fogadta sokai, amelyek a bécsiek kőiében is kapósak Vasárnap a tv képernyőjén, villanásnyi felvételeken keresztül hozzánk is eljutott, a bécsi ipari kiállításon bemutatott: sárközi szoba. Láttuk a nálunk jól is­mert, de Bécsiben kuriózumként ható szunyoghálós nyoszolyát, a cifra bútorokat,, cserépedényeket, szőtteseket, hímzéseket. Mit ta­gadjuk. jóleső érzéssel töltött el bennünket a bécsiek érdeklődése. Az érdeklődést igazolta a nem­rég megtartott szövetkezeti köz­gyűlésen elhangzott, megállapítás: a sárközi népművészet szívet, lelket gyönyörködtető tiszta szép­ségével elismert, és híre, neve van északon, délen, keleten és nyugatom egyaránt. járult őhozzá a vidéki városim dolgozni járó ipari munkás és a község állatorvosa. Sokan szóltak hozzá a külön­böző témákhoz. Mert míg az egyik helyen a növényvédelem problémája jelentette a fő gon­dot, addig a másik falugyűlésen a tapasztalatcserék hasznosságá­ról folyt a beszámoló. A nép­front rendezte azt a tapasztalat- cserét is, amelynek keretében nagyszokolyiak látogattak el Szakályba, ahol alkalmuk volt megnézni az ottani állattenyész­tés helyzetét. A vendégek azt is tapasztalták, milyen nagyszerű dolog ha egy faluban működik a vízműtársulás. Ez a látogatás minden bizonnyal többet ért akármilyen agitációnál és a ta­pasztalatok is valószínű hamaro­san kamatozni fognak. Sok helyen a falugyűlések elő­segítették a zárszámadások elő­készítését, másutt a községfej- lesztésre születtek értékes javas­latok. Történelmi értékeink meg­mentésére hívta fel a figyelmet egy másik javaslat, az olvasó­mozgalom szélesítésének lehető­ségeiről szólt egy harmadik. Szaporodtak valamennyi falu­gyűlésen, valamennyi beszélgeté­sen és tanácskozáson a feljegy­zések és a választott küldöttek ezeket mindenütt tarsolyukba helyezték. A megyében négy és félezer népfront-bizottsági tag segített az összegezésben, azok­nak a javaslatoknak és munká­ra ajánlkozásoknak az össze­gyűjtésében. amelyek országos gondok megoldásából kérnek részt. Ezeket a falvak, a járá­sok a megyék küldöttei maguk­kal viszik a kongresszusra. V. M. Húszmillió forint a falusi ellátás megjavítására A MÉSZÖV minden évben nyokat. Ez felfogás dolga, mert ' nagy erőfeszítéseket tesz a me- a bizalmatlanság addig tartana. ^ Syében a falusi üzlethálózat ja­új. korszerű boltot képeznek ki. Az egyik vasbolt lesz, a másik bútor- és lakberendezési bolt. Az átépítési költségek hozzávetőle­gesen 1,2 millió forintot tesznek ki. Már megkezdődtek a munká­. , , , , , vitására. Amint Kálmán Gyulá amíg ezek az emberek be nem ^ a MÉSZÖV tervosztályveze bizonyítják, hogy a haza hasznos tőjétől megtudtuk, az idén mint polgáraiként akarnak élni, s egy 20 millió forintot költenek' latok és körülbelül júniusban ezért becsületesen dolgoznak is úyen célra. Ebből megépítenek sor kerülhet az átadásra. több új boltot, vendéglátóipari egységet, jónéhány helyen fel­újításra, tatarozásra kerül sor. ,-dtíajoson presszós falatozót lé­tesítenek 500 000 forintos költ­séggel. Tovább javul Dombóvár üzlethálózata. A FÜSZÉRT régi helyiségeinek átalakításával két Varga Sándorné már eljutott odáig. Számára az jelentené a feltámadást, ha munkája után teljesen megszűnne az előítélet a megkülönböztetés. Pozsonyi Iguácné A szekszárdi bőrdíszmű néhány dolgozóját kérdeztem meg arról, mivel töltik szabad idejüket. Szódi Ferenccel beszélgettem először, a szabászat művezetőjé­vel. Valahogy így is kívánta ezt az üzem rendje, hiszen a szabá­szat adja a munkát minden mű­helynek. itt kap formát a nyers­anyag, később már csak összeál- lílják a táskákat. Tehát, ha itt nincs rendjén valami, azt az egész üzem megérzi. A művezető tudatában is van a munka fon­tosságának. A szakszervezeti bi­zottság megbízásából ö az üzem termelési felelőse is. Mindkét funkció megköveteli, hogy ala­posan ismerje az egész bőrdísz­műt. Ezért is felelt így a kér­désre: — A munkaidőm tulajdonkép­pen S-tól fél 5-ig tart, de itt vagyok cn gyakran később is. korábban is. mert három műszakban dol­gozik a műhely. Ha itt nem ta­lálnak meg, akkor vagy otthon vagyok, vagy sakkozom. Az ötvenhárom éves ember mozgalmas életet él. Munka'dejét gyakran meghosszabbítja önkén­tesen, emellett konkolyán veszi szakszervezeti megbízatását. Ép­pen most érkezett vissza az egy­hónapos továbbképző tanfolyam­lói, Most fejébe vette, hogy sgkk­Hol találnám műszak után ? r.zákosztótyt szervez az üzemben, s ami ebből rajta múlik, azt meg is teszi. Ezenkívül kutatja az ismerősök között és az is­merős könyvtárakban a jó köny­veket, mert amikor egy igazán jó, tartalmas és érdekes olvas­mányra M, elfeledkezik az al­vásról is. Aztán Combos János villany­szerelőt kerestem meg. Azt hit­tem, a műhelyben találom, s vé­gül íróasztal mellett akadtam rá. Munkájuk műit havi jegyzékét ké­szítette. Ugyanis e a villany­szerelő-csoport vezetője. Fiatal ember, családapa. Egy fia van s ez azt is jelenti, hogy a papának foglalkoznia kén, vele. Vagyis Gombos János munka után oda­haza található Őcsényben. Van otthon televíziójuk, ez jelenti a szórakozást. De Gombos János­nak az is szórakozás, ha otthon a kis műhelyében amatörködik, kísérletezget. Sok szakkönyvet vá­sárol. tanul belőlük, mindig töri a fejét miami újításon. — Sok a régi. öreg gép ná­&nf; — moQíiH fr. » Hnbttr «te ken.teienv.1 is keresi, mit hogyan lehetne javítani rajtuk. Kollégáival eddig tíz újítást adtak be. Együtt dolgozzák, ki őket. Úgy tervezi, jövőre beiratkozik a gépipari technikumba. Most már működik Szekszárdon ki­helyezett technikum, könnyebb lesz elvégezni, mint amikor elő­ször hozzáfogott. Papp Lukács KISZ-tag. oti van minden gyűlésen, ős^zejöbe- telen. Amit rábíznak, elvégzi, ta­lán nagyobb szerepre is képes volna. A szíjazat-üzemben bri­gádvezető. most nevezett be bri­gádjuk a szocialista címért folyó versenybe. Most számol be az első félévi anyagból a Garay Gimnáziumban. A gmr.ázium után Papp Lukács beiratkozik a bőripari technikumba. Most min­denesetre hétfőnként hozza ma­gával a vastag aktatáskái teli füzetekkel, köny vekkel. Dé'után megy a gimnáziumba. Jövő héten vizsgázik az üzemben — munka­védelemből. Egyébként műszak utam, mieUÁi a decst vonathoz menne, be is vásárol az SO-esben. A Körösztös Györgynével foly­tatott beszélgetésről azért is be kell számolnom, mert még azi hihetnék, hogy csak a férfiak vállalnak részt mozgalmi munká­ban. Körösztösné párt vezetőségi tag. ágit. prop.-felelős. Szeminá­riumot. író—olvasó találkozót szervez, a nőtanács tagja, a nyeregüzemben két műszakban dolgozik, odahaza a család várja. Néha a kislányát küldi bevásá­rolni. de leggyakrabban maga intézi a háztartást is. Beiratko­zott a kétéves marxista tan­folyamra. Panaszkodik ugyan, hogy kevés az idő a tanulásra, épp ezért nagyon oda leéli fi­gyelni az előadásokra. Mién is vállal ennyi lekötött­séget? Körösztösné felelősséget érez azért, hogy a bőrdíszmű dolgozóiban érdeklődést keltsen, hogy szélesebb látókörű embe­rekké váljanak. És a többek? Ök miért te­kintenek messzebbre, miért Val­idnak többet a műszóinál? Azt hiszem azért, mert csakugyan a mában élnek, (Bencze) Dombóváron épül egy cukrász­üzem is, előreláthatóan május el­sejére készül el. Erre a célra 300 000 forintot fordítanak. A cukrászüzem havonta körülbelül 150 000 forint értékű cukrászati termékei állít elő. E készítmé­nyeket nemcsak Dombóváron hozzák forgalomba, hanem a környező községekbe is szállíta­nak belőle. yílátaszéken már elkészült a écukrászüzem. Ennek a költségei meghaladták a félmillió forin­tot. A cukrászüzem kap egy kis teherkocsit és ez túrajáratok szerint szállítja majd a cukrá­szati készítményeket körülbelül 15 községbe. A földművesszövetkezetek több helyen társulnak a tanácsi beru­házásokhoz és így is bővítik há­lózatukat. Tamásiban például modem művelődési otthon épül állami beruházásból. Ebben azonban egy kis büfét is létesít majd a földművesszövetkezet és ezért kis'ebb összeggel hozzájárul az építkezéshez. Ugyanígy társul a földművesszövetkezet a tamási irodaház építéséhez is. A föld­művesszövetkezetek a megye te­rületén az idén körülbelül 4 mil­lió forint értékben társulnak az állami építkezésekhez. Jelentős összeget fordítanak a földművesszövetkezetek a kül­telki bolt- és vendéglátóipari há­lózat fejlesztésére. Szentgál-pusz- | tán például, ahol eddig rossz | volt. az ellátottság, italboltot és vendéglőt építene!;. Erre a célra 400 000 forintot fordítanak. A munkálatok már javában foly­nak és körülbelül júniusra befe~ I jfiződnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom