Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

1964. március 15. föLNÄ Siegte! népújság 7 ■ A z egykori Apponyi kas­tély sárgára meszelt fa­lai, gondozott parkja már messziről felhívja magára a figyelmet. A hőgyésaiek az épület homlok­zatán láthatják az egykori tu­lajdonos családi címerét, ezt azonban nem a régi gazda iránti tisztelet teszi lehetővé, hanem sokkal inkább az a kis táblács­ka, amely azt hirdeti: „Műem­lék” — tehát építészeti érték. Az egykor üresen kongó fo­lyosókat, komor boltíves szo­bákat gyerekek zsivaja töl­ti be. Száznyolcvan lakója van az épületnek és va­lamennyi lány. Kisebbek, na­gyobbak. Ök a Petőfi Sándor­ról elnevezett nevelőotthon nagy családjának tagjai. Az irodában három új kis­lány érkzésének lehetünk ta-hüi. Szorongó, bátortalan bemutat­kozásukon rövid idő alatt úrrá lesz a kíváncsiság. Az igazgatö-helyettesnő mosolya és barátságos hangja végképp megnyugtatja őket. Ismerkedé­sük már minden valószínűség szerint bizalommal indul. Az ő útjukat, a három kis új lakó útját kísérjük végig az épület­ben, az idegen szemével. Az ebédlő és a hálótermek tisztasága megnyugtató hangu­latot sugároz. Érdeklődésük ezeken a helyeken talán nem is időzik sokáig, hiszen bőven lesz még alkalmuk megismerkedni az új környezetnek ezzel a ré­szével. A folyosó hosszan elnyúló fogasain kabátok lógnak. A ket­tős ajtón nem szűrődik ki sem­mi nesz, igaz csak egy kislány beszél és csak néha-néha sza­kítja meg • a matematikatanár közbeszólása. A táblánál felelő kislány egyenletet old meg, a többi nyolcadikos füzetében nyomon követi a példamegol­dás folyamatát. A következő helyen, ahová be­nézünk varrógépek zúgnak. Halk kopogással eszik a masi­nák a cérnát, növesztik ki ma­guk alól - a fehérneműt. A két egymásba nyíló teremben 26 lány hajol a gépek fölé, mun­kájukra eligazító gonddal fi­gyel Takács József és felesége. A fehérneműk varrásának tu­dományát sajátítják el .itt a lá­nyok. AZ itt tanultak alapján két év alatt szakképesítést sze­rezhetnek, amely megkönnyíti kilépésüket a nevelőotthon fa­lai közül az életbe. Még az irodában szép mintá­jú perzsa szőnyeget láttunk a falon. Most kiderül, hogy azok is Itt készültek az otthon­ban. Fürge leányujjak aprólé­kos. gondos munkájával készül­tek a kézzel csomózott tarka perzsaszőnyegek. A keretekre feszített szálak között most is ügyes ujjak vezetik a különbö­ző színű fonalakat. A készülő szőnyegekben, amelyek még csak csak sejtetik későbbi for­májukat, szinte valamennyi szín megtalálható. Három kis­lány Nagy Erzsébet Kovács Er- szébet és Szőke Ilona foglalko­zik a szőnyegcsomózással. Szak­köri foglalkozás idején ez a he­lyiség jóval népesebb, most azonban csak hárman mélyül­nek el a munkában. Egy egy szőnyeg 4—5 hónapi munkával készül el, gondosságra, figye­lemre tehát szükség van. Másutt 14 növendék figyeli Kocsis István előadását. Jól is­mert háziszárnyasainkról folyik a szó a szakelőadásban. Akik ide járnak, a baromfitenyész­tésről szereznek szakmunkás­bizonyítványt. Csengetés jelzi valamennyi óra végét. Az előbb még kihalt folyosók szempillantás alatt megtelnek beszélgető, nevetgé­lő lányokkal, akik egymásba font karral sétálnak, vagy éppen a boltíves ablakokhoz tá­maszkodva * majszolják a tíz­órait. Néhány óra múlva befejező­dik a délelőtti tanítás. Az ebéd után a klubszoba népese­dik be, előkerülnek az asztali játékok amelyeket a kisebbek vesznek birtokukba és a társas­játékok amelyet inkább már a nagyobbak kedvelnek. Többen arra várnak, hogy a könyvtár szekrényét is megnyissák, hi­szen az üveg mögött olvasásra csábítóan sorakoznak a köny­vek gerincei. Sokféle foglalkozást és idő­töltést biztosít még a nevelő- otthon, de a növendékek szinte valamennyien várják a késő délutáni órákat, amikor a te­levízióban megkezdődik az adás. Szinté valamennyi mű­sorszámot egyforma érdeklő­dés kísér, mindaddig amíg a lefekvésre sor nem kerül. ...A három kis új vendég, amikor nyugovóra hajtja a fe­jét, még sokéig elgondolkodik az új benyomásokon, de akkor­ra már bizonyára ők is egy ki­csit otthonuknak érzik ezt a közösségei. Szöveg: Végh Miklós Fényképezte: Erb János A kétismeretlenes egyenlet megoldása már nem könnyű feladat. Balogh István nevelő a nyolcadik osztályos Pálfai Gizit felelteti a táblánál matematikaórán. A lányok egy része szakmát kap az intézetben eltöltött idő alatt. A Takács házaspár irányításával a fehérnemű varrását tanulják a lányok. Kezzel csomózott perzsaszőnyeget készít Nagy Erzsébet. Az épületben kapott helyet a baromfitenyésztési szakmunkás­képző oktatás. Kocsis István 14 növendékének magyaráz. A lányok tréfálkozó jókedve kül önösen a nagytízperchen élénk amikor kiosztásra kerül az uzsonna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom