Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-12 / 35. szám
ÍOLNA MEGYEI NÉPÜJSAŐ 1964. február 12. 2 változó paraszti világ Ez a szakma — rang Annyi történt csak, hogy tegnap délelőtt találkoztam Szekszárdon egy nagydorogi küldöttséggel. Egyik szövetkezeti gazda, akit már évek óta ismerek, elújságolta, mi célból utaztak Szek- szárdra. A megye segítségét kérik, főagronómusra lenne szüksége a termelőszövetkezetnek. Valami eszembe jutott. A küldöttség tagjai, valamennyien szövetkezeti gazdák, tsz-tagok — velük volt a termelőszövetkezet elnöke is. S beutaztak Szekszárdra, azzal a határozott kéréssel és kívánsággal, hogy segítsen nekik a megye szakembert, főagronómust szerezni. Sokat jelent ez. Egyebek között azt is, hogy egy régi, tarthatatlan nézet, felfogás a közös gazdálkodás jóvoltából, a paraszti felfogásból kezd eltűnni. Egyszerűbbe* szólva, mindinkább elmondhatjuk, hogy eljutottunk ma már a megyében odáig, hogy a parasztember számára a tudományt képviselő szak- embér nem teher, hanem segítőtárs. Mivel alkalom kínálkozik rá, anélkül, hogy erőszakolnánk, tovább is mehetünk a következtetésekkel. Amelyik termelőszövetkezetben a gazdák fél éjszakát azon vitatkoznak, hogy márpedig legyen fő- agronómus, ott nemcsak elismerik, igénylik is a gyakorlathoz oly nélkülözhetetlen tudást. Megérett tehát nagyon az ideje annak, hogy valóban egy nagyobb lépéssel menjünk tovább, úgy, ahogyan ezt a megyei vezetés egyre sürgetőbben kívánja. Arról van szó, hogy a szakmunkásképzés jobban legyen közügy. Arról, hogy a mezőgazdasági technikumok levelező tagozatára ne kelljen restell kedve jelentkeznie a tanulni óhajtó parasztembernek, éppen társai miatt. Ilyesmi ugyanis sajnos ma még gyakran előfordul. Éppen Medinán hallottam, hogy, akik a levelező tagozatra jelentkeznek, és most már második esztendeje ott tanulnak, azokra azt mondják, a dologtól akarnak megszabadulni, poziciót akarnak szerezni, pedig egészen másról van szó. A tudatlanságtól akarnak megszabadulni, és a tudással felvértezve akarnak dolgozni, mert könnyebb és jobb. A nagydorogjak főagronómust keresnek. Ez a szakma rang. Elismerten rang. Egészen biztos, hogy nem sok idő múlva, a szakmun- kásképzéshek is nagyobb becsülete lesz a közös gazdaságokban, rrmt amilyen jelenleg van. Sz. P, A megyei tanács elnöke fogadta a katolikus papok megyei békebizottságának képviselőit ] Csaknem mindegyik : termelőszövetkezeti : son amelyen részt vettem, szóba ke ! rült a szalma-ügy. Tudniillik az mennek haza a faluba, mert már ség van rá, anélkül nem jutató otthon is jó a kereset és megunták tovább. Gyakran megmondják1 zárszámadá- a fárasztó utazgatást, a különélést, maguk a ^agok, vagy ha a ve- a családtól távoli életet. Sárpili- zetőség belefoglalja az elnöki be- sen még vasúti munkások is je- számolóba a beruházási javasla- hogy kevés a szalma, többet sze- lentkeztek a termelőszövetkezet- tot. véleményükkel erősítik azt. retnének a tagok, mert kell a ház- be. Bátaszéken beszélgettem a nemcsak szavaznak, táji jószág alá. Persze mindenütt közgyűlés szünetében egy fiatal A további gazdagodás feltéte- megadta a választ a tsz-elnök: a traktorossal. Hazajött valamelyik leiről, a gazdálkodás jövőjéről közösben is kevés az alom, sajnos pécsi vállalattól, ahol pedig 3000 nemcsak a beruházások ürügyén nem jut több. Fel kell használni forintnál többet keresett havonta szólnak a tsz-tagok. Az állat- a kukoricaszárat is, mindent, amit és tavaly már tsz-tagként dolgo- tenyésztés, sőt az agrotechnika lehet. A közgyűléseken levonták zott. Itthon 85—90 forint a napi javítása is szóba kerül néhol, és a tanulságot is: még gondosabban átlagkeresete, s azt mondja sok- egyik-másik parasztember jó kell behordani és kazalozni a kai több pétiét tud félretenni, J szalmát, úgy vigyázni rá, mint az mint azelőtt, nagyon örül a cseréjértékes takarmányokra. Miért említjük meg ezt a jenek. Jó lenne valamiképp összeszámJlenséget? Kicsit talán furcsán lálni, hogy megyénkben hány új .hangzik, de így igaz: jó dolog, taggal szaporodtak most a szövethozzáértéssel, .okosan mond véleményt javaslatot. Több közgyűlésen hallottam például a talajerő-utánpótlás, a trágyázás gondjait emlegetni. Számol a tsz-tag és megmondja a vélemé- hogy a szalmát hiányolják a sző- kezetek. Érdemes lenne összeírni, nyét kereken, hogy így nemnö- vetkezeti parasztok, a legtöbb he- s azt is, ki hol dolgozott az elmúlt vethetők a hozamok minden éviyen csak a szalmát. Nem annyira években, ki honnan került haza, ?en- Több szerves trágya kell. a búzát keveslik, pedig gyengén a kétségek, sőt a tsz-től való fé- [ fizetett a gabona a kedvezőtlen lelem érzésének feloldódása, meg- J időjárás miatt. Nem is a kukori- szünése után, teljes bizalommal és \ cát, pedig általában többet vártak meggyőződéssel, hogy otthon jobb .belőle, gazdagabb termést és több lesz az élete. J osztalékot. Nem. A szalma kevés. Ez is bizonyíték a nagyüzemi Jgazdálkodás eredményessége, élet | A közgyűlések használják fel a háztájit is. és kezeljék gondosabban, szakszerűbben. Kevés a trágya? Kevés a szarvasmarha is, ez a baj. Növelni kell a létszámot. I Az összetartás, » közösI ségé formálódás sok sege 1 mindenben megSzabópál Antal a katolikus papok Tolna megyei békebizottságának képviselőit fogadta kedden délelőtt. A megyei tanács elnökét Sümegi Kálmán őcsényi esperes e szavakkal üdvözölte paptársai nevében: — Azért jöttünk az elnök úrhoz, hogy az eddig kialakult jó kapcsolatainkat tovább ápoljuk Népköztársaságunk és népünk javára. Egyben engedje meg, hogy paptársaim nevében elmondjam: igen hálásak vagyunk azért az anyagi segítségért, amelyet a tanácstól kaptunk és általában az irántunk tanúsított jóindulatért, odaadásért. Ezután kötetlen, baráti beszélgetés alakult ki a különféle társadalmi, gazdasági kérdésekről. A jelenlévő egyházi személyiségek igen nagy érdeklődést tanúsítottak megyénk gazdasági élete iránt. Egyebek közt szóba került a szekszárdi szőlővidék jelenlegi állapota és jövője. Ezzel kapcsolatban a megyei tanács vb-elnöke elmondotta, hogy a jövőt illetően Is a szőlőtulajdonosok biztonságára, valamint az állami és egyéni érdekek közös összehangolására törekszenek. Sok szó esett a termelőszövetkezeti gazdaságokról. Szabópál Antal közölte a jelenlévőkkel a múlt gazdasági év eredményének főbb mutatóit, hangsúlyozván. hogy a nehézségek ellenére is csökkent a mérleghiányos tsz-ek száma. Amint a beszélgetés során kiderült, a papság is igen nagy érdeklődéssel figyeli a falu nagy átalakulását. A jelenlévők örömüknek adtak kifejezést azért, hogy a parasztság mind jobban megtalálja számítását a közös gazdaságokban. gi vezetők tartanak a megyei papi békegyűléseken az aktuális gazdasági és politikai kérdésekről. Ezeket kérik a jövőben is, hogy minél közvetlenebbül láthassák ők is a mindennapi életet. Elmondották azonban azt is, hogy ezeket a papságnak csak egy része hallgatja meg, és a tanács segítségét • kérték ahhoz, hogy mind többen jelenhessenek meg ezeken. Szabópál Antal meg is ígérte a kért támogatást. vitájában revalósága mellett. Sorra jönnek a hallottam néhány olyan reklamá- ., , , ,, .. rossz esztendők, aszály, belvíz, ke- ciót, sértődöttséget, amelyeket jó termeloszovetmény tél, kései kitavaszodás, min- érzéssel, mosolyogva hallgat az Keletben, de legjobban tálán az den ami csak rossz lehet a mező- ember és örül a tsz-vezetőség, de ?Te£ek. mutatja az egész tagsá« hogy végre ezt is Mennyire gondolnak azokra, akik megértük. Azt” sérefmetf egyik- , fedtek tmunkábó1’ másik ember, például Döbröközön sokuknak hozza tar tozoja sincs. . , Juttatnak-e szamukra többet a is, hogy nem dolgozhatott eleget háztáji földnél a földjáradékreértések” miatt. Az első évben? i __-1 ; , ■ . Mert. bizony elkel a támogatás. J obb róla nem beszeJm hogy mi Erre is tudunk ^ példákai. ' V- ä t\ , .. „ V0 ‘ akkor sok falut?an- -Csf igen örvendetes jónéhány szövetpenz kevés De ezek a szövetkeze- példa: ismerek egy községét, ahol jfezet gandoskodása. Legutóbb a tek a kisebbséget jelentik To na tréfásán elneveztek a munkaegy- bátaszéki közgyűiésen hangzott megyeben. És egy másik velemeny seget bunkónak. Ugyanis a szövet- ^ javas^t az öreg tszrtagok ami már szinte- közszájon forog, kezet megalakulásakor, az egyik hathatósabb támogatására. Az “ ----------- gazda felé se nézett a közös mun- elnökj Ball elvt4rs kérte a teg.i , ., # - kanak, csak kártyázott hetekig, hogy járuljon ~ hozzá az ras, akkor ilyen jo indulással gaz- hónapokig a kocsmában, a többi egyedülálló és nehéz munkára dag esztendőnk lesz most, és ráérő emberrel és a „bunkót” a m4r képtelen öregek teljes házveszteséget a munkaegység-köny- líj i terményének megadáséhoz, vebe rajzolhatta be, szép sorjában. Ugyanis az történik, hogy ezek A felszólalásokban egyre keve- az emberek kénytelenek kiadni gazdaságnak; már azt mondogatják néhol, hogy „hét szűk esztendő” és mégis csak a szalma hiányzik. Természetesen a gyenge szövetkezetben, ahol különböző okok miatt a közösben, különböző okok kevés eredményt tud felmutatni a gazdálkodás, ott más is hiányzik, nemcsak a szalma. Különösen a megerősödhetnek a gyengék is. A közös gazdaságok tekintélynövekedésének, vonzásának is vannak bizonyítékai. Például az, sebb az egyéni sérelem, a ha- a háztáji földjüket részes műve- hogy sok új tag lépett be a tér- sz0)nleső egyéni érdek felemlítése, lésre, és rendszerint a termés melőszövetkezetekbe. Néhol ha- Viszont mind többen szólnak a fele elmegy. Kapja meg ezentúl az egész terület termését mindenki! A tagság nagy helyesléssel szavazott és még egyéb juttatásokat is „törvénybe iktatott” a bátaszéki közgyűlés. Mi is megöregszünk egyszer, mondták, és nagyon jólesik a tan-nyolcan, sőt még többen kér- közösért, az előrejutás, a még ték felvételüket. A sárpilisi Uj jobb munka érdekében. Ilyen Március Termelőszövetkezet nyolc hozzászólásokat lehet hallani: új taggal gyarapodott a zárszám- Miért nem veszünk több trak- adó közgyűlésen, s ezek többnyire tort? öntözőberendezést! Ne saj- fiatalok. Mözsön, Bátaszéken, Döb- náljuk rá a pénzt! Megéri, bő- röközön ugyancsak szép számmal Ven visszatérül a kiadás. Vagy jelentkeztek a szövetkezetbe. A új istállót, sertésszállást emle- gondoskodás, legkülönbözőbb munkahelyekről getnek; megmondják, hogy szükSZABÓ JÓZSEF Többen kifejezésre juttatták azt a kívánságaikat, hogy szeretnének aktív szereplői lenni a Hazafias Népfrontnak, még jobban szeret- _____________________________ n ék segíteni népünk társadalmát, hyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyryryyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy a falvak felvirágzását. Amint* mondották, jó lenne, ha a helyit VÉGIGMENTEM egy hosszú ut- vezetők többet építenének rájuk,s ezzel tulajdonképpen már például a községfejlesztésnél. Sza-^óe is jártam a falut, a tavasz bópál Antal helyeslőén fogadtatván áhítozó Nagyvejkét. Ám ezt a készséget. Van olyan tö-£gzaóó Vilmost az iskolaigazgatót , rekvésünk -- mondotta —, hogy ►még ebben a szűkre szabott ha- kényelmesebből a nagyobb, öna széles népi, nemzeti egyseg*tárú faluban sem könnyű meg- álló feladatok közé. Itt minden alapján aktívabban bevonjuk ajjeini. Dél Van, s két tennivaló kö- nap vizsgázik, felel önmagának, ját lelkiismeretének. S ebből a papságot is a közéletbe. Mi is£zöft átugrott a tanácstitkárhoz. az iskolának, a művelődési ott- szempontból nézi Nagyvejkét. Kifel tétlenül szükségesnek tartjuk,^ Beteg, meglátogatta, s közben honnak, a'dolgozók esti tanfolya- mondatlanul így fogalmaz: azt hogy a Hazafias Népfronton ke-£meöbeszélték azokat a tennivaló- mának, az ismeretterjesztésnek, s vállaltam, hogy becsülettel teljeresztül a helyi szervek jobban ta-£kat, amelyeket a napokban kell több egyéb tennivalónak, amelyevwi-.nnlrrt/1'innolr O noívcú (J JOCTünnP—- Al-irXrfnim! A -Pnlncnnír» C'i7nV\Qrll.'rv7Ílr 1 i. • 1 . .£ T_ ______J. „11. 1 _ Szót Érteni maszkodjanak a papság jószándé-f elvégezni. A felesége szabadkozik, ket inkább most ne soroljunk fel. kú segítőkészségére... Jó lenne, hatmondja: lehet, hogy máshova is Szóval a szokott falusi tanítósors? a községi tanácsok például mindfelment, mert soha sem lehet tud- Először nyakig a dolgok sűrűjébe, szélesebb körben lehetővé tennék,pni, hogy vajon nem jött-e közbe aztán elfásul, belefárad az egykirolomí o n-iorfViocTálocnnl PtYli t M között azonban az a legsúlyosabb, amivel önmagának tartozik, a sasítem feladataimat... O rvanaácr mpfiímprip a kö7-fcvalaml> a uicsucpppicpüpi, a*.... masra naimozouo, ae suiguseuu- is újonc, nanem íaiuuen. r,pp oiy °®r' pups g j ► sürgősen el kell intézni. Aztán nél sürgősebb ügyek-bajok inté- „igazgató bácsi”, mintha évek óta ség fejlesztési távlatait, terveit, Jkeresds után kissé lihegve be- zésébe? mert hiszen ezek megvalósítása»állít a könyvespolcokkal ékesített _ Bizony, jó lenne egyszer este nagy összefogást, közösségi erőt ►barátságos szobába. Lobogó hajú, ii-kor lefeküdni — válaszol kissé , , „+„1-1 ► villogó szemű fiatalember, amo- diplomatikusan, kitérve az igen, igenyel, es pe d y »lyan csupa tűz, aki minden jóért vagy a nem elől. Ezt a kerülő váben sokat segíthetnének, sokat te-»tud lelkesedni. S mint az ilyen laszt meg lehet érteni. Ha ugyanhetnének a népjólét érdekében.*emberek általában, a hibákba is js a kérdés kapcsán panaszkodni ból, a tanácstól, az esti, vagy in- Mindez összhangban van a rni»könnyebben esik beie- Szabó Vil- kezd, túlterheltségről beszél, ak- kább vasárnapi iskolából, s egyál- ... , »mos megjárta a maga útját. Bá- kor Önmagának mond ellent. Ha talán az életből. Legutóbb például politikánkkal, az allam es az yi'"»nyászból lett pedagógus. Voltak viszont úgy vélekedik: nem érdé- a termelőszövetkezet zárszámadáház közti egyezmény szellemével, »világmegváltó tervei, de ezek kes az egész história, bírom, esi- si közgyűlésen vele. épp úgy megA szivélyes légkörben lefolytSmost már sokkal alaposabb, min- nálom, akkor megint önmagával beszéltek az emberek dolgokat, y , , ,, „ ►dennapi tervekké szelídültek. kerül szembe, hamis ízt kap a mint egymással. Végeredményben beszelgetes során meghívtak Sza-»Mond^atp^ egy„egy téglává, szó. Mert néha azért fáradt. Ám a tehát néhány hónap alatt végezte A jelenlévő katolikus papok el- ' t»ópái Antalt a legközelebbi bé-f arnenyei nap-nap után építget, szó értelme módosult. A fáradság e! azt, ami sokaknak éveket je- mondották a megyei tanács elnö- kegyűlésükre és felkérték, hogy»aiak£tgaj egy„egy kiCsit a falusi az Ő szemében olyas valami, amit lent. Ami azonban még ennél is kének hogy igen hasznosak azok irtson ott tájékoztatót az idősze-*vjiagon kj lehet és ki is kell pihenni, ha fontosabb, úgy lett központi ema tájékoztatók! amelyeket időké > társadalmi kérdésekről. ► Majosról került Nagyvejkére. elkötelezte magát az ember. Az ő bere a falu közéletének, hogy zönként a társadalmi és gazdasá-1 Bodfl »Kijebb a járás központjától, a elkötelezettsége többoldalú. Mind senkire sem erőltette rá magát. RÖVID IDEJE igazgatóskodik Vejkén, de szinte már teljesen otthon van. Nem idegen és nem megbeszélésnél, amit másra halmozódó, de sürgősebb- is újonc, hanem falubeli. Épp oly töltené már be fontos funkcióját. Mert kapcsolatai sok szállal kötik a vejkeiekhez. Aki mondjuk az iskolából nem ismeri, mert nincs iskolás korú gyermeke, az ismerheti a művelődési otthon-
