Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

2 TOLNA' MEGYEI NEPÜJSÄÖ 1964. február il Az országgyűlés elfogadta az 1984. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot Az igazi tsse-patronálás Sárpilis vagy Koppányszántó kapja a KáhelmOvek jutalmát, a traktort ? (Folytatás az 1. oldalról) szakilag megfelelő, az állat­tenyésztés igényeit jól kielégítő épületek létesüljenek. A tervező irodáknak, elsősorban a Föld­művelésügyi Minisztérium tervező irodájának feladatává tettük, hogy a mezőgazdasági beruházásokhoz egységes szerkezetű, jó elrende­zésű, a mezőgazdaság céljainak . megfelelő típusterveket alakítsa­nak ki. A tervezési és az adaptálási kapacitás bővítése érdekében az AGROTERV az idén már, mint szakosított tervező vállalat, csak prototípus- és országos típus­terveket készít A tervező mér­nökök mellé mezőgazdasági szak­embereket osztottak be. sőt a gyakorlati szakembereket még a tervezésbe is bevonták. A közel­múltban rendelet készült arról, hogy a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak csak olyan épületek terveit lehet ki­vitelre ajánlani, amelyek kísér­leti épületként már legalább egy évig kifogástalanul üzemeltek. A földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Bélák Sándor Veszp­rém megyei képviselő a talajjaví­tó anyagok szállítása és biztosí­tása tárgyában interpellált a köz­lekedés- és postaügyi miniszter­hez és az Országos Tervhivatal elnökéhez. Az interpellációra dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke vála szolt Kántor Lajosné, Borsod-Abauj- Zemplén megyei képviselő azok­nak az idős pedagógusoknak a nevében interpellált Veres Józ9ef munkaügyi miniszterhez, alak az új nyugdíjtörvény életbeléptetése előtt mentek nyugdíjba, s akik­nél nem veszik figyelembe az 1945 előtti, munkában töltött éve­ket. Veres József, munkaügyi mi­niszter válaszában megemlítette, hogy az interpelláció nemcsak az idős pedagógusokat, hanem más nyugdíjasokat is érint, akik szintén joggal vethetik fel nyug­díjuk visszamenőleges rendezését. Utalt arra, hogy az új nyugdíj- törvény mellett még többféle régi rendelkezés is életben maradt, s a más-más rendelkezések alap­ján megállapított díjak között je­lentékenyek a különbségek. A kormány ezen többször is igyekezett segíteni. Az 1959. évi nyugdíj rendezés például 541,9 millió forint, az 1963. január 1-i rendezés 146,5 millió forint ki­adási többletet jelentett, míg 1956-ban 573 000 volt a nyugdíja­sok száma, addig 1964 év végére számuk előreláthatólag eléri a 750 000-et. 1956-ban a nyugdíjak­ra 2 milliárd 302 millió forintot fizetett ki államunk, az idén ki­fizetendő összeg viszont 6 mil­liárd 59 millió forint lesz. Az új nyugdíjtörvény 1929-ig vissza­menőleg nyugdíjalapnak fogadott el minden munkában eltöltött évet. azoknál a dolgozóknál, akik a törvény életbeléptetése után mentek nyugdíjba. Visszamenő- leges hatállyal valamennyi régi nyugdíjas ügyét hasonló alapon nem lehetett rendezni, mert erre anyagi lehetőségeink nem adtak módot. — Egyetértek tehát interpel­láló képviselőtársammal; igaza van abban, hogy a nyugdíj­kérdés még nem oldódott meg teljesen. Feltétlenül szükséges, hogy alkalmas időpontban az összes, nyugdíjra vonatkozó ren­deleteket összhangba hozzuk az új nyugdíjtörvénnyel, és ezzel együtt az összes régi problémát is rendezzük. A feltett kérdésre azonban meg kell mondanunk: erre a rendelkezésre a közel­jövőben nem kerülhet sor. mert anyagi kihatása rendkívül nagy. Ha gazdasági eredményeink to­vább javulnak, akkor természe­tesen e kérdés rendezése is kö­zelebb kerül a megvalósuláshoz, — fejezte be válaszát Veres Jó­zsef. A választ az interpelláló kép­viselőnő és az országgyűlés el­fogadta. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az ülészakot Vass Istvánná elnök zárta be. (MTI) Egy időben szinte divat volt a tsz-ek patronálása. Üzemek, vál~ '• lalatok, a legkülönfélébb intéz­mények siettek a falu segítségére, de legtöbbször csak az lett ebből, hogy a küldöttség tagjai elbeszél- i gettek a tsz-vezetőkkel, aztán | megvacsoráztak, és együtt meg- ! nézték a kultúrműsort, ami a ba­rátság jegyében szerveződött. Időnként persze anyagi támoga­tást is adott a patronáló szerv, például kukoricaszedéskor. ! Az ilyenféle kapcsolat elavult, és sok helyen meg is szűnt. De vannak tsz-patronálók, akik szív­ügyüknek tekintik, hogy minden lehető támogatást megadjanak a kiválasztott falunak, és meg is adják. Szép példa erre a sárpilisi eset, amely most már kapcsolódik a koppány szántói szövetkezet ! munkájához. j A sárpilisi Uj Március Tsz pat­ronáló ja egy budapesti nagy­üzem, a Magyar Kábelművek. Elég régóta tart a kapcsolat, és különösen három év óta igen gyümölcsöző a szövetkezet szá­mára. A tsz-elnök azt mondja, I bátorították az üzem vezetői, amikor elnök lett, hogy csak szól­jon, bármilyen segítség kell, ne szerénykedjék. Élt a lehetőséggel, ! s 1960 óta olyan sok támogatást kaptak a gyártól, hogy már nem ■ is tudták számontartani. Gépja­vítás, vízvezetékszerelés, új beru­házáshoz vasanyag, vagy más esz­köz, teherkocsi kölcsönadása, al­katrészek, és még sok egyéb mun­ka és anyag bizonyítja a Magyar Kábelművek vezetőinek, munká- \ sainak önzetlenségét. De több is ! ez, mint önzetlenség. Mintha fe- ; lelősséget vállaltak volna a buda- | pestiek Sárpilis boldogulásáért. A zárszámadásra eljött az igazgató, Zentai Ernő, és Lukácsvári Béla párttitkár, meg Lázár Géza osz­tályvezető. Együtt örültek a szö­vetkezet tagjaival a jó eredmé­nyeknek, aztán felajánlották a gyár eddigi legnagyobb segítségét, ajándékát: egy új traktort, vagy annak értékét, más formában. De nem egyedül pályázik erre Sárpilis, hanem a koppányszántói Március 15 Termelőszövetkezettel együtt. A Magyar Kábelművek ugyanis már ezt a tsz-t is patro­nálja. Versenyt hirdetett a két gazdaság között, ki ad el több árut az államnak a földterületé­hez, az adottságaihoz képest. A győztes kapja majd meg a 80 ezer forintnyi értéket. Sőt, ezen felül a gyár üdülni viszi a hat legszor­galmasabb tsz-tagot. Ez az igazi tsz-patronálás. (SZ. j.) London ingerülten elutasítja De Gaulle „történelemleckéjét66 London (MTI). London leple­i zetlen bosszúsággal, ellenséges hangú megjegyzések kíséretében í utasítja vissza De Gaulle francia | elnök újabb „leckéztetését”. A ; hírmagyarázók emlékeztetnek rá, j hogy De Gaulle pontosan egy év­vel ezelőtt belviszályba döntötte j az atlanti tábort, amikor bevágta j a Közös Piac kapuját Nagy-Bri- I tannia orra előtt, és visszautasí- ' tóttá az amerikaiak Polaris-aján- latát, most pedig az angolszász hatalmaknak rendezett újabb „történelemóráján” még inkább elmélyítette a NATO repedéseit. Az angol lapok hangoztatják: A sokat emlegetett francia „ál­lamférfiúi bölcsesség” csupán Nagy-Britannia után 14 évvel ju­tott el odáig, hogy elismerje a világ legnépesebb államának rea­litását A belügyminisztériumhoz közel álló Daily Telegraph „Mer­re tart De Gaulle?” című vezér­cikkében keserűen támadja a francia elnököt, aki „gondosan megválogatott szavaival zúzza szét szövetségeseinek reményeit zavarja össze politikájukat. Ami­kor elismeri a kommunista Kínát — írja a lap — valójában azt ese­lekszi, amit mi már régen meg­tettünk. Mi nem húztunk hasznot belőle, és kérdés, hogy mire jut De Gaulle. A francia elnök fon­tos változásokra számít Délkelet- Ázsia nagy részének „semlegesí­tése” révén. De vajon milyen ala­pon gondolja, hogy Franciaország* Délkelet-Ázsia, vagy a szabad vi­lág bármely hatalma hasznot húz­hat abból a politikai felfordulás­ból, amelyet manőverei előidéz­hetnek? Ezek a lépések, amelyek aligha nem szándékosan zavart és kárt akarnak okozná az Egyesült Államoknak, — egyszersmind is­mét demonstrálni akarják a fran­cia politika teljes függetlenségét és végtelen közönyét az amerikai­ak nézetei iránt”. A Financial Times is azt emeli M, hogy De Gaulle megvetően el­utasította a Közös Piac tervezett politikád uniója ellen emelt kifo­gásokat és világosan megfenye­gette partnereit, hogy csak akkor hajlandó vámtarifatángyalásokoo részt venni, ha előzőleg a francia érdekeknek megfelelően, véglege­sen rendezik, a Közös Piac mező­gazdasági vámpolitikáját Ki volt Kennedy gyilkosa? Túlteljesítette januári tervét a szénbányászat A tél eddigi legválságosabb idő­szakában, január első felében a rendkívüli tartós hideg csaknem megbénította a szénbányászat munkáját A közlekedési nehéz­ségek miatt a bányászok egy ré­sze nem tudott eljutni munkahe­lyére, az állandó vagonhiány pe­dig lehetetlenné tette a kitermelt szén elszállítását, s fékezte a fej­tés ütemét. Már-már úgy lát­szott, hogy a trösztök nem telje­sítik januári tervüket. Amint azonban a hónap második felé­ben javult az idő, minden nap „lefaragtak” valamennyit hátrá­nyukból. Január 30-án már csak 5410 tonna hiányzott a tervtelje­sítéshez. Az utolsó napon, 31-én ezt a hiányt pótolták, sőt 3500 j tonnával meg is tetézték az év í első hónapjára több vasárnapi j műszak beiktatásával előirányzott i termelést. így a szénbányászat, | előzetes számítások szerint, ja- nuári tervét 100,1 százalékra tel­jesítette. A későbbre várható pon­tos mérlegelési adatok szerint a többlet pár ezer tonnával való­színűleg növekszik. (MTI). Úttörők kutatják a jövőt A tamási járásban 3000 iskolás vesz részt az Expedíció a jövőbe mozgalomban. Háromezer úttörő kutatja a jövőt, milyen községük ma, és milyen lesz 20—30 év múl­va. Tamásiban a pedagógusok is se­gítik a mozgalmat, a tanulók kuta­tómunkáját. Az iskolások csapongó, fantasztikus elképzelései mellett fi­gyelmüket arra irányítják, hogy a jelent is megismerjék. Az iskolások arról írtak dolgozatot, hogy milyen az élet abban a tsz-ben, ahol szü­leik dolgoznak. A pincehelyi úttö­rők osztályonként szakosították a kutatási területet. Az egyik osztály tanulói az egészségüggyel foglal­koznak, a másik a közlekedéssel és a kereskedelemmel, a harmadik a mezőgazdaság gépesítésével. Ozorán az úttörők már évekkel ezelőtt fel­kutatták a munkásmozgalom hagyo­mányait. Az iskolások a mozgalom keretén belül a munka mai hőseit keresik, akik értük, a szebb, jobb holnapért dolgoznak. A gyönki út­törők őrsi összejövetelükre meg­hívták a tűszelep-üzem egyik ifjú­munkását, s az üzemi élettel is­merkedtek. Simontomyán a Bőr­gyár fejlődésének távlataival foglal­koznak az úttörők kutatómunkájuk során. Az Expedíció a jövőbe mozgalom élénken foglalkoztatja az iskolások fantáziáját. A mozgalom öt hónap­pal ezelőtt indult el. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, az iskolá­sok a pedagógusok segítségével, a fantasztikus elképzelések mellett látják a fejlődést, életük alakulását és holnapját. Még mindig nem vezetett eredményre a nyomozás Kennedy igazi gyilkosát még mindig homály fedi. Igaz, műkö­dik a Warren-bizottság, s amint felső képünk mutatja, folynak a tanácskozások, egyelőre azonban csak az akták szaporodnak, az „évszázad bűnügyében” nem si­került a helyes nyomra jutniok. A jelek szerint azonban a dal­lasi hatóságok nem sok segítséget adnak Warren főbíró bizottságá­nak. Bili Decker, texasi ffiiserifí (alsó képünk) filmszí'nésznők képmásával borított hivatali szo­bájában úgy látszik, több szó esik a nőkről, mint Kennedy elnök gyilkosáról. S a Ruby-göriök is tovább folytatják „mesterségü­ket”. Középső képünk legalábbis ezt bizonyítja, amely a Ruby-bár egyik elég hiányosan öltözött al­kalmazottját ábrázolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom