Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-11 / 34. szám
4 TOLNÁ MEGYEI NfiPtJSÄG 1964. február 11. Seherezádé tvisztel... Vízkereszt napjától, kövércsütörtökig — Farsangi híradás Benne vagyunk a farsangban. Erre mi sem jobb bizonyíték, .minthogy az utcán sétálva itt is, ott is szemünkbe ötlenek a tarka plakátok, feliratok, amelyek farsangi mulatságra invitálnak. Ezeknek a rendezvényeknek a száma persze jóval nagyobb, mert igen sok vállalat, intézmény saját körében rendezi meg a hagyományos farsangi mulatságot. A farsang időbeli elhatárolása a régiek szerint: „Vízkereszt napjától hamvazószerdáig” tarthat. Ebből azt a következtetést lehetne . levonni, hogy a farsangi ünnepek egyházi eredetűek, hiszen a határnapok egyúttal vallásos ünnepnapokat is jelentenek. Egészen más derül ki azonban, ha a szó eredetét vizsgáljuk, mert ezek szerint a farsang a német „fa- sching” szóból származik, ami tré- faűzést, pajkoskodást jelent. Néprajzosok arra is rámutattak, hogy a farsangi táncoknak ősi pogány, gonoszűző, természetvarázsló tartalma volt. Például az asszonyok táncában a magasra ugrálás, azt a kívánságot fejezte ki, hogy olyan magasra nőjjön a gabona és a kender. A tavaszköszöntő ősi ünnepségek, a görögök Dyonisos napjai, vagy a rómaiak bacchanáliái ugyancsak gazdagították a farsanghoz tartozó szokásokat. A „kövércsütörtökhöz'’ már inkább több köze van a kereszténységnek. hiszen a „farsang farkán” erre a napra esik a legnagyobb eszem-iszom, amit. az indokol, hogy az azt követő napon kezdetét veszi a szigorú böjt. Előrelátó dolog volt tehát a bendőket jól megpakolni. A farsangi népszokásokból meglehetősen kevés maradt fenn napjainkig, jelentősnek talán csak a közeli Mohács vasárnap megtartott busójárását lehetne nevezni.. Az álarcos karneválok szokását azonban átvették a történelem során más osztályrétegek is és a farsangi álarcos bálok kedves szokása ma is dívik. Természetesen az ördögűző álarcokat jelmezek váltották fel, amelyek között épp úgy megtaláljuk a török szultán figuráját, mint a kéményseprőét. Az ötletesebbnél ötletesebb jelmezek viselői azonban már nem gondolnak szórakozásuk eredetére. A pezsdítő tánczenére Napóleon és Seherezádé, az űrhajósnak öltözött fiatalember és a lor- nyonós, rokokóruhás hölgy együtt tvisztel, vagy együtt próbálgatja az újabb táncok, a madison, a hully-gully lépéseit. Az elmúlt hét vége már bővelkedett farsangi „eseményekben”. Szekszárdon több vállalat és intézmény tartotta meg „cégen belüli” farsangi ünnepségét. A nyomda kiszesei például szombaton este együtt’ szórakoztak a vasipari és az ápolónőképző fiataljaival. Plakátok hirdették a mözsiek vasárnapi mulatságát, ahol kilenctagú katona-tánczenekar húzta a talpalávalót. Bátaszéken a farsangolás egybeesett a termelő- szövetkezet zárszámadásával, késő estig szólt a muzsika a székházban. Ugyancsak Bátaszéken a szomszédban teljes üzemmel dolgozott az Aranykalász kisvendéglő, a másik szomszédban pedig a tűzoltóbál állt javában. Farsang idején meg,sokasodnak a lakodalmak is. Decsen például két olyan lagzit tartottak, illetve rendeznek meg szombati napon, amelyekre kicsinek bizonyul a lakóház. szükség van a művelődési otthon nagytermére. A puszta felsorolásra is kevés lenne ez a hely. hogy valamennyi jókedvű mulatságról, farsangi ünnepségről megemlékezzünk, mert az elmúlt szombaton még az óvodások is álarccal, tarka sapkákkal tértek haza... (v. m.) PINTÉR ISTVÁN: jr I Fejezetek a termonukleáris bombák történetéből A rendész9 meg a motor — Itt áll már ez a motor, vagy két napja. Ki az ördög állíthatta ide. Szép motor. Na nézzük csak. Igen, még a gumija is égisz kitűnő. Meglátszik, gondos gazdája van. Még a kürt is szál. Na, majd meglátjuk, valaki csak elviszi... (Teltek, múltak a napok. A gyári rendész pedig szigorú figyelést rendelt el, saját maga részére, minekutána katonás ember volt világéletében, s szerette a fegyelmet. Jó, hites felesége csak hébe látta, mert embere mindig a hóban tiprolódott. a motor körül. A gyárudvaron közben már egész kis gyalogút keletkezett, amint az őrzésre vett objektum körül posztolt a ren- áész. A negyedik nap változás történt). — A fene vigye a jó dolgát, még mindig nem viszi el a motort. Biztos úgy lopta valahonnan, s észrevette, hogy őrzöm, azért nem jön érte. Volt már ilyenre példa, nagy múltja van már a társadalmi tulajdon herdálásának. De jóval kezdtél ki, te pernaha jder. majd én megtanítalak. Nem viszed el innen ezt a motort. (S ezzel elővett köpenye zsebéből egy hatalmas lakatot, lánccal, és megbilincselte a kerekeket, az elsőt a hátsóhoz). — így azután az atyaúristen sem viszi el. Most már nyugod- tabban lehetek én is. (S ezután bement a jól fűtött kis bódéba, rágyújtott méregerős szüzdohányára. és elmélke- det az idő múlásán. Már a második tömés dohány fogyott el a pipából, amikor ^eszébe jutott, hogy az esetet a rendőrségnek is illik jelenteni. minekutána a motor tulajdonviszonya tisztázatlan. és ki tudja, milyen körülmények között került a gyárba). — Most éppen ráérek, meg is írom a feljelentést. (Elkészítette a feljelentést, borítékba zárta, és elküldte a kapitányságra. Ezután már nyugodtan teltek a napok, a motor ott állt az udvaron, leláncoltan, a rendőrség pedig elkezdett nyomozni. Elmúlott három hét, amikor a rendőrségről hivatalos írás jött, melyben érdekes dolgokat közöltek a rendésszel, azt is többek között, hogy kivel vicceljen legközelebb...) — Ki a fene gondolta volna, hogy a motor a miénk is lehet — töprengett a levél elolvasása után a rendész. I A Tolnai Fémipari és Sze- I relő Ktsz lakatos szakmunkásokat telvesz. (17) A Bonyhádi Községi Tanács VB pályázatot hirdet községi kertészi állás betöltésére. Feltétel: kertészeti szakképzettség igazolása. Munkabér megegyezés szerint. Jelentkezési határidő: 1964. február 20-ig a | községi tanács vb elnökénél, j (54) 1 3. ...És norvégiában Rjukanban éjjel-nappal működik a Norsk Hydro erőmű. Az erőmű teljesítménye 400 ezer lóerő, Norvégia legnagyobb vizesé-ének vize, percenként hárommillió liter zúdul le minden másodpercben, hatszáz méteres magasságból, az óriási csővezetékeken át a turbinákhoz. Ezer méter magas hegyek között a bombázógépek számára elérhetetlen helyen készül a titokzatos nehéz víz. A környéket őrzik, halálos csend honol a környéken, csak a turbinák egyhangú, tompa zúgását lehet hallani. Ebbe a zajba időnként az őrjáratot végző német őrség csizmáinak dobbanása hangzik fel. 1943. február 27-ről 28-ra virradó éjszakán is így van ez. Sötét van, a hold képtelen áttörni az erdő sűrű koronáját. De a sötétben árnyak mozognak. A drót- vágó olló szinte nesz nélkül vágja át a kerítést. Az árnyak eltűnnek a kábelalagútban. Talán egy fél óra telik el, amíg ismét feltűnnek. Futnak, futnak. És már lángnyelvek törnek fel. Óriási robbanás rázza meg az üzemet rejtő szurdok sziklafala't. Egy robbanás, aztán következik a többi. Az őrség előrerohan. Lövések dörrennek az éjszakában. De már késő. A tizenegy norvég partizán, aki több mint egy hete ejtőernyővel jutott el az üzem közelébe, és akik előzőleg Angliában több hónapig az erőmű pontos másán gyakorolták feladatukat, már végrehajtotta feladatát. A nehézvíz-termelő üzem szétrombolt tartályából ezer liter nehézvíz. több mint három hónap termelése ömlik a lafolyó csatornába. és kevered’k össze a közönséges vízzel, amelyből hatalmas munka árán’ nyerték. És ami még ennél is fontosabb: a pótolhatatlan nehézvíz-termelő üzem romhalmaz. A német atom- program végrehajtása megtorpan. Los Alamosban, Oak Ridge-ban és Grand Coulée mellett viszont teljes erővel folyik a munka. 1943 augusztusában Quebecben találkozik Roosewelt és Churchill. Megerősítik és rögzítik előző megállapodásukat, hogy közös erőfeszítéssel hajtják végre az atomprogramot. Elhatározzák, az angol atomfizikusokat áthelyezik az amerikai vállalkozáshoz, és a Kanadában folyó munkákat Los Alamos alá rendelik. Az Amerikai Egyesült Államok és Anglia képviselői a Szovjetuniót, amely a Hitlér-ellenes háború főterhéi viseli, ezúttal is kizárja a megállapodásból. Churchill ekkor már ügyes manőverrel kijátssza a Szovjetuniót. Háborús emlékiratainak negyedik kötetében beszámol arról, hogy Sztálin felajánlotta neki, hogy minden felvilágosítást megad az angoloknak az új szovjet ra'.rétságyukról s indítványozta, rögzítsék a szövetségesek megállapodásában hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást új találmányaikról. Churchill azt válaszolta, hogy ilyen megállapodás megkötése felesleges, mert Anglia alku nélkül is hajlandó rendelkezésre bocsátani minden találmányt, kivéve az olyan új fegyvereket, amelyek repülőgépen is felhasználhatók. mert ha az ellenségnek sikerülne lelőni egy ilyen repülőgépet. ez megnehezítené Anglia számára Németország bombázását. A két fél ilyen értelemben állapodott meg Churchill egvetlen szóval sem említette Moszkvában az atombomba előkészítésének munkálatait, holott ezek ekkor már igen előrehaladtak. Angliában és Amerikában és a két országban addig önállóan végzett kísérleteket is akkoriban kezdték összehangolni, kézenfekvő, hogy Churchill említett kikötésével ki akarta zárni a megállapodásból az atombombát. amelynek előállítására már nagy erőfeszítések történtek. A Szovjetunió harcolt, minden erőforrását a fasizmus elleni háború szolgálatába állította. Az amerikai és angol szövetséges pedig olyan nagyfontosságú fegyver konstruálásán dolgozott a legnagyobb titokban, amelytől már akkor ellenállhatatlan katonai fölényt remélt a Szovjetunióval szemben, a hitleri Németország veresége után. A hitleri Németország azonban még nincs leverve. És Hitler kutatói számára, akiknek vezetését Walter Gerlach müncheni fizikus veszi át, 1944 elején mintegy két tonna nehézvíz áll rendelkezésre. A munkát a berlini intézet egyik óvóhelyén folytatják. Kilenc kísérleti berendezést építenek a Harmadik Birodalom különböző részein. Az egyre szaporodó légitámadások miatt azonban egyre nehezebb a munka. 1944 februárjában a Hahn által vezetett Vilmos császár Kémiai Intézetet elpusztítja a légitámadás. Elhatározzák a berendezések kitelepítését. A készülékek egy részét Dél-Nómetországba viszik Hechin- genbe. Ezért abbahagyják az új kísérleti máglya építését, amellyel pedig elérnék célúkat, az önfenntartó láncreakciót. Ez az az eredmény. amelyet Fermi és Szilárd már 1942 decemberében megvalósított, és amely az atombomba elméleti alapját jelenthetné. Egyre rosszabbul állt a hitleristák szénája. Az Arizona államban lévő tucsoni légitámaszponton Eatherly repülőszázados örömmel olvassa az Európából érkező hadijelentéseket. Végre megtörtént a partraszállás, a második front megnyitása! És a szövetséges Vörös Hadsereg is egyre inkább közeledik a hitleri Harmadik Birodalom határaihoz. A repülőszázados örül. hogy nemsokára vége lesz a háborúnak. Pedig nem gyáva ember. Részt vett a legveszélyesebb vállalkozásokban, s nem egyszer találkozott a levegőben életre- halálra menő tűzharcban a híres japán öngyilkos pilótákkal is. 23 éves korára már a legtapasztaltabb hadirepülők közé tartozik. Éppen ezért vezénylik Tucsonba, ahol fiatal pilóták kiképzésével bízzák meg, De 1944 szeptemberében parancsnoka közli vele, hogy a Dawis Mönton-i támaszpontra vezénylik és más beosztást kap — Oké! — mondja a pilóta. — Megtudhatnám, hová megyek. Olaszországba, vagy a Csendesóceán térségébe? — Sehová se. öregem — válaszolja a parancsnok. — Sem a nyugati, sem a keleti hadszíntérre. Újabb kiképzést fogsz kapni Egyenesen a Pentagon parancsa! — Lám, ez a katona sorsa — mondja Eatherly. — Eddig oktató voltam, ezután zöldfülű tanuló leszek. De mit csináljak; azok a nagyfejűek ott a hadügyminisztériumban,. A fiatal repülőtiszt számára az új beosztás mindenesetre annyi előnnyel jár. hogy néhány hetet New Yorkban tölthet feleségével. Concettával. akivel 1943 január 3-án kötőit házasságot. New Yorkból egy repülőgéppel Van Alstyne-be szüleihez is ellátogat. Olyan utasítást k :-p hogy térjen le a szokásos útvonalról mert nem repülheti át Űj-Mexikónak azt a részét, amely a térképen minden gép. még a katonaiak számára is tilos helyként szerepel. Ezen a területen fekszik Los Alamos, az atomváros. Eatherly, amikor az utasítást végrehajtja, kerülővel vezeti eépét, nem sejtheti. hogy Los Alamost elkerülheti! de az ott eldőlő sorsát nem. Van Alstvne-ban apja aiig várja, hogy négyszemközt maradjon vele. Aztán megkérdezi: — Van valami a rovásodon, Claude? — Tudtommal semmi sem. Hacsak az nem, hogy néhányszor pókereztem, vagy pedig, hogy egyszer-kétszer késve érkeztem vissza a kimaradásról. — Akkor nem tudom, mi történhetett — folytatja édesapja. — Hatósági emberek jöttek ide, és mindenkit kikérdeztek, aki ismer téged, mindenkitől titoktartást kérve. Beszéltek a tisztelendővei. a tanítóval, osztálytársaiddal. akik nem a hadseregben teljesítenek szolgálatot, feleségeikkel. sőt még a kis szatóccsal, Wiiburtonnal is, tudod, akihez mindig bevásárolni jártál, amikor még 14 éves voltál. — Tudni akarták, hogy mindig becsületes voltál-e, elszámoltál-e a rád bízott pénzzel. Mintha egy Eatherly valaha is megtartott volna egyetlen centet is, ami nem az övé! Még kis barátnődet, Ge- te-t is megkérdezték, meg akarták ismerni politikai állásfoglalásodat. — Mióta avatkozik bele valaki ebben az országban szomszédjának politikai állásfoglaláséba? — Nem tudom. Semmit sem értek — válaszolja a pilóta. — Úgy látszik, valamit terveznek velem, de fogalmam sincs róla. hogy mi lehet az,. Uj állomáshelye Claude Ea- therlynek a titokzatos „W—47” nevét viseli, később pedig Wen- óover Field nevet kapja, A támaszpont Utah és Nevada állam között, a szikes pusztaságban fekszik, több órás autóútra a legközelebbi lakott helytől. Néhány száz pilótát, rád árszakértőt, rádiótávirászt és a szükséges kiszolgálószemélyzetet gyűjtötték itt össze, őszintén szólva fogalmuk sincs arról, hogy miért kell itt rostokolniuk. A hangulat meglehetősen rossz, s csak derülnek, és fontoskodásnak tartják, amikor parancsnokuk, Paul W. Tib- bets ezredes közli velük, hogy egy rendkívül, jelentős feladat végrehajtására néhány embert kiválasztanak közülük. Megkezdődik a kiképzés. Az addigi gyakorlat szerint a bombákat mindig csak műszerek által megállapított helyen oldották ki. Tibbets ezredes azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a gyakorlaton használt bombát csak akkor oldják ki. amikor a pusztában elhelyezett célpont tökéletesen láthatóvá válik. 1944 decemberétől kezdve a különleges csoport gépei kiszélesítik cselekvési hatósugarukat. Néhá- nyan közülük ideiglenesen Kubába kerülnek, mások pedig hosz- szú kerülőkkel a Bermunda szigetekre és Los Angelesbe. Többen közülük olyan utasítást kapnak, hogy B—29-es gépeikkel kényszerleszállás: gyakorlatokat végezzenek. Arról is rendelkezik a parancs, hogy leszállás előtt semmisítsék meg útiokmányukat, és tegyenek egyenruhájukra hamis jelzéseket. Egy-egy gyakorlórepülés körülbelül ötezer kilométeres. És most már 30 ezer fontos bombákkal gyakorlatoz- r nak. Különös formája miatt „tödnek nevezik a pilóták. A bomba burkolóanyaga olyan fényes fémből készül, hogy a személyzet r tükörként használja. Eatherlynek, akárcsak társainak. természetesen fogalma sincs arról, hogy miért kell a titokzatos „tök”-kel gyakorolniuk. 3 azt sem tudják, hogy parancsnokaik miért bánnak velük egyre szigorúbban. Elég. hogy valaki a legcsekélyebb tévedést kövesse el, öt perc késéssel érkezzen vissza a vállalkozásból, vagy ne az előírt szögben forduljon, máris eltávolítják. (Folytatjuk)
