Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 33. szám. ÁRA: 70 FILLÉR _____________________________Vasárnap, 1964, február 9. r E gymillió forint betétkönyvben (2—3. o.) Kulturális melléklet (5'—6. o.) 1 Ittas sofőröket ítéltek el l Az területi ökölvívóbajnokság eredményei (10. o.) Kádár János látogatása Csongrád megyében Á szocialista munkaverseny 1964. évi főbb célkitűzései Mint már jelentettük, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának és Pullai Árpádnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB osztályvezetőjének társaságában szerdán este háromnapos Csongrád megyei látogatásra Szegedre érkezett. Kádár János látogatása során megismerkedett a megye dolgozóinak életével, találkozott párt- és tanácsi vezetőkkel, üzemi dolgozókkal, termelőszövetkezeti gazdákkal, értelmiségiekkel, a megye lakóinak legkülönbözőbb rétegeivel. Tájékoztatta őket az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről és eszmecseréi folytatott velük a helyi problémákról, feladatokról, a jövő terveiről. Imre, a megyei pártbizottság első tanács vb-elnöke, Siklós János és zottság titkárai. A vendégek csütörtökön délelőtt a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi gyáregységét — a volt Szegedi Textilműveket — keresték fel. Itt Móczárt Lajos gyáregységigazgató beszámolt a gyáregység munkájáról, termelési eredményeiről és a fejlesztési tervekről. A hivatalos tájékoztató hamarosan kötetlen hangú, baráti beszélgetéssé alakult, amelyben a sikerek, az eredmények mellett ^zó esett a hétköznapok gondjairól nehézségeiről is. A vendégek ezután gyártlátoga- tásra indultak. A gyáregység, vezetőinek kalauzolásával először a? épülő új üzemrészeket tekintették meg. Elismeréssel hallgatták a szakszerű magyarázatot: húszezer négyzetméter alapterületen épül fel az új szövődé és fonoda. Ezek az üzemrészek minden szempontból megfelelnek majd a korszerű követelményeknek. A fűtést és a légcserét például padló alá épített kondicionálórendszer, illetve mennyezetre szerelt szellőztető berendezés biztosítja. A hatalmas csarnokoknak nem lesznek ablakai — a tetőt ugyanis áttetsző műanyaggal borítják. A folyamatosan érkező külföldi automatagépek összeállításán 19 szerelőcsoport dolgozik, s bár a kemény hideg az elmúlt hetekben alaposan megnehezítette munkájukat, az első új részleg január elsején megkezdte működését. A kártolóban a látogatás alkalmából üzemi gyűlést tartottalt, amelyen Kádár János beszédet mondott. Közvetlen szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s őszinte dicséret hangján emlékezett meg a gyáregység termelési eredményeiről. B.eszélt a belpolitikai élet napirenden lévő kérdéseiről, s hangsúlyozta, hogy az 1964. évi terveket akkor teljesíthetjük hiánytalanul, ha a dolgozók továbbra is odaadással, egyetértéssel,' helytállással támogatják a párt és a kormány politikáját Délután Hódmezővásárhelyre indultak. Útjukat néhány percre megszakították a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet melegházi növénytermesztő telepénél. A hat és félezer holdas közös gazdaság vezetői nagy szeretettel fogadták a vendégeket, s érkezésük hírélé átjöttek a szomszédos Móra Ferenc és Haladás Tsz vezetői is. Árendás György, a Fel- szabadulás Tsz elnöke rögtönzött beszámolójában elmondta, hogy a tsz területének jelentős része terméketlen, szikes föld, a primőr- telep és a szabadföldi kertészet segítségével azonban jócskán tudták növelni a közös vagyont, és a tagok jövedelmét. A telepet ötA látogatáson részt vett Győri titkára, Török László, a megyei Rózsa István, a megyei pártbiI venhárom fokos vizet adó kút fűti, amelyet másfél millió forintos költséggel helyeztek üzembe. A I gazdaság tizennégymilliós jövedelméből kétmilliónál többet hoz a kétszáz holdas szabadföldi kertészet és további kétmilliót a primőrtelep. Tavaly egy munkaegységre negyvenöt forintot fiaettek és a tagok átlagos jövedelme a közösből tizennyolcezer-négyszáz- ötven forint volt. A közös vagyon negyvenegymálliót tesz ki. Kádár János megnézte a növényházakat, ahol a terület minden négyzetmétere kétszázhúsz forintot jövedelmez az .ügye«, gazdáknak,,....... Hódmezővásárhelyen az ifjúság házánál több százan gyűltek ösz- sze, hogy szíves szóval, meleg barátsággal köszöntsék a Központi Bizottság első titkárát. A gépkocsiból kilépő Kádár Jánost Sajti Imre, a városi pártbizottság első titkára és Bán Rozália, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte. Az ifjúsági ház nagytermében Kádár János aktívaülésen találkozott a város párt- és tanácsi vezetőivel, a helyi üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek képviselőivel. Sajti Imre beszámolt Hódmezővásárhely fejlődéséről, iparának gyarapodásáról, termelőszövetkezeteinek működéséről. Ismertette a főbb városfejlesztési elképzeléseket, s beszélt a hódmezővásárhelyiek kéréseiről, gondjairól is. A tájékoztatót több felszólalás követte, majd Kádár János mondott beszédet. Szólt a város nagyszerű forradalmi hagyományairól, a felszabadulást követő esztendők fejlődéséről, majd bel- és külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Kádár János péntek délelőtti látogatásain az útra tért Csongrád megyei parasztság munkája, eredményei és tapasztalatai tárultak fel. A Makóra tartó kocsisort Kiszomborban a József Attila Termelőszövetkezet vezetői és tagjai, a község lakói néhány percre megállították, hogy szót válthassanak a Központi Bizottság első titkárával. Berényi Ferenc községi párttitkár, Sajtos Ferenc vb-elnökhelyettes, Majoros István, a népfrontbizottság elnöke. Engler Mihály, a tsz elnöke és Kohajda Sándor a szövetkezet párttitkára köszöntötte a látogatókat, akiket pillanatok alatt valóságos embergyűrű vett körül. Idősek és fiatalok, Kiszom- bor apraja-nagyja virággal, frissen sült házikenyérrel kedveske- 1 dett a vendégeknek. A köszöntések sorozatát kedves jelenet zárta: a legkisebb kiszom boriak nevében az ötesztendős Nagy Csilla jókora szegfűcsokorral lépett Kádár János elé és formás beszéd (Folytatás a 3, oldatom) Az MSZMP Központi Bizottságának 1963. XIL 5-i határozata alapján az MSZMP Tolna megyei Bizottsága 1964. január 10-én megtárgyalta a megye 1964. évi gazdasági feladatait. Megállapította, hogy a népgazdasági fejlődésnek megfelelően alakult megyénkben az egyes gazdasági ágazatok helyzete. Az ipari termelés a tervezettnek megfelelően, a mezőgazdaság és az építőipar a tervezettnél lassabban fejlődött, emel« kedett a belkereskedelem forgalma. A vb és az SZMT Elnöksége, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának határozata és a SZOT Elnökségének állásfoglalása alapján, a következő fontos feladatok elvégzését tartja szükségesnek az 1964. évi termelést segítő szocialista munkaverseny szervezésében, az éves verseny üzemi célkitűzéseinek meghatározásában. I. A szocialista munkaverseny az elmúlt évben egészségesen fejlődött az iparban, építőiparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben egyaránt. Megerősödött a szocialista brigádmozgalom, és kibontakozott a szocialista munka műhelye címért folyó verseny, s a többi jól bevált versenyformával együtt a kollektív versenyformák az 1964. évi tervfeladatok sikeres teljesítésének az alapját képezik. Figyelembe véve az 1963. évi tervtcljesííést, és az 1964. évi tervfeladatókat. a dolgozók kezdeményezéseit, a szocialista munkaverseny mozgalmat azokra a feladatokra keil irányítani, melyek biztosítják a tervek részletes teljesüéset. , 1. A tervek teljesítése, illetve túlteljesítése. A tervek túlteljesítésére csak azoknál a termékeknél mozgósítsanak, melyeknél a terv keretében, — a kereslet alakulásától függően — a hazai és export-szükségletek kielégítése a gazdaságosság érvényesítése mellett biztosítható. A dolgozók kezdeményezéseinek kibontakoztatásával el kell érni: a) az egyenletesebb termelést, áruforgalmat, b) a mennyiséget túlhajszoló negyedévi, év végi hajrák elkerülését, c) a munka- és üzemszervezés javítását szolgáló gazdasági intézkedések megvalósítását, d) a gazdaságilag indokolt és elkerülhetetlenül szükséges túlórák elrendelésének engedélyezését, az indokolatlan túlórázás felszámolását, a túlórák számának csökkentését. 2. A tervek teljesítését segítő vállalásokkal összhangban intézkedéseket kell tenni az üzemi és munkaszervezés javítása, a munkatermelékenység fokozása, a választék bővítése, a minőség javítása, a munkaerőgazdálkodás tervszerűbbé tétele érdekében. 1964-bep kiemelt feladat legyen a dolgozók vállalásában az önköltségcsökkentési feladatok teljesítése, a tanácsi iparban pedig a lakosság felé történő szolgáltatások bővítése. 3. Azoknál az üzemeknél, — Paksi Konzervgyár, Bonyhádi Cipőgyár. Bonyhádi Zománcgyár, Tolnai Textilgyár, Simontornyai Bőrgyár — melyek exportra is termelnek, illetve importanyagot használnak fel nagyobb mennyiségben, a szakszervezeti bizottságok mozgósítsanak az exporttervek jó minőségben, és határidőben történő teljesítésére, az importanyagokkal való takarékoskodásra, a gyártott termékek korszerűsítésére. Az elmúlt évben az ipari, műszaki fejlődés megyénkben lassan haladt egyes kivételektől eltekintve. A gyorsabb előrehaladás érdekében vállalatokon belüli tématervek, műszaki fejlesztési intézkedési tervek, és az újítási feladattervek alapján mozgósítsák a dolgozókat a célkitűzések, problémák eredményesebb megoldására. a) A megyei újítási ankét és kiállítás tapasztalatainak felhasználásával elő kell segíteni az újítómozgalomnak a jelenleginél szélesebb körű kibontakoztatását. E munka szervezése során jobban kell támaszkodni a szocialista munkakollektí- vák tagjaira. b) A munka során olyan légkört kell kialakítani, hogy a gazdasági vezetők nagyobb erkölcsi megbecsülésben részesítsék az újítókat, feltalálókat, helyesen alkalmazzák az anyagi ösztönzők különböző eszközeit. c) A műszaki és újítási feladattervek elkészítésébe mind nagyobb számban vonják be a termelésben élen járó dolgozókat, s a megyebizottságok, szakszervezeti bizottságok szervezzék meg a tervek végrehajtásának ellenőrzését. A felsoroltakra figyelemmel kiemelten kell foglalkozni az építőipar, a mezőgazdaság, és a közlekedés problémáinak megoldásával, segítésével. Építőipar A gazdasági célkitűzéseket figyelembe véve a megye építőipara a lakásépítéseknél törekedjen az 1963. évi elmaradások pótlására, az 1964. évi tervfeladatok teljesítésére, az építési beruházások tervszerű megvalósítására. a) Az építési programban szereplő építkezések határidőre, illetve határidő előtt történő átadása, vonatkozik ez a tatarozást és felújítási munkákra is. b) A rendelkezésre álló gépek optimális kihasználása, a javításra fordított idő csökkentése. c) A folyamatos munkavégzést biztosító feltételek megteremtése. d) A szállítási eszközök jobb kihasználása, szállítási és rakodási idő csökkentése. Mezőgazdaság A rendelkezésre álló anyagi eszközöket jobban kell koncentrálni a kenyérgabona- és takarmány-probléma megoldására. a) Agrotechnikai fegyelem erősítésével és gondos növényápolással kell biztosítani a helyi adottságokhoz képest a legmagasabb átlagtermést. b) Dolgozók mozgósítása az időszerű vetési, növényápolási és betakarítási munkák időben és a jó minőségben történő elvégzésére, c) A tej-, hús-, tojástermelési és értékesítési tervek teljesítése érdekében tegyenek vállalást a takarmánykészletek ésszerű felhasználására, a takarmányozási fegyelem megszilárdítására. d) Területegységre jutó árukibocsátásra, tervek teljesítésére. e) A vetésszerkezet további javítása a belterjesség irányában, elsősorban olyan kultúrák termelése érdekében, amelyek az export szempontjából fontosak. Közlekedés A növekvő szállítási feladatok végrehajtása érdekében az általános célkitűzéseken túlmenően a vállalásokban kapjon nagyobb szerepet a) a súlyponti feladatok jobb ellátása, b) a jobb fuvarszervezés és c) a kapacitás-kihasználás javítása. II. 1. Megyénk szakszervezeti szervei az 1964. évi gazdasági célkitűzések megvalósítását segítő versenyszervező tevékenységüket a kormány és SZOT 1022 XI.15/1961 együttes határozatának megfelelően végezzék célul tűzve: a) az üzemi demokrácia szélesítését, b) a verseny irányítása színvonalának további emelését, c) a munkaverseny és a gazdasági, különösképpen az éves műszaki, gazdasági tervek, valamint az erkölcsi és anyagi ösztönzés fokozottabb összhangjának megteremtését, d) azt, hogy az újító- és feltaláló-mozgalom a szocialista munkaverseny szerves részét képezze, e) az egyéni verseny és a kollektív verseny formái mindjobban és eredményesebben szolgálják a dolgo(Folytatás a 3, oldalon)
