Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-07 / 31. szám
ehiv, 3zeks zár cl. Egyetemi Könyvtár Pécs 3zepesy u, 3« P3z. ügy. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam. 31. szám. ARA 60 FILLER Péntek, 1964. február 7. I Megkezdődött a községi népfrontbizottságok újjáválasztása (3. o.) Gyári amnesztia (5. o.) Halálos baleset figyelmetlenségből (8. o.) 1 iset I ■gből Á műszakiak és a felelősség Egy kicsit úgy vannak a gépállomási szerelők, technikusok és mérnökök, mint a színházakban a technikai személyzet. A közönség ritkán gondol a siker névtelen, ismeretlen katonáira, ugyanígy azokról se esik sok szó, akiken a mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése ugyanúgy múlik, mint a színen szereplő traktorosokon, növénytermesztőkön, agronómuso- kon. Sőt, napjainkban a gépesítés térhódításával még talán több is múlik rajtuk, mert ha rosszul, felületesen javított gépek kerülnek ki a műhelyekből, akkor nem képes boldogulni, és munkájával jól haladni sem a traktoros, sem a növénytermesztést irányító vezető. A mezőgazdasági nagyüzemek gépjavító műszaki gárdájának közreműködése persze év közben sem nélkülözhető, de év elején a zökkenőmentes tavaszkezdésnek legfontosabb láncszeme. A műszakiakon múlik a késedelem nélküli kezdés, és jórészt rajtuk múlik a folyamatos üzemeltetés. Munkájuk minősítését majd a tavasz és a nyár végzi el, de azt máris el lehet mondani, hogy a számtalan, szinte lebírhatatlan akadály ellenére jó munkát végeznek. Számítani lehet rá, hogy a határidőket betartják, anélkül, hogy minőségi engedményeket tennének. Az alkatrész-hiány okoz legnagyobb gondot. Ez nehezíti legjobban a gépjavítást. Jellemző azonban például a gépállomási főmérnökök, technikusok és szerelők felelősségtudatára, hogy panaszkodás helyett a hiányzó alkatrészek egy részét legyártják, megcsinálják. Ez a magyarázata annak, hogy számottevő elmaradás nincs. Ilyen szempontból előrelátás jellemzi a megyei igazgatóság szakembereit is, akik gondoskodtak arról, hogy főleg a Gyönki Gépállomáson a hiányzó alkatrészek egy része legyártásra kerülhessen. Ezenkívül a célszerűség, valamint a szükség szempontjait figyelembe véve, pályázatot is hirdettek. A műszaki gárda pedig helytáll. Olyan kiváló emberek irányítják a gépjavítás nagy munkáját, mint Kosa János, a Várdombi Gépjavító Állomás főmérnöke, Kaszás Gyula, az ottani gépjavító állomás technikusa, Märcz Reinhardt, a Gyönki Gépállomás főmérnöke. Sokan úgy vélik, korai még a mezőgazdasági munkák megkezdéséről beszélni. Február elején túl korai. Ez azonban nem állja meg a helyét, már csak azért sem, mert a tapasztalatok évek óta kisebb-nagyobb késésről tanúskodtak. Ebben az esztendőben már nem lenne szabad megkésni. S hogy idejében meg lehessen kezdeni a nagy munkát, ahhoz elengedhetetlen és nélkülözhetetlen a gépjavítási tervek határidős teljesítése. A szövetkezeti gazdák és vezetők, a gépjavítást végző műszakiaktól azt várják, hogy úgymint eddig, az utolsó fordulóban is gondos és lelkiismeretes munkát végezzenek. Tárgyalások a magyar—szovjet gazdasági és műszaki- tudományos együttműködésről A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság, amely a két ország párt- és kormánydelegációja 1963 júliusi találkozóján elfogadott határozatoknak megfelelően az együttműködés további kiszélesítése és elmélyítése céljából jött létre, 1964. február 3—5 között Budapesten megtartotta első ülését. A Magyar Népköztársaság kormánybizottságát Apró Antal, a magyar tagozat elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette. A tárgyalásokon részt vettek a bizottság tagjai: dr. Ajtai Miklós, a magyar tagozat elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Biró József külkereskedelmi miniszter, dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese. Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Kővári László és dr. Szita János, az Országos Tervhivatal főosztály- vezetői, valamint a bizottság magyar tagozatának szakértői. A Szovjetunió delegációját M. A. Leszecsko. a szovjet tagozat elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezette. A tárgyalásokon részt vettek a bizottság tagjai: V. A. Lebegyev miniszter, a szovjet tagozat elnökhelyettese, a Szovjetunió Nép- gazdasági Tanácsának elnök- helyettese, A. V. Korobov miniszter, a Szovjetunió Tervhivatalának elnökhelyettese, N. J Sztrokin miniszter, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működű autó—traktoripari és mezőgazda- sági gépgyártási állami bizottság elnöke. M. J. Rakovszkij miniszter, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő műszeripari, automatizálási és vezérlőrendszerek állami bizottság elnöke, N. J. Boriszenko, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő elekto- technikai állami bizottság elnök- helyettese, M. M. Csuprakov, a Szovjetunió energetikai és villamosítási. állami termelési bizottságának elnökhelyettese. J. A. Nazarov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének gazdasági tanácsosa, L. I. Zorin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhelyettese, A. A. Zaharov, a Szovjetunió elektronikai állami bizottságának elnökhelyettese és a bizottság szovjet tagozatának más szakértői. A tárgyalásokon részt vett G. A. Gyenyiszov. a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A bizottság ülésén Apró Antalnak, a Minisztertanács elnök- helyettesének elnökletével megvitatták a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, valamint a külkereskedelem legaktuálisabb és legfontosabb kérdéseit. A bizottság munkájában a nemzetközi szocialista munka- megosztás alapelveiből, valamint a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai köznonH bizott- 'ságainak első titkárai és kormányfői 1963 júliusi tanácskozásán elfogadott azon határozatokból indult ki, amelyek az említett országok 1966—70 évi népgazdaságfejlesztési terveinek koordinálására vonatkoznak. A bizottság meghallgatta és megvitatta Magyarország és a Szovjetunió között az 1966—70 időszakra vonatkozó tervegyeztető konzultáció eredményeiről szóló beszámolót. A konzultáció előzetes eredményeinek megvitatásakor különös figyelmet fordítottak mindkét ország, elsősorban Magyarország villamos energia, fűtőanyag, valamint más, alapanyagokban mutatkozó szükségleteinek kérdéseire. Ezzel kapcsolatban megvizsgálták a Szovjetunió energiaigényes alapanyag- gyártó iparágainak fejlesztésében való együttműködés lehetőségeit azzal, hogy számításba vegyék a magyar népgazdaság nyersanyag- szükségleteit. A tárgyalásokon a két fél véleménycserét folytatott a gép-, gyártás, a könnyű- és élelmiszer- ipar területén mutatkozó további együttműködéssel kapcsolatos, valamint az 1966—70. időszakra vonatkozó más gazdasági, műszakitudományos együttműködési kérdésekről. A bizottság a KGST ajánlásainak figyelembevételével megvitatta a gépipari termelés szar kosííásának és kooperációjának kérdéseit, a Szovjetunió és Magyarország között. A gépgyártás legfontosabb ágazataira vonatkozó szakosítási és kooperálási javaslatok kidolgozására munka- csoportokat alakítottak. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy a gépgyártási szakosítás és kooperáció tekintetében állandóan törekedni kell a műszaki színvonal, valamint a gépek és berendezések minőségének fokozására, valamint a nagyobb gazdaságosságot biztosító sorozatgyártásra. A bizottság kedvezően értékelve a konzultációk eredményeit, ezeket egyben a két ország nép- gazdasági terveinek kölcsönös koordinálására vonatkozó rendszeres munka, valamint a KGST tagországok közötti 1966—70 évekre vonatkozó sokoldalú koordináció kezdetének tekinti. A bizottság meghallgatta a két ország tudományos-műszaki együttműködésének eredményeiről és a további feladatokról szóló beszámolókat. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy az elmúlt időszakban a műszakitudományos együttműködés területén jelentős eredményeket értek el. A kölcsönös műszaki dokumentációcsere és az élenjáró tapasztalatok felhasználása a népgazdaság különböző területein lehetővé tették mindkét ország számára, hogy komoly gazdasági eredményeket érjenek el. A gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság megalakításával a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság a jövőben albizottságként működik. Az egvütműködés további ki- szélesítése és elmélyítése érdekében a bizottság elhatározta, hogy bővíti az érdekelt iparágak, valamint mindkét ország iparirányításával foglalkozó szervek közötti együttműködést. Annak érdekében, hogy növeljék az országok felelősségét az árucsereforgalmi jegyzőkönyvekből eredő külkereskedelmi kötelezettségek végrehajtásáért, a bizottság elhatározta, hogy minden ülésszakán meghallgatja a külkereskedelmi minisztériumok jelentését kötelezettségeik végrehajtásáról. A szovjet kormánybizottság magyarországi tartózkodása alatt a magyar fél meghívására több gépgyártó, vegyipari és könnyűipari üzemet látogatott meg. A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság munkája a barátság és szívélyesség, a teljes egyetértés légkörében zajlott le és elősegítette a magyar—szovjet gazdasági együttműködés további elmélyülését. (MTI). Ülés! tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az élelmezésügyi miniszter jelentést tett az 1963. évi felvásárlás alakulásáról és főbb tapasztalatairól. A kormány a jelentést megvitatta, elfogadta, s határozatot hozott, hogy az élelmezésügyi miniszter a tavalyi tapasztalatok figyelembevételével az évi felvásárlás legfontosabb kérdéseiben előterjesztést nyújtson be a kormányhoz. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a Miniszter- tanács kijelölte az ENSZ világkereskedelmi konferenciáján részt vevő küldöttség, tagjait. A kormány határozatot hozott, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott javaslatokat az érintett állami szervek vezetői megvizsgálják, a szükséges intézkedéseket megtegyék, illetve a saját hatáskörükbe nem rendezhető kérdésekben a kormányhoz előterjesztést tegyenek. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. (MTI). A kasmírt kérdés a Biztonsági Tanács előtt New York (Reuter, AFP). A Biztonsági Tanács szerdán este folytatta a kasmiri kérdés vitáját. Pakisztánt külügyminisztere, Indiát pedig oktatásügyi minisztere képviselte az ülésen. Az indiai küldött felszólalásában kijelentette, hogy kormánya „semmiképpen sem egyezhet bele egy kasmiri népszavazás megtartásába”. Hozzátette, hogy az indiai kormány szerint a Biztonsági Tanács korábbi határozatai a népszavazásra vonatkozóan a továbbiakban „nem kötelező érvényűek” India számára, mert Pakisztán nem tartotta be az ENSZ utasításait, azaz „nem szüntette be kasmiri agresszióját”. Floridában bebörtönözték a kubai halászokat New York, (TASZSZ): A floridai hatóságok szerdán bebörtönözték az Egyesült Államok szövetségi hatóságai által elfogott négy kubai hajó 36 halászát. A kubai halászok ellen „vádat” emeltek azon a címen, hogy állítólag megsértették Florida állam törvényét, mert engedély nélkül halásztak területi vizein. Ezen az alapon egy évi börtönbüntetésre és fejenként 500 dollár pénzbüntetésre ítélhetők a kubai halászok. (MTI). Húsz paraszt áldozata van a rendőrsortűznek Peruban Lima, (Reuter): Tüzet nyitott a rendőrség földet foglaló parasztokra Peru Sicuandi körzetében. Eddigi jelentések szerint a rendőrsortűznek húsz paraszt esett áldozatául. Az eseménvek színhelyére újabb rendőrkülönítmények érkeztek és Fernando Belaunde elnök Sicuandi vidékén harminc napra felfüggesztette az alkotmányos jogokat. Ennek értelmében a rendőrség letartóztatási parancs nélkül vehet őrizetbe személyeket és tilthat be gyűléseket. Nyugat-Berlinben is egyre határozottabban követelik a bonni menekültügyi minisztérium feloszlatását Nyugat Berlin (MTI). Nyugat Berlinben is egyre erősebben hallatszanak olyan hangok, Krüger volt bonni menekültügyi miniszternek, és elődjének: Oberlander- nek botrányos bukásából egyetlen ésszerű tanulság vonható le: fel kell oszlatni magát a minisztériumot. A szociáldemokrata Telegraf csütörtöki számának ve- | zércikke is azt követeli, hogy a ! mostani, menekültügyi minisztériumból csináljanak főosztályt, vagy a belügyminisztériumban, vagy pedig az úgynevezett össz- németügyi minisztériumban. íVM,
