Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-05 / 29. szám
I 4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. február 5. Uj dokumentumok a Rákóezi-szabadságbarcrél Antikor Rákóczi és a kuruc seregek kezéből földre hullt a zászló, amelyre 1703-ban hímezték a ..Pro patria et libertate” (a hazáért és a szabadságért) szavakat. amikor széthulltak a kuruc hadak, s a hazafiak bujdosni mentek, száműzetésbe kényszerültek. magukkal vitték tárgyi emlékeiket, irataikat, okmányaikat is, a fejedelem egész levéltárát és a szabadságharcra vonatkozó dokumentumok egész tömegét, E történeti kincsek egy részének örökre nyoma veszett; * Párizs, Lyon. Troyes. London, Konstantinápoly. Rodosto voltak a menekülő vezérek, forradalmárok állomásai, s ezeken kívül még sok más európai város, érthető tehát."hogy a magukkal vitt okmányok közül sok elkallódott. Hiszen a bujdosók közül nagyon sokan száműzetésben haltak meg, többen családot alapítottak oda- kinn. féltve őrzött tárgyaik, ereklyéik az utódok birtokába kerültek, s múlt az idő. fakult a hősök emléke... Pedig a Rákóczi-szabadságharc- ra vo-’atkozó minden okmány, irat. emlék felbecsülhetetlen történeti értékű kincs számunkra. Egy részük — nagyon csekély hányaduk — az elmúlt évszázadok alatt külföldön előkerült, több emléket, levelet sikerült megvásárolni, visszakapni. Legutóbb az ötvenes évek végén bukkantak elő ismeretlen, nagy értékű Rákóczi-dokumentu- mok Franciaországban, amelyeket a Troyes-i levéltárnak egyik a magyar történelmet jól ismerő szekértője fedezett fel. Ekkor határozta el a Magyar Tudományos Akadémia, hogy átfogóbb munkát indít külföldön — elsősorban Franciaországban — található. Rákóczira vonatkozó iratanyag felkutatására. 111 'l-1 A kutatásnak máris vannak eredményei, amelyek — rövid ideje folyó gyűjtésről lévén szó. — nem is mondhatók jelentéktelennek. A legtöbb új. eddig ismeretlen dokumentum a francia külügymimsriérium levéltárából, a Párizsi Nemzeti Könyvtárból (a Bjbliothéque Naticnale-ból) és a Tjroves-i városi könyvtárból került elő. A legérdekesebb okmányok közé tartozik Des Alleurs márkinak. a XIV. Lajos francia király által Magyarországra küldött altábornagynak és diplomáciai megbízottnak több jelentébe. Des Alleurs 1705 és 1710 között havonta terjedelmes levélben tudósította a versaillesi udvart a magyarországi eseményekről, a kuruc szabadság-küzdelem állásáról. Ilyen módon tehát a külföldi szemtanú hiteles vallomásaiból ismerhetjük meg Rákóczi politikáját, diplomáciai törekvéseit. XXIV. A kommunisták röpiratai a nélkülözőkhöz szóltak: Gsalc önmaguk változtathatnak sorsukon, össze kell fogni az erőket. Két éve, hogy a pártkongresz- számukra. Bonnac most felfede szus meghányta-vetette az ország zett leveleinek a korabeli euró- | sorsát. A küldöttek mindent jól pai polittka jobb megértésében | láttak, de következtetésük nem is szerepük lehet, s feltehetőleg volt megfontolt: nem vették fimás országok tudósai is te Ihász- gyelembe, hogy milliók élnek az n.álják majd. Világosan megálla- országban, akiknek szemében mu. pítható a 217 levélből, hogy , mus a forradalom, akiket régi Bonnac — jelentékeny erők szokások, hagyományok fékeznek, hangadójaként — helyeselte a j előítéletek tartanak béklyóban. Rákóczi-szabadságharc támogatá- . . . sát. mert tisztában volt vele,', ^« csoportokban .lyen jelszó hogy ezzel francia érdekeket is Kötél ellen govéd. (Franciaországnak ugyanis 1 l-vma. vedekezunk . ^ De az ilyen ekkor elsőrendű érdeke volt a ' tervek valorá valtasanak hianyoz- mohón terjeszkedő, vad háborús tak a .teltételei. A pártprogramja mi-vekkel teli Habsburg-monar- azt hirdette: meg kell valósítani chia hatalmának korlátozása, sa- a mas*>ckk Magyar Tanacskoz.ar- jat biztonságának megvédése ****** Csakhogy sok becsületes, miatt). Ezek az új dokumentu- 0<^^ac‘0 harcosban kétség élt: mok a Rákóczi-szabrdságharcnak I ^aPan van_e> lesz-e ehhez elég mindeddig nem értékelt külpoli- 1 ero ■ Xem ke,lene-e olyan céi, tikai összefüggéseit ’ világítják . meg, és sok tekintetben kiegészíthetik a történettudomány ismereteit is a kuruc—francia kapcsolatok alakulásáról. Végül egy kalandos történet csak a kommunisták? Előbb talán demokratikus átalakulás volna célszerű — sokan fontolgat iák ezt —, könnyítés azoknak a sorsán, akiknek rosszul megy: a kispa- rasztén, a városi kispolgárén is. Ám a párt iránti hűség arra kötelezte mindannyiukat, hogy fe- következik. amelynek — sajnos gyelmezetten kövessék a kong- — egvelőre még nincs befejezése, nesszus utasításait. Valamennyien A francia külügyminisztérium hitték, hogy .Magyarországra is irattárának úgynevezett „török- érvényes Marx megállapítása: anyagában” Köpeczi Béla. a kor- 1 „Az ellenforradalmi talaj is for- szak kutatója talált egy levelet, i radalmi talaj." Az események va- amelyet Saint-Priest konstante j lóban azt mutatták, hogy a mind nápolyi írancia követ írt az ak- t elviselhetetlenebb állapotok for- kori párizsi külügyminiszternek, , radalmasitották a tömeghangula- Francois Vergennes-nek. Saint- | tot. Priest a levélben előadja, hogy | a Kazinczy utcában, a nemes- a konstantinápolyi francia kő- fémeseknél ülésezett az ESZE ve- vetség épületében, általános irat- zérkara. Az előszobában őrség rendezés közben, amelyre álló- ' állt nemesfémipart munkásokból, üléshelyének elfoglalása alkal- úgy intéztél-:, nogy a tágas, témából került sor. találtak egy | r-emszerű helyiségben a szavalóirattal teli ládát. Hamarosan j^örus próbázzon, mialat. a kiseb- meg sem tudták állapítani, hogy | kikben az értekezlet folyik. Esze- az iratokat milyen nyelven írták, | rint irányították az érkezőket, nem volt a követségen senki aki j Q , ülésen Madzsar JóS orvos, a nagynevű szociolóNéhán} hét múlva azonbari. sza^ _ T'ár'snrialrni ^7iprniip értők segítségével. Saint-Priest "us', a. Társadalmi Szemle szeikövet hevenyészve lefordíttatott az Egyesült Szákszertöbb okmányt, s azonnal meg- ■ Ellenzék sok más vezetője értette, miről van szó. Vergennes j Munkatársai tudtak Madzsarrol külügyminiszterhez írt levelének , a'al a rendőrség is gyanította egy része így szól: Nagy-1 p hogy evek óta az ill^is méltóságú Herceg Űr, bizonyára, kommunista part tagja. Kizárták tudni fogja, mit kezdjen ezek- a Szociáldemokrata Partból mert kel az iratokkal. Magam nem , 18az ' §Futeli az őrzöm őket tovább. Mint fen- I egyezkedóket akik hogy a kor- tebb írtam, kétségtelen hogy many szemebe jo íiuk maradhas- ezek a levelek néhai Ragotsky sanak, fékezik a városi munkások magyar fejedelem hagyatékából harcát, homokba dugjak lejüket származnak. Miután arról tájé- , a falusi szegénység szenvedései koztattak. hogy nevezett Herceg- láttán. Ugyancsak új felezés Bonnac márki levelezésének egy része. Bonnac, aki egy időben XIV. Lajos francia király svédországi követe volt, fontos szerepet játszott a kuruc szab.-.dágküzdelem megindulásában. A magyar szabadságmozgalom iránt rokonszenvet tápláló diplomata támogatta Ver- «aillesben Rákóczi és Bercsényi terveit, és — különösen a küzdelem kezdeti szakaszában — segélyösszegeket is folyósíttatott Azonnali belépéssel felveszünk építőiparban jártas kalkulátort, ' vagy NORMA és MUNKAÜGYI ELŐADÓT. Jelentkezni a szövetkezet elnökénél, j Szekszárd, Rákóczi u. 15. sz. alatt. (27) nek. azaz Ragotskynak van egy fia. aki Franciaországban él. feltételezem. hogy érdekelhetik őt ezek az iratok. Természetesen, miután Hercegséged áttekintette a lényegüket. Úgy gondoltam teliét, hogy ezeket az iratokat elküldöm Önnek. Marseilles-en át; a király könyvtára címére Kérem. rendelkezzék velük. Herceg Ür. belátása szerint...”. Megérkeztek-e Párizsba Rákóczi iratai? Erre biztos adat van. 1772 május 24-én keltezték Vergennes levelét, amelyet Konstantinápolyban írt (s amely ugyancsak most, a kutatások során került elő); ebben közli, hogy az iratokkal teli ládát egy Raulin nevű férfi. Saint-Priest diplomáciai futárja, rendben és hiánytalanul átadta. A kutatás egyelőre eddig jutott. A levelekkel teli láda még nem került elő, s egyetlen egy sem a levelek közül. Feltételezhető. hogy az anyag megvan, sőt valószínűleg egy helyen található. valamelyik párizsi vagy vidéki francia levéltárban. (Átfogó kutatást még nem tartottak, de azt már meg lehet állapítani, hogy sem a Bibliothéque Natio- nale-ban. sem a külügyminisztérium levéltárában nincs). Rákóczi ismeretlen iratai a módszeres kutatás nyomán valószínűleg megkerülnek majd. De ez eddig felbukkant új dokumentumok is felbecsülhetetlen történeti értéket képviselnek. Forradalmasodó tömegek, megalkuvó vezetők — mondta Madzsar, aki ezúttal a világpolitika alakulásáról tájékoztatta az egybegyűlteket. Ott volt az ESZE ülésén Fürst Sándor, Palotás Imre, Németh János, Tóth Gyula, Kruzslák Béla, Berger Irén, Kámány János, ott volt Badanti. Tóni és Papp Feri is. Kámány János szakszervezeti bizalmi, a KMP üzemi sejtjének szervezője volt a Kaszab-féle Csavar- és Vasárugyárban, Angyalföldön, a Bencze utca 5-ben, a mai Elzett-gyár helyén. Idősebb Szarka Károly és fivére, László, Ambrus József és mások tartoztak az üzem illegális szervezetéhez. Maga Kámány szin én vezető szerepet töltött be az Egyesült Szakszervezeti Ellenzékben. — Viharfelhők gyülekeznek — jellemezte a nemzetközi helyzetet Madzsar —, folyik a japán-kínai háború. A kapitalisták újult erővel szervezik egységfrontjukat a Szovjetunió ellen. A munkások egységfrontját. amely szembe tudna helyezkedni a háborúra spekuláló hatalmasságokkal, a szervezkedő fasiszta rohamosztagokkal. a munkásság akcióegységének összekovácsolását a reformista árulók lehetetlenné teszik. A szomszédos teremből felhangzott a szavalókórus. Mintha az előadó szavait akarná aláfesteni, viharos erővel, szenvedélyesen zúgott az Egységfront című TAMÁS ISTVÁN ; kórusdal: Az idó visszhangja kong. szemközt velünk fasiszta front roham zászlóját bontja ki. Kigyúlt a ház! Lángol a ház' Hát menjetek, valamennyien oltani. Helyed üresen áll a sorban, hát állj be elvtárs! Állj be elvtárs! Gyáva, ki tétováz, ki torpan és áruló, ki bont, ki ront hát állj be elvtárs hív a front! Hát harcra elvtárs, hív a front! Antifasiszta egységfront! Madzsar beszéde után többen elmondták, hogyan, miként látják a helyzetet, a tenni valókat. Ml LESZ EBBŐL? Fürst Sándor is szót kért. Felhozta, hogy vidéken növekszik a nyugtalanság. Pécsett, Salgótarjánban, Oroszlányon harcra készülnek a bányászok. Szabolcsból, Hajdú megyéből, a Viharsarokból az agrárproletárok elkeseredett megmozdulásairól érkeznek hírek: a csendőrök verik, kínozzák a lázongó parasztokat. — Ki kell járnunk vidékre — mondta —. nem hagyhatjuk magukra az embereket, amikor szükségük van ránk. — Mennél? — lökte oldalba Badanti Papp Ferit. — Tréfálsz — felelte — tudod, hogy más munkát kaptam. — Honnan tudnám? — utasította rendre Badanti. — Persze, nem tudhatod. De éppen ő — mutatott Fürst Sándorra —, a számtantanár adta a megbízatást. — Nem ismerem — súgta Badanti —. ne mond tovább, rám nem tartozik. Se a nevét, se a címét ne tudd ennek az elvtársnak. Ha tudod, felejtsd el. .. — Ne haragudj. — Szó sincs róla, csak vigyáznunk kell rá. Es magunkra is. — Értem. Egy kicsit megint összezavarták Ferit az utóbbi napok. Ilonkát Laky Bélával látta egyik este a Murányi utcában, összebújva mentek. Sötét volt, ők nem vették észre. Állt és nézett utánuk az utca túlsó oldaláról, Ilonka hazafelé tartott a cipőboltból. Nyilván ott várt rá Laky a kirakat előtt. Tulajdonképpen sem mi meglepő nem volt ebben, csak valahogy nem akart szembenézni ezzel a dologgal. Most eszébe jutott: amikor Kaszásaknál járt és a család nyilvánossága élőt: tárgyalták Kati és az ő ügyét, Ilonka arcán fölényes mosoly bujkált. Akkor nem tulajdonított ennek különösebb jelentőséget. Jóhiszemű voltam — gondolta —, csak a mosolyt láttam. Azt hittem, jóindulatot fejez ki, talán egy kicsit önvédelem is, mintha azt mondaná: Én engedtelek át, ha akarom, megtarthattalak volna. Milyen naív és 06toba olykor az ember —, korh-Ta magát Feri Most, hogy együtt látta azzal a.... rájött: fölényes, igen, valósággal lenéző volt az a mosoly .. . Vadonatúj bordó selyempongyola ... És a piros köves arany gyűrű az ujján. Akkor — érhetetlen — nem is gondolt rá! Honnan, kitől? Volt-e régebben is, vagy sem? Igaz sokkal nagyobb volt akkor a nyugtalansága Kati miatt, semhogy ezzel törődött volna. Megállt a Murányi utcai sötét szögletben. Lesújtotta a felismerés: Ilonkának nem volt gyűrűje, semmi kétség, ezt Laky Béla ajándékozta neki... Laky bejáratos Kaszásokhoz, Kati is beszél vele. De hiszen ez kétségbeejtő... A Kazinczy utca sarkán elköszönt Badantitól. Gondolkozva ment haza, hatalmába kerítette a nyugtalanság: járhat-e egy családhoz az undorító, pökhendi Laky Bélával? Együtt? Mi lesz ebből ? AMIRŐL TE ÁLMODOZOL Másnap a Stefánia- úton találkozott Katival. — Ma nagyon komolyan akarok beszélni veled — tört rá minden bevezetés nélkül. — Miről? — lepődött meg a lány. Szokatlanul idegennek, hivatalosnak érezte Feri hangját. — Eddig is komolyan beszéltél velem. — Most másról van szó. Ne sértődj meg, nagyon összekeveredett körülöttünk minden. — Micsoda? — ijedt meg Kati. — Hát ez az egész. Te és én, és a szüleid, és a te rendőrségi dolgod, meg . . . — Te nem tehetsz róla — Nem, de mégis. Én vittelek oda, nélkülem nem kerülhettél volna Ilyen kellemetlen helyzetbe. — Nem baj, legalább hozzád is közelebb kerültem. Feri érezte, hogy kedvességgel kellene viszonozni a lány szavait, mégis ez bukott ki belőle; — Ki tudja? Katinak rosszul esett. — Én tudom — mondta és könnyes lett a szeme. — Apád fél, hogy kellemetlensége lesz. — Miért lenne0 Attól te ne tarts, könnyen segít magán. Ha kell, elzavar hazulról, de miattam nem kockáztat semmit. Ismerem én . . . Ferit meglepte a. lány éles hangja. így sose beszélt. — A szüléidnél kell maradnod — mondta hideg tárgyilagossággal. — Nélkülem meglehetsz, de rájuk szükséged van. A lány elnémult. Amikor újra megszólalt, remegett a hangja: — Nem hiszel nekem? Ha hívnál. akárhová, veled mennék. Feri elérzékenyült. Miért kellett ez9 Hiszen tulajdonképpen mást akar mondani. — Hová mennénk drágám —• kérdezte nevetve. Megállt, két tenyere közé fogta a lány arcát. Nézte és kínosan mosolygott. Legszívesebben azt mondta volna 5 tréfáltam, megijeszte'.telek. De a torkát köszörülte és újra komor ábrázatot öltött: — Tisztába kell tennünk mindent. — Nem értelek. Miről beszélsz? — Hallottad, mit mondott a múltkor édesapád? Érvényesülés, biztos kenyér... behúzott nyakkal élni, neki ez az eszménye. Ez a tanácsa is. Én ezt nem fogadom el. — Mondtad már. Meg tudom is. Hiszen isimerlek. Örülök neki* Csalódtam volna, ha a békesség kedvéért ráhagyod. — Nem akartam vitatkozni. — De azért megmondtad. Anyámnak is. Büszke voltam rád; — Mit mondtak? — Kik? — A szüleid? — Leszídtak, amikor elmentél. — Engem? — Dehogyis. Engem. A mama csacsi Ságokat beszélt. — Miket? — Ah. — legyintett Kati —, mondtam, csacsságokat. — Hadd halljam. — Minek? Nevetségesek. — Akkor is. — De igazán ... — Mond csak. — Hát, hogy szép vagyok, megcsinálhatnám a szerencsémet. Hogy veled nem enged, mert te sose fogsz boldogulni. Az sose lesz. ami ró' t~ álmodozol. Apám kontrázott hozzá. (Folytatjuk)
