Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

2

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1964. február 27.

Az Egyesült Államok mezőgazdaságának gépesítéséről

Interjú as USA-ban járt magyar mesőgasdasági küldöttség egyik résstvevőjével

alsótengelic a legjobb kukoricáéi tejtermelő, Kaaacs a legjobb bísirtékesítö állami gazdaság

A Tolna megyei Állami Gazda- | Állami Gazdaság. Lucernaszéna ságok Igazgatósága és a MEDOSZ ! és magtermelésben első Alsópél,

Az Egyesült Államokban járt magyar mezőgazdasági küldöttség egyik tagja volt Le- hoczky László egyetemi tanár, az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gé- . pék tanszékének vezetője. Felkerestük őt, s megkértük, mondja el a mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatos tapasztalatait.

— Az USA mezőgazdasága közvetlenül nem hasonlítható ősszé a mienkkel — mondta. — Az ország területe hazánknál százszor, lakossága hússzor nagyobb, éghajlata az összes öv :t magában foglalja,, de el lek vízrendszere, s talajviszonyai is. A földművelést európai telepesek néhány száz éve nehéz munkával alakították ki. Ahogyan a vasút a vadonig követte a farmert, úgy alakultak ki a néhány ■— legfeljebb két-három — növény termesztésére specializált köizetek, farmok.

Hazánk — régen kialakult külterjes jellegű mezőgazdaságával •— viszonylag kis területen, nagyjából azonos éghajlati övezetben fekszik. Éppen ezért küldöttségünk csupán egy, hazánkéhoz hasonló termelési körzetet, nevezetesen kukoricatermesztő vidéket nézett meg alaposan — ott foként a kukorica, a cirok, a szója termelését, agro- és gépi technikáját. E két utóbbi növény azért is érdekelt bennünket, mert nagy fehérjetartalmuk, s éghajlati és talajigényük miatt szükséges és lehetséges is termelésük kifejlesztése a magyar mezőgazdaságban. Tapasztalatgyűjtésre egyébként az USA mezőgazdasága alkalmasabb számunkra a nyugat-európainál. Az ottani farmnagyság, a nyugateurópai 30

— 50 holdas átlagbirtokkal szemben, 200—600 holdig terjed, s leginkább megközelíti a ml nagyüzemi gazdaságaink méreteit.

— Ismeretes, hogy az USA mezőgazdaságában kitűnő átlagtermés-eredmények vannak. Melyek ennek az okai, s milyen összefüggésben állnak a gépesítéssel?

— Akikkel csak beszélgettünk

— eltekintve a természeti adottságtól — mindannyian négy tényezőben jelölték meg az eredmények okait: 1. Csak minőségi vetőmagot használnak; 2. nagyfokú a gépesítés; 3. a kémiai szerek intenzív használata; 4. a magas színvonalú specializált szakértelem. E tényezőket nem lehet egymástól elválasztani. Kölcsönhatásuk, egymástól függésük nyilvánvaló. Vegyük e tényezők kapcsolatát a gépesítéssel.' A kalibrált, egyöntetű hibridmagok például specializált gépeket kívánnak, a nagytömegű vegyszer talajba juttatásához szükséges, hogy a vetőgépek egyben vegyszerek kiszórására is alkalmasak legyenek. S ha a farmer jól akarja üzemeltetni gépeit, ehhez meg kell szereznie a szakértelmet is.

tűnő eredményeket elért fiatalokat nagy megbecsülésben részesítik.

A minőségi vetőmag az utóbbi 30 évben vált döntő jelentőségűvé és az ugrás a terméseredményekben jórészt ennek volt köszönhető. A vetőmagtermelő cégek konkurrencia-harca miatt, a vetőmag minősége jó, s a zsákokon részletes, teljes vetési, gépi, technikai tanácsokkal látják el a vevőket. A vegyszerek közül első helyen a nagymennyiségű műtrágya használatát kell említeni. Gyomirtó szereket csak ott használnak, ahol gazdaságos. A kukoricát általában csak a növénysorokban gyomtalanítják, a sorközöket gépi kapával tisztítják meg.

— Milyen fokú az USA mezőgazdaságának gépesítettsége? Általában milyenek és hogyan használják fel a gé- '

pékét?

— Az észak-amerikai mező- gazdaság ma lényegében teljesen

1 gépesített. Háborúk nem szakították meg a mezőgazdaság fejlődését, s az azt követő erős konjunktúra, és a vidéki lakosság iparba áramlása, fokozta a gépesítés szükségességét. Kevés és drága a munkaerő, ezért még ott is gépesítenek, ahol mi ráérünk, mert van kellő számú mezőgazdasági dolgozó. Sokszor kifizetődő egy drága gép megvásárlása is. hogy a farmer egyáltalán be; akaríthassa a termését. i Régen rájöttek arra is, hogy az i igásállat megeszi a jövedelmet, érdemesebb géppel dolgozni.. Csupán a zöldség és gyümölcs ! betakarításra nem találtak még megfelelő megoldást, miután a szedési műveletek bonyolultak. Rázógéppel leszedik ugyan a gyümölcsöt, ez azonban étkezés céljára nem felel meg. Ezért csupán az aszalni való. konzervgyári áruk betakarítása esetén I alkalmazhatók a gépek.

I Erőgéppel minden farm teljesen ellátott. A farmerek az uni- ! verzális traktorokat szeretik, amellyel a talajműveléstől a szállításig minden munkát elvégezhetnek. A kukorica-övezetben | például mellső ikerkerekes, nagy’

| hasmagasságú univerzális trakto- ' rókát láttunk, amelyek könnyen | mozognak a magas növényzet , között. A komplett munkagépgarnitúra a traktorra szerelhető, vagy függeszthető, s — eltérően a nálunk ' megszokottól — a traktor elején használatos. A traktor így a magajáró alváz szerepét tölti be. Az erőgépek 1 lóerő-teljesítménye, gyorsasága, a . munkagépek munkaszélessége fokozatosan növekszik. (Ez utóbbi- ] nak persze megvannak a maga ' korlátái.) Ma a 80—90 lóerős gé- ' pékét vásárolják inkább, mert a j 1 munkaerőhiány és a beérés szűk j ideje miatt szükség van a gyorsabb. termelékenyebb munkára.

— Jártak-e mezőgazdasági gépgyárakban? Milyennek találták a gyárak és a farme- j

rek kapcsolatát?

A tényezőkről röviden külön is érdemes szólni. Kezdjük a szakértelemmel. Az USA-ban a farmer nemcsak két-három növényfajta termesztésének specialistája, hanem az ehhez szükséges összes gépeké is. A mi fogalmaink szerinti mezőgazdasági munkás ott ismeretlen: gépkezelő munkásnak nevezném őket. A gépeket már gyermekkorban megszerettetik. A 10—12 éves gyermek ott úgy ápolja a traktort, mint nálunk valamikor a lovakat, ha hazajött | a munkából a gazda. Az ifjúsági j agrotechnikai klubok (négylevelű | lóhere a jelvényük) nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági is- . meretek bővítésére. Versenyeket rendeznek, s a kiállításokon ki-.

— Sok mezőgazdasági gépgyár van az USA-ban, de a gépek zömét három-négy nagyüzem adja. A teljes gépválasztékot, az erő- és munkagépeket, s a pótalkatrészeket egy gyáron belül készítik. A verseny az üzemek között igen erős, mert a farmerek csak üzembiztos gépeket vásárol'na-k. A gyárak igyekeznek közvetlen kapcsolatot teremteni vásárlóikkal s kedveznek vevőiknek. Ingyenes, központi gépkezelési tanfolyamo- kát rendeznek számukra. A pót- alkatrészeket rendkívül gyorsan — 24 órán ( belül — szállítják a rendelőnek.' Ezért a gépállás rendkívül ritka.

— Miben lehetne összefoglalni a mi mezőgazdaságunkmunka- j második Kanacs, harmadik Hőállami I gyász.

ra vonatkoztatható legfőbb tapasztalatokat?

— A mezőgazdaság gépesítése nálunk is megfelelő ütemben, elég gyorsan halad. Állami gazdaságainkban, termelőszövetke- teinkben a géppel bánni tudást, a gépi szakértelmet szélesebb méretekben, különösen az ifjúság között kell kiterjeszteni. Ebben ifjúsági mozgalmunk sokat tehetne. Helyes lenne a fokozatos áttérés a speciális termelési körzeteknek megfelelő speciális géppark kialakítására. így köny- nyebb pótolni' az alkatrészeket, s jobban növelhető a gépeket kezeők hozzáértése. Termé zete- sen nem szabad vágyálmokat kergetni: nincsen mindent tudó gép. A technikai fejlődésnek együtt kell haladnia a biológiai, agrotechnikai tudományok fejlődésével. Az USA-ban egyméteres a kukorica sortávolsága és sűrűbb a főszáma a vár sit :ra. ,r szemre termelik. Tudják ugyan, hogy agrotechnikailag megfelelőbb a 70 centiméteres soriávol- ság. de ez az engedmény a gépi munka javára kifizetődik, mert így olcsóbb a termelés.

Utunk megerősített bennünket abban a korábbi helyes célkitűzésünkben. hogy mielőbb rátérjünk a nagyteljesí, i ■ í i sabb traktorok s a szélesebb munkagépek gyártására, és a kal- mazására. Kevésbé komplikált, egyszerűbb, de több célnak megfelelő. speciális adapterekkel és kiegészítő berendezésekkel ellátott konstrukciókra kell törekednünk. A korszerű szárítás megoldása is igen jelentős, mert minimális veszteséggel terményekét tárolni csak így lehet. Nálunk is meg kell teremtem azokat az energiaforrásokat, amelyekkel a szárítóberendezések olcsón üzemeltethetők.

Küldöttségünk hasznos tapasztalatokat szerzett — fejezte be az interjút Lehoczky László. — Jelentésünk elkészült, kormány- szerveink előtt van. Úgy véljük, hogy az abban foglalt tanulságok viszonyainkra alkalmazva népgazdaságunkban felhasználhatók.

CSÁKVÁRl JÁNOS

megyebizottsága tavaly versenyt hirdetett. Az gazdaságok dolgozói ennek megfelelően vállalásokat tettek a tervek teljesítésére, túlteljesítésére. Az Állami Gazdaságok megyei Igazgatósága és a MEDOSZ pár nappal ezelőtt értékelte a tavalyi munkaversenyt és megállapította a következőket:

Kukoricatermesztésben első az Alsótengelici Állami Gazdaság. Termelési tervét ebből a fontos takarihánynö- vényből 111 százalékra teljesítette.

Második a Szekszárdi, Állami Gazdaság, harmadik a Fornádi ;

Kibővített párttaggyűlést tartottak kedden este az Aranykalász Tsz-ben. A taggyűlésen a tsz-hez csatlakozó fácánkerti termelőszövetkezet párttagja; is részt vettek, s együttesen beszélték meg az idei évre szóló termelési tervet. amelyet a tervlárgyaló közgyűlésen ismertetnek.

A termelőszövetkezet elnöke, Pfundtner Sándor bevezetőben a tavaszi munkák beindulásáról tájékoztatta a taggyűlés résztvevőit. A termelőszövetkezetben 1200 holdon elvégezték a kenyérgabona fej trágyázását. A tagság egy része a melegágyak előkészítésén dolgozik, másik része a gyümölcsösben és a fakitermelésben van foglalkoztatva. A traktorosok kijavított gépekkel, felkészülve várják, hogy minél előbb kivonulhassanak a földekre. Őszről 50 hold mélyszántás maradt vissza, de ennél jóval több vár szántásra. A tsz területe az idén 120

A tejtermelést versenyben egy tehénre jutó évi 4341 literes átlaggal első az Alsótengelici Állami Gazdaság,

3736 literes átlaggal második a Lengyeli Állami Gazdaság, 3210 literes átlaggal harmadik az Alsó- péli Állami Gazdaság.

A verseny pontjai között szerepelt, hogy melyik gazdaság ad a népgazdaságnak legtöbb húst. Ebben első a kanacsi, második a szekszárdi, harmadik a Dalmandi Állami Gazdaság. A versenyben legjobb eredményt elért dolgozók és vezetők pénzjutalmat kapnak.

hold tartalék- és egyéb területtel növekedett, amelyet a vetés alá szintén elő kell készíteni.

A részletesen ismertetett termelési terv szerint kukoricát 660 holdon, napraforgót 150 holdon, burgonyát 98 holdon, dohányt 25 holdon termelnek. Növelik a kertészetet és az öntözött területet. Az idén 200 holdon kertészkednek, és 800 hold lesz az öntözött terület. A koraiak — a borsó és mák — alá előkészítették a földet. Mihelyt annyira felszikkad, hogy rá lehet menni, megkezdik a vetést.

A tervtárgyaló közgyűlést megelőző párttaggyűlés összehívása hasznos volt. A jelenlévők sok oldalról Vitatták meg az idei év termelési feladatait. A tolnai Aranykalász Tsz-ben a munkaegység értékét a tavalyi 39 forint helyett az idénre 40 forintra tervezték.

Párti aggyülés a tolnai

Aranykalász Tsz-ben

A Móricz Zsigmond utcában eddig 21 ház készült el. A Petőfi Termelőszövetkezet gazdái azon. ban nemcsak itt élnek. A községben szétszórtan laknak, nagyjából a Móricz Zsigmond utcabeliekhez hasonló körülmények között. Hogy ezt az új települést választottuk „leltárunk” alapjául, annak kizárólag az a magyarázata, hogy ott szinte összegeződik

minden az új paraszti életformából. Az ember örül annak, amit ott lát, és amit a Petőfi Tsz úgyszólván valamennyi tagjának otthonában láthat. Csakhogy nyomban felötlik a gondolat: a bonyhádi járás közös gazdaságainak többsége kisebb-nagyobb eltérésekkel képes-e nyújtani ugyanazt, és ugyanannyit? Ha az adottságokat, az azonos földrajzi fekvést, azonos éghajlati viszonyokat nézzük, akkor igen. Ha a | technikát, a gépellátottságot, a mű- I trágyaellátottságot, akkor is igen. I De valahogy az emberek ebben a közös gazdaságban, mintha igényesebbek lennének. Pedig, nem erről van szó, hanem inkább arról, hogy amikor beléptek a termelőszövetkezetbe, akkor azzal az eltökélt szándékkal kezdték, s azóta is úgy folytatják a munkát, hogy megmutatják: itt csak jól lehet élni. Ilyen szempontból a jelek szerint egyértelmű az egység. S ez sok mindent megmagyaráz.

Például azt is, amit a Móricz Zsigmond utcában hallottunk. Eszerint nagy katasztrófának kell lenni ahhoz, hogy a Petőfiben egy évben ne fizessék ki legalább a 40 forint munkaegységértéket. Jellemző típusa a közösségben való feloldódásnak az idős Molnár István. Hányatott élete során ötször kezdett újra mindent. Kommentár nélkül álljon itt egy vele folytatott beszélgetés:

— Volt-e földje?

— Ahol eljártam', mind az enyém volt.

— Egészség?

— Egyéb bajom nincsen, csak a karom fáj.

— Mire van legtöbb gondja?

— Nincs nekem kérem gondom semmire, csak a csoportra.

Különben az öreg nyugdíjas, ennek ellenére követeli a munkát. Tavaly még 120 munkaegységet szerzett. S mindig, a leg-