Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-20 / 42. szám
te<H. fcbroá1 36, tolna Régtet népújság $ Az enyhülés előtt miég egyszer, úgy istenigazából hidegre fordult az idő. Az éjszaka a havat is meghozta, úgy, hogy reggelre két ujjnyi hó borított be mindent. Ez viszont a haj toknak kedvezett, nem kellett csizmáikkal a sarat dagasztani. A faddi laluvégen kompra várakozás közben. jegesen borotvált a dunai szél. A helyzet kint. az „állomáson” sem változott, mindaddig, míg egy szekér láda nem érkezett, amelyből a vadőr rögtönzött szélfogót épített. Emögül ikevésbé fázósan lehetett szemlélni a készülődést A háló ekkor már ki volt feszítve. A messzelátó szálkeresztjével másfél kilométer hoszan lehetett követni vonalát. A befogó-emberek is elfoglalták helyeiket és megérkezett a hír, hogy a bogyiszlói hajtok is felálltak. Megindultak. Először csak apró pontokként mozogtak az emberek az erdő szélén, majd. hogy egyre jobban közeledtek, látni lehetett, hogy karjukat magasra emelve riasztgatnak maguk előtt valamit. Ahogy kiértek a lapból, a hajtok előtt is megelevenedett a határ. Riadt futkosással menekültek a nyulak. először csak kettő—három, majd hirtelen nagyobb csoportok tűntek fel. Tanácstalanul cikáztak, lábuk szinte ne» is érte a talajt, testük elnyúlt a megerőltető vágtában. Megkezdődött a hujjogás. A megkavarodott nyulak ettől aztán arra vették az irányt, ahol kevesebb embert láttak, hogy kitörjenek. A csendben gubbasztó befogó-emberek nem is akadályozták meg a nyulakat ebben a menekülésben, hiszen hátuk mögött alattomosan ott feszült a háló. A robajló futásnak egy tompa puffanás vetett véget, a . becsapódó” nyulak kétségbeesetten hadakoztak a hálószemek ellen. Minél nagyobb volt a ka- pálódzás, annál inkább belekeveredtek a hálóba. Erős markolásu kezek szabadították ki a vergődő testeket, hogy aztán egy-egy zsák sötétsége boruljon rájuk. A befogó-embereknek egyre többször kellett felpattanni leshelyük - ről, hogy a hálóhoz szaladjanak, mert ahogy szűkült a kör. annál több nyúl kötött ki a hálóban, Némelyiknek sikerült nyaktörő bukfenccel átverekednie magát a hálón, hogy aztán úgy megiramodjon. mintha soha ebben a nyúl-étetben nem akarna megállni. — Özek! — csattant a kiáltás a behavazott szántás felett. És amerre ezek az állatok futottak, megszelídült a hajtők hadonászása. hoey kiengedjék a bezárult körből. Ha ezek az erős ▲ Az első foglyok kiszabadítása nem könnyű, a megriadt nyulak an.v- nyira belegabalyodtak a kifeszített hálószemekbe. testek a hálónak csapódnak, nagy kárt tehetnek benne. Aztán a Duna felé egérutat nyertek... A hármas rekeszű ládák pedig egymás után teltek meg a háló mögötti állomáson. Puskás Sándor. a faddi Uj Élet Tsz vadász- társaságának vadőre mégis kissé elégedetlenül csóválta a fejét: Több hajtó kellett volna, akkor kevesebb nyúl talált volna rést. De talán a délutáni hajtásban majd több akad... No. gyerünk. emberek! Fordítsuk át a hálókat.... a hajtők pedig induljanak Felsővárszegnek, hogy a másik oldalát is kihasználjuk a hálónak!”. A hajtők a rövid melegedés után szánokon és vontatókon felkerekedtek, hogy két kilométerrel odébb ismét kört formáljanak és újból megkezdődjön az a puskaszó nélküli vadászat, amelynek végeztével Tolna megye 12 vadásztársasága négyezer élőnyulat indít a MAVAD soproni telepére. Innen a nyulak útja az ország más részébe — vérfelfrissítésre —. és külföldre vezet.... Szöveg: Véffh Miklós Foto: Erb Já nos A két hajtás között jól esik megmelegedni a rögtönzött szalmatfiz mellett. ^ Vontatóval és szánkóval indulnak újabb hajtásra a faddi vadász- társaság tagjai és a bogyiszlói segítők. T Mielőtt a szállításra várakozó Iá dákba kerülnének az élve elfogott nyulak Puskás Sándor vadőr és Vass Márton szenicseppeket adnak a nyulaknak. hogy megvédje k a fertőző szemgyulladástól. Nyitott rekeszekkel várakoznak a ládák, hogy hármasával maguk* ba fogadják a „rabokat”.
